fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Magyarországi támogatások – NERdély
      • Befektetések
    • Közlemények
    • Napi politika
      • RMDSZ
    • Vélemény
    • Média
    • Bűnvádi eljárások
    • Önkormányzatok
    • Diszkrimináció
  • Van infód?
Támogass
  • EN
  • RO
No Result
View All Result
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Magyarországi támogatások – NERdély
      • Befektetések
    • Közlemények
    • Napi politika
      • RMDSZ
    • Vélemény
    • Média
    • Bűnvádi eljárások
    • Önkormányzatok
    • Diszkrimináció
  • Van infód?
Támogass
  • EN
  • RO
No Result
View All Result
Átlátszó Erdély
Udvarhelyi vár: milliókat húz le a vécén a városházi inkompetencia, szennyvíz áztatja a várkaput

Udvarhelyi vár: milliókat húz le a vécén a városházi inkompetencia, szennyvíz áztatja a várkaput

Szerző

Pál Edit Éva Pál Edit Éva
Olvasási Idő: 14 perc
15.09.2022
 

Székelyföld legérdekesebb és értékesebb emlékműve lehetne a Székelytámadt vár, ha az Unió is kivárja, hogy felújítsák.

Miközben mindenki európai uniós alapok után ácsingózik, mert úgy tűnik, hogy az EU szigorú szabályokat és cserébe könnyen megszerezhető, sok pénzt jelent, Székelyudvarhely az a város, ahol egyre inkább illik kételkedő arcot vágni, ha újabb elnyert pénzösszegről szólnak a hírek. Mert Székelyudvarhely az elmúlt években megtanulta: ha megnyersz egy pályázatot, nem jelenti automatikusan azt, hogy meg is valósul a beruházás.

A kezdeti hurráoptimizmus után megállt, besűrűsödött és bepállott a levegő a Hargita megyei város utcáin. 2016. és 2019. között tizenegy uniós pályázatot nyert el a város, de a kivitelezésük nagyon akadozik. Az egyik legjelentősebb tétel a Székelytámadt vár restaurálása. Ezt 2023. december végéig kellene befejezni, de 2022 őszén még keresi a város a kivitelezőt. 

A 15-17. századi vár, mely már a római korban is erődítmény helyszíne lehetett, és amely évszázadokon keresztül épült át, hogy a kor változó igényeinek megfeleljen, dr. Sófalvi András régész szerint Székelyföld legérdekesebb és értékesebb emlékműve lehetne, amennyiben hatékonyan állunk a restaurálásához.

Székelytámadt vár
A székelyudvarhelyi vár Hajdú bástyája és a várudvaron épült iskola sarka. Mindkét épület felújításra szorul. Fotó: Gál Előd

Tehát bő egy évünk van arra, hogy

  • elkészüljenek a város legrégebbi műemlékének régészeti kutatásai,
  • szakszerűen konzerválják a feltárt középkori és koraújkori falakat,
  • építsenek egy szabadtéri lelátót a várárokban,
  • restaurálják és részben újraépítsék az egyik bástyát,
  • amelyben konferenciaterem és kilátó, valamint egy kiállítás létesül, amelyen megismerhetjük a vár történetét.
  • Ugyanennyi idő alatt kell rendezniük a vár területét, és a mellette levő utcát a közmű-csövektől az útburkolatig „újba tegyék”. 

A középkor és a boszorkányság kéz a kézben jár: kicsit mintha meg lenne gurucsálva, el lenne átkozva ez a történet. A helyzetet ugyanis több tényező bonyolítja, mint segíti.

Ismeritek azt a viccet, amikor két műemlék találkozik?

Na, ez az a vicc, amin az udvarhelyiek sem tudnak kacagni. A vár belső területén ma impozáns iskolaépület áll, maga is műemlék, mely Guttmann Szabolcs vezető építész kicsit erős kijelentése szerint „lelakta” a teret. Mivel az 1890-ben épített iskola és a középkori vár két külön telekkönyvön szerepel, ebből a pályázati összegből, mely a vár felújítását tartalmazza, nem lehet az iskolához nyúlni. Bár megérett volna az az épület is egy alapos felújításra, ami az életszínvonal növelését ugyanúgy jelentené, ahogy a vár esetében is szerepel a pályázatban. 

Nemhogy felújítani nem lehet ebből a pénzből, hanem még azt is nehéz lesz elérni, hogy az iskola az építkezés alatt és utána is iskolaként működjön. Az, hogy a két műemlék egy területen, de két telekkönyvön van, konfliktusokat okoz a városlakók között: van, aki úgy gondolja, hogy a vár az iskola kerítése tulajdonképpen, más pedig úgy, hogy az iskola parazitaként ráépült a várra.

Székelytámad vár és az iskola az udvarán
Várfal és bástya az iskolaépület és a Tó utca között. Fotó: Gál Előd

Sófalvi András régész jóval gyakorlatiasabb érveket hoz fel: szerinte bajt okozhat például az, hogy a várfalak kiásásával és a járószint lecsökkentésével az iskola közművei részben a járószint fölé kerülnének. A turisták nem rajonganak a narancssárga műanyag csövekért, és a víz is elfagy bennük, ha a földfelszín fölé kerülnek. 

Tehát vagy nem ásnak alájuk, vagy még lejjebb helyezik őket. Viszont ha beássák őket még mélyebbre, akkor újabb régészeti kutatásokra van szükség, amelyek ismét a pályázat azon részének a késleltetésével járnának, mely az életszínvonal növelését célozza. És ez még igazából a kisebbik probléma, ha sok energiával is jár.

Szennyvízben ázik a kutatás legfontosabb eredménye

A nagyobb, végzetes károkat okozó probléma az, hogy az iskola szennyvízcsövei szivárognak, és ez nem egyedi jelenség, inkább általános a városban. A cső végén a régész szerint nem jelenik meg a víz, és ezzel olyan földalatti leletek sérülnek, amelyekről egyáltalán csak most szereztek tudomást a régész kutatók, és ez az eredeti kapu. 

Az eddigi kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a vár eredeti kapuja építészetileg más struktúrában illeszkedett az épületegyütteshez, mint azt az eddigi történeti adatok alapján tudni vélték. Ez a kapu egészen épen megmaradt, épebben, mint az áttervezett, és a 16-18. században használt külső és belső kapuk, melyeknek jóval töredékesebb nyomait szintén felfedezték a régészek. 

Csakhogy ez a régi-régi kapu jelenleg szennyvíztől ázik. A város 100 ezer lejt szavazott meg és költött az elromlott szennyvízvezeték javítására, de nem lett jobb a helyzet.

A Székelytámadt vár nemrég megtalált, eredeti kapuja. Fotó: Gál Előd

A régészek a laikus számára éktelen lyukaknak látszó szelvényeket nyitottak, amelyekből már most fölszivárog egy-egy darabka történelem. Szinte hallani a láncok csörgését, ahogy a külső és belső kapu melletti véntömlöcben megmozdulnak, felmordulnak a rabok. A tömlöcnek nem volt rendes kapuja, egy lyuk volt tulajdonképpen, ahová a „nem annyira jó fiúkat leengedték” Sófalvi szerint.

Kicsi csaták nagy veszteségei

A vár felújításának,jóval általánosabb problémája ‒ amely az összes eddigi pályázatot is akasztotta ‒, hogy a beruházási igazgatók egymást váltják, és több ideig nincs igazgató a városházán, mint amennyit van. Egy ideig a városmenedzser igyekezett ellátni ezt a feladatot, de neki a saját feladatai mellett a szintén felmondott gazdasági igazgató helyett is kellett dolgoznia. Aztán egy időben szinte két igazgató is volt, most ismét nincs egy se. 

A városvezetés is elismeri, hogy belső politikai és személyes viszályok akadályozzák a pályázatok lebonyolítását, melyekből az egyik legjelentősebb az 5 millió eurós tételű Székelytámadt vár.

Történelemhamisítás vs. élmény a turistáknak

A harmadik probléma az, hogy a vár felújításáról nem értenek egyet a szakmabeliek. Márton Ildikó, a város volt főépítésze, később a megyei műemlékvédelmi hivatal volt munkatársa, és Berze Imre szobrászművész fogalmazta meg a legsarkosabban, hogy szerintük ez a terv, amit Guttmann Szabolcs és munkatársai kidolgoztak, egy átvett történet, Székelyföldön nem voltak ilyen bástyák és várak, a szász területekre jellemző ez a forma, és ennek két negatív, jóvátehetetlen következménye lehet, amiből az egyik a történelemhamisítás. 

A tervek szerint ugyanis újraépítenék a legjobb állapotban levő, régészeti szempontból nagyjából átkutatott Hajdú-bástyát. Erre azért van szükség, mert a projekt a lakosság életminőségének javítását is feltételül szabja, ezt pedig nem csak úgy érti, hogy meg kell akadályozni, hogy a lakókra omoljanak a falak.

A Székelytámadt vár felújításának terve 2014-ből
Felújítási tervek 2014-ből. Fotó: Gál Előd

Azért nagyjából átkutatott, mert a falain kívül, a földben, magánterületen még vannak részei, melyeket a tulajdonviszonyok miatt nem lehet bemutatni. Viszont a projekt keretében elkészült kutatások a régészek szerint rendben vannak, ott lehetne nekifogni az építkezésnek, természetesen további régészeti asszisztencia mellett. 

De az a kérdés, hogy mit építsenek. Guttmannék irodája háromszintes épületkomplexumot képzelt el, amely nemcsak megőrizné a jóval alacsonyabban megmaradt várfalakat, hanem tovább is építi azokat. Egy üvegfallal ellátott kilátótorony lenne a bástyából/ágyútoronyból, melyben lift lenne a mozgáskorlátozottak számára, és helyhiány miatt az egyik ágyúkazamatában lenne a mosdó.

Ezek a tervek kiverték a biztosítékot a helyi értelmiség körében, amely túl modernnek és tájidegennek tartja az épületet. Márton Ildikó szerint építészetileg sem vállalható a történet, ugyanis nincsenek elválasztó térfalak, a konferencia és a turisták beszélgetése egybefolyik. Másrészt a vár egyáltalán nem ilyen volt, és azzal, hogy ilyenre építjük, nemcsak azt hazudjuk, hogy ilyen volt, hanem a jövő generációk számára is ihletet adhatunk, hogy így kell újraépíteni a többi bástyát is.

Épít vagy őriz?

Szabó Sámuel volt beruházási igazgató szerint, aki tavaly nyáron lakossági fórumon ismertette a projektet, itt valószínűleg két műemlékes iskola gondolkodásmódja ütközik. A kolozsvári építészek annak a hívei, hogy újítsuk fel a műemlékeket, és építsünk hozzájuk, megjelölve azt, hogy ez új építésű felület. Márton Ildikó műemlékvédelmi szakember valószínűleg abban hisz, hogy meg kell őrizni a romokat eredeti formájukban. 

Mindkettő érvényes látásmód, a gond azonban az, hogy a meglévő tervet már nem lehet lényegesen módosítani, ugyanis ebben az esetben nem készül el határidőre, és biztosan nem lesz felújítva a vár, melyre több évtizede vár a város. Nagyon könnyen matt, illetve patthelyzet alakulhat ki, ha a futók rossz helyre állnak, a király és a királynő gyenge, és nem épül fel a bástya.

Székelytámad vár Székelyudvarhelyen
Frissen megkutatott várfal. Fotó: Gál Előd

Tudomásunk szerint a műemlékvédelmi engedély sokat késett, ez akadályozta a közbeszerzés kiírását. Időközben Márton Ildikó, aki Guttmann Szabolcs szerint nem küldte el Bukarestnek jóváhagyásra az engedélyezést, távozott a megyei műemlékvédelmi hivataltól, és van már engedély is. Így a múzeum szakembereivel a kolozsvári Transarcheo cég elkezdte a munkálatokat a várthoz képest negyedéves, féléves késéssel.

Nem éri meg várakoztatni a régészeket

„Itt igazából a munkának az egyik nehézsége az volt, hogy nagyon későre írták ki a közbeszerzést. Már tavaly,  2021. szeptemberében vártuk, aztán elmaradt októberben, év végén, és amikor már azt hittük, nem is lesz belőle semmi, akkor tavasszal beindult, nagyon lassan. Májusban kiírták, júliusban megnyertük és végre akkora kapacitással, amekkorával tudunk. Tucatnyi emberrel dolgozunk most együtt, ez az, amit reálisnak tartok ezen a lelőhelyen, mert a felület nem nagy, kis felületeken dolgozunk, viszont nagyon mélyen” – magyarázza Sófalvi András régész.

Voltak olyan ötletek, hogy több régészt kellene felvenni a munka felgyorsításáért, de ez nem lehetséges két okból sem. Az egyik az, hogy kevés a szabad régész, ők drágán dolgoznak, mert főleg külföldi munkákat vállalnak. A másik az, hogy gyors helyett inkább alapos munkára lenne szükség, amit egy szakértő átlát és kontrollál. 

A Székelytámadt vár feltárása
Kutatás és csatornázás a várudvaron. Fotó: Gál Előd

Mivel ez egy előre nehezen tervezhető munka – nem lehet tudni, mit találnak a földben –, ha sok ember dolgozik, lehet, hogy hamarabb elvégzik, de nem biztos, hogy az összes lehetséges összefüggést, amelyre ez a projekt most lehetőséget ad, fel tudják tárni.

A nagy tévedések – legyenek szándékosak vagy véletlenszerű, idő- és humánerőforráshiányból fakadóak – kivédésére azt tudják felajánlani a tervezők és a városháza, hogy minden elbontható, reverzibilis, idővel átváltoztatható lesz. Ha egyszer lesz pénz mosdóra, iskolafelújításra, akkor a kazamatából a mosdót el lehet távolítani. 

Az ellenzők szerint nem sok értelme van elkölteni egy csomó pénzt valamire, amiről már most tudjuk, hogy el kell bontani. A helyi értelmiség például olyan megoldást javasolna, hogy a régészek tárják fel a várat, a város esetleg vállalja be, hogy elveszíti az életszínvonal javítása részt a projektből, sajátítson ki a vár mellett telkeket, és a kiállítást és egyéb kulturális tevékenységeket, valamint a mosdót helyezze oda. 

Egyelőre a város nem vevő erre az ötletre, a vár melletti telkek előtt található utca közművesítése, újraaszfaltozása is egy mellékprojekt a nagy pályázaton belül.

A negyedik ok a bürokrácia, az Európai Unió és a román közigazgatás találkozása.

A pályázatban a régészeti munkát is ki kellett írni közbeszerzésre, ami nem szerencsés, mert nem lehetett tudni pontosan a munka volumenét.

„Régészeti munkát elvileg Romániában cégek nem végezhetnek, ez a projekt mégis arra kényszerült. Ráadásul egy olyan kitételnek is meg kellett felelni, hogy annak a vállalkozásnak, amely elvégzi, az elmúlt 3 évben az összrégészeti forgalma meg kell haladja az 500 ezer lejt, de a helyi múzeumnak, mely eddig a munkálatokat végezte, nincs ilyen forgalma” – magyarázza dr. Sófalvi András régész kutató.

Régészeti feltárás a Székelytámadt várban
dr. Sófalvi András régész kutató a vár feltárásán. Fotó: Gál Előd

Kellett tehát keresni egy ilyen céget, amely – noha a törvény szerint nem végezhet önállóan régészeti kutatást –, megnyerheti a közbeszerzést. A sajátos romániai kiskapu egy szakértő régész révén nyílt meg, aki az intézményén keresztül kaphatott engedélyt a feltárásra, így vele együtt a cég már lebonyolíthatja a munkát. Ezt a procedúrát a Transarcheo kft. közreműködésével sikerült kivitelezni, melynek van megfelelő forgalma, és a múzeum szakemberével – ez Sófalvi András régészeti vezető – elvégezheti a kutatást.

Bár elméletileg nem változhatnak a tervek, mert akkor a volt beruházási igazgató szerint dugába dől a projekt, ez sem épp így van. Ami változtathat rajtuk, azok a régészeti kutatások.

A városháza már nem reménykedik abban,

hogy határidőre kivitelez mindent a legnagyobb pályázatában. „A 2023-as év végéig a kivitelezés teljes egészében nem tud befejeződni a projekt összetettsége és nagysága miatt. Az EU-tól kapott összegeket fogjuk reményeink szerint felhasználni és bízunk benne, hogy a pályázatból fizetendő munkálatok még 2023 után is elvégezhetőek lesznek” – írták erre vonatkozó kérdésemre.

A pályázat teljes költségvetése 30 104 817,66 lej, ebből a város önrésze 9 109 598,07 lej. Ez az elszámolható összeg két százaléka és a nem elszámolható költségek összege. A város önrésze a szerződéskötés óta, három év alatt közel húszszorosára nőtt. 2019-ben a pályázat teljes összege 21 460 194,57 lej volt, ebből a város önrésze 464 974,98 lej volt. Azóta ennyit emelkedtek az árak, felelték. 

A Tó utcai kiviteli terv elkészítése folyamatban van, a teljes projekt megvalósításának határideje 2023. december 31. A meghosszabbítással kapcsolatban semmilyen hivatalos információval nem rendelkezünk.

Így csak reménykedni tudunk, hogy minden felsorolt tényező klappolni fog, és ha szükség lesz rá, az unió vár.

EU-pályázatokfeltáráskutatásmenedzsmentműemlékműemlékvédelempályázatrégészrégészetSzékelytámadtSzékelyudvarhelySzékelyudvarhelyi Polgármesteri HivatalUdvarhelyudvarheyi váruniós pénzekvárvárfelújítás
Szóljon hozzá!
Részletes keresés

  • Kulcsszó

  • Rovatok

  • Dátum

  • Szerző

  • Címkék

Közösségi média

Envelope Facebook-f Instagram Twitter Tumblr Youtube

Legnézettebb

Viktor azért engedte el a kezünket, mert a vezetőink balfa**ok voltak

Szabálytalanul írták át a Péter Ferenc vezette közbirtokosságra a régi megyeházát Marosvásárhelyen

Megajándékozunk, ha elmondod a véleményed munkánkról

Régi megyeháza: kiradírozzák a törvénytelenség nyomait a telekkönyvből

Beizzított hazugságok: így veri át a Philip Morris a dohányzókat, a honatyákat és az orvosokat

Unde e limita dintre agresiune și catharsis? Avem voie s-o depășim? Rosmersholm reloaded

Legfontosabb

Az erdőmaffiózóként elhíresült Gyergyói Főerdészt a környezetvédelmi minisztériumba vitték tanácsadónak

Régi megyeháza: kiradírozzák a törvénytelenség nyomait a telekkönyvből

Viktor azért engedte el a kezünket, mert a vezetőink balfa**ok voltak

Szabálytalanul írták át a Péter Ferenc vezette közbirtokosságra a régi megyeházát Marosvásárhelyen

Kipofozták a homoródi fürdőt

Bicikliutak Romániában: a látványtervek szépek, az ígéretek nagyok, a valóság szomorú

TÁMOGASD AZ ÁTLÁTSZÓ ERDÉLYT!
  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Facebook
  • Instagram
  • Mail
  • Twitter
  • YouTube
CC BY-NC-SA 4.0 | Vizualitas Studio | Bee Task Force
No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Magyarországi támogatások – NERdély
      • Befektetések
    • Közlemények
    • Napi politika
      • RMDSZ
    • Vélemény
    • Média
    • Bűnvádi eljárások
    • Önkormányzatok
    • Diszkrimináció
  • Van infód?
Támogass
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT