Politikusok vagyonbevallásaival választások körül szoktunk foglalkozni, hogy kicsit a zsebükön keresztül is megismerjük a választottjainkat. Az egyik Kolozs megyei község polgármesterének vagyonbevallásaiban viszont hosszabban is elmerültem az elmúlt évben.
Szék egyes lakói ugyanis azt jelezték, hogy a polgármester kénye-kedve szerint dönt arról, kinek mekkora községi földet ad bérbe, hogy aztán arra az illető mezőgazdasági támogatást kérhessen az államtól. A nevét is vállaló egyik forrásom pedig megerősítette, hogy amikor bő tíz éve először licitáltak legelőkre az általa létrehozott állattartó szövetkezettel, a hivatal jelzésére olyan embert is be kellett vegyen a szövetkezetbe, aki akkor csak névleg tartott állatokat, különben nem kapták volna meg a legeltetési jogot.
Miközben azt igyekeztem feltárni, miért pattan le minden hivatalos nyomozás Szék község 35 éve hivatalban lévő polgármesteréről, Sallai Jánosról, azt is megnéztem, mennyire becsületesen vallja be a jövedelmét saját választóinak. Se az ő, se a széki helyi tanácsosok vagyonbevallása nem volt elérhető a község honlapján a teljes 2024-es választási szezonban. Az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség adatbázisában azonban megtaláltam Sallai vagyon- és érdeknyilatkozatait 2008-ig visszamenően.
A mezőgazdasági kifizető ügynökség, az APIA pedig meglepően készséges volt, amikor kikértem a Sallai Jánosnak, a feleségének, a fiának és a lányának az elmúlt években fizetett mezőgazdasági támogatásokat. A két állami ügynökségtől kapott dokumentumokat összeolvasva az derült ki, hogy a polgármester legtöbbször elhallgatta azoknak a mezőgazdasági támogatásoknak a valós összegét, amelyet személyesen ő vagy a családtagjai kaptak. Úgy, hogy se ő, se a családtagjai nem a mezőgazdaságból élnek, és ezt el is mondták, amikor rákérdeztem.
Összevetettem a szűk család által 2022-23-ban kasszírozott támogatások fejenkénti átlagát annak átlagával, hogy a széki magánszemélyek mennyit kaptak ugyanebben az időszakban. A polgármester családtagjaira 53 ezer lejes, a falu lakosaira 37 ezer lejes átlagos agrártámogatás jött ki két évre. (Akkor a cégeik vidékfejlesztési támogatásait még nem is számoltam ide.)
De mi van a megyében?
Innen jött az ötlet, hogy nézzük meg, mennyire jellemző a teljes Kolozs megyében, hogy a politikai tisztséggel rendelkező gazdák átlagosan több mezőgazdasági támogatáshoz jutnak, mint azok a gazdák, akik nincsenek benne a helyi politikai döntéshozásban. Vagyis akik nem polgármesterek és nem helyi tanácsosok.
Ezzel és a mezőgazdasági szubvenciók rendszere megértésének szándékával jelentkeztem a nemzetközi Bertha Alapítvány 2025-ös ösztöndíjára, amelyet az ALPA – Land for Life egyesület elnökével, Szőcs Boruss Miklós Attilával együtt el is nyertünk. Itt publikáltuk, mit értettem meg az elmúlt öt év romániai mezőgazdasági kifizetéseiből:
- hogy az APIA-nak és a gazdáknak is érdeke, hogy egyre kevesebb gazda kapjon egyre több pénzt;
- hogy az ökológiai célokra, a mezőgazdaság környezetbarátabbá tételére kifizetett óriási összegek többségét látszatzöldítéssel is le lehet hívni. És most ismét nyílik egy kétéves ablak, hogy beleszóljunk, mire megy ez a rengeteg közpénz.
Több hétig húzódott, amíg letöltöttük a több mint ezer helyi politikus vagyon- és érdeknyilatkozatát 2024-ből. Több hónapba telt, míg a 2023-as mezőgazdasági kifizetések országos adatbázisából le tudtuk szűrni a Kolozs megyeieket. (A számok után elmesélem, miért koncentráltunk 2023-ra, miért volt nehéz megkapni a Kolozs megyei támogatásokat, és végül hogyan jutottunk hozzájuk.) Végül azokat a támogatott gazdákat sikerült Kolozs megyeiekként azonosítani, akik évek óta kérvényezik ezeket a szubvenciókat.
Vagyis arra a kérdésre kaptunk statisztikai választ, hogy hány Kolozs megyei községben kapnak átlagosan több mezőgazdasági támogatást a polgármesterek és helyi tanácsosok, mint azok a tapasztalt gazdák, akik már a támogatások igénylésében is rutint szereztek.
A válasz: a 75 Kolozs megyei község közel felében, 31-ben kaptak átlagosan magasabb agrártámogatást a helyi politikusok. 2023-ban átlagosan 666 euróval kapott több agrártámogatást egy községi polgármester vagy helyi tanácsos, mint egy sima gazdálkodó, aki nem visel helyi politikai tisztséget. A helyi földművelő politikusok átlagosan 3356 eurónyi szubvenciót kaptak 2023-ban, a nem politikus gazdák 2690 eurót.
Vagyis hiába vannak relatív többségben azok a községek, ahol hasonló nagyságrendű a támogatások átlaga, együtt azokkal, ahol a gazdák átlaga jóval magasabb a helyi politikusokénál: ahol a politikusok kapnak több pénzt, ott annyival többet kapnak, hogy a megye összes községének átlaga 666 euróval billent a politikusok javára 2023-ban.
Ez a statisztikai átlag persze községenként nagyon eltérő különbségeket fed. Míg Kisbácsban és Ajtonban átlag ötezer, Aranyosegerbegyen pedig tízezer euróval kaptak átlagosan több támogatást a gazdák, addig Feleken tízezer, Borsán 30 ezer, Magyargorbón 35 ezer euróval jutottak átlagosan több támogatáshoz a helyi politikusok, mint a politikai tisztséggel nem rendelkező gazdák.
A szemet szúró különbség
A 31 község közül, ahol átlagosan több támogatást kaptak a helyi politikusok, 22-ben igazán nagy a különbség a helyi politikusok javára. Ezekben a községekben ők átlagosan a többszörösét kapják annak, amit a politikai tisztséggel nem rendelkező gazdatársaik. Ezek Egeres, Kolozsborsa, Buza, Kiskalota, Kajántó, Pecsétszeg, Erdőfelek, Magyarfráta, Magyargorbó, Gyeke, Alsójára, Alsógyékényes, Szamosfő, Meregyó, Páncélcseh, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Szék, Magyarszovát, Alsódetrehem, Bálványosváralja és Járavize.
Ha csak ezeknek a községeknek a két átlagát nézzük, akkor közel 6500 euró a politikusok előnye. A helyi politikusok összesítette támogatások átlaga 8202 euró, a sima gazdáké 1704 euró volt 2023-ban.
Politikai színezetben nagyjából a megyei megoszlást kapjuk ezeknél a községeknél, bár a szociáldemokrata polgármesterek felülreprezentáltak a mintában. A 22 község közül tizenegynek az élén áll PNL-s polgármester, hét áll PSD-s vezetés alatt, hármat vezet az RMDSZ vagy RMDSZ-közeli polgármester, és egynek az élén az ADU (Egységes Jobboldal Szövetsége) választási koalíció polgármestere áll. Ilyen politikai színezetű a helyi tanácsok többségi frakciója is.
Miért pont a községeket nézzük?
Mert a mezőgazdasági területek főként vidéken vannak. Falvakon zajlik a gazdálkodás mint életforma, kereseti lehetőség, sőt vagyonfelhalmozási eszköz. Hogy városon nem ez a jellemző, hanem itt sokkal tágabb eszköztárral lehet megélhetést és vagyont teremteni, azt a statisztika is mutatja.
Kolozs megye 81 adminisztratív egységből áll, ebből 6 város és 75 község. A legnagyobb városokban: Kolozsváron, Tordán, Désen és Aranyosgyéresen egyetlen jelenlegi tanácsosnál sem találtunk APIA-támogatást. A hat város közül négyben, a városok kétharmadában nincs most ilyen helyi politikus. A két másik város, Bánffyhunyad és Szamosújvár vezetésében is olyanok ülnek, akik csak pár száz eurónyi szubvenciót kaptak.
A 75 község közül viszont csak 15-öt, a községek ötödét vezetik olyanok, akik adataink szerint nem kaptak mezőgazdasági szubvenciót 2023-ban. A túlnyomó többségükre, hatvanra az a jellemző, hogy gazdák is töltenek be helyi politikai tisztséget. Vagy legalábbis olyanok, akik mezőgazdasági támogatást kapnak.
Miért épp 2023?
Azért vettük alapul a 2023-as agrártámogatásokat, mert ez a hozzánk legközelebbi év, amelyikre vonatkozóan a helyi politikusok bevallották a vagyonukat.
Először azért kutattuk át a községek honlapjait, hogy állítsuk össze a tanácsosok aktuális listáját. Már itt csúnyán elbuktunk volna. Ugyanis rengeteg község honlapján még 2025-ben is a 2024-ben mandátumot szerzett helyi tanácsosok helyett a 2020-ban vagy még korábban mandátumot szerzett tanácsosok neve szerepelt. A választási eredményeket összesítő honlapokban sem tudtunk teljesen megbízni, mert több helyen előfordult, hogy a tanácsba bejutott személy végül nem vette át a mandátumát.
Ezért adatigénnyel fordultunk a Kolozs megyei prefektus hivatalához, ahonnan aránylag gyorsan megkaptuk a megye összes polgármesterének és tanácsosának a nevét.
Mivel sok polgármesteri hivatal évek óta még a nevekkel sem frissítette a község honlapját, esélyünk sem volt innen letölteni az összes polgármester és tanácsos vagyon- és érdeknyilatkozatát. Ezeket gyakran akkor sem teszik közzé, ha a honlapon az aktuális tanácsosi lista szerepel.
Viszont azok, akik most polgármesterek és tanácsosok, csak úgy indulhattak a 2024-es önkormányzati választásokon, hogy előtte benyújtották a vagyon- és érdeknyilatkozatukat az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI). 2024 tavaszán pedig a 2023-as jövedelmeiket kellett bevallaniuk.
Az Alkotmánybíróság május végén úgy döntött, a választottjainknak ezentúl nem kell közzétenniük a vagyonnyilatkozatukat. Némileg megijedve, hogy egy adminisztratív döntéssel az ANI a már publikált vagyonbevallásokat is eltünteti, egy-két hét alatt letöltöttük Kolozs megye több mint ezer helyi politikusának 2024-es vagyon- és érdeknyilatkozatát.
A szubvencionált politikus-gazdák többsége bevallja
A több mint kétezer nyilatkozatot szoftverekkel (és sokat manuálisan is) átnézve megkaptuk azt a több mint kétszáz Kolozs megyei politikust, aki agrártámogatásban is részesült. Éltünk a gyanúperrel, hogy nem mindenki vallotta be a szubvenciót, ezért megkerestük őket a 2023-as kifizetések országos listáján is.
A jó hír: az agrártámogatást kapó 211 helyi politikus közül csak 34 olyat találtunk, aki ezt a jövedelmét részben vagy teljesen elfelejtette bevallani. Van aki csak pár száz euróról hallgat, de olyan is, aki több ezer vagy több tízezer euró APIA-támogatást nem tüntetett fel a bevallásában.
Az érdeknyilatkozatokat azért néztük át, mert esélyes volt, hogy valaki nem a saját nevére igényelt ilyen agrártámogatást, hanem a cégére. Vagy olyan gazdálkodói szervezet tagja, amely szintén részesült mezőgazdasági szubvencióban. Mindössze két ilyen céget találtunk, ezeket konkrét személyhez tudtuk kötni, és két állattartó szervezetet. Ezeknek a szövetkezeteknek juttatott támogatást is a tanácsosok átlagához soroltuk, mert legalább az egyikben több tanácsos is tag, és a szövetkezeteknek megítélt legeltetési jogot például nem tudjuk függetlennek tekinteni attól, hogy tanácsosok is tagjai.
Ezért volt nehéz megkapni Kolozs megyét
Ahhoz, hogy összevethessük a polgármesterek és tanácsosok támogatásainak átlagát a nem politikus gazdák támogatásainak átlagával, az utóbbit is ki kellett számolnunk. Előtte pedig meg kellett szereznünk. Hogy ez miért nem volt egyszerű, ha minden 2023-as kifizetés nyilvános az AFIR vidékfejlesztési ügynökség honlapján? Ugorjunk bele a kifizetések mélyvízébe.
Az AFIR honlapján minden egyes kifizetés külön sorban szerepel. Egy-egy kifizetésnél feltüntetik
- a támogatott személy, cég vagy önkormányzat nevét,
- a település nevét, ahol a támogatást igényelte (tehát nem a község, hanem a falu nevét),
- a támogatási program vagy csomag nevét, amelyben igényelte,
- és az összeget aszerint, hogy melyik alapból kapta meg,
- majd a teljes összeget.
Csakhogy kiderült, a Kolozs megyei települések harmada visel olyan nevet, amely más megye más településének is a neve. Ez így túl nagy szórás lett volna. Ezért hetekig kérleltük levélben az APIA-t, hogy küldje el az egyébként is nyilvános országos listából csak a Kolozs megyei kifizetések listáját. Az országos APIA ezt a GDPR-ra és saját szabályzatára hivatkozva megtagadta.
Közben viszont kitaláltuk, hogy ha nem kapjuk meg a Kolozs megyei kifizetések listáját, hogyan tehetjük még erősebbé az összehasonlítási alapot. Az APIA 2022-ben még közölte a kifizetések rendszerében használt egyéni azonosító kódokat. Ezekkel lehet kiszűrni, ha egy településen két azonos nevű gazda is igényelt agrártámogatást.
Sőt 2020-ban még a postakódokat is közölte. Vagyis utoljára a 2020-as kifizetéseket lehet teljes biztonsággal térképre vetíteni. Ezért akik idáig elolvasták az anyagot, megnézhetik, hogyan oszlott el a romániai megyék között 2,5 milliárd euró agrár- és vidékfejlesztési támogatás 2020-ban:
Zoomoljunk vissza Kolozs megyére. Azoknál a településeknél, amelyek neve más megyében is szerepel, úgy jártunk el, hogy azokat a kifizetéseket vettük Kolozs megyeinek, ahol a személynév azonos volt a 2020-as listán egyértelműen Kolozs megyei településen talált névvel, és az egyéni azonosítókód alapján láttuk, hogy utána még ‘21-ben és ‘22-ben is kapott támogatást.
Így biztosan kiestek azok, akik 2023-ban igényeltek támogatást, előtte viszont három évig nem. Azonban a Kolozs megyei APIA igazgatóhelyettesétől tudjuk, hogy új gazdák már nem nagyon jelentkeznek támogatásért. Cserébe azokat a tapasztalt gazdákat kaptuk meg a 2023-as listán, akik évek óta kérvényezik a szubvenciókat. Vagyis a helyi politikusok támogatási átlagát azokéval tudtuk összevetni, akik a támogatások igénylésében már rutint szereztek.
Ezért igazán megdöbbentő, hogy a helyi politikai tisztséggel rendelkezők átlag 666 euróval nagyobb támogatást kaszáltak a Kolozs megyei községekben, mint az akkor már a támogatás igénylésében tapasztalt, de politikai tisztséggel nem rendelkező gazdák.
Nagyon eltérő történetek zajlanak abban a 22 községben, ahol a helyi politikusok a többszörösét kapják annak, amit a gazdák. Jövőre szeretnénk feltárni legalább párat ezek közül, de nyitottak vagyunk bármilyen megkeresésre.
Az adatok letöltésében, tisztításában, szűrésében és ábrázolásában Anghel Anna rendkívül sokat segített.
Nyitókép: Kaszaélesítés a 2025-ös Méra Világzenei Fesztiválon tartott kaszálókurzuson. Fotó: Szabó Tünde
Az anyag a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.
