Mihez kezd Barót a bedőlt bányavárosokról élő sztereotípiával? Tényleg visszamaradott? Bár innen is sokan mentek külföldre, nem túl változatosak a munkahelyek és a kulturális élet, mégis vannak olyan fiatalok, akik úgy döntenek, hogy itt kezdik el, vagy kezdik újra a felnőtt életüket.
Őket kérdeztük arról, hogy milyen az életük Baróton. Gyönyörű a környék, gyerekként, iskolásként szerették a várost, és azt mondják, a Covid-járványkor többen is hazaköltöztek.
Mindenki ismer szinte mindenkit: a várost alig 8 ezren, túlnyomó többségben magyarok lakják. (Az ortodox templomot, bár a város központjában ékeskedik, nem sokan látogatják, ez a külsején is meglátszik.)
Van, akit a család közelsége tart otthon, van, aki a kisvárosi nyugalmat szereti. Bár az élet viszonylag olcsóbb, kevés a munkalehetőség, sokan a környékbeli városokba ingáznak. De helyben is igyekeznek megkeresni vagy megteremteni maguknak az értelmes munkát és az értelmes kikapcsolódást.
Nyitottság és kreativitás a fásultság ellen
Miért érdemes fiatalként Baróton élni, oda visszaköltözni? Válaszol Egyed-Kese Krisztina beszerzési elemző, Lakatos Csilla néprajzkutató, muzeológus, Szőcs Lilla építész, Egyed Imola fiatal édesanya, fodrász, Müller Zoltán hegesztőmérnök, pultos.
Az Átlátszó Erdély videósorozatában hat kisvárosba látogatunk el. Azt járjuk körbe, hogy a helyi fiatalok mit szeretnek és mit hiányolnak a lakóhelyükön. Ha lemaradtál volna, nézd meg a gyergyószentmiklósi és a máramarosszigeti fiatalokról szóló riportjainkat:
