Teljesen egyoldalúan közvetítik a választási előkészületeket az erdélyi magyar napisajtó online kiadványai. Miközben a magyar kormányról nagyítóval kell keresni a bírálatot, az ellenzék vagy hiányzik, vagy Gyurcsány.
Szinte mindig pozitív kontextusban szerepelt az erdélyi magyar online sajtóban a magyar kormány az áprilisi választási kampányra való hangolás során. Az ellenzékkel kapcsolatos híreket vagy agyonhallgatták, vagy pedig kifejezetten negatív, lejárató hangú anyagokat közöltek róluk.
Akár ez is tetszhet
Ezzel párhuzamosan a magyar kormány számára kínos témák szinte egyáltalán nem jelentek meg az erdélyi magyar online sajtóban, ahogy a kormánnyal szemben kritikus hangokat is nagyítóval kell keresni.
Ez egyébként nem csoda: az erdélyi magyar sajtó túlnyomó többségét vagy a magyar kormány finanszírozza, vagy pedig a magyar kormány legfőbb erdélyi szövetségesévé előlépett RMDSZ.
Ahhoz, hogy módszeresen megnézzük, hogyan ír az erdélyi magyar online sajtó a választásokról, összesen mintegy 700, erdélyi online sajtótermékben megjelent cikket – hírt, elemzést, interjút és véleményanyagot – elemeztünk 2021. augusztus végétől 2022. február 11-ig, a magyarországi választási kampány hivatalos kezdetéig.
Kulcsszavakra kerestünk
Adatgyűjtési módszerünk egyszerű volt: a téma szempontjából releváns kulcsszavakat (pl. „Márki-Zay Péter”, „Orbán Viktor”, „regisztráció”) futtattuk meg a legismertebb erdélyi online sajtótermékek honlapjain található keresőben, a találatokat kigyűjtöttük, rendszereztük és téma szerint kategorizáltuk.
Az oldalak, amelyeket elemeztünk: Székelyhon, Krónika, Főtér, Erdon, Maszol, Transindex, Nethuszár, Szatmári Friss Újság, Háromszék, Szabadság, itthon.ma, erdely.ma, szekelyföld.ma, Erdélyi Napló, Székely Hírmondó.
Elemzésünk elkészítésekor elsősorban a legnézettebb portálokon megjelent anyagokat vettük figyelembe. Arról azonban nincsenek adataink, hogy az egyes cikkeknek hány olvasójuk volt, vagy hány személyhez jutottak el a közösségi médiában.
Fontos megjegyezni, hogy a találataink száma az oldalakon elhelyezett keresőktől függött. Gyanítjuk, hogy egyes oldalakon a keresők hibás működése miatt nem találtunk meg minden anyagot, noha törekedtünk alternatív kulcsszavakkal kiegészíteni az eredményeket.
Orbán Viktorról csak jót, az ellenzékről inkább semmit
Összességében az összegyűjtött anyagokról elmondható, hogy a magyar kormányt, valamint Orbán Viktor miniszterelnököt legtöbbször pozitív, ritkábban semleges fényben tüntetik fel. Az ellenzék politikusai legtöbbször negatív, kisebb arányban semleges kontextusban szerepelnek, ha egyáltalán. Jól látható ugyanis, hogy a magyar kormány ellenzéke látványosan kevés teret kap az erdélyi online felületeken.
Ezzel párhuzamosan a magyar kormány számára kellemetlen események teljes mértékben kimaradtak a hírekből. Nem találtunk anyagot például a Völner Pál igazságügyi államtitkár hivatali vesztegetési ügyéről, melyben az Erdélyben egyébként gyakran megforduló Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár is érintett.
A magyarországi eseményeket naprakészen követő erdélyi magyar sajtó nem számolt be a tavalyi rekord költségvetési hiányról és az emiatt elrendelt megszorításokról, ahogy a Pegasus kémszoftverrel folytatott megfigyelések is teljes mértékben kimaradtak a hírekből.
A határon túli magyarokat érintő botrányok is alig jelennek meg
A magyar kormánypártokról szóló botrányok akkor sem rendelkeznek hírértékkel, ha határon túli magyarok támogatásairól van szó, és egy erdélyi származású hivatalnok a főszereplő. Nem találtunk beszámolót arról az ügyről, amelynek Kövér László házelnök kabinetfőnöke, a székelyudvarhelyi Veress László volt a fő érintettje.
Családja abban a budai luxusvillában lakik, amelyet egy határon túli magyarokat támogató alapítvány vásárolt 240 millió forintért. Veress Lászlónak a székelyudvarhely melletti Tibódban található villájáról szóló anyag viszont egy dühös hangú válaszcikket eredményezett.
Orbán a pozitív, Márki-Zay a negatív szereplő
Orbán Viktor az anyagok túlnyomó többségében pozitív vagy semleges fényben van feltüntetve. Az ő személyével kapcsolatban általában pozitív, lelkesítő hírt közölnek, őt magát határozott, karakán, a (nyugati) trendekkel szembemenő, ugyanakkor a magyarok érdekeit szem előtt tartó politikusként láttatják.
Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltről teljesen ellentétes kép rajzolódik ki: gyenge (Gyurcsány bábja), Bige László „vörös báró” támogatja pénzzel a kampányát, a választók többsége számára negatív kijelentést (bírálja a rezsicsökkentést), vagy valamilyen negatív gesztust tesz (például nyilatkozataival megsérti a határon túli magyarokat), az ellenzéki összefogás rosszul áll a felmérésekben.
Míg Orbán Viktor beszédeit rendszerint hosszasan idézik, addig az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szavait rendszerint az eredeti kontextusból kiragadva, gyakran rosszindulatú, az adott helyzethez nem illő kommentárral teszik közzé. Például nagyon gyakran megjelenik Gyurcsány Ferenc személye is az anyagban, függetlenül attól, hogy Márki-Zay eredeti nyilatkozata miről szólt.
A székelyföldi sajtótröszt agyonhallgatja az ellenzéket
Látványos a különbség abban, ahogyan a két nagy, magyar kormányhoz közel álló médiabirodalomhoz tartozó sajtóorgánumok – az Erdélyi Médiatér Egyesület portáljai, illetve a KESMA-birodalomhoz tartozó híroldal – kezelik a magyarországi ellenzéket.
A magyar kormány által az utóbbi néhány évben mintegy 20 millió euróval támogatott Erdélyi Médiatér Egyesület által birtokolt három, közéleti tartalmakat is közlő hírportál, a Székelyhon, a Krónika és a Főtér csak ritkán publikál ellenzékkel kapcsolatos anyagokat.
Például az ellenzéki előválasztás eredménye októberben csak egy mínuszos, MTI-ről átvett hírt ért meg a Krónikának (igaz, az ellenzéki pártok október 23-i megemlékezésén elhangzó beszédekből hosszasan idéző MTI-hírt viszont átvették).
Az erdélyi magyar sajtó egyik legnézettebb hírportálja, a Székelyhon számára Márki-Zay Péter győzelme az előválasztáson nem bírt hírértékkel, erről az eseményről a Főtér.ro-n sem találtunk anyagot.
Fontos kiemelni, hogy ez az agyonhallgatás egyben azt is eredményezi, hogy a magyar kormány ellenzékéről viszonylag kevés negatív hír jelenik meg ezekben a lapokban.
Üzengetés Márki-Zaynak
Az egyetlen ügy, ami megütötte a szerkesztők ingerküszöbét, az volt, amikor Székelyudvarhely polgármestere, Gálfi Árpád Facebookos szavazásra bocsátotta, fogadja-e Márki-Zay Pétert. Erről a Székelyhon részletesen beszámolt, később a Székelyhonon és a Főtér.ro-n is téma lett, hogy „kiszivárgott” az erdélyi magyar önkormányzati vezetők Márki-Zaynak írt levele, melyben közlik: a választásokig nem kívánnak vele találkozni.
Szokatlanul sok híranyag jelent meg ugyanakkor a Krónikában Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin találkozójáról február 1-én: a lap négy MTI-hírt és egy elemzést is is közölt erről. Általában elmondható, hogy ez a lap az erdélyi átlaghoz képest viszonylag sokat foglalkozik az ukrán helyzettel, illetve a magyar kormány külpolitikájával (igaz, nagyrészt az MTI híranyagai alapján).
Az erdon.ro teljes gőzzel beszállt a sárdobálásba
Ha az Erdélyi Médiatér Egyesület portfóliójába tartozó lapok kerülni látszanak az ellenzékkel kapcsolatos híreket, a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA)-birodalomhoz tartozó erdon.ro gyökeresen más stratégiát követ. Ezen az oldalon naponta akár féltucatnyi hírt közölnek Márki-Zay Péterről és más ellenzéki politikusokról, támogatókról.
Talán jobban érzékelhető ez az anyagmennyiség, ha azt mondjuk, hogy az általunk összegyűjtött 700 hírnek több mint fele, 389 az erdon.ro-n jelent meg. Ezeknek a szerző nélküli anyagoknak a túlnyomó többsége negatív fényben tünteti fel az ellenzéket akár valamilyen kontextusból kiragadott félmondat, vagy kormánypárti politikus/szakértő/notabilitás Facebook-bejegyzése alapján.
Néhány kiragadott cím, mely érzékelteti ezeknek az anyagoknak a tartalmát:
Bayer Zsolt: Márki-Zay megtalálta a járvány elleni védekezés legjobb módját, a maszkba csulázást;
A teljesen összezavarodott Márki-Zay kétségbeesésében már bárkivel vitázna (videók).
A közeledés a Fideszhez skizofrén helyzetbe hozta az RMDSZ lapját
A szekelyhon.ro mellett a maszol.ro a legnézettebb erdélyi magyar hírportál. Ennek a kiadója az RMDSZ által alapított Progress Alapítvány, költségvetésének nagy részét is az RMDSZ-től kapja (noha a támogatói közt ott van a magyar állam – a Bethlen Gábor Alap, a Magyar Villamos Művek Zrt., illetve a Szerencsejáték Zrt.).
A maszol.ro hagyományosan inkább a baloldal fele hajló médiaorgánum, ez azonban némileg felülíródott, mióta az RMDSZ vált a magyar kormány fő erdélyi szövetségesévé. A vizsgált periódusban a maszol.ro-n publikált hírek vegyes képet mutatnak.
Az ellenzéki előválasztásról több anyag is készült, a Gálfi Árpád székelyudvarhelyi polgármester Márki-Zay Péterrel kapcsolatos Facebook-bejegyzéséről ilyen címmel hoztak hírt: Kínos diplomáciai malőrbe keveredett Gálfi Árpád. A lap hozta az erdélyi értelmiségiek állásfoglalását is a közelgő magyarországi választásokról.
Ugyanakkor a maszol.ro-n hírértéke van annak is, hogy Orbán Viktor Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetést, hogy harmadszorra is beoltatta magát, és az MTI alapján hosszasan idézi a miniszterelnök kampányindítóját ezzel a címmel: Orbán Viktor: A baloldal, bár olyan, amilyen, „benne van a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban”.
Az erdélyi magyarok voksolása már nem vitatéma
Azt szinte minden erdélyi médiaorgánumról el lehet mondani, hogy hozzák az országgyűlési választás szervezési kérdéseivel kapcsolatos információkat. Nagy médiavisszhangja van az Eurotrans Alapítvány, valamint az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által indított regisztrációs kampánynak.
Zsigmond Barna Pál miniszteri biztos, a Fidesz külhoni igazgatója, volt csíkszeredai főkonzul decemberi erdélyi kampánykörútjáról egy sor médiaorgánumban lehetett olvasni, ugyanígy Potápi Árpád és Szili Katalin látogatásairól is sok hírt találtunk.
Mindegyik anyag kiemeli, hogy buzdítják a magyar állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarokat a választásokon való regisztrációra. A választások időpontjával kapcsolatos hír is mindenhol megjelent.
Szembetűnő az, hogy ezekben a lapokban nem fogalmazódik meg fenntartás, vagy kritika a határon túli magyarok szavazásával kapcsolatban. A korábbi országgyűlési választásokon ez a kérdés komoly vitákat generált az erdélyi magyar sajtóban.
Saját kérdések helyett az MTI hírek copy-paste átemelése
Szintén jól látszik, hogy sajtótájékoztatón, interjú alkalmával az újságíró nem kérdez rá olyasmire, ami esetleg kényelmetlen lenne a magyar kormányt képviselő politikus számára, vagy szembemenne a magyar kormány narratívájával. Az anyagok nem próbálják kontextusba helyezni az állításokat, hosszasan idéznek olyan mondatokat, melyekről jól látszik, hogy előregyártott politikai panelek.
Ennek az egyik magyarázata az lehet, hogy az erdélyi magyar sajtó nagyon gyakran az MTI híreit használja – az állami hírügynökségnél pedig már rég átvették a politikai szempontok a független hírszerkesztés helyét, ahogy a Direkt36 feltárta.
Előfordul, hogy saját tudósító akkor sem vesz részt sajtótájékoztatón, ha az eseményre egyébként könnyen elmehetne. Ehelyett a kényelmes megoldást, az MTI tudósításának az átvételét preferálja. Viszonylag ritka az is, hogy az újságíró „saját” anyagot állítson össze – vagyis több hírforrásból dolgozzon, közérdekű adatokat használjon, esetleg ő maga járjon utána egyes témáknak.
A Transindex bővebb teret adott az ellenzéknek, de megszűnt
A Transindex.ro az egyedüli portál, mely néhol kritikusan viszonyult a magyar kormányhoz, illetve bővebb teret adott a magyarországi ellenzéknek. Egyedüliként hozott hírt Márki-Zay Péter árnyékkormányának a tagjairól, és hosszú anyagot szentelt az ellenzék programjának. Erdélyben egyedül a Transindex készített interjút Márki-Zay Péterrel.
A Transindex azonban megszűnt, miután a projektet részben finanszírozó, RMDSZ által alapított Communitas Alapítvány 2021 tavaszán jelezte, hogy többet nem számíthatnak támogatásra.
A szerkesztőség 2022. február 15-én egységesen felmondott, egy nappal később pedig bejelentették egy új projekt, a Transtelex indulását. Jelenleg ez a projekt a fundraising stádiumában van, nem tudni, mikor indul az új oldal. A Transindexnél kialakult helyzet hátteréről itt írtunk.
Címlapfotón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Orbán Viktorral. Forrás: Kelemen Hunor Facebook-oldala
Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.
