Az iskolai erőszak és bullying ellen rendelte el a tanügyminiszter, hogy ha a tanár nem tud együttműködésre bírni egy diákot, akkor elküldheti egy kamerával figyelt terembe, ahol iskolai feladatokat oldhat egy másik felnőtt felügyelete alatt. Az oktatási intézmények nem tiltakoztak, csak csendesen lepapírozták, hogy a könyvtárban lesz a „büntetőszoba”, ha szükség lenne rá. De a nyugiszoba kifejezést ők is jobban szeretik.
Egyik iskola sem kapott plusz pénzt új oktatási és/vagy mentálhigiénés szakember alkalmazására, aki foglalkozhat a problémásnak mondott diákokkal. Ezért is találó megnevezés a büntetőszoba: önmagában keveset tesz a diákok és a tanárok mentális egészségének megőrzéséért, szakember nélkül a fegyelmezés és büntetés eszközévé válik.
Vannak helyzetek, amikor tényleg segítene a kríziskezelésben egy „nyugiszoba”. Erről beszélgettünk Csiszér Zsuzsával, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum iskolai tanácsadójával, illetve arról, hogy
- miért fontos, hogy az iskolai tanácsadó (vagy a gyermekpszichológus) a szülőkkel is együtt tudjon dolgozni;
- melyek azok az esetek, amikor nem vonják be a szülőt a beszélgetésbe;
- és hogyan érdemes foglalkozni a szülő-tanár konfliktusokkal.
Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!
Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!
A podcast tartalmából:
6:05 A megnyugtatás csendes környezetben a kezdőlépés; lógásra nem lehet kihasználni a nyugiszobát
14:15 Gyakoribb az idegrendszeri másság – mindenkinek jobb, ha hibázhat a gyerek
17:30 Szülők bevonása attól függ, mekkora a gyerek. Gyakran a szülőt kell először megnyugtatni és partnerré tenni, reményt, kompetenciaérzést adni neki.
25:10 Az a jó, ha legalább az iskolában látszik, ha krízishelyzetbe kerül egy család.
36:10 A tanár nyitottsága a szorongásoldás egyik kulcsa.
40:30 A szülőnek és tanárnak is érdemes kerülni az indulatokat, a címkézést, a pletykát.
46:30 A gyerekek nagyon változnak: a tanárok életfeladatává vált a kommunikáció, tanítási stílusuk folyamatos alakítása.
52:20 A tanárnak is támasza az iskolai tanácsadó.
