Térképen nézhető, melyik településen hány szavazatot veszített az RMDSZ négy év alatt. Közel százezer szavazó hagyta ott az RMDSZ-t, ezt a járvány és a demográfiai fogyás együtt sem magyarázza.
Térképre tette Csata István szociológus, adatvizualizációs szakember a 2016-os és a 2020-as parlamenti választásokon az RMDSZ-re adott erdélyi szavazatok számát. Jól nyomon követhető, melyik településen tudott jobban vagy gyengébben mozgósítani az RMDSZ a négy évvel ezelőtti választáshoz képest, miközben parlamenti mandátumainak számát megőrizte.
Mind a két adatsor a képviselőházi listára adott szavazatokat veszi figyelembe. A 2020-as számok a szavazatok több mint 99 százalékának feldolgozása utáni adatok. A térképek csak azokat a településeket tüntetik fel, ahol legalább 20 szavazatot kapott az RMDSZ.
A térképadatok csak az erdélyi településeken RMDSZ-re leadott szavazatokat tartalmazzák, a Kárpátokon és a határon túliakat nem. Így jön ki a 98 ezres szavazatcsökkenés a térképen. A mindenhol leadott szavazatok összesen 97 ezerrel csökkentek 2016-hoz képest. Azaz Erdélyben hangsúlyosabban veszített voksokat az RMDSZ, mint máshol: 23,2 százalékkal kapott most kevesebbet.
2016-ban országos szinten a választók 39,4 százaléka ment el szavazni, idén december 6-án a választók 33,2 százaléka.
Az első térkép azt mutatja, hogy az egyes településeken az összes szavazaton belül mekkora hányadot képviselnek az RMDSZ-re adott szavazatok. Ha szürke a települést jelző kör, akkor a ott a szavazatok negyedét sem kapta az RMDSZ.
Minél sötétebb zöld a település, annál nagyobb arányban szavaztak ott az RMDSZ-re. A zöld színekből egyből szembeötlik az RMDSZ két fő bázisa, Székelyföld és Partium. A települést jelző kör nagysága az RMDSZ-re érkezett szavazatok számával arányos: minél több szavazatot kapott a Szövetség, annál nagyobb kör jelzi a települést.
Abszolút számokban Hargita megyében kapta a legtöbb szavazatot, majd Maros, Kovászna, Bihar, Szatmár, Kolozs és Szilágy megye következik.
A második térkép színei azt jelzik, mennyivel kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ most, mint négy éve. A néhány zöld településen idén több voksot gyűjtött be, mint 2016-ban. A sok-sok drapp színű településen legtöbb 20 százalékos a szavazatvesztés, a tüdőszínű településeken 20 és 40 százalék közötti.
A bánsági megyékben sok a bordó színű község, ahol most feleannyian vagy még kevesebben szavaztak az RMDSZ-listára, mint négy éve.
Kiugró, hogy a legtöbb közepes és nagyvárosban 25-35 százaléknyi szavazót veszített az RMDSZ négy év alatt. Kolozsváron és Nagyváradon együtt 12 ezer szavazatot, ami 20-30 községnek felel meg. A százezer lakos fölötti nagyvárosokban a négy évvel ezelőtti szavazóinak 32 százalékát veszítette el idén a Szövetség, közepes és kisvárosokban a 26 százalékát, községekben átlagosan a 18 százalékát a két választás között, magyarázta az Átlátszó Erdélynek a szociológus.
Temesváron idén kevesebb szavazatot kapott az RMDSZ, mint Gyergyóremetén, illusztrálta Csata István. Bár tény, hogy az elmúlt húsz évben Temes megye az egyik, ahol leginkább csökkent a magyarság aránya, ez a demográfiai változás nem indokolja teljességében a szavazatszám csökkenését.
Megyei bontásban Hargita megyében a legkisebb, 16 százalékos az RMDSZ-szavazatok erodálódása négy év alatt, ami megfelel az országos szavazatcsökkenésnek, illetve jóval kisebb, mint az RMDSZ erdélyi szavazatainak 23 százalékos csökkenése.
A harmadik térkép azt mutatja, hogy az RMDSZ általános szavazatvesztése nyomán melyik településen hogyan változott az RMDSZ részesedése az összes szavazaton belül. A halványzöld szín 0-4 százalékpontos, a sötétzöld 4-8 százalékpontos erősödést jelez. Azaz ezeken a településeken bár kevesebben szavaztak az RMDSZ-re, mint négy éve, de az RMDSZ-szavazatok aránya az összes szavazaton belül nőtt. Például Székelyudvarhelyen közel kétezerrel kevesebb ember szavazott az RMDSZ jelöltjeire idén, arányuk az összes szavazó között mégis 93,4 százalékra nőtt a 2016-os 92,4 százalékról.
A tüdőszín az RMDSZ súlyának 0 és 4 százalékpont közötti csökkenését, a bordó szín a 4 és 8 százalékpont közötti csökkenést jelzi. Nagyszalontán például 1200 szavazattal kapott kevesebbet a Szövetség, ezzel 58,9 százalékról 51,2 százalékra csökkent a súlya. Bár a település szavazóinak többsége idén is az RMDSZ-re voksolt, arányuk a többi szavazóhoz képest közel nyolc százalékponttal csökkent. A körök nagysága ezen a térképen is az adott településen RMDSZ-re szavazók számával arányos.
Kiköltözés az elővárosi falvakba
Érdekes Vásárhely, Várad és Szatmárnémeti, illetve a szomszédos településeik esete, hívja fel a figyelmet a kutató. A szomszédos községekben az RMDSZ-re érkezett szavazatok száma nem csökkent annyira, mint a nagyvárosban, de az arányuk jobban csökkent, mint a városban.
A Vásárhely melletti községekben például négy éve 48,5 százalékot kapott az RMDSZ, most pedig csak 42,7 százalékot. Miközben Vásárhelyen az ötezerrel kevesebb szavazat alig egy tized százalékpontos csökkenést jelentett: 42,47%-ról 42,34%-ra. Elképzelhető, hogy a magyarok kevésbé érintettek a szuburbanizációban, és ez csökkentette az RMDSZ szavazóbázisának relatív súlyát, de az is lehet, hogy az egyéb pártok jobban mobilizálták a szavazóikat, véli Csata István.
Ahol az RMDSZ-nek nagyon meg kell vizsgálnia a mozgósítást, az a Kovászna megyei községek, ahol szintén roppant jelentős az RMDSZ-szavazók arányának csökkenése. Főként a szomszédos Hargita megyéhez képest, ahol jóval több a zöld színű község, azaz a kevesebb szavazó nem vezetett az RMDSZ súlyának csökkenéséhez. A két megye annyira hasonlít, hogy ezt az aránycsökkenést nem magyarázza demográfiai vagy más, strukturális jellegű eltérés a két magyar többségű megye között, mutatott rá az adatvizualizációs szakember.
Ezzel együtt Kovászna megye idén négy képviselőt küld a parlamentbe, míg négy évvel ezelőtt csak három mandátumot szerzett.
Kattintható, interaktív
A térképre vitt adatokat Csata István a tableau.com interaktív felületén jelenítette meg, ahonnan könnyen be lehet ágyazni bármilyen honlapra:
A három térképet a bal oldalon megjelenő nyilakkal vagy a bal felső sarokban, a kereső fölötti füleknél lehet váltogatni.
Ha a kurzort egy adott településre visszük, megjelenik mellette a megye és a település neve, a 2016-ban és 2020-ban RMDSZ-re érkező szavazatok száma és aránya, valamint a különbség a szavazatszámokban és az arányban.
Ha rá is kattintunk, akkor ezek a számok és arányok jelennek meg a minitáblázatban a jobb felső sarokban, amely eredetileg az Erdélyben RMDSZ-re adott szavazatokat összesíti. Egyszerre több kiválasztott település adatait is összesíti, ha a településekre a Ctrl billentyűt lenyomva kattintunk.
Emellett úgy is ki tudunk választani több szomszédos települést vagy tetszőleges nagyságú régiót, ha a kurzorral körberajzolunk egy adott területet. Az egér görgetőjével bele tudunk nagyítani a térképbe, illetve ki tudunk jönni a nagyításból. Ezt a plusz és mínusz gombbal is meg tudjuk tenni a bal felső részen látható függőleges menüben. Itt a ház ikonra kattintva a térkép eredeti nagyságára áll vissza.
A ház alatti háromszög előhozza a több település vagy régió kiválasztásának három módját: négyszög, kör vagy tetszőleges alakú régiót tudunk rajzolni és ezzel kiválasztani.
Hol vesztek el a szavazatok?
A választási részvétel városon jobban csökkent, mint vidéken. A részvételi adatokból a szociológus azt is látja, hogy idén a nagyvárosokban főként az 50 év fölöttiek maradtak el az urnáktól. Mivel a magyar népesség a nagyvárosokban inkább elöregedett, mint Székelyföldön vagy mint a nem magyar népesség a nagyvárosokban, ezért az általános városi részvétel visszaesése az RMDSZ-t jobban érinthette. Hogy ez mennyire választható szét a távolmaradás egyéb lehetséges indokaitól, az alaposabb elemzést igényel.
Más kutatók is hasonló megállapításokra jutottak a gyorselemzéseikben. A távolmaradás egy részét mindenképp a járványhelyzet, a félelem a vírusfertőzéstől indokolja, másik részét a demográfia: kevesebb a magyar. De nem akkora a fogyás, mint amilyen arányban elpártoltak most az RMDSZ szavazói, magyarázza Székely István Gergő politológus a Krónikának adott nyilatkozatában.
Politikai ok is közrejátszott: a választópolgároknak nem tetszett a kínálat, és vagy nem mentek el szavazni, vagy más, román párt jelöltjeire szavaztak, valószínűsíti a politológus.
Nyitókép: Kelemen Hunor Csíkkarcfalván szavaz az idei parlamenti választáson. Fotó: Gábor Lajos. A kép forrása Kelemen Hunor Facebook-oldala.
