A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia a magyar kormány határon túli fociakadémia-hálózatának első nagy beruházása. Az eddig 3,7 milliárd forintba (11,5 millió euró) kerülő akadémia felnőtt csapata a román bajnokság harmadik ligájában játszik, noha a második liga volt a cél. Hozzájuk képest a Sepsi OSK a bezzegcsapat: a semmiből létrehozott klub hat év alatt az első ligába jutott, majd 2 milliárd forintot kapott stadionépítésre. Mindkét projekt mögött felsejlik Mészáros Lőrinc figurája.
2013 óta összesen mintegy 22,5 milliárd forintot (70 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban. A támogatott projektek között vannak valóban sikeres csapatok, és kétes próbálkozások.
A pénz részben a Magyar Labdarúgó Szövetségen, részben pedig a Bethlen Gábor Alapon keresztül érkezik, és szinte mindenhol felsejlik a Puskás Akadémia, vagyis Mészáros Lőrinc figurája. Most induló, az IJ4EU európai tényfeltáró alap által támogatott sorozatunk ezeket a beruházásokat veszi szemügyre.
Mint forró kés a vajon, úgy ment át a Bethlen Gábor Alap adminisztrációján Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgató/elnökének egyedi kérelme: a 2013. június 12-én iktatott, két oldalas levelet, melyben Szondy 200 millió forintot kér a Székelyföldi Labdarúgó Akadémiára, még aznap pozitívan véleményezték, és nem egészen egy hét múlva, 2013. június 18-án már fel is bukkant a BGA bizottságának döntései között a labdarúgó akadémiának megítélt támogatás (szerződés és költségterv itt).
Szondy Zoltán szűkszavú kérelme, melyet Répás Zsuzsanna akkori államtitkár asszonynak címzett, néhány fontos dolgot tartalmaz a projektről, többek között a 2013 júniusában már létezett elvi döntést a csíkszeredai önkormányzat, valamint a felcsúti Puskás Ferenc Akadémia együttműködéséről.
A létrehozandó akadémiát közösen működtetnék majd: Csíkszereda önkormányzata hozta létre az egyesületet, amelynek használatba ad egy füves és egy műfüves pályát, egy sportcsarnokot és több kispályát. A program szakmai részét a Puskás Ferenc Akadémia látja el.
A kérelemből kiderül, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia valójában egy több székelyföldi várost felölelő hálózat: Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Baróton és Gyergyószentmiklóson lennének alközpontok, ahol az önkormányzatok felajánlanak focipálya építésére alkalmas telket vagy már létező infrastruktúrát.
Két ember ötlete ha találkozik
A kiemelkedően tehetséges gyermekek Csíkszeredában folytathatnák, ahol a román utánpótlás-bajnokságokban fejleszthetnék tudásukat. A kérelem külön hangsúlyozza, hogy a kedvezményes honosításnak köszönhetően Székelyföldön tömegesen veszik fel a magyar állampolgárságot, így „a kiemelten tehetséges gyermekek akadálytalanul szerepelhetnek majd Magyarország korosztályos válogatottjában.”
„Két ember ötlete találkozott: a magyar miniszterelnök még a 2010-es választások előtt, ellenzéki politikusként tervbe vette, hogy bevonja Székelyföldet a magyarországi futball vérkeringésébe. Nekem egy ugyanilyen elképzelésem volt” – emlékezett vissza az Átlátszó Erdély kérdésére Szondy Zoltán a kezdetekre.
Konkrétan hogyan találkozott a két elképzelés? „Én írtam egy tanulmányt erről, és ez a tanulmány eljutott a Puskás Akadémiára” – válaszolta Szondy, aki hozzátette, ők a Ferencvárossal kezdték el az egyeztetéseket, azonban a Ferencváros szakmai igazgatója, Tajti József időközben átigazolt a Puskás Akadémiához, és magával vitte a szakmai anyagot (időközben Tajti a Kárpát-medencei Akadémiai Rendszer szakmai igazgatója lett, Románia mellett ő felel a Szlovákiában, Ukrajnában, Szerbiában, Horvátországban, Szlovéniában található egyesületek utánpótlás-képzéséért – szerk.megj.)
Az egyesületként bejegyzett fociklubnak (hivatalos nevén: Asociaţia Futball Klub Csíkszereda) megítélt támogatások ezután rendszeresen előfordulnak a Bethlen Gábor Alap döntései között: 2016-ig az alap nyolc alkalommal összesen 1,8 milliárd forintot (5,5 millió euró) ítél meg az akadémia fejlesztésére, ezek a támogatások kiegészülnek a Magyar Labdarúgó Szövetségtől összesen kapott 1,8 milliárd forinttal (5,5 millió euró).
Csíkszeredában bentlakás és több focipálya
Ezt a pénzt részben működésre, részben pedig infrastrukturális beruházásokra fordították. Csíkszeredában, a Stadion utca 3 szám alatti sportpályán építettek egy új műfüves pályát (kivitelező: City Group Corporation SRL) 330 ezer euróért, a régi, romos lelátó helyére felépítették az új lelátót, illetve a Márton Áron Tehetséggondozó Központot, mely egy összesen 200 férőhelyes bentlakás úgy a Székelyföldi Labdarúgó Akadémián focizó fiatalok, mint más településekről származó középiskolások számára.
Bár a kollégium számára a telket az önkormányzat biztosította, egy további telket is meg kellett vásárolni 9,4 millió forintért ahhoz, hogy a lelátó és bentlakás kivitelezését meg lehessen kezdeni. Sajtóban megjelent hírek szerint a beruházás értéke 1,4 milliárd forint (4,5 millió euró) volt – a költségek nagy részét, 1,3 milliárd forintot (4 millió euró) a magyar állam állta, a fennmaradó összeg Mészáros Lőrinc adománya. A ING Service SRL-vel a kivitelezésre megkötött szerződés értéke 8 millió lej (1,7 millió euró) áfával.
Székelyudvarhelyen egy műfüves pálya épült a polgármesteri hivatal által ingyen rendelkezésükre bocsátott telken – a kivitelező itt is a City Group Corporation SRL, az ár is megegyezik a csíkszeredai pályáéval: 330 ezer euró. A kivitelezési szerződések itt elérhetőek.
Ezen kívül 2018-ban Nyárádszeredán és Kézdivásárhelyen készült el műfüves nagypálya világítással és lelátóval, a csíkszeredai központ pedig egy további füves edzőpályát kapott a városon kívül. A 2019-es terv a csíkszeredai centerpálya világításának a kiépítése.
Egy 2017 végi interjúban Szondy arról is beszélt, hogy a csíkszeredai központot egy új, 1000 fős lelátóval, illetve kiszolgáló épülettel bővítenék. Kérdésünkre az elnök elmondta, az új lelátó tervein valóban dolgoznak, de amíg az FK Csíkszereda nem lép egy szinttel feljebb, ennek sok értelme nincsen, így nem is lobbiznak annak érdekében, hogy a kivitelezést elkezdjék.
A térségből igazolnak magyar játékosokat
Szondy Zoltánnak nincsen különösebb focis múltja: ő újságíróként, illetve tanácsosként vált ismertté, amikor a 2000-es évek elején szembeszállt a Csíkszeredát rettegésben tartó Csibi István üzletemberrel. Ismerői szerint sokkal inkább politikus alkat, mint sporthoz értő, pragmatikus szakember.
Induláskor az egyik kitűzött cél az volt, hogy az akadémia felnőtt csapata bekerüljön a második ligába, ez azonban eddig nem sikerült. Az FK Csíkszereda viszonylagos teljesítményhiányát az olyan sikerek sem pótolják, mint az, amikor a Románia Kupa nyolcaddöntőjében sikerült legyőzni a bukaresti Dinamo csapatát.
Azért lehet ez fájó, mert a másik, szintén fiatal és a magyar kormány által támogatott csapat, a Sepsi OSK néhány év alatt bekerült az első ligába. Szondy Zoltán szerint a Sepsi OSK, illetve az FK Csíkszereda alapvetően más stratégiát választott: „a Sepsi OSK mindenhonnan igazolt jó minőségű játékosokat, és ezt nagyon jól tették. Az FK Csíkszereda elsősorban a térségből igazol magyar játékosokat, így egészítve ki a saját nevelésűeket.
2013 óta az első korosztály, akiket az akadémián neveltünk, 2000-ben született, jelenleg 18 éves. Közülük jelen pillanatban hatan vannak benne a felnőtt csapat keretében, de hát 18 éves gyermekekkel feljutni nehéz. Nyilván szempont a feljutás, de 3-4 évet kell várni, amíg több huszonéves játékosunk lesz. Az FK Csíkszerda felnőttcsapatát egyébként az önkormányzat tartja fenn, a csapat a magyar kormánytól pénzt nem kap.”
Délvidéki Sport Akadémia: a monopoly, ahol egy helyi vállalkozó osztja a lapokat
Eredetileg ez év végéig kellett volna elkészülnie a Délvidéki Sport Akadémia másik nagy beruházásának, a topolyai centerpályának, ám egyelőre még a látványterv sem készült el. Sikerült megszerezni azonban a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) a Topolyai Sport Clubbal (TSC) és a Beruházási, Műszaki Fejlesztési és Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.-vel (BMSK) kötött szerződéseket, így kiderült, milyen költségtervet szántak a magyar kormány 4,5 milliárd forintos (14 millió euró) futballtámogatásának.
Miért éppen Csíkszereda a központ?
„Maga az ötlet, hogy Csíkszeredában hozzák létre a Székelyföld Labdarúgó Akadémia központját, inkább politikai döntés, mintsem szakmai. Vélhetően inkább Ráduly Róbert, a mindenféle sport iránt rajongó csíkszeredai polgármester, valamint Szondy Zoltán lobbija volt a háttérben, mintsem az igények és lehetőségek alapos felmérése” – mondta az Átlátszó Erdélynek egy neve elhallgatását kérő sportszakértő.
„Csíkszeredában minden a hokiról szól, más sportot az választ, aki valamiért nem jó hokis” – így a forrásunk, aki szerint az akadémiát bármelyik másik székelyföldi városban, akár Sepsiszentgyörgyön vagy akár Székelyudvarhelyen szerencsésebb lett volna megalapítani.
„A Puskás Akadémia szakmai munkacsoportja körbeutazta Székelyföldet, tárgyalt a különféle hivatalosságokkal, és úgy döntött, hogy infrastrukturális szempontból, az önkormányzati támogatást figyelembe véve Csíkszereda a legmegfelelőbb helyszín” – magyarázta kérdésünkre Szondy Zoltán hozzátéve, Csíkszereda azért is tűnt ideálisnak, mert mindegyik székelyföldi várostól 40-60 perc távolságra van.
Magyar focistát vagy jó focistát szeretnénk?
Az a szemlélet, miszerint az akadémia elsősorban a romániai, magyar nemzetiségű gyermekek számára biztosít fejlődési lehetőséget, szintén nem feltétlenül a sportsikereket szolgálja: nagyon nem mindegy, hogy mekkora a merítés, hogy egy félmilliós magyar vagy a környező megyék több milliós román közösségében keresnek tehetségeket, magyarázta a forrásunk, aki szerint ugyanez van a felnőtt keretben is: itt is felülírja a nemzetiség a teljesítményt.
„Ami a merítést illeti: csak Hargita és Kovászna megyében lakik 600 ezer ember, ehhez képest a 300 ezer lakosú Izland kijutott az Európa Bajnokságra”, replikázott a klubelnök. Szondy azt az állítást is árnyalta, hogy a kiválasztás során a nemzetiségre helyeznék a hangsúlyt. „Nálunk az a fontos, hogy az edzés nyelve magyar legyen, ugyanis mi magyar klubként határozzuk meg magunkat. Van olyan alközpontunk Dél-Erdélyben, ahol a román gyermekek értelemszerűen többségben vannak.”
Kezdetben egy sor, Magyarországról érkezett edzővel próbálkoztak, azonban egyik sem vált be. „Nem magával a programmal van a baj, hanem azzal, hogy ezt a magyarországi edzők nem tartják be”, kommentált forrásunk, aki szerint nem véletlen, hogy az FK Csíkszereda jelenlegi edzője az a Valentin Suciu, aki a Sepsi OSK-t az első ligába juttatta.
Orbán Viktor milliárdokkal focizta be magát a Felvidékre
Átlátszó Erdély Kövess minket vagy írj nekünk! Európa Ligában szereplő csapatnak és harmadosztályú szlovák futballklubnak egyaránt finanszíroz akadémiát a magyar kormány. 2013 óta összesen mintegy 18 milliárd forintot (55 millió euró) utalt ki a magyar kormány határon túli fociakadémiák számára, így gombamód szaporodnak a focipályák és stadionok Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján, Muravidéken, valamint Horvátországban.
Nem cél tucatjával küldeni a gyermekeket a Puskás Akadémiára
A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia keretein belül jelenleg 4-4500 gyermek focizik. A fiatalabbak között a fluktuáció magas, ezért nehéz pontos számot mondani, a nagyobb utánpótlás csapatoknál (U16-U19) 83 gyermek focizik, ők a csíkszeredai központban laknak.
„Eddig 6 gyermek ment tőlünk a Puskás Akadémiához. Sem nekünk, sem a Puskás Akadémiának nem az a célja, hogy tucatjával küldjük ki a gyermekeket, hogy kiürítsük Erdélyt. A valóban tehetséges gyermekek a Puskásnál focizhatnak, ahol jobban fejlődhetnek, mint a csíkszeredai harmadosztályú felnőtt csapatban”, magyarázta Szondy kiemelve, hogy általában évente egy gyermeknek adnak lehetőséget arra, hogy átmenjen a Puskáshoz. Az FK Csíkszereda és a Puskás Akadémia közötti együttműködési megállapodás itt elérhető.
Román vonalon is érkeztek megkeresések, igaz, egyelőre ezek nem záporoznak. „Az egyik 16 éves gyermekünket a Steaua akarta elvinni, ő ezt az ajánlatot visszautasította. Egy másik, egyébként román nemzetiségű gyermekért szintén a Steaua érdeklődött, de ő a Puskást választotta. Volt még néhány megkeresés Bolognától, Veronától, román elsőosztályú csapatoktól, ezek azonban szakmailag nem voltak komoly ajánlatok.”
Sepsi OSK: a székelyföldi sikersztori
A 2011-ben alapított Sepsi OSK sok vonatkozásban az FK Csíkszereda ellentéte. A különbség elsősorban a klub vezetésében érhető tetten: pragmatikus, hibákból gyorsan tanuló, menedzser szemlélettel rendelkező szakemberek. A vezetőség lelkesedése és profizmusa úgy a csapatot, mint a szurkolókat, a Székely Légiót is áthatja, állítja név nélkül nyilatkozó forrásunk kiemelve, hogy a Sepsi OSK-t a román foci is elfogadja: ennek egyik jele az, hogy a Román Labdarúgás Gáláján Diószegi László lett az év klubelnöke.
Diószegi László a Diószegi pékség tulajdonosa, a Sepsi OSK sportegyesületet 2011-ben alapította Kertész Dáviddal közösen. Mint azt Diószegi egy interjúban elmesélte, a focicsapat megalapításának ötlete akkor született, amikor ő egy műtét miatt két hónapig ágyba kényszerült.
„Felhívtam a barátomat, Kertész Dávidot, és azt mondtam neki: te Dávid, nekünk a városban tíz éve nincsen focicsapatunk. Gyere, alapítsunk egy csapatot! És így is tettünk” – emlékezett vissza Diószegi.
Magyarországi edzőkből nem kérnek
Az egyesület szó szerint nulláról indult: az V. osztályban, a „szekeres bajnokságban” kezdtek 2011-ben, innen küzdötték fel magukat hat év alatt az országos bajnokság első ligájába. „Meg sem fordult a fejünkben az első liga. Arról álmodoztunk, hogy bejutunk a második ligába” – mesélte az üzletember.
Bár sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád a Fidesz egyik székelyföldi alapemberének számít, és a Sepsi OSK szponzorai között ott vannak olyan magyarországi cégek, mint az OTP, a MOL vagy akár a Gyermelyi, a klub tevékenysége független a politikától.
„Amíg a klub jól teljesít, nem fognak beleszólni a működésbe. Van egy hallgatólagos megállapodás: nem engednek a klub közelébe magyarországi edzőket és tanácsadókat” – mondta egy, a romániai fociban otthonosan mozgó forrásunk. A vezetőedző korábban Valentin Suciu volt, ő juttatta fel a Sepsi OSK-t a negyedikből az első ligába. Őt Eugen Neagoe váltotta.
Feltűnés nélkül lép színre a magyarországi befektető
Miközben Székelyföld a fociklubnak drukkol, kevesebb publicitást kapott, hogy a sportegyesület mellett 2017-ben létrejött a hasonló nevű Sepsi OSK SA részvénytársaság. A csapat mögött álló cég egyébként elvárás a profi ligában.
A Sepsi OSK SA-nak csupán kisebbségi tulajdonosa a Sepsi OSK sportegyesület, a részvények 51 százalékát Hodut Rom SRL, a magyarországi Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata birtokolja.
A Hódút Kft. útépítő vállalat tulajdonosa Varga Károly, aki a felcsúti fociakadémia elnökének, Mészáros Lőrincnek a volt üzlettársa.
A Hodut Rom SRL egyébként panziók működtetésével foglalkozik, 2017-es mérlege szerint 68 ezer eurónyi üzleti forgalmat bonyolított, 1,3 millió euró adóssággal, valamint 1,8 millió euró értékű kötött tőkével (valószínűleg ingatlannal) rendelkezik.
Azt nem tudjuk, hogy egy magyarországi építőcég romániai leányvállalata, amely panziót működtet, miért lát fantáziát a fociban: Kertész Dávid, a Sepsi OSK ügyvezetője nem válaszolt kérdéseinkre.
Az viszont tény, hogy bár 2016. december 20-án egy kormányhatározat már előirányzott 1 milliárd forintot (3 millió eurót) a Sepsiszentgyörgy Sport Akadémiára, a Magyar Labdarúgó Szövetség nem a Sepsi OSK sportegyesülettel szerződött. Ehelyett megvárták, míg 2017. április 7-én bejegyzik a Sepsi OSK SA céget. Meg sem száradt jóformán a tinta a bejegyzési iratokon, április 12-én már alá is írták a támogatási szerződést.
Magyar beruházás és szlovákiai reflektorok a román állami stadionba
A szerződés értelmében a Sepsi OSK SA vállalta a régi városi stadion felújítását: a meglehetősen elhanyagolt létesítményben a gyepszőnyeg fűtése és az éjszakai világítás felszerelése megkerülhetetlenné vált, miután a Sepsi OSK 2017-től az első ligában játszik. A 400 ezer eurós éjszakai világítás tesztjére idén júliusban került sor.
Ebbe a komplexumba egyébként sokáig nem szívesen fektetett sem a Sepsi OSK, sem pedig a magyar állam: a Szemerja negyedben található stadion ugyanis a román állam tulajdonában, a sportminisztérium kezelésében volt. Az önkormányzat azonban 2018. november végén, második nekifutásra elfogadta a létesítmény átvételéről szóló határozatot, most a minisztérium jóváhagyására kell várni.
Miért volt szükséges ez a beruházás? „Az újonc számára egyfajta türelmi idő járt, ez a gyepszőnyeg fűtésére és az éjszakai világításra volt érvényes” – nyilatkozott erről 2018 júniusában Csinta Samu klubigazgató.
„Már nem vagyunk újoncok, ezért a következő bajnoki idényre szükséges beruházásokat el kell végeznünk. Ha lehet is variánsokat találni a gyepszőnyeg fűtésére, az éjszakai világítást már nem tudjuk kibekkelni, ezért az állam most a Sepsi OSK finanszírozásában kap egy világító berendezést (úgy tudjuk, a stadion a dunaszerdahelyi DAC régi noktürnjeit kapta meg – szerk. megj.). Nem tagadjuk, tesszük ezt abban a reményben, hogy a stadion hamarosan a város tulajdonába kerül, és akkor jó helyre kerülnek ezek a pénzek is”, mondta Csinta még az átvétel előtt.
Mészáros neve már a tervezésnél felbukkant
Az MLSZ-szel kötött szerződésből kiderül még, hogy az 1 milliárdos támogatásból megközelítőleg 150 millió forintot működésre terveznek elkölteni, a fennmaradó 850 milliót beruházásra és eszközbeszerzésre költik. A Sepsi OSK SA vállalja, hogy kialakít egy irodát, bővíti az adminisztratív személyzetét, bővíti a szakmai eszközkészletét, valamint előkészíti az új, 5-6 ezer férőhelyes stadion építését Sepsiszentgyörgy határában (a férőhelyek száma később 7 ezerre bővült – szerk. megj.).
Amikor november végén a beruházás helyszínén jártunk, két edzőpálya állt készen, a stadionnak pedig még csak az előkészítő földmunkáit végezték el, így a 7 ezer főt befogadó létesítmény engedélyeztetése és az építkezés biztosan jövőre marad. Feltéve, ha az MLSZ-szel sikerül hosszabbítani.
Mészáros Lőrinc neve már a tervezés stádiumában felbukkant: az engedélyes kiviteli tervek felelős tervezője a Fejér Tervező és Mérnökiroda Kft. Ez a cég Mészáros gyermekeinek az érdekeltsége.
Csúszik a tervezés
Mérnöki szolgáltatásokra egyébként 10 millió forintot irányoztak elő a költségvetésben, azonban úgy tűnik, a tervezés valamiért csúszik: 2018. június 7-én adott interjújában Csinta Samu optimistán még úgy nyilatkozott, hogy a teljes tervcsomag napokon belül elkészül.
Ehhez képest amikor novemberben Sepsiszentgyörgyön jártunk, Kertész Dávid, a Sepsi OSK SA ügyvezetője azt mondta, a tervek még mindig nem készültek el. Az ügyvezetővel egyébként véletlenül futottunk össze: épp a pályákat tekintettük meg, amikor Kertész megjelent a helyszínen, és a néhány percig tartó beszélgetés során néhány dolgot el is árult a beruházásról.
Rákérdeztünk többek között arra, hogy ki építi meg a stadiont? Kertész szerint a kivitelező még nem ismert, és ebben a kérdésben Magyarországon hoznak döntést.
November 29-én, amikor telefonon interjút kértünk, Kertész jelezte, hogy nem áll módjában válaszolni kérdéseinkre. A kérdéseket, melyek itt megtekinthetőek, mindenesetre e-mailben elküldtük neki.
A telek a magyarországi befektető tulajdona
A centerpályából és több edzőpályából álló komplexum a város északkeleti határában, a Sepsi Aréna melletti telkeken fog felépülni. A 98 ezer négyzetméter összfelületű telkek a Hodut Rom SRL tulajdonát képezik, azokat a cég határozatlan időre bérbe adja a Sepsi OSK SA-nak. Nem tudjuk, mennyi a bérleti díj: az MLSZ által kiadott dokumentumok közül kimaradt a bérleti díjat tartalmazó melléklet.
A 2017 tavaszán kapott 1 milliárd mellé 2018. március 23-án újabb milliárdot kapott a Sepsi OSK SA. Akárcsak az első támogatásnál, itt is kormányrendelettel biztosítják az anyagi keretet az MLSZ számára.
Amíg 2017 a terület sportcélúvá minősítésével, az új stadion tervezésével és engedélyeztetésével telt el, 2018-ban a kivitelezésnek kellett volna elkezdődnie. Ebből azonban nem lett semmi: 2018 végére csak az edzőpályák készültek el, a telken földmunkákat végeztek, azonban a stadion alapozási munkálatai nem kezdődtek el. Ez azért lehet probléma, mert mindkét támogatási szerződés 2018. december 31-én lejár, ezután kifizetéseket nem lehet ebből a támogatásból elszámolni.
Megszereztük, feldolgoztuk és nyilvánosságra hozzuk a határon túli fociakadémiák támogatásáról szóló szerződéseket
Magyarországon olyan ütemben nőnek ki a földből az újabbnál újabb stadionok, hogy a focirajongók is alig tudják követni, milyen új létesítménynek kellene örülniük éppen.
Nyitókép: Mészáros Lőrinc, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia elnöke, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára valamint Szondy Zoltán, a Futball Klub Csíkszereda igazgatója felavatják a Márton Áron Tehetséggondozó Központot 2016 szeptemberében. Fotó: pfla.hu
A projekt az IJ4EU tényfeltáró újságírás-alap támogatásával készült.
