Ellentmondásos nézettségi adatok, 800 ezer eurós “egyéb szolgáltatások”, késnek a beígért fejlesztések. Közzétesszük az Erdélyi Médiatér Egyesület pályázatait és elszámolásait. 

Három és fél év alatt, 2021. június végéig 7,45 milliárd forint (jelenlegi árfolyamon 20 millió euró) támogatást kapott a magyar kormánytól az Erdélyi Médiatér Egyesület. A támogatás révén a korábban ismeretlen egyesület az erdélyi magyar sajtó messze legnagyobb médiatrösztjévé vált: ma már azokat a médiaorgánumokat könnyebb felsorolni, amelyek nem tartoznak az egyesület portfóliójába.

Mennyi pénz ez? Viszonyításképpen a román kormány által a teljes erdélyi magyar kisebbségnek folyósított támogatás – mely lényegében az RMDSZ éves költségvetése – nagyjából évi 5-6 millió euró, nagyságrendileg ugyanannyi, mint az egyesület által minden évben megnyert összeg.

Ha nem a pályázatokat, hanem az egyesület éves mérlegét nézzük, akkor tavaly 18,2 millió lej (3,6 millió EUR) körüli jövedelemmel zárt az egyesület. Ennyi bevétellel az erdélyi magyarnál sokszorosan nagyobb román médiapiacon is csak a nagyok rendelkeznek.

A bőkezű támogatások ellenére a 2018 elején beígért optimista, azonban homályos tartalmú fejlesztéseknek – például a „21. századi erdélyi magyar web, Erdély 3.0”-nak – nyoma sincs.

A csoportnál dolgozó újságírók száma és fizetése nem nőtt látványosan (úgy tudjuk, 2020-ban a vírushelyzetre hivatkozva még csökkentették is a fizetéseket 25%-kal néhány hónapig), a lapcsoport terjesztői hálózatát felszámolták, egy sor helyi újságot pedig a Székelyhon napilapba olvasztottak.

Bár évek óta szó van látványos digitális fejlesztésekről, ezeket nem könnyű megtalálni – hacsak nem a Székelyhon portál YouTube csatornáját fogadjuk el ilyen fejlesztésnek, mely az erdélyi magyar sajtót a 21. századba vezeti.

„Ez az időszak lelassította a fejlesztéseket, de azon vagyunk, hogy felpörgessük ezeket. Tovább fejlesztünk, bővítünk és növekedünk, ezekről nem tettünk le” – írta megkeresésünkre az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke, Mohácsi Árpád László. Mohácsi válasza az anyagunk végén olvasható.

Az Orbán-Simicska háború járulékos vesztesége

Az erdélyi médiatröszt története 2018-ig nyúlik vissza, amikor a Simicska Lajos érdekszférájába tartozó Udvarhelyi Híradó SRL csődeljárás alá került. Az Orbán-Simicska háborúban járulékos veszteséggé vált cég történetét itt írtuk meg részletesen.

Dióhéjban annyi történt, hogy Simicska, miután 2015-ben konfliktusba került Orbán Viktorral, már nem volt hajlandó a „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítványon keresztül finanszírozni az Udvarhelyi Híradó SRL-t. Csakhogy a magyar kormány sem támogatta ezt az alapítványt attól félve, hogy a pénz végül Simicskához jut.

Az Udvarhelyi Híradó SRL amúgy sem fényes pénzügyi helyzetét rontotta az akkori menedzsment pazarló gazdálkodása. A cég vezérigazgatója ellen bűnvádi feljelentést nyújtottak be független könyvvizsgálói jelentés alapján.

Gondosan eltervezett manőverekkel mentették ki a székelyföldi újságokat

A magyar kormány mégsem hagyta veszni a több napilapot (Krónika, Vásárhelyi Hírlap, Csíki Hírlap, Gyergyói Hírlap, Udvarhelyi Híradó), egy hetilapot (Erdélyi Napló) és az erdélyi magyar média egyik legnézettebb hírportálját (szekelyhon.ro) működtető céget.

2017 végén, 2018 elején diszkréten hajtották végre a gondosan kitervelt manővereket, amelyek egyik fő mozgatója az erdélyi sajtótröszt szellemi atyja és „nem hivatalos nagykövete”, az akkor már régóta a magyar kormány háttérintézményeiben dolgozó Demeter Szilárd volt.

Első lépésben 2017. december 27-én a korábban nem túl ismert Erdélyi Médiatér Egyesület (hivatalos neve: Asociația pentru Spațiul Media Transilvan) 1,45 milliárd forint támogatásban részesült.

A második lépést 2018. január 6-án tették meg: a feltőkésített Erdélyi Médiatér Egyesület nem egészen 5 százalékos részesedést szerzett egy kis székelyudvarhelyi cégben, a Príma Rádiót működtető Prima Press SRL-ben, amely addig László János vállalkozó tulajdonában volt.

A Prima Press SRL január 8-án alkalmazta a csődeljárás alatt levő Udvarhelyi Híradó SRL több mint 160 munkatársát. Pár napra rá, január 12-én László János eladta a tulajdonrészét, így az Erdélyi Médiatér Egyesület 100 százalékos tulajdonossá vált.

Gyorsan leszámoltak az illúziókkal

Ki gondolta volna 2013-ban, az Erdélyi Médiatér Egyesület bejegyzésekor, hogy alig öt éven belül ez lesz az erdélyi magyar sajtó zászlóshajója? Kezdetben egyetlen célja volt az egyesületnek: a Főtér.ro szemle- és véleményportál kiadása, éves bevétele mintegy 600 ezer lej (120 ezer euró) körül alakult. Ennek az összegnek a nagy részét magyarországi támogatások tették ki.

„Az volt a célunk, hogy a különféle témákat a jobboldal-baloldal tengelyen megjelenítsük, és így segítsük az erdélyi magyar társadalomban a közvitát” – mesélte Szakáts István aktivista, aki az alapítás idején rövid ideig az egyesület elnöke volt.

Az első pályázatban még hangsúlyosan nem jobboldali médiaorgánumként határozták meg a Főteret, de aztán világossá vált számára, hogy az egyesületben, illetve a Főtér szerzői között a jobboldali publicisták kerülnek túlsúlyba, ezért Szakáts kilépett az egyesületből.

Az egyesület következő elnöke Mohácsi Árpád László fotós-grafikus, Tőkés László EP-képviselői irodájának a volt munkatársa (ugyanebben az időszakban Demeter Szilárd volt Tőkés kabinetfőnöke). Mohácsinak nincsen különösebb újságírói vagy médiamenedzseri tapasztalata. Facebook-fotókon a Tusványosi Nyári Szabadegyetem szervezői, az Erdélyi Magyar Néppárt aktivistái, valamint Demeter Szilárd társaságában látható.

Demeter Szilárd (előtérben) és Mohácsi Árpád (harmadik) Tusványoson 2018-ban. Fotó: Tusványos Facebook-oldala
Demeter Szilárd (előtérben) és Mohácsi Árpád (sorban a harmadik) Tusványoson 2018-ban. Fotó: Tusványos Facebook-oldala

Azóta is folyamatosan bővül a portfólió

A 2018 eleji manőverek után az Erdélyi Médiatér Egyesület folytatta a felvásárlásokat. Idén tavasszal például a volt RMDSZ-es szenátor, Frunda György érdekeltségébe tartozó marosvásárhelyi Radio GaGa-t vásárolták meg.

A legnagyobb cég jelenleg a Prima Press SRL, ez alkalmazza a médiatröszt munkavállalóinak túlnyomó többségét, 189 személyt, és ez a cég adja ki a kiadványok többségét. Kisebb cégek az Agotika Invest SRL, a sepsiszentgyörgyi Friss FM, valamint a gyergyói Kelet Info SRL, a Fény TV licenszének a tulajdonosa.

Egy sor további kiadvány a Varjúvár Kiadó SRL-hez tartozott, ez a cég azonban megszűnt, az itt alkalmazott munkatársakat a Médiatér Egyesület vette át. A cégcsoport menedzsmentjét, a reklámfelületek értékesítését egy külön erre a célra létrehozott cég, a Transversum SRL látja el (ez a cég csak részben az Erdélyi Médiatér Egyesület tulajdona, 20 százalékos részesedéssel bír benne a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft.).

Az egyesület portfóliójába tartozó mintegy 30 médiaorgánumot a reklámfelületüket értékesítő Transversum honlapja sorolja fel: a napilapokon és azok honlapjain kívül kereskedelmi rádiók, álláskereső portál, női magazin, kulturális melléklet, helyi televízió vagy akár teletext-szolgáltatás is része a portfóliónak.

A bevétel 10 százalékát jelenthetik a hirdetések

Nehéz megmondani, mennyi saját, magyar kormánytól független jövedelme van a lapcsoportnak. Azt nem tudjuk, hogy a nyomtatott lapok eladása mennyi bevételt jelent, mindenesetre a reklámfelületek értékesítésével foglalkozó Transversum SRL éves bevétele 2019-ben 2,2 millió lej körül alakult.

A tavalyi, koronavírus miatt rendhagyó évben a Transversum bevétele 1,6 millió lej volt, ehhez hozzá kell adni a kormány által meghirdetett koronavírus-kampányból származó pénzösszegeket. Az ExpertForum által közzétett adatok alapján a cégcsoport 2020 végéig mintegy 250 ezer lejt kapott.

Ez a hirdetésekből befolyó 1,8-2,2 millió lej azonban a lapcsoport 18 millió lej körüli bevételének nagyjából 10-15 százaléka. Ez azért fontos, mert a kezdeti ígéretek épp költséghatékony működésről szóltak, valamint arról, hogy a sajtótröszt már középtávon saját lábra áll.

Semmilyen kritika nem jelenhet meg a magyar kormánnyal szemben

Bár kezdetben az egyesület elsősorban azokat a médiaorgánumokat vásárolta meg, melyek az RMDSZ ellenzékének a holdudvarához tartoztak, később ez kevésbé lett szempont. A portfólióban, illetve a társult médiumok között szinte az összes olyan helyi médiaorgánumot megtaláljuk, amelyet nem közvetlenül az RMDSZ tart fenn.

A látszólag gazdag médiakínálat ellenére az erdélyi magyar médiafogyasztók nem válogathatnak sokat: vagy az Erdélyi Médiatér Egyesület, vagy az RMDSZ által fenntartott médiaorgánumokat, a Janovics Jenő Alapítvány által fenntartott Erdélyi Magyar Televíziót és Erdély FM-et, valamint a Progress Alapítvány által kiadott maszol.ro-t követhetik.

A közszolgálati média magyar szerkesztőségeinek a finanszírozása a politikától elvileg független, azonban ezek vezetőit is nagyrészt politikai alapon nevezi ki az RMDSZ.

Bár sokan attól féltek, hogy a magyarországi pénzzel együtt Erdélyben is megjelenik a magyarországihoz hasonló, szigorúan központosított kormánypárti propaganda, ennek nyomát egyelőre nem látni.

Forrásaink szerint nem is az a lényeges, hogy mit írnak meg, sokkal inkább az, amit nem: a médiatröszthöz tartozó kiadványokban semmilyen, a magyar kormánnyal szemben kritikus hang nem jelenhet meg. Bár korábban voltak példák az RMDSZ-t bíráló anyagokra, az utóbbi évek választási kampányai során ezek is eltűntek.

Háttérbeszélgetések során többször hallottuk, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület felvásárlásai valójában újabb eszköz az RMDSZ kontrollálására.

„Egy funkciója van ennek a konglomerátumnak: sakkban tartja az RMDSZ-t” – mondta egy forrásunk, aki szerint az RMDSZ bajban lenne, ha egy választási kampány során ez a médiatröszt hirtelen kritikus hangra váltana. Egy másik, ellenzéki politikus forrásunk így magyarázta a felvásárlás mögött álló fideszes logikát: „megvesszük inkább mi, hogy ne vegye meg más”. (A Fidesz-RMDSZ viszony alakulásáról szóló anyagunk itt elérhető.)

Homályos, hogy mekkora a kiadványok olvasó- és hallgatótábora

Demeter Szilárd hangzatos „21. századi erdélyi magyar webet, Erdély 3.0-át” ígérő interjúján kívül nem tudni sokat az erdélyi médiatér átalakításának elképzeléséről. Az első, az Emberi Erőforrások Minisztériumával megkötött támogatási szerződés lényegében semmilyen konkrétumot nem tartalmaz. Nemrég azonban a későbbi támogatásokat kezelő Bethlen Gábor Alap kiadta az Erdélyi Médiatér Egyesület pályázatait és beszámolóit.

Nincsen könnyű dolgunk, ha a pályázatok alapján szeretnénk képet alkotni a portfólióba tartozó médiaorgánumok nézettségéről, hallgatottságáról: a csatolt iratok közt nincsen nézettséget hitelesen igazoló dokumentáció.

A pályázatok és a beszámolók letölthetők itt (Google Drive link)

A pályázatokban az egyesület különböző, néha egymásnak ellentmondó nézettségi adatokat közöl. Például a 2019 januárjában megfogalmazott támogatási kérelem szerint „a lapok, portálok és rádióállomások közönségének száma meghaladja a háromszázezret”. A 2019. júniusi kérelem egyedül a nyomtatott lapok online felületeiről árulja el hogy „látogatóik száma több százezer”.

Az egy évvel később, 2020 áprilisában írt kérelemben már az áll, hogy „a csoport médiatermékeihez 70 kommunikációs csatorna köthető (online portál, facebook, stb.)”, amely összesítve havonta elér 900 ezer erdélyi magyart. Ugyanebben a pályázatban más helyen az szerepel, hogy a médiacsoport hozzávetőlegesen 400 ezer embert ér el.

Nő vagy csökken?

Ha figyelmesen olvasunk, még jobban belezavarodunk. „A kitartó és szervezett munka eredményeképpen a piaci trendek ellenére növelni tudtuk olvasóink számát” – áll egy helyen. Pár oldallal arrébb: „az elérés szinten tartása ugyanúgy cél marad”, valamint „az elérési számnak már a szinten tartása is kihívás a megváltozott körülmények között”.

Az évi közel két milliárd forintos támogatásokat a BGA alig pár oldalas, nagyrészt semmitmondó általánosságokat soroló kérelmek alapján ítéli meg. Az nem derül ki belőlük, hogy az olvasók elérését pontosan milyen paraméterek alapján számolták, milyen módszerrel mérték, és a rádiók, teletext-szolgáltatás vagy akár nyomtatott lapok adatait hogyan összesítették.

Továbbá rejtély, hogyan sikerült az elérést bő egy év alatt, 2019 januárjától 2020 áprilisáig nagyjából megháromszorozni – miközben máshol arra panaszkodnak, hogy az elérés szinten tartása is kihívás. Ennek azért is nehéz utánajárni, mert a nyomtatott kiadványok és a rádiók esetében nem tudunk nyilvános, hivatalos nézettségi és hallgatottsági adatokról.

Sok pénzből nem kirívó nézettség

Némileg könnyebb a dolgunk az online felületekkel. A lapcsoport legnagyobb portálja, a Székelyhon oldalán közzétett adatok szerint a csoport online felületei felhasználóinak a száma (users, Google Analytics alapján) havi 600-900 ezer környékén mozgott 2020 folyamán. Ez tehát nagyjából megegyezik a támogatási kérelemben feltüntetett számmal. Igaz, a romániai független audit-szervezet, a BRAT oldalán rendre más nézettségi adatokat láthatunk, ez azonban az eltérő mérési módszereknek is betudható.

A Székelyhon adatai szerint 2020-ban összesen 7,7 millió látogatója volt a lapcsoport online felületeinek. Bár ez a nézettség első hallásra számottevőnek tűnik, valójában nem kiugróan magas: az erdélyi magyar online médiapiac másik nagy szereplőjének, a maszol.ro-nak 6,6 millió felhasználója volt tavaly. Ezt a portált az RMDSZ alapította Progress Alapítvány tartja fenn, tavalyi bevétele 240 ezer euró volt, a Székelyhon lapcsoport költségvetésének töredéke.

Pár évig terveznek még a nyomtatott sajtóval

Az egyik pályázathoz csatolt projekttervből kiderül, a nyomtatott lapok előfizetőinek jelentős része távozott 2020-ban. Az egyesület ezért a jövőben az online jelenlétet erősítené.

„A nyomtatott médiapiacot jelentősen befolyásolta a világjárvány (…) a Médiatér Egyesület portfóliójába tartozó kiadványok értékesítése során szembesültünk azzal, hogy a papírt a fertőzés hordozójaként is tekintik fogyasztóink-előfizetőink. (…) Előfizetőink jelentős hányada ezzel az indokkal távozott. (…) Nevezett időszak szakmai kihívása, miként tudjuk/lehet átnevelni klasszikus, hagyományos médiafogyasztóinkat az új technológiákra, hogy ún. online vagy mobil applikációkkal is elérhetőek maradjanak.”

A terv ezután meglehetősen sötét jövőt fest a lapcsalád nyomtatott kiadványai számára:

„az ún. átmeneti időszakban fenn kell tartani a hagyományos elérési útvonalakat (print, nyomtatott sajtó). Az egyik napról a másikra történő, nyomtatott média megszüntetése nem javasolt. (…) Az elkövetkező időszakban stratégiai kérdés, hogy miként vezetjük át olyan vásárlói, tartalomfogyasztói csomagokba a nyomtatott sajtót, hogy azok közösségépítő és -védelmi funkciója megmaradjon, platformfüggetlenül.”

„(…) 3-5 évig számolni lehet még a nyomtatott média kiemelt közvetítői funkciójával, az alternatív csatornákra való áttérést tervezni és szervezni kell. Közép- és hosszú távú feladat az egyesülethez tartozó hírportálok (Székelyhon, Krónika, Liget, Nőileg stb.) megerősítése, azok elérési csatornáinak bővítése (mobil applikációk, közösségi média).

Fennmaradásunk egyik alappillére

A projekttervet jegyző Mohácsi Árpád szerint a médiacsoport „létezése-működése létkérdés”, „(…) kitettsége a kedvezőtlen médiapiac és a román politikum nacionalizmusa miatt rendkívül nagy”, „a médiacsoport nemcsak a magyar nyelvű tájékoztatás, hanem az erdélyi magyar közösség fennmaradásának is egyik alappillére”.

De mire költik el ezt a rengeteg pénzt? A pályázatokhoz csatolt költségvetések szerint az Erdélyi Médiatér Egyesület a pénz egy kisebb részéből a saját működési költségeit fedezi, nagyobb részét továbbosztja az általa tulajdonolt cégek, kiadványok költségeinek, alkalmazottak bérének fedezésére. Ezek a költségek éves szinten hozzávetőleg 600-800 millió forintra (1,7-2,2 millió euró) rúgnak.

A dokumentumokból azonban nem derül ki, hogy a 220-250 alkalmazott bérköltségein (a mérlegek alapján 2020-ban a cégcsoportnak összesen 242 alkalmazottja volt), valamint a működési- és kiadási költségeken kívül az egyesület pontosan mit fedez ebből az évi 1,8 milliárdos (5 millió euró) támogatásból, amely 2021 első felében 2,2 milliárdra (6,1 millió euró) bővült.

1 millió euró médiumok vásárlására

A szűkszavú adatok közt is találtunk gyanús sort: a 2019-2020-as költségvetésben például 58 millió forintot (160 ezer eurót) szántak „informatikai program fejlesztésére”. A következő évben ugyanerre a célra újabb 40 millió forintot (110 ezer eurót) különítettek el.

Összesen 270 ezer eurót kiadni szoftverfejlesztésre azért gyanús, mert a szerkesztésre, a tartalom menedzselésére, üzletvitelre rengeteg ingyenes, vagy viszonylag olcsón megvásárolható alkalmazás létezik. A portfólióhoz tartozó médiaorgánumokat végignézve nem tűnik úgy, hogy ezeknek valamilyen speciális, külön fejlesztést igénylő szoftverre lenne szükségük.

Bár az egyesület portfóliójánál hatékonyabb reklámfelületet nehezen lehet elképzelni, 2020-2021-ben 30 millió forintot (83 ezer eurót) terveztek reklámra is elkölteni.

Feltűnő még a 2020-2021-es költségvetésben egy 350 millió forintos (1 millió eurós) tétel médiumok vásárlására. Ezen azért akadt meg a szemünk, mert az erdélyi médiaviszonyokat ismerve nem tudunk olyan médiavállalkozásról, amely 1 millió eurót érne, és amely még nem része az egyesület portfóliójának.

Egyéb szolgáltatások: itt van a titok elásva?

A legfurcsábbak azonban az „egyéb szolgáltatások”: ezek a 2019-2020-as költségvetésben 285 millió forintos (790 ezer eurós) tételt jelentenek, a korábbi költségvetésben 200 millió forint (550 ezer euró) volt előirányozva ugyanerre.

Ezek az egyéb szolgáltatások nem valószínű, hogy valamilyen konkrét, a médiaorgánumok üzemeltetésével kapcsolatos költséget fednek, ugyanis máshol mindent részletesen felsorolnak a nyomdaköltségtől irodaszerekig, protokoll-költségtől a kiszállási díjakig.

„A befektetések, fejlesztések stb. bizalmas információk, azokat nem oszthatjuk meg, mert üzleti titkokat sértenék” – válaszolta Mohácsi Árpád László, amikor rákérdeztünk ezekre a különös tételekre a költségvetésekben.

Az egyesület elnöke szerint folyamatosan építik a közönségüket, fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy Erdély legkorszerűbb kultúraközvetítő médiavállalkozását felépítsék, ehhez pályázati úton keressenek finanszírozást. „Mindeközben minden vonatkozó jogszabály betartásával elszámolunk minden fillérrel a finanszírozónak, ugyanakkor határidőre és banira befizetünk minden adót” – írta.

„Fejlesztünk, bővítünk és növekedünk”

„A sajtó általános helyzete korántsem fényes, az utóbbi években tapasztalt fogyasztói szokások változásai mellett a járványt kísérő gazdasági hatások is begyűrűztek szinte mindenhova, így ebbe az ágazatba is, ám ennek ellenére sikerült olyan eredményeket elérnünk, amelyekre méltán vagyunk büszkék.

Folyamatosan több helyen vagyunk jelen, egyre több, saját forrásból származó, változatos tartalmat teszünk közzé mind több és több csatornán. Az elérési számaink folyamatosan emelkednek, ami a kemény és kitartó munkánknak köszönhető. Idetartozik, hogy nemhogy felszámoltuk a terjesztői hálózatot, hanem sose látott mértékben bővítjük.

A pandémia alatt arra is törekedtünk, hogy az érdekeltségeinkben dolgozó munkatársakat ne küldjük el, bármi áron tartsuk meg, hiszen tudtuk, hogy aki utcára kerül, az nehezen fog újra munkát találni. Ez az időszak lelassította a fejlesztéseket, de azon vagyunk, hogy felpörgessük ezeket. Tovább fejlesztünk, bővítünk és növekedünk, ezekről nem tettünk le” – állítja Mohácsi.

Címlapfotó: Demeter Szilárd (balra) és az Erdélyi Médiatér Egyesület elnöke, Mohácsi Árpád László. Fotó forrása: Facebook

This report has been prepared with support from IRI's Beacon Project. The opinions expressed are solely those of the author and do not reflect those of IRI.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép