Vészhelyzetben hívd a 112-t. Összefoglaltuk, mit tehetsz vészhelyzet előtt és után, hogyan szabadulhatsz, ha erőszakossá válik a családi környezet.
Az ünnepi időszak után is érdemes fokozottan figyelni a családon belüli erőszak jeleire, a visszaélések megelőzésére. A szabadnapokra összegyűlő családtagok között súlyosabb konfliktusok alakulhatnak ki, mivel ilyenkor hosszabban van együtt a család, gyakoribb az alkoholfogyasztás, és az év végére lemerülnek a pénzügyi tartalékok.
A családon belüli erőszak számos formában jelentkezhet: verbális, pszichológiai, fizikai, szexuális, gazdasági, szociális, lelki és online, számítógépes erőszak. Az esetek többségében az áldozatok nők és gyerekek, az agresszor pedig a család egyik férfi tagja, de kapcsolati erőszak más felállásban is jelentkezik.
Cikkünkből kiderül, hogy az érintettek vagy szemtanúk hogyan jelenthetik a családon belüli erőszakot a hatóságoknál és a segítő szervezeteknél. Összefoglaljuk az eljárás folyamatát, amelyre a bejelentés után számíthat a bántalmazás áldozata és elkövetője.
A cikk megírásában segítségünkre volt az a beszélgetés, amellyel bevezették a témába a kolozsvári BBTE Szociológia és szociális munka karának diákjait azok, akik ebben nap mint nap dolgoznak: Gina Pop kolozsvári rendőrfőkapitány, az erőszakmegelőző osztály koordinátora; Mayer K. Hajnal szociális munkás, a családon belüli erőszak megelőzésére és leküzdésére létrehozott kolozsvári központ munkatársa, Maria Stoleru szociális munkás, a Kolozs megyei fejlesztési egyesület vidéken bejelentett esetekre specializálódott munkatársa, László Éva pszichológus, a szociális munkás kar magyar intézetének vezetője és Mihai Pop ügyvéd a Soporan & Pop irodától, amely ingyenes jogi szolgáltatást nyújt a tanácsadó központhoz került áldozatoknak.
A családon belüli erőszakról szóló törvénycsomagba 2018-ban iktattak be olyan kiegészítő módosításokat, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek az áldozatok szociális védelmére.
A törvénymódosítás értelmében Románia összes polgármesteri hivatala létre kellett hozzon egy mobil csapatot, amely segélyhívás esetén a rendőrséggel együtt kimegy a bántalmazás helyszínére. A csoportban kell legyen egy szociális munkás, egy pszichológus és egy ügyvéd, akik a krízishelyzetben ingyenes védelmet és tanácsadást biztosítanak az áldozatnak.
A valóságban az történik, hogy a mobil csapat nem tud a nap bármely 24 órájában kimenni a bejelentést tevő családokhoz. Minden településen másképp végzik a beavatkozást, de szoros összeköttetésben állnak a rendőrséggel, amely minden esetről kell, hogy tájékoztassa őket ‒ tudtuk meg Mayer Hajnaltól.
Hogyan kérhet segítséget a családon belüli erőszak áldozata vagy tanúja?
Vészhelyzet esetén a 112-es rendőrségi segélyhívót kell tárcsázni. Ilyenkor az ügyeletes rendőr megy ki azonnal a helyszínre. A helyzet súlyosságától függően vagy az áldozat kérésére ideiglenes távoltartási végzést állítanak ki, amely korlátozza az elkövető bizonyos jogait. A rendőrség összeköti az áldozatot a helyi intervenciós csapattal, amely tájékoztatja a további eljárásról.
Amennyiben nincs közvetlen vészhelyzet, de valaki segítségre szorul, hívhatja a 0800 500 333-as ingyenes számot. Ebben az esetben az áldozat egy szociális munkással tud beszélni, aki összekapcsolja a helyi önkormányzattal és olyan civil szervezetekkel, akik lehetőség szerint ingyenes szociális, pszichológiai és jogi szolgáltatásokat tudnak nyújtani. Továbbá, ha nem érzi magát (és gyermekeit vagy hozzátartozóit) biztonságban a lakhelyén, akkor lehetősége van átköltözni egy titkosított lakcímű, ingyenes menhelyre.
A hívószám központosított és sajnos még nincs magyar nyelvű ügyfélszolgálata, de a helyi irodák igyekszenek olyan szociális munkásokkal összekötni a betelefonálókat, akik anyanyelven tudnak beszélni velük ‒ tudtuk meg László Évától.
A bejelentett esetet nyilvántartásba veszik a helyi önkormányzat szociális osztályán, így tudják biztosítani a további ingyenes szolgáltatásokat az áldozatoknak.
Az áldozat közvetlenül is felveheti a kapcsolatot a szociális szervezetekkel. Az egyes megyékben működő szervezetek elérhetőségét itt találja meg.
A vészhelyzeti segélyhívás után a bántalmazót eltávolítják a helyszínről?
A bántalmazó akkor kell elhagyja az áldozattal közös lakhelyét, ha a rendőrség távoltartási végzést állít ki. Az ideiglenes védelmi rendelet több személyre is vonatkozik (partner, házastárs, gyerekek, rokonok), valamint az esettől függően az elkövetőt más jogaiban is korlátozzák:
- az elkövető nem közelítheti meg az áldozatok által gyakran látogatott helyszíneket: lakhely, munkahely, iskola stb.;
- semmilyen módon nem veheti fel a kapcsolatot az áldozattal: telefonhívás, sms, e-mail, Facebook, stb.;
- bevonják a fegyvertartási engedélyét, ha van;
- kötelezik a megfigyelő karperec viselésére az országban ott, ahol már bevezették a használatát (Bukarestben, Maros, Iași és Vrancea megyében).
A bántalmazó a költözést önerőből kell megoldja, például rokonokhoz, barátokhoz vagy albérletbe. De ha nincs erre lehetősége, akkor a hatóságok és a helyi mobil csapat keres valamilyen megoldást, például hajléktalanszállón vagy éjszakai menhelyeken ‒ mondta el Mayer Hajnal.
Az ideiglenes távolságtartási végzést előbb öt napra állítják ki, de az esettől függően meghosszabbíthatják. Ha az áldozat bűnügyi feljelentést tesz, akkor a bántalmazóra hat hónapig terjedő távoltartási végzést és további jogkorlátozásokat szabnak ki. Ezek megszegése bűncselekményt jelent, amit egy hónaptól egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetnek ‒ mondta a redőrfőkapitány.
Milyen bizonyítékkal kérheti az áldozat a távoltartási végzést?
A vészhelyzeti felmérés után távoltartási végzést bocsát ki a rendőrség, ha a helyszínen megállapítja, hogy az áldozat élete, épsége vagy a szabadsága veszélyben van.
A kevésbé veszélyes bűncselekmények esetében az áldozat kell, hogy feljelentést tegyen a bűnügyi nyomozási szervnél, ahol legalább egyet fel kell tudjon mutatni az erőszak lehetséges bizonyítékai (pdf, 6-7. oldal) közül:
- Orvosi iratok a fizikai bántalmazásról;
- Bűnügyi feljelentés(ek) iktató száma;
- A Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságához benyújtott jelentések kiskorúak elhanyagolásáról vagy bántalmazásáról;
- Üzenet (sms, e-mail) vagy hangfelvétel, amely igazolja a konfliktusos viszonyt, esetleg fenyegetést, zaklatást, vulgáris kifejezéseket rögzít;
- Banki kimutatás, amely igazolja az anyagi bántalmazást:
- az elkövető ellopja vagy megvonja az anyagi támogatást a családjától,
- az elkövető a családja jövedelmét szerencsejátékokra költi;
- Pszichológiai vagy pszichiátriai diagnózis az érzelmi bántalmazásról;
- Orvosi bizonylat a bántalmazó lehetséges mentális zavarairól;
- A bántalmazó büntetett előéletét igazoló dokumentum vagy az erőszakos viselkedés korábbi bejelentése;
- Tanúk, akik jelen voltak a fizikai vagy verbális bántalmazás során. Nem minden bíróság hagyja jóvá az áldozat hozzátartozóinak tanúként való meghallgatását.
Ha az áldozat nem érzi magát biztonságban az otthonában, hogyan juthat el menhelyre?
A helyszínre kiszálló rendőrség, a mobil csapat vagy az önkormányzat szociális igazgatósága megadja a legközelebbi tanácsadó központ elérhetőségét. Erre jelenleg minden megyében van lehetőség az országban. A központban dolgozó esetmenedzser tudja eljuttatni az áldozatot (és gyermekeit) a legközelebbi menhelyre.
A menhelyeken szerződést kötnek az igénylővel általában egy-három hónapnyi ingyenes tartózkodásról. Ezt esettől függően hosszabbítják 180 napig (az országos tájékoztató 2.d. pontja, 2. oldal). Ezeknek a menhelyeknek az az előnye, hogy a bántalmazó nem szerezhet tudomást a pontos címükről ‒ tudtuk meg László Évától.
Az áldozat megbízhat a szociális munkásokban, vagy hívja egyből a rendőrséget?
A szakemberek szerint fontos a szociális hálózat mihamarabbi értesítése, hogy megelőzhetők legyenek a súlyos, akár életveszélyes esetek. Ezért kérik, hogy az áldozat már az első erőszakos viselkedés után hívja a zöldszámot vagy a civil szervezeteket.
„Ha nem vészhelyzetben kell közbelépjen a rendőrség, akkor az ideális az lenne, hogy olyan szociális munkás találkozzon először az esettel, aki a településen dolgozik és jól ismeri a közösséget” ‒ mondta el Gina Pop.
Ahol már több alkalommal is jelentettek családon belüli erőszakot, ott a családtagok továbbra is a régi formában élnek, az erőszaktevő újra megismétli a visszaéléseket a családdal szemben. Az áldozatnak minden újabb esettel nehezebb lesz kilépni ebből a helyzetből. Ilyenkor jó, ha a számára is ismerős mobil csapathoz tud fordulni, akik támogatják abban, hogy megszakítsa kapcsolatát a bántalmazóval, költözzön el és jogi útra terelje az ügyét ‒ mondta el Mayer Hajnal.
Milyen szolgáltatásokat nyújt a tanácsadó központ?
Az áldozatnak szüksége lehet orvosi ellátásra és pszichológiai tanácsadásra. Ha el akar költözni addigi lakhelyéről, magának új munkahelyet, gyerekének új iskolát kell, hogy keressen. Ügyészségi feljelentéshez érdemes ügyvéddel konzultálnia. A tanácsadó központ mindezekben mellette áll, és az esetmenedzser segít neki eljárni a hivatalos ügyekben.
A központban minden döntést az áldozattal közösen hoznak meg mindaddig, amíg ki nem kerül a bántalmazó kapcsolatból és normalizálódnak az életkörülményei. Ez a folyamat jó esetben egy-két év, de akár tíz évig is elhúzódhat.
Az áldozatok bármikor szabadon elhagyhatják a menhelyet, vagy megszakíthatja a kapcsolatot a tanácsadó központtal. Ebben az esetben a szakemberek azt ajánlják, hogy továbbra is tartsa a kapcsolatot legalább egy helyi szociális munkással, akihez szükség esetén fordulhat.
A tanácsadó központokat akkor is fel lehet hívni, ha az adott személy már nincs benne a bántalmazó viszonyban, de utólag segítséget szeretne kérni a traumafeldolgozásban, mondta el László Éva.
Ki kaphat ingyenes jogi tanácsadást?
A legtöbb esetben fontos, hogy jogi útra is tereljék a megoldást. Ehhez ügyvédi segítség kell, és a folyamat akár több évig is eltarthat. Olyan procedúrákra lehet számítani, mint a távoltartási végzés, büntetőfeljelentés, válás, gyermekelhelyezés (a hazai igazságszolgáltatás sok esetben megadja az agresszornak a gyermekek felügyeleti jogát még akkor is, ha feleségével erőszakosan viselkedett), tájékoztatott Mihai Pop.
Az államilag ingyenes jogi tanácsadást (tájékoztató 2.e. és 13. pontja, 2. és 9. oldal) azok vehetik igénybe, akik a bántalmazás után legtöbb 60 napon belül jelentik az esetet, és az áldozat jövedelme az országos minimálbérnél kisebb vagy azzal egyenlő.
Ha a jogi segítséget kérő áldozat családjában az egy főre eső jövedelem a kérvény előtti két hónapban kevesebb volt, mint 300 lej, teljesen ingyenes jogsegélyben részesül. Amennyiben ez az összeg 300 és 600 lej közé esik, az állam 50%-os támogatást biztosít. Igény szerint akkor is beszáll az állam a jogi költségekbe, ha azok becsült mértéke megakadályozná az áldozatot abban, hogy igénybe vegye az igazságszolgáltatást. A jogi segítség anyagi támogatása az állam részéről egyik esetben sem haladhatja meg tíz bruttó minimálbér összegét egy évben.
A civil szervezetek által működtetett tanácsadó központok sok esetben összeköttetésben állnak olyan ügyvédi irodákkal, amelyek specifikusan a családon belüli erőszak áldozatainak nyújtanak ingyenes védelmet.
A civil tanácsadói hálózat bármelyik központját fel lehet hívni az ország bármely településről. Ezek a központok eljuttatják az ügyet a legközelebbi esetmenedzserhez, aki lehetőleg anyanyelven tud beszélni az áldozattal, monta el László Éva.
A városi tanácsadó központhoz a vidékiek is eljuthatnak
A tanácsadó központokkal online vagy telefonon is lehet konzultálni. De ajánlott, hogy a sértett vagy szemtanú vegye fel a kapcsolatot a településen dolgozó szociális munkással. Illetve ha működik ilyen, akkor a mobil csapat további tagjaival (pszichológussal, rendőrrel, ügyvéddel).
Hátrányt jelent, ha a kisközösségek lakói és maguk az ott dolgozó szakemberek is szemet hunynak a családon belüli erőszak felett. Ilyenkor az áldozat megszégyenítve érezheti magát, kiszolgáltatva még a közösségnek is, amelynek tagjai azt mondják vagy azt sugallják az áldozatnak, hallgasson és maradjon a családjával még akkor is, ha verbális, fizikai és gazdasági erőszak éri. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy legyen az áldozat mellett olyan szociális munkás, aki támogatni tudja ‒ mondta el Maria Stoleru.
A bántalmazó is kaphat segítséget, ha változni akar
A tanácsadó központokhoz kerülő áldozatok legtöbb esetben arra kérik a szociális munkásokat, hogy állítsák meg az erőszakos viselkedést. Próbáljanak meg beszélni az elkövetővel, mert akkor biztosan meg fog változni. De az áldozattal foglalkozó szociális munkások csak az áldozatot tudják abban az eltökéltségében támogatni, hogy kikerüljön a bántalmazó kapcsolatból.
Ha maga az elkövető akar változni, segítséget kérhet specifikus központoktól, vagy alkohol- és kábítószerelvonó programokon vehet részt. Szociális szolgáltatás az erőszakos magatartású személyek számára az országban öt központban működik. Az összesítő listán szereplő központok közül a Maros megyei már nem üzemel ‒ tudtuk meg László Évától.
A nyitókép forrása a Freepik.com
