Európa Ligában szereplő csapatnak és harmadosztályú szlovák futballklubnak egyaránt finanszíroz akadémiát a magyar kormány.
2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (70 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban. A támogatott projektek között vannak valóban sikeres csapatok, és kétes próbálkozások.
A pénz részben a Magyar Labdarúgó Szövetségen, részben pedig a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkezik, és szinte mindenhol felsejlik a Puskás Akadémia, vagyis Mészáros Lőrinc figurája. Most induló, az IJ4EU európai tényfeltáró alap által támogatott sorozatunk ezeket a beruházásokat veszi szemügyre.
Dunaszerdahely, Komárom, Rimaszombat. Mindhárom város futballklubja kap(hatna) magyar állami támogatást, a három egyesület esete mégis teljesen különböző. Miközben a dunaszerdahelyi DAC-nak már áll a stadionja, Komáromban még csak a folyamat elején járnak, Rimaszombatban pedig még az is előfordulhat, hogy semmi nem lesz a futballakadémiából.
Világi merész tervei
A DAC mindig is a szlovákiai magyarok csapata volt, híre már a nyolcvanas években is túlmutatott a Csallóközön: a Bayern München elleni párharcot a 30 évvel ezelőtti UEFA-kupában ma is emlegetik a szurkolók.
A jelenlegi tulajdonos, Világi Oszkár, aki a Kárpát-medence egyik legbefolyásosabb üzletembere, 2014 tavaszán vette át a klubot az akkori többségi tulajdonostól, az iráni Khashayar Mohsenitől, aki gyakorlatilag a csőd szélére sodorta.
Világi Dunaszerdahelyen született, jelenleg is ott lakik, gyerekkora óta járt DAC-meccsre, a sorozatos botrányok után (a játékosok csak hellyel-közzel kaptak fizetést, a stadionban végül a vizet és az áramot is lekapcsolták) a drukkerek is alig várták, hogy a lokálpatrióta Világi vegye a kezébe az ügyet.
A Slovnaft vezérigazgatója és a MOL igazgatótanácsának tagja merész tervekkel állt elő: modern stadiont és párját ritkító akadémiát álmodott szülővárosába.
Négy évvel később teljesen kész a stadion (az idén ősszel elkészült negyedik tribünt hivatalosan jövőre, a szlovák bajnokság első tavaszi fordulójában, a DAC-Slovan rangadón nyitják meg), és novemberben átadták a 10 pályával, három speciális játéktérrel rendelkező, 18 hektáron elterülő akadémiát is.
Az akadémia megnyitóján Orbán Viktor mondott beszédet: „A dunaszerdahelyi emberek, a Felvidéken élő magyarok most is és a jövőben is számíthatnak Magyarországra, számíthatnak a magyar kormányra, és személyesen rám is”.
Fontos emberek a VIP páholyban
Világi barátsága Orbán Viktorral 1990-re nyúlik vissza, amikor még mindketten liberálisként kezdték politikai pályafutásukat. Világi 1989 után a csehszlovák parlament alsóházának alelnöke volt, később (1998 és 2001 között) az MKP (akkori Magyar Koalíció Pártja) országos tanácsának a tagja lett.
Bár ma már nem politizál aktívan, Világi kapcsolatrendszere az MKP gazdasági hátterének vezetőjeként a politikára is kiterjed. Kapcsolatait az is mutatja, hogy a MOL Aréna főlelátójának megnyitóján, 2017 novemberében egy DAC-Slovan bajnokin illusztris társaság jött össze a VIP páholyban: Orbán Viktor miniszterelnök mellett ott volt Hernádi Zsolt MOL-vezér, Vladimír Poór, a Spartak Trnava tulajdonosa (a mečiari privatizációban szerezte vagyonát, a HZDS, majd a Smer egyik háttérvállalkozójának tartották – egyébként év végén távozik a Spartaktól), Ivan Kmotrík, a Slovan tulajdonosa (milliárdos oligarcha, aki szintén a zavaros ‘90-es években alapozta meg vagyonát; egyebek mellett a médiában vannak komoly érdekeltségei, hírtévéjében a kormánykoalíció politikusai kapnak nagy teret; 2008-ban meg akarta venni a Fradit), Bugár Béla, a Híd elnöke, Menyhárt József, az MKP elnöke, Érsek Árpád szlovák közlekedésügyi miniszter, Csicsai Gábor szlovák földművelésügyi államtitkár, Hájos Zoltán dunaszerdahelyi polgármester, Bárdos Gyula Csemadok-elnök.
De járt már DAC-meccsen Kövér László házelnök és Mészáros Lőrinc is.
„Nemzetközi színvonalú akadémia”
A MOL Akadémia 14 millió eurós (4,5 milliárd forint) építési költségének nagyjából a felét finanszírozta a magyar állam.
A magyar kormány két részletben ítélt meg támogatást a MOL Akadémiának, az erről szóló döntés a Magyar Közlöny 2016. évi 210. számában (1 milliárd forint), valamint a 2017. évi 227. számában (1,1 milliárd forint) jelent meg, ezeket a pénzeket a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül utalták ki.
Az MLSZ-nek leadott feladatterv szerint a beruházás célja egy nemzetközi színvonalú labdarúgó-akadémia kiépítése, melynek helyszínéül egy saját tulajdonban lévő, 17,5 hektáros terület szolgálna.
Ez helyet adna „8 füves pályának, 3 műfüves pályának, egy fedett műfüves sportcsarnoknak, homokos pályának, futópályáknak, és külön területet biztosítana a kondicionális képességek fejlesztésére. Ezen felül megtalálható lesz itt egy Footbonaut (egy olyan edzőeszköz, mely megadott időközönként labdákat lő – szerk. megj.), egy 300 fő befogadására alkalmas lelátó, valamint egy több kiszolgálóegységet tartalmazó épület (öltözők a játékosok számára, orvosi szoba, edzői és játékvezetői öltözők, fitnesszterem, irodák, szertár) és az ahhoz tartozó parkolók.”
A támogatásból két pályát, a pályák közti lelátót, valamint az épületet akarták megépíteni.
Az akadémia novemberi megnyitóján elhangzott, a 18 hektáros területen 10 szabványméretű pálya található, ebből 7 füves (közülük 2 fűthető), 3 műfüves, emellett pedig három speciális pálya is található itt. A főépületben van jól felszerelt edzőterem és pihenőszoba is. A jelenlévők meg is tekinthették a létesítményt, amelynél modernebb akadémia jelenleg nincs Szlovákiában.
Ábel a gyepen: a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit?
A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre.
A támogatási szerződéshez benyújtott költségtervben 2019-ben 55 millió forint működési eredménnyel számolnak, ez 2023-ra fokozatosan 81 millióra növekszik. Kiadási oldalon 2019-re 1,1 milliárd forinttal számolnak, a létesítmény felépülése utáni években egységesen körülbelül 138 millió forintba kerül a működés.
A működési eredmény végig negatív (bevételek mínusz kiadások): míg 2019-re 1,1 milliárd forint veszteséggel számolnak, addig a későbbi években évi 60-80 millió forinttal kell majd megtámogatni a működést.
A MOL-nak névadói szerződése van az akadémiával, amelynek keretében az akadémia működését segíti, beruházóként azonban nem vett részt a létesítmény megépítésében.
Közgazdaságilag és magyarként
A MOL Arénára nem érkezett támogatás az MLSZ-en keresztül, a MOL résztulajdonosként 2,6 millió euróval szállt be a beruházásba. A negyedik tribün megnyitása után a MOL Aréna végleges befogadóképessége 12 800 fő lesz.
A kérdésre, hogy miért fordítja a magyar állam az adófizetők pénzét egy határon túli futballcsapatra, Világi Oszkárnak begyakorolt válasza van.
„A kérdésre kétféleképpen lehet válaszolni: közgazdaságilag és magyarként – mondta a DAC tulajdonosa az akadémia megnyitóját megelőző sajtótájékoztatón.
A határon túl élő magyarok nagyon sok adót hagynak Magyarországon azzal, hogy oda járnak, fogyasztanak. Győr gazdasági életének szerves részét képezik a (szlovákiai magyar) turisták, s ez így van a többi határ menti régióban is. Ha összeszámolnánk, mennyit költenek ott, sokkal jelentősebb összeg jönne ki, mint ahogy azt az átlagmagyar elképzeli. Annak az összegnek egy részét, amit a magyar állam Felvidéken eloszt, a szlovákiai magyarok fizetik be.
Ez a klub a szlovák futball szerves és erős része, de játszik benne három magyarországi játékos, ezek egyike a válogatott Kalmár Zsolt. Ha arról beszélünk, hogy az MLSZ ésszerűen használja-e fel a pénzt, akkor azt gondolom, azzal a lehetőséggel, hogy olyan játékosoknak is adok lehetőséget, akik magyar válogatottak lehetnek, azt gondolom, hogy igen, az MLSZ döntése jó volt. Segítem azt, hogy a magyar futball sikeres legyen, és segítem azt, hogy a szlovák futball is sikeres legyen.”
Két hónappal korábban, a Denník N napilap pódiumbeszélgetésén (melynek témája egyébként az volt, kell-e félni Orbán Viktortól) Világi hasonlóan fogalmazott: „A magyar kisebbség rendszeresen jár vásárolni Győrbe, Budapestre, és jelentős összeget otthagy Magyarországon: fizet áfát, fizet fogyasztói adót, vagyis gazdasági szempontból is van értelme, hogy az állam ebből valamit visszaad. Másrészt a szlovákiai magyarok nem tehetnek róla (hogy Szlovákiába születtek), és ha segíteni kell nekik, a magyar kormányfő miért ne támogassa a jó projekteket?
Ha a szlovák kormány is támogatna hasonló projekteket Magyarországon, én nem lennék ellene, bár előbb adhatna pénzt a szlovák sportra. Azzal is együtt tudok élni, ha előbb Magyarországon ad pénzt sportra, és csak utána itt, Szlovákiában.”
Meccsenként 7500 drukker
A szlovák állam és a Szlovák Labdarúgó Szövetség szerepvállalása az akadémia megnyitóján is felmerült: Világi megjegyezte, hogy a gyerekek „megérdemelnék”, hogy a szlovák szövetség félmillió eurónál többet adjon az akadémiára.
Ebből lett egy kisebb nyilatkozatháború a SFZ és a MOL Akadémia között, amelynek az lett a vége, hogy a SFZ közleményben kért elnézést, ha bármivel megsértette volna a dunaszerdahelyi klubot.
A DAC jelenleg megkerülhetetlen és meghatározó szereplője a szlovákiai futballnak, mind a felnőtt csapatával, mind az utánpótlás csapataival. Az A csapat a 3. helyen végzett a Fortuna Liga elmúlt idényében, és indulhatott az Európa Liga selejtezőjében. Az aktuális idényben a 2. helyen áll a DAC, amelyben három magyarországi játékos szerepel: Kalmár Zsolt, Vida Kristopher és Vida Máté.
A dunaszerdahelyiek hazai meccsein ősszel az össznézőszám 67 650 fő volt, ez meccsenként 7516 drukkert jelent – ezzel magasan vezetnek, az utánuk következő, bajnoki címvédő nagyszombati Spartak mérkőzéseire átlagban 4369-en voltak kíváncsiak, az országos átlag pedig 2000 fő körüli. Többször is előfordult, hogy a DAC meccsén több néző volt, mint az adott forduló többi öt találkozóján együttvéve.
Az impozáns MOL Arénát az ADIF kft. tervezte, kivitelezője pedig a galántai AVA-Stav kft. volt. A Gyurkovics Sándor által irányított cég 2014-ben megkapta az Év épülete díjat a Pozsony melletti Dunacsúnban álló, Danubiana múzeum kiegészítéséért, de építenek utakat, ipari és sportlétesítményeket, műemlék-felújításban is részt vesznek. Nemrég kaptak megbízást az új kassai futballstadion megépítésére.
Négy év alatt 30 válogatott
A DAC és a Szlovák Futballszövetség közötti megállapodás értelmében a válogatottak használhatják a MOL Arénát és a MOL Akadémiát is. A MOL Arénában 2018 őszén már kétszer szerepelt a szlovák U21-es válogatott.
Világi hangsúlyozta, az egész régió akadémiája szeretnének lenni, számítanak magyarországi játékosokra is, főleg Győr környékéről.
Németh Krisztián, a MOL Akadémia sportigazgatója a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a DAC-nak jelenleg az összes utánpótláscsapata az élvonalban játszik, és az utánpótlásképzést tekintve össz-szlovákiai szinten a negyvenedikről az 5. helyre jött fel a klub.
A MOL Akadémiában 300 játékos futballozik 14 csapatban (ebből kettő női), velük összesen 32 edző foglalkozik. Az akadémia csapataiból az eddigi négy év alatt összesen 30 játékos szerepelt különböző korosztályos válogatottakban – mindannyian a szlovák színeket képviselték.
„Mindenki személyesen hozza meg a döntést, hogy melyik válogatottat választja” – hangsúlyozta beszélgetésünk során Németh Krisztián sportigazgató. „Az U12-es korosztályig elsősorban Dunaszerdahelyről és a járásból vannak játékosaink, U15-ig már bevonjuk a tágabb régiót, Érsekújvár, Komárom, Galánta környékéről kisbusszal hozzuk a játékosokat.
A Bayern, az Anderlecht, az Ajax vagy az Arsenal akadémiája se jobb
Az U16-os korosztálytól kezdve pedig már egész Szlovákiából érkeznek játékosok, de ezen a szinten már csak válogatott szintű játékos tud bekerülni” – mondta érdeklődésünkre Németh Krisztián.
„Az infrastruktúrát tekintve mi vagyunk a legjobbak az országban. Sok akadémián jártam külföldön, ez a létesítmény a Bayern, az Anderlecht, az Ajax vagy az Arsenal akadémiáival is felvenné a versenyt. A csapataink is fokozatosan zárkóznak fel. A Zsolnát tartják a legjobbnak az országban, de nemrég játszottunk a zsolnai U19-es csapattal, és teljesen kiegyenlített meccs volt” – tette hozzá Németh Krisztián.
„A legszorosabb kapcsolatunk a Puskás Akadémiával van, de nagyon jó a kapcsolatunk a Vidivel, a Ferencvárossal, az Újpesttel és a Haladással is. Látogatjuk egymást, rengeteg előkészületi mérkőzést játszunk különböző korosztályokkal” – mondta Németh, majd kérdésünkre hozzátette, a játékosmozgás terén nem jellemző az együttműködés, vagyis nem igazolnak egymástól futballistákat, a jó kapcsolat az edzőmeccsek, tornák szervezésében és közös szakmai munkában nyilvánul meg.
A célkitűzésekkel kapcsolatban Németh Krisztián így fogalmazott: „Az egyik fő cél az volt, hogy a DAC kijusson az európai porondra, a következő lépés az, hogy saját nevelésű játékosok legyenek ebben az európai szintű csapatban.”
Délvidéki Sport Akadémia: a monopoly, ahol egy helyi vállalkozó osztja a lapokat
Eredetileg ez év végéig kellett volna elkészülnie a Délvidéki Sport Akadémia másik nagy beruházásának, a topolyai centerpályának, ám egyelőre még a látványterv sem készült el. Sikerült megszerezni azonban a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) a Topolyai Sport Clubbal (TSC) és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési és Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (BMSK) kötött szerződéseket, így kiderült, milyen költségtervet szántak a magyar kormány 4,5 milliárd forintos (14 millió euró) futballtámogatásának.
„Mi lenne, ha épülne egy stadion?”
A komáromi KFC mögött nem áll Világihoz hasonló erős ember. Az egyesület polgári társulásként működik, elnöke Baráth György, alelnöke pedig Szüllő Béla.
A KFC az egyik legkorábban, 1900-ban alapított labdarúgóklub volt a mai Szlovákia területén, s bár olyan játékosokat nevelt ki, mint Szikora György, Németh Szilárd vagy a magyar válogatott Priskin Tamás, sosem szerepelt az élvonalban.
A 2016/17-es szezonban 40 év után került fel újra a II. ligába, ahol jelenleg is játszik. Az őszi idény végeztével a 4. helyen áll a KFC, a bajnokság első harmadában sokáig vezették a tabellát.
A komáromi stadion felújítására a magyar kormány az 1474/2017. határozatával különített el 5,9 millió eurónak megfelelő forintot, ugyanennek az évnek a végén pedig további 140 millió forintos (430 ezer euró) támogatás szerepel a Révkomárom Sport Akadémiának a Magyar Közlöny 2017. évi 227. számában.
A futballstadion felújításának gondolata először 2014-ben merült fel, amikor Czíria Attila, az MKP és a Híd akkori közös polgármesterjelöltje nem hivatalos találkozón vett részt Orbán Viktorral.
„Amikor a miniszterelnök úr megkérdezte, hogyan tudna segíteni a magyar állam Komáromnak és a régiónak, arról beszéltem, hogy itt van a volt mezőgazdasági iskola, azt meg lehetne venni, és csinálni egy erős magyar mezőgazdasági szakközépiskolát. Az nincs az országban, Komárom pedig a mezőgazdasági régió közepén helyezkedik el.
Továbbá ott a kikötő, amely csak döglődik, kellő akarattal és támogatással fel lehetne lendíteni. A volt poliklinika épületének hasznosítására is javaslatot tettem, konkrét funkcióval és hasznosítási megoldásokkal.
Orbán Viktor felvetette, mi lenne, ha épülne egy új stadion. Azt feleltem: miért ne? Ha az egyéb fejlesztések mellett erre is jut, miért ne legyen egy jó focicsapatunk, melynek előfeltétele egy modern stadion. Manapság már minden magára valamit adó városnak van focicsapata.
Azonban a gazdaságot fontosabbnak tartom, mert a szlovákiai magyarságnak nincs szervezett gazdasága. Van egy-két oligarchánk, meg különböző vállalkozásokhoz kötődő embereink, de szervezett, koncepciózus gazdaságunk nincs. Azt gondolom, fontos a foci, de ideje lenne a komfortzónát lecserélni egy komoly gazdasági koncepcióra” – fogalmazott kérdésünkre Czíria.
Mivel Czíriát nem választották meg polgármesternek, a stadion ügyével sem foglalkozott tovább. Úgy véli, valószínűleg most is Magyarországról érkezhetett az impulzus, hogy itt van ez a lehetőség, amit ki lehetne használni.
„A jó ügy mellé oda kell állni, ám szakmailag azt is át kell gondolni, hogyan lehet működtetni, fenntartani a stadiont. Előbb a szakmai, üzemeltetési koncepciót kellene kidolgozniuk hozzáértő embereknek, és aztán arról majd szavazhat-vitázhat a testület. Az akaratot értékelni kell, a segítséget el kéne fogadni, ezt magam is támogatom” – tette hozzá Czíria.
Egy jó barát és egy úriember
Szüllő Béla, a klub alelnöke így mesélt az Átlátszónak arról, hogyan kezdett konkrétabb formát ölteni az együttműködés: „2017-ben felkészülési mérkőzést játszottunk Gúta csapatával Ifjúságfalván. Egy jó barátomnak elhintettem, mik a céljaink, hogy úgy néz ki, sikerül megerősítenünk a csapatot, de a feltételeink nem megfelelőek.
Ez a beszélgetés majd’ másfél órásra sikeredett. Ezután két hónappal kaptam egy telefonos megkeresést, hogy magas beosztású úriember fog jelentkezni. Az információ eljutott a miniszterelnök úrhoz. Hogy kin keresztül, hogyan, annak nem jártam utána. Az az úriember, akiről mondták, hogy jelentkezni fog, jelentkezett nálam. Eljött megnézni a stadiont, beszélgettünk, hogy mire is volna mód, (hogyan kellene) kérvényt benyújtani. Ezt megtettük.”
Amikor érdeklődtünk, ki volt ez a barát és ez az úriember, Szüllő kitérő választ adott: „Nem kívánják, hogy ők szerepeljenek. Ők koordinálták a munkánkat. Nem akarnak ők itt reklámot, nem biztos, hogy ez szerencsés. Majd ha elkészül a stadion, akkor gondolom személyesen is itt lesznek. Mi a fociszeretetünket adtuk, a körülmények megteremtését majd nekik köszönhetjük.”
Szüllő elmondta, a kérvényt személyesen Orbán Viktor miniszterelnöknek címezte.
Bár a stadionfelújításról már 2017 júliusában megszületett a kormányhatározat, 2018 őszéig nem történt semmi a stadionban, mivel a városi képviselőtestülettel tisztázni kellett a stadion használati jogát. A létesítmény ugyanis a városé.
A képviselők még 2017 novemberében szándéknyilatkozatot fogadtak el a stadion felújításáról, de ahogy Szüllő fogalmaz: „Mivel szerződés nem érkezett, a szándéknyilatkozatot a városi képviselőtestület visszavonta.”
2018 nyarán megérkezett a szerződéstervezet, szeptemberben a város is megszavazta a szándéknyilatkozatot a támogatásról.
2020-ra kaphat új stadiont Komárom
A novemberi helyhatósági választások előtti utolsó képviselőtestületi ülésen Komárom városa ellenszavazat nélkül elfogadta a stadion hosszú távú bérbeadását a KFC-nek, vagyis elhárult az akadály a beruházás elől.
A határozat értelmében a város 20 évre, évi 1 euró jelképes áron adja bérbe a területet és a rajta lévő épületeket, továbbá a strandröplabdapályát és a kempinget, ahol edzőpályákat alakítanának ki. 20 év leteltével a beruházás díjmentesen átkerül a városhoz.
Ez idő alatt a város évi 205 ezer euróval járul hozzá a működési költségekhez a KFC-nek szánt éves támogatáson túl (amit eddig is megkapott a sportklub). A klubnak cserében – az időkeret 20 százalékában – ingyen kell a város rendelkezésére bocsátania a stadiont közhasznú rendezvényekre, egyéb sportklubok számára.
A kivitelező a magyar fél által kiválasztott Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zártkörűen Működő Részvénytársaság lesz.
Szüllő szeptemberi beszélgetésünk idején úgy vélte, 2020-ra készülhet el az új létesítmény, amelynek befogadóképessége 5000 fő lenne. A komáromiak átlagnézőszáma az aktuális idényben 865 fő, a legnagyobb nézőszám a szakolcaiak elleni meccsen volt: 1431.
Szüllő azt is elárulta, hogy a Szlovák Labdarúgó Szövetség megígérte, százezer euróval finanszírozza egy műfüves pálya kialakítását. Bevonták volna a Szlovák Atlétikai Szövetséget is a stadionfelújításba, mert a tervek szerint a focipályát futópálya vette volna körül. Mivel az atlétikai szövetség nem tudott hozzájárulni, ejtették a futópályára vonatkozó elképzelést, így a nézők közelebb kerülhetnek a játéktérhez. A pálya szintjét is meg akarják emelni, mert esős időszakban nehezen folyt el róla a víz – mondta az alelnök.
A KFC-nek jelenleg a felnőtt férfi és női csapat mellett kilenc korosztályos csapata van. A két felnőttcsapat a másodosztályban játszik, az U19, U17, U15, U13 korosztály szintén, az U11-esek a területi bajnokságban szerepelnek, de van U7, U8, U9 és U10 korosztály is.
„Meg kell oldani ezeknek az edzéseit – figyelmeztetett Szüllő. – A környékbeli községektől (Hetény, Marcelháza, Újfalu, Keszegfalva) eddig sok segítséget kaptunk pályahasználatra, most azt szeretnénk, hogy kialakítsunk egy akadémiát, bázist, hogy felfedezzük a tehetségeket.”
A Révkomárom Sport Akadémia támogatására nyújtott 140 millió forint felhasználásáról szóló költségterv szerint 44,5 millió forintot bérköltségre fordítanak, a második legnagyobb tételt az utazási költségek jelentik 29,5 millió forinttal, valamint egy autóbusz vásárlására is kötelezték magukat 27,8 millió forint értékben.
Emellett szállásköltségekkel (9,2 millió forint), közüzemi költségekkel (7,7 millió forint), bérleti díjakkal (7,7 millió forint), üzemanyag-költséggel (3,8 millió forint), szakértői és tanácsadói díjakkal, karbantartási szolgáltatásokkal, irodaszerek vásárlásával, kommunikációs kiadásokkal is számoltak.
Rimaszombatba diósgyőri kanyarral érkezne a pénz
A rimaszombati klub története némileg eltér az előző kettőtől: Rimaszombatba nem egyenesen a magyar kormánytól érkezne a támogatás, hanem a diósgyőri futballklubon keresztül.
Az 1472/2017. számú kormányhatározat értelmében a kormány egyetért a Diósgyőri Városrész Testgyakorló Kör Sportegyesület észak-magyarországi és felvidéki sportfejlesztési programjának megvalósításával, amelynek része egy felvidéki labdarúgó-akadémia létrehozása. A helyzetet bonyolítja, hogy Rimaszombat nem magyar többségű város, így a magyarországi pénzt nem mindenki fogadja kitörő örömmel.
A rimaszombatiakat a DVTK választotta ki, mivel a két klub között évtizedek óta jó a kapcsolat: több rimaszombati játékos játszott Diósgyőrben, köztük a rimaszombatiak jelenlegi utánpótlásért felelős menedzsere, Richard Rubint is.
A rimaszombati felnőtt csapat jelenleg a III. ligában játszik. A 2016/17-es szezonban esett ki a II. ligából, de korábban négy szezont töltött az élvonalban, a fénykorban 5-6 ezer néző járt a meccseikre, sokan Magyarországról is átjártak. Jelenleg mintegy 250 fő megy ki egy-egy mérkőzésre.
A rimaszombati klubnak jelentős utánpótlásbázisa is van, 260 gyerek futballozik az MŠK-ban.
A kormányhatározat szerint a DVTK SE összesen 9,9 milliárd forint támogatást kap a komplex csomag megvalósítására. Az első hírek arról szóltak, hogy a felvidéki fociakadémiára ebből 1,45 milliárd forint jut, de a konkrét tárgyalások során már 1,27 milliárd forintról volt szó.
Bár a felek már 2018 januárjában beszéltek a lehetséges együttműködésről, november végéig nem született megegyezés, annak ellenére, hogy a városi képviselőtestület egyetlenegyszer sem utasította el az ötletet.
A projekt egyik ellenzője Ivan Hazucha (Smer) képviselő volt, aki elmagyarosítási szándékot látott az akadémia létrehozásában, és szecskavágóhoz hasonlította azt (bemegy a szlovák gyerek, kijön a magyar).
Nincs az a pénz
Különös volt Jozef Šimko polgármester hozzáállása is. Ő független, ám támogatta Marián Kotleba szélsőjobboldali pártját, A Mi Szlovákiánk Néppártot, a közösségi oldalán pedig gyakran oszt meg összeesküvés-elméleteket és fake news-oldalak híreit.
Šimko, bár nyíltan nem ellenezte az akadémiát, először nem akarta elhinni, hogy az akadémiára szánt pénz létezik. Több forrásunk megerősítette, személyesen utazott el az MLSZ-hez, hogy meggyőződjön erről, végig úgy érvelve, hogy a város vagyonát védi. (A város a stadionnal szállt volna be a futballakadémiába. A létesítményt 2,2 millió euróra értékelték fel, de egy-két éven belül mindenképpen komoly felújításra szorulna.)
A 30 évre szóló együttműködési szerződés tervezete alapján a stadionfelújításra nyújtott pénz mellett a magyar fél, azaz a DVTK-t képviselő Borsodsport Invest éves szinten 50 millió forinttal (kb. 150 ezer euró) járult volna hozzá az akadémia működéséhez, Rimaszombat városa pedig 200 ezer euróval.
Ha van az a pénz, nem jöhetne közvetlenül?
A feltételes mód azért indokolt, mert bár hosszas huzavona után októberben úgy tűnt, megegyeztek a felek, az együttműködési megállapodást azóta sem írták alá, mert továbbra is vannak vitás pontok. Bár a polgármester a legtöbb dologban együttműködött az MKP-s képviselőkkel, és támogatásukat élvezte, ebben az esetben ez sem mozdította előre az ügyet.
A Borsodsport Invest szeretné 2018 végéig dűlőre vinni a dolgot, s már arra a lehetőségre is készül, hogy másik helyszínt kell találnia a felvidéki akadémiának. Ezügyben a magyar fél már a losonci polgármesterrel is összehozott egy tájékoztató jellegű találkozót.
Egy, a helyzetet jól ismerő forrásunk szerint Rimaszombat polgármestere a dunaszerdahelyi MOL Akadémia megnyitója után levelet írt Orbán Viktornak (aki a Dunaszerdahelyen elmondott beszédében a rimaszombati akadémiát is említette), mert azt szeretné elérni, hogy közvetítő nélkül érkezzen a városába a magyar támogatás. A levélre november 30-áig nem érkezett válasz.
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
Nyitókép: A DAC Akadémia megnyitója. Somogyi Tibor/Új Szó
A projekt az IJ4EU tényfeltáró újságírás-alap támogatásával készült.
