Több mint harminc erdélyi költő és író munkáit megjelenítő versparkra kapott közel 1,6 milliárd forintos támogatást Nagygalambfalva önkormányzatának civil szervezete, a Pro Golumba Egyesület, tudtuk meg Gyerkó Levente polgármestertől.
A HVG április 28-án hozta nyilvánosságra, hogy 11 milliárd forintnyi támogatást osztott szét tavaly decemberben és idén januárban a magyarországi Szerencsejáték Zrt. leánycége. A decemberben megítélt 7,8 milliárd forint zömét jól ismert erdélyi és partiumi szervezetek kapták.
A legtöbbet innen is az RMDSZ egyik alapítványa, az Iskola Alapítvány kasszírozta: 2,78 milliárd forintot, mintegy 7,6 millió eurót kapott fejlesztésre a Szerencsejaték Service Nonprofit Kft közzétette lista szerint. Hogy az Iskola Alapítvány mi mindent fejlesztett más forrásból, a Bethlen Gábor Alap megítélte milliárdokból, azt ebben a cikkünkben szedtük össze.
Verspark galamblelkű turistáknak
Hogy mi az a Pro Golumba Egyesület, és minek a fejlesztésére kapott 1,59 milliárd forintot, annak külön utána kellett néznünk. Az egyesületet ugyanis csak 2024-ben jegyezték be, és alig van róla nyilvánosan elérhető információ. Mivel Nagygalambfalván jegyezték be, felhívtuk Gyerkó Levente polgármestert arra gondolva, hogy egy ezerszáz fős falu elöljárója minden bizonnyal tudja, milyen fejlesztés készül, ami bő 4,3 millió eurónyi támogatást érdemelt ki.
Megtudtuk, hogy a Szerencsejáték támogatottjainak listáján második legnagyobb összeg Kányádi Sándor költő szülőfalujának turizmusát fogja fellendíteni, mégpedig több mint harminc erdélyi költő, író munkáinak megjelenítésével és némi Mini Erdély Park utánérzéssel. Ugyanis több környékbeli nevezetesség kicsinyített mását is meg akarják építeni.
Gyerkó Levente polgármester elmondta, versparkra keresett már egy ideje külső pénzforrást. A Székelykeresztúr és Udvarhely között található község infrastruktúráját évtizedek óta fejleszti, és szerinte az már nagyjából rendben is van, de szeretett volna kezdeni valamit Kányádi Sándor örökségével is. Kányádi-emlékházat szeretett volna létrehozni (ez szerepel is a község fejlesztési stratégiájában) a költő szülőháza melletti telken, de az örökösök ebbe nem egyeztek bele.
Az önkormányzatnak viszont van öt hektár, a Pro Golumba Egyesületnek pedig közel 2,5 hektár területe a falu mellett, a Várféle kilátó körül, ahova a polgármester végül egész versparkot képzelt el. A képzelet és a közösség ott már több mindent megmozgatott: három éve közösségi összefogással építették fel a kilátótornyot, mellette halastavat a Várfele dombon. Ez a torony, az egykori erődítmény elképzelt mása kapta a Várféle nevet.
-min.jpg?locale=hu)
A Várféle torony és környéke. A kép forrása a visitharghita.com.
És itt építik most a versparkot, mondta el a polgármester, aki szerint mindenképp nézzük majd meg, mert szóban elmondva nem kapunk róla teljes képet. Kértük, hogy azért próbálja meg elmondani,
konkrétan mit is építenek ott jelenleg.
Megtudtuk, hogy épül egy galambfalvi porta, ami egyszerre lesz bejárat a versparkba, látogatóközpont és szuvenírbolt, innen lehet majd bejárni a parkot. A telek hátsó felében kultúrcsűr készül, színpad és amögött egy nagy, félig nyitott terasz. A teraszon kapnak helyet majd a helyi néprajzi múzeum tárgyai, amelyek jelenleg egy raktárban vannak.
A magaskultúra és a folklór mellett a helyi természeti nevezetességek kicsinyített mását is megépítik: a Kányádi verseiben is megjelenő Nagyküküllő forrása, a varsági vízesés és a zetelaki tározó alkot itt majd egyetlen, néhány tízméteres vizes makettet. A gyerekek pedig, ha kevésbé köti le őket az irodalom, akkor egy nagy játszótéren és állatsimogatóban tölthetik el az időt.
A látogatóközpontot úgy tervezik, hogy egyszerre akár egy busznyi turistát is vendégül tudjon látni. Hogy az irodalmi alkotások pontosan hogyan fognak megjelenni a versparkban, azt egyelőre tényleg nem sikerült elképzelnünk, de a polgármester megnyugtatott, hogy komoly tervezőcsapat dolgozott ezen. Emellett terveznek személyes tárgyakat is bemutatni azoktól a költőktől, íróktól, akiknek az alkotásaival lesz tele a park.
A harminc erdélyi magyar költő és író mellett két román alkotó, illetve Herta Müller, a bánsági születésű, 2009-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett német írónő alkotásai is megjelennek majd a parkban. Magyartanárokkal válogatták ki, hogy kik legyenek azok a szerzők, akiknek a műveit itt is élvezhetjük majd, válaszolta a polgármester a kérdésünkre, hogy ez hogy dőlt el. Eleinte egy kolozsvári egyetemi tanár is segített neki, akinek a nevére Gyerkó már nem emlékszik, és aki közben ki is szállt a projektből. A versparkot idén októberben szeretnék megnyitni, mondta a polgármester.
De hogy jött össze erre bő másfél milliárd forint?
„Leveleződtünk” ‒ válaszolta a polgármester. Előbb Hargita megye vezetésénél próbálkozott, mesélte, majd Kelemen Hunorral és több magyarországi féllel levelezett, mert tudta, hogy erre a „turisztikai nagy dobásra” inkább Magyarországról fog majd pénzt kapni. Volt, aki elutasította, volt, aki nem válaszolt, mondta Gyerkó, aki azt végül nem pontosította, hogy mi volt Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke (civilben maga is költő) szerepe abban, hogy a Szerencsejáték Zrt. végül támogatta az elképzelést.
A polgármester szerint az önkormányzati étkeztető cég jó működtetésével tudták meggyőzni a támogatót, hogy képesek lesznek megépíteni és piaci alapon működtetni majd a versparkot. (A már harmadik éve működő Menza SRL kéttucat embernek ad munkát azzal, hogy a környékbeli iskoláknak készít és szállít ebédet az iskolai meleg ebéd kormányzati program forrásaiból.) A maximumot akarják kihozni belőle, hogy „üssön, üssön” ‒ fogalmazott a polgármester.
A pénzt a versparkra részletekben kapják, mondta Gyerkó, és még nem kapták meg a teljes összeget. „Majd magasabb szinten eldöntik, hogy a befejezését támogatják-e” ‒ tette hozzá. A támogatást elnyerő Pro Golumba Egyesületnek nem ő az elnöke, mondta a polgármester, és nem is nevezte meg az egyesület elnökét. Annyit árult el, hogy az egyesület három tagja egyúttal helyi tanácsos is.
Galambfalva község nem csak magyarországi támogatásból fejleszt: a román kormány támogatja az uszoda felépítését, illetve hagyományt teremtett a kalákából is. Négy éve 120, majd 180 fős kalákában építették a Várfélét, tíz napja szemetet gyűjtöttek több tíz gyerekkel, május 9-re pedig újabb községi kalákát hirdetett a Várféle kilátóhoz, hogy közösen „pancsoldát” és galambdúcot építsenek. Ezekhez az ötleteket külföldi útjain gyűjti, mondta el Gyerkó.
A falu fejlődéséről kilenc éve is írtunk: felújított, karbantartott épületek, sportpályák, iskolafejlesztés félmillió euróból, sorolta Jakab Villő Hanga cikke. Felületes keresésből is látszik az impozáns kultúrház, a kerékpárút a falu központjában, vagy épp a helyi hírportál, amivel nem sok erdélyi magyar község büszkélkedhet.
Nem tűnt el viszont a kilencéves cikkünkben alaposan körbejárt probléma, amire valahogy azóta sem került pár millió eurós támogatás: a Kis- és Nagygalambfalva közötti romatelep.
A nyitóképen a Nagygalambfalva melletti Várféle kilátó. A kép forrása a galambfalva.info Facebook-oldala.
