Három napig helyszíneltek a rendőrök a széki Sóvirág Panziónál 2022 áprilisában. A panziót a 33 éve mindig újraválasztott polgármester, Sallai János építtette, majd fia és lánya bővítette uniós alapokból a 2000-es évek közepén. Három éve a panziónál árokásás közben olyan gázcsövet szakítottak át, amely nem szerepelt a földgázt bekötő és gázszolgáltató vállalat nyilvántartásában. Emiatt a rendőrség nyomozni kezdett.
A nyomozást a rendőrség két gyanú – minősített üzemanyaglopás és illegális gázbekötés – miatt indította. Bő három éve zajlik az eljárás érzékelhető eredmény nélkül: vádemelésnek nyoma sincs a bíróságok portálján, és 2025 elején az ügyészség még biztosan nem zárta le az ügyet. Idén viszont az ügyészség már nem is válaszolt a pár havonta elküldött kérdéseinkre.
Ugyanilyen csendbe burkolóznak a hatóságok azoknak a széki fejlesztéseknek az ügyében is, amelyek kapcsán évek óta nyomozás zajlik. Ezeket vesszük most sorra, megmutatjuk, hogyan profitál belőlük egy helyi építkezési vállalkozó, valamint a polgármester családja.
Bemutatjuk azt a törvényszegést is, amellyel a polgármester és hivatala kvázi rejtegette a község lényeges dokumentumait, miközben ezt a ködösítést a törvény nem bünteti. Sallai János polgármester ebből politikai és anyagi előnyt is húz:
- a választói főként arról tudnak, amit ő közöl velük, elsősorban szóban;
- kihívói alig látnak bele a hivatal működésébe, lehetetlen évekre visszakövetni akár a helyi tanács döntéseit;
- helyben nem tudják, hogy a polgármester és családtagjai a fizetésük és a vállalkozásaik mellett mekkora agrártámogatást kapnak, miközben alig gazdálkodnak.
Erdély és a Mezőség büszkesége
A székiek joggal büszkék a falu városias múltjára, híres és gazdag folklórjára. Mindkettővel kitűnik a mezőségi falvak közül, akárcsak turisztikai potenciáljával és lakosságának szemmel látható jólétével. A székiek a gazdálkodást már a huszadik században kolozsvári és budapesti vendégmunkával egészítették ki.
Azóta sokan városokban és külföldön ragadtak, így a relatív jólét és a beköltözők ellenére Szék lakossága tízévente tíz százalékkal csökken. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 2234 lakosának több mint 90 százaléka magyar. 1992 óta választják polgármesterré Sallai Jánost: a besúgóbotránya előtt az RMDSZ színeiben, később függetlenként, de az RMDSZ hallgatólagos támogatásával.
Sallai már évtizedekkel ezelőtt fantáziát látott a faluturizmusban, derül ki a korabeli sajtóból. A legtöbb erdélyi falunál hamarabb bevezette Székre például a vezetékes ivóvizet és a földgázt, bár néha egy-egy ilyen közművesítés akár tíz évig is elhúzódott. Leaszfaltoztatta a falu kisebb utcáit is már több mint tíz éve, de a lakosok csak idén tudnak a szennyvízhálózatra csatlakozni. Tájházat és kormányzati támogatással turisztikai információs központot hozott létre.
A faluban több panzió is próbál megélni. A népi kultúrát két magánkezdeményezés igyekszik őrizni: az idén elhunyt Michel Van Langeveld táncházmúzeuma és a Kék Ház, amelyet a Széki Polgári Kör Egyesület vett meg, hogy közösségi központ, később pedig falumúzeum működjön a felújított parasztházban.
Székről és polgármesteréről bővebben írtunk tavaly ősszel, amikor azokat a fejlesztéseket részleteztük, amelyekhez a polgármester nem kért engedélyt a szakhatóságoktól, és vitatható módon indította vagy zárta le őket. Ilyen a széki nádast szárító és szennyező sósfürdő, a falut átszelő patak medrének kibetonozása és lefedése, vagy a csatornázás utáni aszfaltozás.
Akkor már kénytelenek voltunk jelezni Sallai János polgármester furcsa viszonyát a tényekhez és saját múltjához. Az Alkotmánybíróságig is elment, hogy eltörölje a dokumentumok által bizonyított, és 2008 óta nyilvános információt, miszerint 1990 előtt a Securitate besúgója volt. Majd a nekünk adott interjúban nemcsak azt tagadta le, hogy jelentett a Szekunak, hanem azt is, hogy éveken át fellebbezett a besúgói múltja eltörléséért. Sikertelenül.
Ezzel az eljárásával viszont megkérdőjelezi az összes olyan információ hitelességét, amelynek ő maga a forrása.
Nem a polgármester roppant bele a botrányba
A vele készült interjúnk során többször jelezte, hogy szerinte minket a helyi riválisai uszítanak ellene, és már a tavalyi önkormányzati választások előtt várta, hogy felbukkanunk. Sallai 2007 óta emlegeti, hogy politikai lejáratás áldozata. Ezzel magyarázta akkor, hogy a rendőrség nyomozást indított ellene szociális segélyek jogtalan kifizetése miatt és azért, mert informálisan végzett útjavításokat, beszerzéseket, például a fia cégével szállított követ bizonyos útjavításokhoz. Tudomásunk szerint az ügyből nem lett semmi, viszont ekkor kapott Sallai komolyabb helyi riválisokat.
Bár maga Markó Béla személyesen kampányolt Széken az első romániai EP-választáson, 2007 novemberében a faluban többen szavaztak az akkor függetlenként indult Tőkés Lászlóra, mint az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeire. 2008 tavaszán meg is alakult a Magyar Polgári Párt helyi szervezete, amely a nyári önkormányzati választásokon az addig alpolgármester Csorba Mártont támogatta.
Ezen a választáson sikerült Sallait leginkább megszorongatni, mivel ekkor derült ki a besúgói múltja a CNSAS jelzése nyomán. Az RMDSZ elhatárolódott tőle és ellenjelöltet állított, a második fordulóba mégis a függetlenként induló Sallai és Csorba jutott. Ezt a fordulót Sallai 57%-kal nyerte meg. Azóta egyre magasabb aránnyal győz, az RMDSZ-től nem kap ellenfelet, csak hallgatólagos támogatást.
Csorba Márton még egyszer, 2016-ban pályázta meg a polgármesteri széket, sikertelenül. 2024-ben a fia, Csorba Szilárd, az Erdélyi Magyar Szövetség ifjúsági alelnöke indult Sallai ellen, bevallottan azért, hogy ne a személyes ellentétek és indulatok dominálják a helyi kampányt, és a szavazatok 30 százalékát szerezte meg.
Egy szem homokot sem látott az árokban
A személyes ellentétek az idősebb Csorba és Sallai között 2004 és 2008 között keletkeztek, amikor közösen irányították a falut. Csorba Márton mesélte el nekünk, hogy, akkor rúgták össze a port, amikor ő alpolgármesterként nem volt hajlandó aláírni, hogy az akkoriban lefektetett gázcsövek alá az előírt mennyiségű homokot tette a kivitelező, amikor ő egy szem homokot sem látott az árkokban. Rálátott viszont a sosemvolt öregotthon botrányos beruházására, amelynek ügye szintén elsikkadt, az épületből pedig a polgármester fia húz most hasznot.
Az elmúlt bő tíz évben kikoptak a széki ügyek a maradék napi sajtóból. Nincsenek rendszeres tudósítások a korábban népszerű tánctáborokról, Széki Napokról, a falu fejlesztéséről, az évi Bertalan-napi ünnepségről is ritkán. A korábbi magyar mintafalu képe kifakult.
Maga Sallai nem is tartja kötelességének, hogy beavasson azoknak az ügyeknek minden részletébe, amelyekre rákérdeztünk. „Nem vagyok én annyira köteles, hogy mindent kitáruljak, most nem?” ‒ vetette közbe, amikor épp azt próbáltuk tisztázni vele, hogy meddig volt övé a cég, amely működteti a Sóvirág Panziót.
Három éve ugyanis ennél a panziónál szakította át a vélhetően illegális gázbekötést egy markológép, miközben ásta az árkot a közművesítés újabb szakaszához. Az akkor indított nyomozásról Csorba Márton szerzett tudomást, aki fűrészüzemet működtet a közelben. Gyakran járt-kelt ott a háromnapos helyszínelés közben is, megállították a rendőrök, és miután megtudta tőlük, mi történt, értesítette a helyi sajtót.
Egyedül a szamosújvári GherlaInfo számolt be róla, hogy a rendőrség a gázvállalat munkatársaival közösen azonosította a mintegy 75 méter hosszú, illegálisan bekötött gázvezetéket. A Kolozs megyei magyar nyelvű sajtó hallgat. A nyomozást vezető szamosújvári ügyészség három éve nem ad érdemi információt, és nem látszik, hogy dolgozna az ügyön. Holott a panzió körüli családi és érdekviszonyok nem olyan bonyolultak.
Gáz a polgármesteri panziónál
A földgáz bevezetésének időszakában a széki Sóvirág Panziót és a mellette lévő lakodalmas termet két külön cég működtette. Az egyiket a polgármester lánya, Pap (Sallai) Zsuzsi alapította 2005-ben, és nem egészen tíz év múlva beolvadt a családi cégbe, a Tipcába. A Tipca Import Export Kft.-t Sallai János 1993-ban alapította, szűk egy évvel azután, hogy polgármesterré választották.
Sallai nem emlékezett pontosan, hogy a panziót mikor nyitotta meg, de egy szállásfoglaló honlap leírása szerint 2000-ben. A panziót üzemeltető Tipca Import Export 2007-ben váltott vendéglátásra, de az állattenyésztés, asztalos- és ácsmunka, villanyszerelés, festés-mázolás ugyanúgy feltűnik a cég akkori profiljában.
2007, az uniós csatlakozásunk éve még egy fontos változást hozott a cég életébe: a polgármesternek ki kellett szállnia belőle. Kiszállt a felesége is, aki addig a Tipca céggondnoka volt. A céget a polgármester azonos nevű fia, Sallai János vette át. Testvére, Zsuzsi 30 százalékos részesedést kapott benne 2014-ben, amikor az ő cége beolvadt a Tipcába, derül ki a cégadatbázisból.
Azért is volt előnyös, hogy két cég állt a panzió két egysége mögött, mert így mindkettővel tudtak uniós pénzre pályázni. Mindkettő előcsatlakozási alapokból épült: az egyik a Phare, a másik a SAPARD programban, derül ki a polgármester első, 2008-as vagyonnyilatkozatából, amelyet a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) adatbázisaiból töltöttünk le. Az információt, hogy a két egység Phare-, valamint SAPARD-alapokból épült, a polgármester az interjú során is megerősítette.
Amikor bő három éve megtalálták a gázcsövet, amelynek nem kellett volna ott lennie, hiába volt a fiáé a panzió már 14 éve, a polgármester a panziómként említette azon a paprikás hangulatú tanácsülésen, amelyen a helyi ellenzék, az MPP akkori tanácsosai lemondásra szólították fel. Ők azt kifogásolták, hogy a gázlopásos ügy árnyéka rávetül az egész falura.
„Van úgy, hogy azt mondom, panzióm. Ez nem jelent semmit. Tehát ők [a gyerekei ‒ szerk.megj.] vezetik, az övéké minden” ‒ hangzott a polgármester egyik válasza, amikor rákérdeztünk a szóhasználatára. A másik válasza az volt, hogy úgy is szokta említeni, hogy a panziónk, és ő és a felesége is szoktak menni segíteni a panzióhoz, ha a gyerekek kérik.
A cső meg a gáz
Sallai Jánossal és a fiával pár hét eltéréssel beszéltünk a gázügyről. Állításaikban csak annyi volt a közös, hogy a panzió biztos nem lopta a gázt, mert oda csak a legális bekötésen keresztül érkezett a földgáz.
A polgármester azt mondta, a három éve megtalált gázcső bemegy ugyan a panzióhoz, de ő azt feltételezi, hogy a gázhálózatot kiépítő vállalat hagyott félbe ott valamit. Szerinte a kivitelező arra akarta elvezetni a gázt, amikor még nem voltak meg a Sóvirág épületei. Ennek ellentmond a polgármester 2008-as vagyonnyilatkozata, amely szerint a panzió később épült egysége is 2006-ban már kész volt. A gázbevezetési munkálatok nagyjából akkor kezdődtek, a tényleges gázszolgáltatás pedig több forrásunk szerint is csak évekkel később indult el.
Az ifjabb Sallai János azt mondta, a gázcső, amely miatt a nyomozás folyik, nincs is bekötve a panzió később épült egységéhez. Mivel az az épület is egy pályázatból készült, az ifjabb Sallai szerint megtörténhet, hogy a projekt része volt a külön gáz bevezetése, de végül nem vittek külön gázt ahhoz az épülethez, hanem az elsőtől vezették át.
Mindennek ellentmond a két bűncselekmény,
amelynek tárgyában nyomozást indított a rendőrség: illegális gázbekötés és minősített üzemanyaglopás. Kérdésünkre ezt a két gyanút nevezte meg az ügyészség pár héttel azután, hogy elindult a nyomozás.
Az üzemanyaglopás gyanúja fel sem merült volna, ha a cső nincs bekötve a panzióhoz, és a gázszolgáltatónak nem keletkezett volna kára. A nyomozásról elsőként beszámoló cikk azzal zárul, hogy következik a kár megállapítása, de évekig hiába kérdeztük az ügyészségtől, hogy megállapították-e a kárt, és mennyire becsülik.
Közben viszont úgy értesültünk, hogy az ifjabb Sallai megtérítette a kárt a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Igen érdekes válaszokat kaptunk, amikor erre rákérdeztünk. A polgármester nemmel válaszolt, amikor megkérdeztük, hogy ő közvetített-e a fia és a gázszolgáltató vállalat között.
„Erről nem szeretnék nyilatkozni. Nem… Hát hogy ne menjünk bele, nem folytattak ők se nyomozást, semmit” ‒ válaszolta az ifjabb Sallai a kérdésre, hogy ő vagy a Tipca fizetett-e kártérítést a CPL Concordia gázszolgáltatónak. Majd megismételte, hogy erről nem szeretne nyilatkozni.
A CPL Concordia vezetője izgatott hallgatásba burkolózott. Előbb személyesen kerestem fel a cég kolozsvári székhelyét, ahol az olasz igazgató, Andrea Gualdi a titkárnőjével üzente meg, hogy nem szeretne beszélni az ügyről. Egy óra múlva e-mailben is elküldtem a kérdéseimet, hátha meggondolja magát. A kár és az esetleges kártérítés mellett az is érdekelt, hogy csatlakozhat-e valaki úgy a hálózatukra, hogy arról a hálózat kiépítője ne tudjon, vagy a Concordia ne lássa a veszteséget.
Az igazgató egy percen belül megnyitotta a kilenc kérdést tartalmazó e-mailt. Majd a következő egy órában még húszszor. Legalábbis ezt jelezte az e-mail tracker program, amelyet használok.
Miért húzódik a nyomozás már több mint három éve?
Tavaly ősszel az idősebb és az ifjabb Sallai János is azt mondta, őt még nem hívták be vallomást tenni az ügyben. Vagyis az ügyészség se tanúként, se gyanúsítottként nem hallgatta ki a panziót működtető ifjabb Sallait a helyszínelés utáni két és fél évben.
Az utóbbi egy évben már rendszeresen megkérdeztem a szamosújvári ügyészségtől, hogy mitől olyan bonyolult ez az ügy, hogy nem haladnak vele: vádat sem emelnek, de nem is zárják le. Az ügyészség erre sem felelt. Hiába érveltem azzal, hogy a polgármester és családjának érintettsége miatt az ügy közérdeklődésre tart számot, az ügyészség azt ismételte, hogy a nyomozásról csak annak adhat információt, akinek valamilyen büntetőjogi minősége van az ügyben.
Ugyanerre hivatkozva titkolózik a szamosújvári ügyészség két másik ügyben is, amely viszont teljes mértékben közügy. Még azt sem árulta el, hogy még folyik-e a nyomozás, és ha igen, milyen bűncselekmény gyanújával. A DNA-tól és magánszemélyektől tudjuk, hogy nyomoztak a széki önkormányzat két, egyébként indokolt beruházása után, de az eljárások lezárásáról nincs hivatalos információ.
Széken már nem öregszenek
A sosemvolt öregotthon után kilenc-tíz éve még nyomozott a DNA, erősítette meg értesülésünket Sallai Márton, a széki református egyházközség lelkésze. A Korrupcióellenes Ügyészség ugyanis tanúként hallgatta meg 2016 körül, mivel az épület, amelyben Szék község kormánytámogatással öregotthont hozott létre, a református egyház tulajdona. Az öregotthon viszont sosem működött.
A falu központjában lévő egyházi épületben felekezeti iskola volt az államosítás előtt, utána pedig, a kommunizmus éveiben kultúrotthon, majd raktár. A rendszerváltás utáni években teljesen romossá vált. Mivel az épület az önkormányzat leltárában szerepelt – mesélte a polgármester – Sallai évekig kereste, hogy miből újíthatná fel. Amikor az Országos Befektetési Társaság (CNI) öregotthonokra írt ki kormánytámogatást, a polgármester élt a lehetőséggel, és megpályázta.
Az épületet 2004-re felújították és berendezték a polgármester emlékei szerint a CNI-től kapott 300 ezer lejből. Néhány ágyat még adományba is kaptak, erősítette meg a polgármester és Csorba Márton, aki 2004-ben lett alpolgármester. Az öregotthon viszont sosem működött, mert a községnek nem volt pénze szakácsot és gondozókat fizetni, magyarázta Sallai János.
A pályázati kiírás ugyan tartalmazta, hogy az öregotthon működtetésére majd további pénzt kell szerezni, de maga a pályázat ezt nem fedezte, és működtetési kötelezettséget sem írt elő, mondta Sallai.
Csorba Márton és a lelkész erre másként emlékszik.
Csorba szerint a felújítási pályázat igenis előírta, hogy aztán öregotthonként működtessék az erre a célra felújított épületet. Még ellenőrök is kiszálltak a helyszínre, amikor ő alpolgármester volt, mondta. Konkrétan emlékszik a jelenetre, hogy a polgármester leküldte a hivatal gondnokát a pincébe a tábláért, amit ki kellett függeszteni az öregotthonra, mielőtt érkeztek volna az ellenőrök.
Vele nem beszéltek az ellenőrök, nem volt akkor a hivatalban, és nem tudja, hogy a polgármester hogyan kezelte a helyzetet. Azt sem érti, hogy a hivatal hogyan kaphatott kormánypénzt és engedélyt a felújításra úgy, hogy az épület nem állt az önkormányzat tulajdonában. A polgármester visszautasította azt a feltételezését, hogy a pályázatba egy másik épület helyrajzi számát írták volna bele, olyanét, amely ténylegesen az önkormányzat tulajdonában állt.
Szerinte akkor csak a felújítást ellenőrizték, amit a pályázat finanszírozott, és mindent rendben találtak, ahogy tíz évvel később a rendőrségi nyomozás is. Az viszont már kiterjedt az épület tulajdonjogára is, de nem tudni, hogy bűncselekmény hiányában vagy esetleg elévülés miatt zárták le. Az ügyészség mindenesetre nem emelt vádat, mondta a polgármester.
Ha közösségi a funkciója, akkor nem lehet fenntartani
Sallai Márton lelkész úgy emlékszik, hogy amikor ő 2008-ban Székre került, mondták neki az akkori presbiterek, hogy az épület az egyházközségé, és ha akarják, akkor az önkormányzat visszaadja az egyház kezelésébe.
„Akkor azt mondtam, hogy nem kérjük egyelőre, mert nem működött benne öregotthon (bár be volt rendezve: voltak benne ágyak, éjjeliszekrények, konyha, központi fűtés), és nem akartam, hogy az állam, amely támogatta az öregotthon beindítását, rajtunk kérje számon, hogy öt éven keresztül miért nem arra a célra működtetjük, amelyre felújították, vagyis öregotthonként” ‒ magyarázta a lelkész. Idősek ellátására, személyzet fizetésére pedig az egyházközségnek sem volt pénze.
Sallai Márton úgy tudja, az épület korábbi államosítását soha nem vezették be a telekkönyvbe, így az jogilag végig az egyházközség tulajdonában állt. A rendőrség a 2010-es évek közepén folytatott nyomozás során arra kérte, keresse meg az egyházközség rendelkezését arról, hogy az épületet felújítás céljából átadja az önkormányzat kezelésébe. Ő azonban ilyen iratot nem talált.
Közben az egyházközség több mint kétmillió eurót nyert a templom felújítására. A munkálatokat 2013-2015 között végezték úgy, hogy a kivitelező kérésére az egyházközség szállásolta el a munkásokat. Ezért kérték és kapták vissza végül a sosemvolt öregotthon épületét, amit a polgármesteri hivatal előzőleg kiürített.
Öregotthonból családi vállalkozás
Az épület már akkor is statikailag ingatag volt, magyarázta a lelkész. A polgármester szerint statikailag rendben van, csak mivel nem használták, beázott, és emiatt kezdtek repedezni a falak. A lelkész a templomfelújításkor kikérte a statikus véleményét is, aki azt tanácsolta, legjobb volna lebontani az épületet.
Az egyre romló állagú épületet végül mégsem bontották le azután sem, hogy már munkásszállóként sem volt rá szükség. Az egyházkerület nem tudta hasznosítani, magyarázta a lelkész, és Széken egy vállalkozó sem érdeklődött iránta. Így amikor 2022-ben jelentkezett a polgármester fia, hogy kibérelné, kiadták neki. Pontosabban a polgármester családjának újabb cége kapott benne helyet, hogy újabb közpénzekből újabb vállalkozást indítson.
Ifjabb Sallai János 2020-ban vette át az addig építkezéssel foglalkozó Chicibalazs Const Kft-t. 2021-ben átadta az egyébként könyvelő édesanyjának, Sallai polgármester feleségének. A cég új profilja szerint papírból és kartonból gyárt majd háztartási termékeket. A termelés beindításához a cég 160 ezer eurót nyert az AFIR vidékfejlesztési alapjából. Ehhez csak tíz százalékos önrészt kellett hozzátennie.
A termelésnek a pályázati pannó szerint legkésőbb 2024-ben kellett volna beindulnia. Az épület 2023 tavaszi ottjártunkkor még romos volt, 2024 nyarára viszont már rendbetették a középső részét, amelynek üvegajtaja mögött feltűnt egy óriási papírtekercs is. Papírból fognak könnyű termékeket gyártani, azt megbírja az épület, válaszolta ifjabb Sallai János, aki szerint az sem gond, hogy az épülethez gyalogos sétány vezet fel. Kamionnal ugyan nem, de kisebb autóval fel lehet hajtani.
Csorba Márton szerint idén sem indult be még a termelés, a telket viszont lezárták. A Csipkeszeg felső részén lakók évtizedek óta az épület melletti ösvényen jártak le a falu központjába. Az épület füves udvarát idén viszont kerítéssel zárták le az ösvénnyel együtt, és megszüntették azt a bejáratott rövidítést.
Csorbát zavarta, hogy az egyházközség nem hirdette meg az épületet, hanem azt egyből a polgármester családja vehette bérbe. A lelkész szerint folyamatosan kerestek bérlőt, de ifjabb Sallai János azt válaszolta, az épület nem volt meghirdetve. Ő a kolozsvári egyházkerülettel tárgyalt róla, mivel hosszabb időre akarták bérbe venni úgy, hogy a nagyon alacsony bérért cserébe felújítják. Azt végül a lelkésztől tudtuk meg, hogy az egyház 11 évre adta bérbe az épületet havi ötven euróért.
Így művelik a föld helyett a pénzt
Az elmúlt három évben a polgármester családtagjainak más cégei is részesültek vidékfejlesztési támogatásban. A nyilvános adatbázis szerint, melynek adatai csak két évig elérhetők a felületen, a polgármester lányának szépségápolási cége 2022-ben 14 ezer eurót kapott azért, mert vidéken működik, miközben abban az évben az összes árbevétele alig haladta meg az ötezer eurót.
A Tipca Import Export Kft., amely most a polgármester fiáé, 26 ezer euró közpénzt kapott 2023-ban 110 ezer eurós árbevétel mellett. Ezek az összegek egyébként nem ugranak ki a többi széki kft. vidékfejlesztési támogatásai közül: a többségük 14-26 ezer euró között kap.
A polgármester és családja a céges pályázatok mellett egyénileg is jelentős bevételhez jut mezőgazdasági támogatásokból. Sokkal többhöz, mint amennyit a polgármester valaha bevallott. Sokkal többhöz, mint amennyiért bevallottan megdolgoztak.
Sallai János polgármester pozíciójával járó kötelessége, hogy bevallja és közzétegye a saját és a vele egy háztartásban élő családtagjai vagyonát. A közzététellel nem bajlódott: se az ő, se a helyi tanácsosok vagyonbevallásai nem találhatók meg a község honlapján. Azokat az ANI adatbázisaiból töltöttük le, miközben a választóitól nem reális elvárni, hogy tudják, ott megtalálják ezeket a dokumentumokat.
Vagyonbevallásában a polgármester 2013-ig tüntette fel a gyermekei jövedelmét és ingatlanját, vélhetőleg addig laktak együtt. Utána már csak a saját és felesége fizetését írta be jövedelemként. A mezőgazdasági támogatást pedig csak 2019-től tüntette fel, ráadásul a tényleges összegnél jóval kevesebbet: évi 10 ezer lejt, 2023-ra pedig 16 ezer lejt.
Ezért kikértük az APIA kifizetési ügynökségtől az évenkénti mezőgazdasági támogatást, amit Sallai János 2007-től kapott, a családtagjai támogatását pedig 2015-től. A polgármester 2007-2023 között összesen 553 ezer lejnyi fizetést vallott be, és 46 ezer lejt mezőgazdasági támogatásként. Valójában viszont ebben az időszakban 170 ezer lejt kapott az APIA-tól, a bevallott összeg közel négyszeresét. 2013-14-ben például majdnem annyit, mint amennyi az akkori évi fizetése. Eközben 14 hektárnyi területet tüntetett fel a sajátjaként.
Szűk családjával együtt 2015 óta összesen 700 ezer lejt kapott mezőgazdasági támogatásként. Családtagjai a polgármesterhez hasonlóan jól kerestek „gazdálkodással”: a felesége 122 ezer, a lánya 175 ezer, a fia 224 ezer lej mezőgazdasági támogatást kapott a 2015-2023-as időszakban. Beházasodni is érdemes a Sallai családba: a polgármester veje, Pap Zsolt évek óta az alpolgármester tanácsnoka. És persze ő is kap évi 30 ezer lej mezőgazdasági támogatást legalább 2022 óta.
Hobbigazdáknak nem hobbi pénz
Összevetettük a szűk család által 2022-23-ban kasszírozott támogatások fejenkénti átlagát annak átlagával, hogy a széki magánszemélyek mennyit kaptak ugyanebben az időszakban. A családtagokra 53 ezer lejes, a falu lakosaira 37 ezer lejes átlagos agrártámogatás jött ki két évre. (A cégek támogatásait nem számoltuk ide.)
Ennél még nagyobb gond, hogy olyan személyek jólétét támogatja busásan az állam az agráralapokból, akik bizonyíthatóan nem gazdálkodásból élnek. Maga Sallai 33 éve polgármester, a gyermekei más profilú vállalkozásokat vezetnek, a felesége pedig könyvelő, reménybeli papírtermék-gyártó, illetve betegnyugdíjas ‒ a férje legutóbbi vagyonbevallása szerint.
Az ifjabb Sallai János egyértelmű nemmel felelt a kérdésre, hogy bármelyikük életvitelszerűen gazdálkodna. Azt mondta, a családtagoknak csak pár hektárjuk van és csak háztáji gazdaságuk, nagybani termeléssel és állattenyésztéssel nem foglalkozik egyikük sem.
Sallai polgármester az interjú során megpróbálta azt a látszatot kelteni, hogy ő és a felesége valamiféle hobbigazda, aki délutánonként pár órát kint dolgozik a földjein. De azt is mondta, hogy „nem nagyon termelünk”. Az összegek nagyságát, amellyel akkor szembesítettük, végül azzal indokolta, hogy ezek zöme úgynevezett pillangós támogatás.
Szárnyaló összegek
Bár a pillangós támogatás mesebeli kifejezésnek tűnik, nagyon is valóságos és vaskos támogatást takar. Mint kiderült, Szék környékének egy része is beleesik a hangyaboglárka (kék lepke, Maculinea) védett övezetébe. A ritka lepkefaj csak vegyszermentes és minél érintetlenebb réteken, kaszálókon él. Hogy ezeket minél kevesebbszer bolygassák, a román állam a standard szántók, kaszálók támogatásának akár a négyszeresét is kifizeti azoknak, akiknek a magán vagy bérelt földje ilyen területre esik. Ezeken a területen csak meghatározott időszakban szabad kaszálni, de a polgármester szerint le kell takarítani róla a cserjéket.
A kaszálók megszabadítása a bokroktól úgy került szóba, hogy megkérdeztük, hogy a valós támogatásnak, amelyet személyesen ő kapott, miért csak a negyedét vallotta be tavalyig. „Nem hiszem… Kifelejtettem volna?” „Nem tudom. Utánanézek.” „Amit kaptam, azt fel szoktam tüntetni.” Miután túlestünk ezeken a hitetlenkedő és tagadó körökön, Sallai azt mondta, azt hitte, csak azt az összeget kell beírnia, ami a kaszálók letakarításának költségén felül fennmarad.
Elmagyaráztuk neki, hogy az űrlapon a bevételt kell feltüntetnie, nemcsak a belőle származó nyereséget, de ő ezt vagyonbevallások gyakorlott kitöltőjeként kellene hogy tudja. Mindenesetre az, hogy egyáltalán szóba hoztuk az átláthatóságot, pozitív következménnyel járt: a 2024 végi vagyonnyilatkozatában már 66 ezer lejes APIA-támogatást tüntetett fel.
Az átláthatóság a választások megrontója?
Azt az ígéretét azonban még nem tartotta be, hogy a széki adminisztráció minden olyan dokumentumát nyilvánosságra hozza a község honlapján, amit számára a közigazgatási törvény előír. Ilyen lenne például
- a saját, a tanácsosok és a jegyző vagyon- és érdeknyilatkozata;
- a helyi tanács üléseinek napirendi pontjai, határozattervezetei, határozatai és az ülésekről készült jegyzőkönyvek;
- a szakbizottságok üléseinek napirendje és időpontja, hogy azon is részt vehessen a községből, aki akar;
- polgármesteri rendeletek, építkezési engedélyek;
- a hivatali személyzet bértáblája;
- a költségvetés tervezete és az elfogadott költségvetés.
Mindez évekre visszamenően, hogy bárki: helyi lakos, kivándorolt széki, újonnan beköltözött lakos, politikai támogató és politikai ellenfél, sőt újságíró is vissza tudja követni, ki mit mondott, döntött és tett az adott közösség ügyeiben, vagyonával. A honlapon jelenleg csak tavalyi és tavalyelőtti morzsák találhatók ezekből, azok sem feltétlenül logikusan elrendezve. Így aztán mindenki nagyjából a polgármester szóbeli közléseire van utalva.
„Tudok róla, nem az, hogy nem tudok róla, hogy nem működik. Kérdeztem kétszer-háromszor is, hogy te, rakjátok, csináljátok? Ne legyen nekem ebből gondom, hogy nem így, nem úgy. Vannak hiányosságok, de ki fogjuk javítani, az biztos. Tehát nem az a tervem, hogy ne látszódjon, hogy mind mondják vagy gondolják, hogy eltüntettünk vagy el akartuk tüntetni, ez nem igaz. […] nem az a cél, hogy ne legyen tiszta s transzparens minden” ‒ válaszolta a polgármester, amikor azzal szembesítettük, hogy míg korábban fenn volt pár évnyi helyi határozat és jegyzőkönyv a község honlapján,
2024 elejére teljesen kiürült a honlap, minden dokumentumot levettek.
Legalább három ok miatt nem volt hiteles már akkor sem a polgármester fogadkozása. Tudtuk, hogy helyi politikai riválisai már nyolc éve is külön adatigénnyel próbáltak hozzájutni a tanácsülések jegyzőkönyvéhez, ami alapból nyilvános kell hogy legyen. Ráadásul a polgármester ezt nagyon átlátszó indokkal utasította el. Utána kezdte el a hivatal közzétenni a jegyzőkönyveket.
Tudtuk azt is, hogy Sallai János és az általa vezetett polgármesteri hivatal az interjúnk előtt pár héttel felszólítást kapott a Kolozs megyei prefektustól, hogy a község jegyzője tegyen eleget a törvényes kötelezettségének, és hozza nyilvánosságra az önkormányzat és a hivatal dokumentumait a község honlapján. Kérdésünkre a prefektúra elárulta, hogy ehhez a kötelezettséghez a közigazgatási törvény sajnos nem társít semmilyen szankciót.
Az információs törvény 2022-es módszertana még több dokumentumtípust sorol fel olyanként, amelyet eleve nyilvánosságra kell hozni a hivatal honlapján. Ez a törvény legalább lehetőséget ad a polgároknak, hogy bepereljék azt a közintézményt, amely nem szolgáltatott információt számukra. Viszont továbbra is a hivatal vezetőjétől függ, hogy indít-e fegyelmi eljárást az ellen az alkalmazott ellen, aki nem hozta nyilvánosságra vagy nem küldte el a kérelmezőnek a kért dokumentumokat.
Azt pedig a közbeszerzési adatbázisból tudtuk, hogy a tavalyi önkormányzati választások előtt három hónappal a széki polgármesteri hivatal egy marosvásárhelyi céget bízott meg azzal, hogy frissítse a község honlapját. Se az erre szánt 934 lej, se a prefektusi felszólítás nem ösztönözte túlzottan a munkát, fél évvel később a honlap még mindig teljesen üres volt. Idénre megújult a honlap, de jóval kevesebb rajta a hivatalos dokumentum, mint a tavalyi kiürítés előtt.
A polgármester a Facebookon kommunikál a lakosokkal, a SIC Info oldalon tesz közzé néhány közérdekű információt. Rendszeresen meghirdette a tanácsüléseket, de a döntésekről már nem számolt be. Viszont az évi költéseket és a tervezett költségvetés tételeit közérthető módon szokta itt ismertetni. A konkrét be- és kifizetésekről már nem számol be, pedig néhány vaskosabb tétel mögött érdekes, sőt családi összefüggések is meghúzódnak.
Pénztenyésztés a községi legelőkön
A széki büdzsé egyik bevételi forrása a községi legelők bérbeadása. Több magánszemély és cég is foglalkozik állattenyésztéssel, közülük mintegy kéttucatnyian állattartó szövetkezetbe tömörültek. A szövetkezetet azért hozta létre 2013-ban Dániel Gergely Márton, mert akkor már licitálni kellett a községi legelőkre. Ő nagygazdaként ellicitálta mindet, de nem volt szüksége mindre, és nem is akarta magára haragítani a többi tenyésztőt, magyarázta megkeresésünkre.
Viszont be kellett vennie olyanokat, akikről tudta, hogy nem tartottak állatokat, különben a polgármesteri hivatal nem kötötte volna meg a bérleti szerződést a szövetkezettel. A szövetkezetet arra használták, mondta el teljesen nyíltan Dániel, hogy felvegyék vele az APIA-szubvenciót, abból fizették a legelők bérleti díját. Dániel 2016-ban szállt ki, nem viselte jól, hogy a többi tag zsémbel, miközben ő addigra rendbe tette a legelőket és a szövetkezetet is.
Akkortól szigorított az APIA is a támogatási feltételeken: a juhok egy részét át kellett helyezni szövetkezeti tulajdonba, hogy maga a szövetkezet is gazdálkodjon, ne csak felvegye az állami támogatást. 2016-17-ben fel is tűnik egy minimális üzleti forgalom. Gazdálkodásnak viszont azóta nincs nyoma. A nyilvános mérlegekből látszik, hogy a szövetkezet azóta évente 200-400 ezer lejes bevételre tesz szert zéró üzleti forgalom mellett.
Vagyis a szövetkezet nem ad el se állatot, se tejterméket, a bevétel zömét vagy egészét az állami szubvenció jelenti. A bevétel fele-harmada pedig megmarad profitként. Ezt az eljárást minden bizonnyal maga a polgármester is ismeri, hiszen a szövetkezet pénzügyeit az ő felesége könyveli.
Filep Sándor 2017 óta vezeti a szövetkezetet. Bárányokat adnak el, mondta, de gyenge a forgalom, gyenge a szövetkezet, magyarázta. Azt nem tudta megmondani, hogy az eladásaik miért nem látszanak a könyvelésben. Azt megerősítette, hogy most csak olyanok tagjai a szövetkezetnek, akik valóban tartanak állatokat.
Betonbiztos vállalkozás közpénzből
Filep Sándor nemcsak állattenyésztő, hanem építkezési vállalkozó is. Több cége is szép összegekre szerződött a polgármesteri hivatallal. A patakmeder vízügyi engedély nélküli kibetonozására például másfél millió lejt kapott 2020 és 2022 között, ahogy ezt jeleztük az engedély nélküli beruházásokat feltáró cikkünkben.
Azt mi magunk is láttuk, hogy a mederbetonozáson még azután is dolgozott a cége, hogy a vízügyi hatóság leállította a munkálatot, de még nem állította ki az árvízvédelmi engedélyt. A gyanúnkra, hogy az egyik házát engedély nélkül építi, mivel nem láttunk tájékoztató pannót az építkezésen, azt válaszolta, hogy már három éve dolgozik annak a háznak az újjáépítésén, és biztos menet közben tűnt el a tábla.
Összevetettük két cégének, a Filbetonnak és a Beton Filnek a nyilvános mérlegeit a közbeszerzési portálon található adatokkal. Ezekből az látszik, hogy Filbeton Sic Construct Kft. évi bevétele 2019 és 2023 között rendre kisebb, mint a közbeszerzéseken elnyert összegek. Nagy valószínűséggel állítható, hogy az önkormányzati munkákon kívül nem volt más megrendelése. (Azoknak az árát nem mindig abban az évben fizették ki, amelyikben a cég elnyerte, innen az eltérés.) A Beton Fil jóval kisebb árbevételű cég, ott nem látszott ilyen egyértelmű összefüggés.
Az állattenyésztő szövetkezet egyik vezetőségi tagja Zsoldos András is. Az ő Zsoldos Farm nevű cége idén mintegy 150 ezer lej értékben szerződött a polgármesteri hivatallal különböző földmunkákra, derül ki a közbeszerzési portálról.
Meg kellett támasztani, mégis nyomozzák
Sallai János polgármester bevallotta, azért szeret Filep Sándorral szerződni, mert olcsón dolgozik, és nem kér előleget. Filep Sándor azt mondta, a polgármesteri hivatal kifizetett neki minden munkát, amit leszerződött. Sallai viszont azzal akarta illusztrálni, mennyire vigyáz a közpénzre, hogy nem fizette ki teljesen azt a kis támfalat, amely tartja a csúszni akaró földet a sétányon, amely a sosemvolt öregotthonhoz vezet, ahol most elméletileg a felesége cége működik.
Filep Sándor cégei több beton- és kőtámfalat, valamint parkolót építettek Széken az elmúlt öt évben. Senki nem kérdőjelezi meg, hogy szükség volt parkolókra a templomok, parókiák közelében, a református parókia körüli támfal miatt azonban nyomozás indult. Csorba Márton azért tett feljelentést, mert szerinte az önkormányzat magánterületen ruházott be közpénzt.
A régebbi támfal folyamatosan repedezett és veszélyessé vált, magyarázta Sallai Márton lelkész. A megyei út a református templom és a parókia között kanyarog fel Szék központjában, ahol a parókia pár méterrel magasabban fekszik az út szintjénél. A támfal a parókia alatti talajt tartja, hogy ne zúduljon rá a megyei útra, legalább száz méteren keresztül.
Az egyházközségnek nem volt pénze kicserélni az omladozó támfalat, de a presbitérium és a helyi tanács közös tagjain keresztül az önkormányzat megüzente, hogy megépíti közpénzből a támfalat, amennyiben az egyházközség ezt kérvényezi, és ha beljebb építheti 2,5 méterrel, hogy parkolót alakítsanak ki a hívek számára.
Sallai Márton az erről szóló egyházközségi iratokkal ment be kihallgatásra a DNA-hoz. 2022 nyarán még folyt a nyomozás, de azóta semmilyen értesítést nem kapott róla. Megkeresésünkre a DNA azt írta, az ügyet átadta a szamosújvári ügyészségnek, amely viszont erről sem adott tájékoztatást.
Csorba Márton évek óta rá van szállva,
mert hiába akart polgármester lenni, nem választották meg, mondja Sallai polgármester minden hatósági ügynél, amelyet felvetettünk. Az ifjabb Sallai János és Filep Sándor is azzal vádolta Csorbát, hogy irigységből gáncsol minden fejlesztést.
Az ifjabb és az idősebb Sallai mással is vádolja az MPP széki alapemberét, de visszakérdezésünkre, hogy ha ezek köztörvényes ügyek, akkor miért nem jelentik fel, csak azt ismételgetik, hogy akkor folyamatosan Csorbával kellene foglalkozniuk. Csorba szerint kitalálnak és híresztelnek róla dolgokat, amiket nem tudnak bizonyítani.
Ad neki Csorba elég munkát, mondja Sallai polgármester, hisz több nyomozáshoz is elő kellett keressen iratokat, amelyeket a hivatal hol visszakap a rendőrségtől, ügyészségtől, hol nem. Azt mondja, a hatóságok őt sem értesítik, ha olyan ügyet zárnak le, amelyben neki nincs büntetőjogi minősége.
„Nem az a fajta ember vagyok, aki állandóan azon gondolkodik, hogy na most már ezt feljelentem, azt feljelentem. Lehet, hogy eljön az ideje. És biztos el fog jönni az ideje, mert ezzel foglalkozik már harminc éve” ‒ mondta Csorbáról és a saját szándékairól a polgármester.
A te kecskéd is mindig zöldebb!
Csorba egyébként kismillió ügyben tartja sárosnak a polgármestert. Itt csak azokról írtunk, amelyekben valóban megkérdőjelezhető, ahogyan a polgármester kezeli a közpénzt és más közvagyont, és amelyekről hivatalos, illetve más helyi forrásoktól is tudtunk tájékozódni.
Ugyanígy jártunk el Csorba Mártonnal szemben is, akinek egy adócsalásos és egy közpénztartozásos ügyét is említette a polgármester.
Sallai Jánossal ellentétben Csorba Márton mindkettőt részletesen elmesélte. Az áfacsalási ügyben másfél év felfüggesztetett kapott, mert a könyvelője fiktív számlákat folyatott át azon a nyolc cégen, amelynek dolgozott, köztük a Csorbáén is, a végén pedig visszaigényelte az áfát. Erről egyik cégvezető sem tudott, mesélte Csorba, de ki kellett fizetniük a büntetést, mert egy cégvezető mindenért felelős, ami a cégében történik, mindenről tudnia kell. Ennek a pernek minden tárgyalására beült a polgármester ügyvédje, jegyezte meg Csorba Márton.
A másik ügy akkor indult, amikor Csorba még helyi tanácsos volt. Sallai szerint sokat hiányzott, ezért kitették a tanácsból. Csorba azt mondja, azért nem ment el az ülésekre, mert akkoriban még nem küldték el nekik előre a napirendi pontokat sem, nem tudta, hogy miről kell döntenie, amikor odamegy. A tanács megszavazta, hogy kitegyék, ő pedig bíróságon támadta meg ezt a határozatot.
A pert Csorba elveszítette, így a hivatal perköltségét is ráterhelték, amit ő azóta sem hajlandó kifizetni, mert igazságtalannak tartja a döntést. Azt mondja, ha kell az a pénz a hivatalnak, indítson végrehajtást ellene, amit eddig a hivatal nem tett meg.
Ezzel együtt Csorba Márton is minden év augusztus 24-én ott ünnepli a Bertalan-napot a széki emlékműnél a polgármesterrel, a helyi tanácsosokkal és az RMDSZ megyei vezetőivel együtt.
Az ünnepi beszédek természetesen az újrakezdésről szólnak, mert ugyan Bertalan napkor dúlták fel Széket a tatárok 1717-ben, és szinte minden lakosát megölték, de utána talpra tudott állni a közösség többek között a talpa alatti só kitermelésével. Hogy azzal a morális válsággal hogyan tud szembenézni és talpra állni, amit nem külső ellenség, hanem saját vezetőinek a döntései okoznak, arra a büszke széki közösségnek még ezután kell választ adnia.
Nyitókép: Sallai János polgármester beszédet mond a Bertalan-napi ünnepségen. Fotó: Szabó Tünde
A cikk a 2025-ös Bertha Challenge ösztöndíj keretében készült.
