Ahogy belépek a szociális bérház udvarára, a málló vakolatra és a farakásra leszek figyelmes először. A bérház még az első világháború előtt épülhetett. Hamar elragadja a tekintetem az emeleten végig futó gang, ahonnan a lakások bejárati ajtajai nyílnak. A szürkeséget az ajtók színei és a lakások előtti személyes tárgyak, növénycserepek törik meg. Mindegyik lakásban nyugdíjasok élnek. Egy kedves hangú néni nyit ajtót. Arcán mély barázdák. Rozália nyugdíjas, szociális bérlakásban lakik, Máramarossziget központjában. Azért látogattam meg, hogy meséljen arról, hogyan boldogul a téli fűtés időszakában.
Az egyre melegedő tavaszi időnek sokan örülnek.
Romániában ugyanis közel 2,5 millió ember fagyoskodik,
mert nem engedheti meg magának, hogy a fűtési szezonban megfelelően kifűtse otthonát – derül ki a CORRECTIV.Europe elemzéséből az Eurostat adatai alapján. Fűtési nehézségei viszont kétszer-háromszor ennyi embernek is lehet, ha nem a válaszadók saját helyzetértékeléséből indulunk ki – hívja fel a figyelmet a Román Energiaszegénység Figyelő intézet.
A leginkább érintett központi régióban az Eurostat adatai szerint 17,9 százalékot is eléri azoknak háztartásoknak aránya, ahol a fűtés gondot okoz. Ez Fehér, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros és Szeben megyét jelenti. A legkevésbé az északnyugati régiót, vagyis Szatmár, Máramaros, Bihar, Szilágy, Kolozs és Beszterce-Naszód megyéket érinti. Itt a háztartások 7,9 százaléka érintett.
Mindannyian ismerünk legalább egy embert, akinek gondot okoz hideg időben a fűtés, és elférne a segítség. Akár a kevés nyugdíjból élő, de sok gyógyszert szedő nagyszülőnek, egy idős embernek a hőszigetelés nélküli szomszéd tömbházban, egy gyerekeit egyedül nevelő ismerősünknek, vagy egy szegénységben élő nagy családnak a faluban.
A Világbank kutatása szerint azokat a háztartásokat terhelik meg a leginkább a magas energiaárak Romániában, amelyek egy idős főből állnak, ahol munkanélküliek élnek, és amelyeket nők tartanak el.
Rozália is egyedül él, kevéske nyugdíjából tartja fenn magát.
Régi bérházhoz illően a falak nagyon magasak, négy és fél méter – télen a vastag pulóver és mellény alapöltözet. A magas falakat leszámítva a lakás kicsi, mindössze egy átlagos méretű szobából áll. Nincs fürdőszoba, a vécé kint van. Konyhának a szoba egyik sarkát használja. Harmincöt éve ez a kicsi tér az otthona.
Rögtön az elején kijelenti, hogy tüzelőanyaggal rendszeresen segítik a helyi közösség tagjai. Aktív templomba járó, így sokan ismerik a római katolikus közösségben. A kissé füstös falon Az utolsó vacsora kicsinített mása ékeskedik.
Bevallása szerint a közösségi összefogásnak köszönhetően nem érzi annyira, hogy megviselnék a téli hónapok. De a segítség nélkül nem biztos, hogy kijönne a nyugdíjból. A szociális pótlékok is kevesek. A tűzifa támogatás például mindössze egy csomag kávé ára, havi 32 lej lenne az ő nyugdíjával számolva. Mivel ilyen kevés ez az összeg, a papírmunka meg bonyolult, inkább nem igényli.
A fűtési támogatást csak a nagyon alacsony jövedelműek igényelhetik. Olyan banális jövedelemhatárokat szabnak meg, amelyekről nem is gondolnánk, hogy még léteznek. A tűzifa esetében 320 lej a maximálisan igényelhető összeg, de csak abban az esetben, ha nem haladja meg a háztartásban élőkre jutó havi jövedelmet a 200 lejt. Ennél az összegnél minél nagyobb, annál kevesebb az igényelhető támogatás. Ha 1280,1 lej fölött van, mint Rozália esetében, akkor a legkisebb összeg jár, 32 lej. A támogatás mértéke attól is függ, hogy a kérelmező távhővel, gázzal, tűzifával vagy villamosenergiával fűt.
Cserépkályhán kotyogós kávéfőző
Rozália télen a hideg miatt keveset járkál kint, attól tart, hogy megfázik. „Látja, még így is az orromat törölgetem” – teszi hozzá. Ilyenkor az idejét kézimunkázással tölti, termékeit nyaranta eladja a piacon a turistáknak.
Cserépkályhával fűt. Ilyenkor azon szokott főzni is. Most is rajta van a kotyogós kávéfőző. Amikor nincs fűtési szezon, vagy épp nem tüzel, olyankor használja a gáztűzhelyt. Csak pár éve lett cserépkályhája, azelőtt spórral – van, akinek sparhelt – fűtött. Akkoriban nehezen tudta melegen tartani a lakást, mert épp csak addig volt meleg, amíg égett a fa a spórban.
Most épp egy megbontott brikett csomag van a kályha előtt. Elmondása szerint napi két kocka kell ahhoz, hogy viszonylag elég meleg legyen a kicsi lakásban. A brikett előnye, hogy kevés is elegendő belőle, mert sokkal magasabb a fűtőértéke a tűzifához képest, könnyű tárolni és nem kell szárítással, fahasogatással foglalkozni, vagy másokat megfizetni, hogy felhasogassák. Ha figyelembe vesszük ezeket, akkor lehet, hogy a brikett sem költségesebb opció, mint a fa. Egy csomag, azaz 10 kg brikett nagyjából 13 lej. Ha havi 7-8 csomag brikettel számolunk, havonta 100 lejbe kerül. Miközben egy köbméter fa 300 lej körül mozog, ennyire pedig minimum szükség van egy kicsi lakás havi kifűtéséhez.
„Inkább nem mondok semmit. A legjobb hallgatni!” – legyint egyet, amikor arról kérdezem, hogy kapott-e bármilyen kártérítést a régi munkahelyén. Fiatalabb korában gyári munkás volt, faiparban dolgozott. Egészen fiatalon, mindössze 20-25 évesen egy autoimmun betegség alakult ki nála. A belső szervi problémák mellett főleg a bőrén jelenik meg a betegség nyoma. Úgy sejti, hogy a gyárban használt toxikus kemikálék is elősegítették ennek kialakulását.
Megrövidíti az életet a fagyoskodás
Az Európai Unió támogatásával egy 2024-ben energiaszegénység hatásait vizsgáló tanulmány szerint a nem megfelelően fűtött otthon növelheti a mentális betegségek és a krónikus légzési és kardiovaszkuláris betegségek kialakulását, mint a szívroham és sztrók, vagy egyenesen korai elhalálozáshoz is vezethet.
Továbbá arra mutatnak rá, hogy az idősebbek és a gyermekek a felnőttekhez képest különösen érzékenyek a hidegre, így a fűtetlen otthon negatív egészségügyi következményei gyakrabban alakulnak ki náluk. A betegségek kialakulásának rizikója az egyedülálló szülők, az egyedül élők, illetve a betegséggel vagy fogyatékkal élő emberek esetében is magasabb.
Fával fűtés a negyedik emeleten
Egy másik, fűtési nehézségekkel küszködő háztartást is meglátogattam Máramarosszigeten. A már nyugdíjas Erzsébet középkorú fiával él együtt egy államszocializmus alatt épült tömbház negyedik emeletén. Az épület nincs szigetelve. Két háztartásban még mindig kályhával fűtenek, beleértve Erzsébetéket is.
Ahogy megérkezem, konstatálom, hogy bár a bútorzat egy korábbi korszak lenyomata, szép, tágas lakásban élnek. Percekig azon tűnődöm – miközben vendéglátóm vidáman csevegve porkapucsinóval kínál, mintha egy baráti kávézásra érkeztem volna –, hogy milyen jól áll neki a világoslila. Egy plüss melegítő köpeny van rajta, fülében hasonló színű fülbevaló. Jól passzol a világos hajával és a kék szemével. A szemein viszont látszik a fáradtság.
Körbevezet a lakásban. A nagyszobában a néhány hónappal a férje halála előtt készült közös családi fotókat nézegetjük. Megmutatja az előtérben a ruhás gardróbját is, amit nagyon szeret. Mellette van a farakás és szembe a jókora cserépkályha. Az fűti mind a három szobát és konyhát. Ha nyitva vannak az ajtók, valamennyire felmelegedik a teljes lakás, de azért érezhető a hőkülönbség: a szobákban sokkal hűvösebb van.
Pontosan be kell legyen osztva az a pénzecske
Hamar kiderül, hogy az elmúlt évek nagyon nehezek voltak Erzsébeték számára. A férje évekig nagyon beteg volt, halála óta fiuk depresszióval küzd. Amikor Erzsébet legutoljára a hatóságokhoz fordult segítségért, szerinte a szakmaiatlansággal csak nagyobb traumát okoztak a fiának. Azóta a mozgás is nehezen megy neki. Így Erzsébet nyugdíjából élnek mindketten. Elmondása szerint a hit az, ami tartja benne az erőt.
„Nekem mindig be kell legyen nagyon-nagyon pontosan osztva az a pénzecske, hogy kijöjjünk belőle.” A fia dohányzik, de mivel nem tud lemenni a lépcsőn a mozgási nehézségei miatt, Erzsébet szerzi be neki a cigarettát. Hogy ne kerüljön sokba, Erzsébet hetente átjár az ukrán oldalra, hogy ott sokkal olcsóbban megvásárolja és a megengedett mennyiségben áthozza a határon. Szerencséje van, hogy a nyugdíjasoknak szóló ingyenes városi tömegközlekedéssel hamar eljut a határhoz, mondja.
Fűtés és szegénység
Amikor egy háztartás nem tudja biztosítani magának a mindennapi élethez szükséges alapvető energiaellátást, energiaszegénységnek nevezzük. Például ha nem tud megfelelően fűteni, világítani vagy árammal működő alapvető háztartási eszközöket használni, hűteni.
Ilyenkor sok család csak úgy tudja kifizetni a számláit vagy megvásárolni a tüzelőt, ha cserébe más alapvető szükségletekről mond le teljesen vagy csökkenti azokat. Például kevesebb és rossz minőségű élelmiszert vásárol, megvonja magától az öltözködési cikkeket és inkább nem veszi meg az éppen szükséges gyógyszereket – mutat rá a Román Energiaszegénység Figyelő intézet koordinátora, Anca Sinea.
Az intézet szerint az energiaszegénységnek több egyszerre fellépő oka lehet, ilyen az alacsony jövedelem, a magas energiaárak, a lakások rossz állapota miatti túlfogyasztás, és a megfizethető energiaforrások hiánya. Az is gondot okozhat, ha a háztartások számára kizárólag egyféle energiaforrás áll rendelkezésre az otthon fűtésére, így ha nagyon drágává válik, nem tudják mással helyettesíteni.
Amikor a nyugdíjas hitelből nem fázik
Egy szezonra elegendő tűzifa annyiba kerül, mint Erzsébet egy havi nyugdíja. Így ahhoz, hogy megvásárolja a tűzifát, a nyugdíjasok önsegélyző pénztárától kölcsönt vesz fel, ezt minden évben megteszi. Ha levonják a 2000 lejes kamatot abból az 5000 lejből, amit az ő nyugdíjával maximálisan felvehet, épphogy elég egy traktor fára és a munkásokra, akik behordják a pincébe a tűzifát. A törlesztés havi 500 lejbe kerül az 1700 lejes nyugdíjából. „Ez nekem nagyon nehéz. Mert ezen kívül még ott van a kábeltévé, a víz, a villany, sok egyéb dolog, a sok gyógyszer.”
Ahhoz, hogy a negyedikre felhozzassa a tűzifát, szinte hetente fizet valakit. Mindig csak annyit tud tárolni, ami épp elfér a ruhás gardróbja melletti kicsi térben. Ez havonta nagyjából 200 lejbe kerül. Ezen felül ott vannak a rendszeres egészségügyi kiadások, az élelmiszer és más energiaköltségek és szolgáltatások. A szociális fűtéstámogatást túl kevésnek értékeli, ami nem elegendő ekkora kiadások mellett.
Míg élt a férje, nem sikerült bevezetniük a gázt, csak a konyhába. Meleg víz is csak akkor van, ha tüzet raknak a bojlerbe. „Volt villanykazán, de leszereltettem. Nem győztem. Egyszerűen nincs lehetőségem kifizetni” – mondja. Férjével egy pékségben dolgoztak, ahol jól kerestek, de három gyereket neveltek. Így mindig csak egy kicsit tudtak a lakásra költeni.
Őket az ág is jobban húzza
Annak ellenére, hogy a telek évről-évre melegebbek, Európa-szerte egyre nagyobb problémát jelent az otthon kifűtése. Míg 2021-ben 31 millió személyt érintett az Európai Unióban, Svájcban és Norvégiában, addig a legutóbbi becsült adatok szerint több mint 47 millió személyt érint – ez 10,2 százaléka a teljes lakosságnak.
A hideg hónapok az eleve nehéz helyzetben lévőket érintik a legsúlyosabban. A romániai Országos Statisztikai Intézet adataiból kiderül, hogy 2023-ban a lakosok szinte egyharmada volt kitéve a szegénység kockázatának és a társadalmi kirekesztésnek. Ez 6 millió személyt jelent, főleg gyerekeket, munkanélkülieket, időseket, alacsonyan képzetteket érint leginkább, de nemek tekintetében a nők is kitettebb helyzetben vannak a férfiakhoz képest.
Csak tüneti kezelés a fűtéspótlék
A lakások energiaellátásának modernizációja, szigetelése önerőből lehetetlennek bizonyul a nehéz helyzetben lévő háztartások számára. Az érintettek jelentős része nincs tisztában az elérhető támogatási programokkal, és a bonyolult pályázati folyamatok is hátráltatják az energiahatékonysági beruházásokat – hívja fel a figyelmet a Világbank jelentése. Ezért tájékoztatási kampányokra lenne szükség és a pályázati rendszerek egyszerűsítésére.
Például a Zöld Ház Program lehetősége kifejezetten azok számára elérhető – a kevés hely miatt nekik is csak nehezen –, akiknek eleve van alaptőkéjük, és képesek átlépni a technológia és bürokrácia akadályain. Így kiszorulnak azok a hátrányos helyzetű csoportok, akik nem rendelkeznek kellő tudással és erőforrással. De egy tömbház felújításához is pályázni kell, ehhez pedig elsősorban lakóegyesület kell, másrészről pedig olyan kezdeményező személyek, akik ezeket az extra terheket elvállalják. Így sok esetben, ha a lehetőség meg is lenne,
pont azok nem tudnak élni vele, akik a legkiszolgáltatottabb helyzetben vannak.
A Világbank elemzése szerint a román kormánynak kettős stratégiát kellene alkalmaznia az energiaszegénység csökkentése érdekében, amely ötvözi a rövid távú szociális védelmi intézkedéseket és a hosszú távú energiahatékonysági fejlesztéseket. Az azonnali pénzügyi támogatás elengedhetetlen a sérülékeny háztartások megsegítésére, de ugyanolyan fontos hosszútávon a fenntartható megoldások bevezetése is. A szakpolitikai intézkedéseknek célzottaknak kell lenniük, figyelembe véve a különböző társadalmi csoportokat és az energiafelhasználás sajátosságait.
Ahhoz, hogy hosszú távon senki ne kényszerüljön fagyoskodni az otthonában, a lakóházak felújítására, szigetelésére, hatékony és környezetkímélő, megújuló energiát használó fűtési rendszerek kiépítésére lenne szükség. Ezzel csökkenteni lehetne az áringadozás és a geopolitikai változások okozta kiszolgáltatottságot.
Romániában viszont főleg a jövedelmi szinten történik beavatkozás. A fűtéstámogatások, az árplafonok és a kompenzációs intézkedések, az energiautalványok csupán a számlák kifizetését segítik. Viszont ez is elengedhetetlen lépés rövidtávon, míg sikerül valós fejlődést elérni az energiahatékonyság terén – állapítja meg Anca Sinea energiapolitikai szakértő a Pressone-nak.
Romániában tízből nyolc épület energetikai felújításra szorul,
mivel elavult és energiafelhasználás szempontjából egyáltalán nem hatékony.
Ennek ellenére az épületek hőszigetelési üteme továbbra is nagyon alacsony, különösen vidéken, ahol soha nem voltak kifejezetten lakásfelújításra irányuló programok – hívja fel a figyelmet Anca Sinea.
Városi környezetben a tömbházak nagyjából 75 százaléka olyan panellakás, amelyeket a rendszerváltás előtt építettek, ezek pedig nem elég energiahatékonyak. Annak ellenére sem, hogy többnyire van hozzáférésük a gázhálózathoz, ugyanis az épületek régisége miatt és a szigetelés hiánya miatt hamar kihűlnek. A villanyvezetékek régiek, sok esetben a bojlerek és más energetikai eszközök is, ezek pedig mind túlfogyasztáshoz vezethetnek. A rossz minőségű, akár régi vagy új tömbházlakásokban a falak nedvesedése és penészedése is gondot okozhat, amely árt az ott lakók egészségének.
A vidéki háztartások 80 százaléka fával fűt, és a lakások hőszigetelésének szintje is alacsonyabb, mint a városi területeken. De a jövedelmek is alacsonyabbak és sok helyen a népesség is elöregedő. Vidéken a fatüzelésen túl a legtöbb esetben nem áll rendelkezésre más fűtési alternatíva, például nincs bevezetve a gáz, de a mélyszegénységben élők esetében olykor az áram sem. Így, ha az egyetlen fűtési opció – ez esetben a faanyag – drágának bizonyul, és nem lehet másképp hozzáférni, csak olyan olcsó alternatívákat találhatnak helyette, amelyek károsak és veszélyesek lehetnek.
Például Petrozsényban egy egész közösség fűt olcsó second-hand ruhákkal és textil hulladékkal, mert nem engedhetik meg maguknak a fával tüzelést – derül ki a Rise Project tényfeltáró anyagából a Romániába érkező illegális textil hulladékokról.
Szegénynek lenni tűzveszélyes
Ha a háztartások olcsó, nedves fával vagy hulladékkal tüzelnek, az megnövelheti a kéménytüzek esélyét. Szali Mózes, a Székelykeresztúri Villám-Fulger Önkéntes Tűzoltó Egyesület elnöke szerint a lakástüzek egyik fő oka az elektromos hálózatok túlterhelése, de a nem megfelelően karbantartott vagy hibásan épített kémények is komoly veszélyt jelentenek.
A tüzelés során keletkezett végtermékek, mint a korom vagy a kátrány, lerakódnak a kéményben, ezek pedig begyulladhatnak. Ezért minden fűtési szezon előtt ki kell takarítani a kéményeket. A tűzoltó szerint a rendszeres kéménytisztítás mellett fontos a kémények vakolása, és a padlás tisztántartása, hogy egy esetleges kéménytűz esetén a tűz továbbterjedésének esélyét csökkentsük.
Ha a háztartások olcsó, nedves fával vagy hulladékkal tüzelnek, az megnövelheti a kéménytüzek esélyét, mivel több lerakódást eredményez a kéményben. Ennek a veszélynek főleg azok vannak kitéve, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy jó minőségű tűzifával fűtsenek, vagy előre megvásárolják és kiszárítsák a jövő évi tüzelőt.
Amennyiben kéménytűz keletkezik, semmiképp se próbáljuk azt vízzel oltani, mivel a hirtelen hőmérséklet-változás miatt a kémény szétrobbanhat. Ilyen esetben azonnal zárjuk el a súbert, távolítsuk el óvatosan a parazsat a kályhából, és hívjuk a tűzoltókat – hívja fel a figyelmet Szali Mózes önkéntes tűzoltó.
A cikk az Átlátszó Erdély és a CORRECTIV.Europe együttműködésének része. Ez utóbbi helyi újságírókból álló hálózat, mely adatvezérelt és oknyomozó anyagokat készít helyi szerkesztőségekkel együtt Európa-szerte. A CORRECTIV.Europe a CORRECTIV nonprofit oknyomozó szerkesztőség része, amely adományokból tartja fenn magát. További információk: correctiv.org/en/europe/
