30 éve mállik távlat, távcső és funkció nélkül az épület. Az uniós pénz mellé sok helyi forrás és a helyi ügyintézés csillagai is össze kellene álljanak, hogy megmentsék.
Harminc éve álmodtak hozzá csillagokat. Vajon le tudják még őket hozni valaha? – ez a nagy kérdés merül fel bennem, valahányszor Székelyudvarhely egyik ikonikus, ám elhanyagolt épületére, a csillagvizsgálóra gondolok, amely a városközpont nyugati bejáratánál magasló Kuvar-tetőn pusztul egymagában.
Az 1989-ben félig elkészült, majd 1991-ben befejezett épületet az 1990-ben megalakult Univerzum Csillagászati Egyesületnek kellett volna átvennie, azonban a csillagvizsgáló fő elemét, a távcsövet nem sikerült beszerezniük, a fiatal, amatőr csillagászok pedig szétszéledtek. Habár 2005-ben újjáalakult az egyesület, a mintegy 100 négyzetméteres épület addigra annyira leromlott, hogy nem lehetett benne semmilyen tevékenységet végezni.
A 2010-es évek elején többször próbálták átadni civil szervezeteknek, de a nagy feladat és anyagi teher miatt nem vállalta senki. A városnak meg nem volt annyira fontos, hogy teljesen saját zsebből állja a jelentős felújítási költséget.
2018 végén felröppent a hír, hogy uniós pénzt sikerült szerezni hozzá, csakhogy azóta se mozdult egy centi föld sem a Kuvar-tetőn. A négy év alatt kínkeservesen azt sikerült elérni, hogy az ötödik közbeszerzés sikeres lett 2022 augusztusában, és végre elindulhat a tervezés.
Csakhogy közben 2%-ról 50% fölé ugrott az önrész, amit saját zsebből kell előteremtenie a városnak. Ilyen körülmények között gyanút is keltett, hogy miért nem mondtak le róla. Ekkora csúszás mellett az is kérdésessé vált, hogy a vállalattársulás, amely a tendert megnyerte, be tudja-e fejezni a felújítást határidőre, 2023 végéig. Különben elvileg nem jár az uniós támogatás, és a városnak kell kifizetnie az egészet.
Régi történet
Habár az állapota alapján úgy tűnhet, a csillagvizsgáló sorsa iránt korántsem volt közömbös az udvarhelyi közélet. Az elmúlt tíz évben folyamatosan fel-fel bukkant a téma a közbeszédben, tanácsüléseken, sajtótájékoztatókon.
2016 nyarán az EMNP és a Magyar Polgári Párt (MPP) koalíció ölébe esett a városvezetés, és már novemberben egy rendkívüli tanácsülés napirendjére került a csillagvizsgáló és környékének felújítását célzó pályázat, amelyet a regionális operatív programra (POR) készültek benyújtani két nappal később, november 25-én.
A szerencsés csillagálláshoz viszont az is kellett, hogy a polgármesteri hivatal már jóval a polgári koalíció villanása előtt beazonosítsa a pályázati forrásokat. Talált is egy, kifejezetten romos állapotú épületek helyreállítására kiírt pályázatot. Bár felmerült, hogy a civilek átvegyék a projektet, pályázni végül csak az önkormányzat tudott, ezért maradt az ő kezében – emlékezett vissza érdeklődésünkre Puskás Katalin akkori beruházási igazgató. Korábban, Szász Jenő polgármestersége idején (1996-2008) pedig egyszerűen nem volt pénze rá a városnak, más prioritások voltak – mondta a hivatalhoz 1997-ben alkalmazott szakember.
A pályázat végül a következőket tartalmazta:
- a Rákóczi körforgalomtól felvezető gyalogos lépcső újraépítése, közvilágítás, kamerarendszer szerelése;
- az épület mellett a naprendszert ábrázolnák, illetve Stonehenge típusú megalitokat állítanának fel, amivel a Nap járását lehet megfigyelni;
- a csillagvizsgáló terasza kilátóként funkcionálna;
- az erdős övezetben egy ösvényt alakítanának ki, amelynek egyik része – acélszerkezetekre fektetve a levegőben – a lombok közé vezetné a sétálókat.
A projekt összértéke akkor mintegy 5 millió 800 ezer lej volt, amelyből 5,1 millió a zöldövezet rendezésének költsége és 732 ezer lej a csillagvizsgáló felújítása. Az elszámolható költségek 2 százalékát kell biztosítania a városnak önrészként.
Két évvel a projekt benyújtása után, 2018 decemberében érkezett az örömhír: jön az uniós pénz, aláírták a szerződést a POR gyulafehérvári központi hatóságával.
A hivatal tájékoztatásából további részletek derülnek ki: játszótér, kültéri sporteszközök, madárles, asztrológiai park és a csillagvizsgáló épületében egy planetárium is szerepel a tervek közt. Továbbá a Hősök sírjához vezető lépcsőt összekapcsolnák az erdei sétányokkal, a meglévő fák mellé még 240 fát és 6400 díszcserjét ültetnek. Így összesen mintegy 2 hektárnyi területet fed le a projekt.
Túl szép, hogy igaz legyen?
2019 októberében és 2020 februárjában is nyilvánosan szóvá teszi az ellenzéki RMDSZ-frakcióvezető Derzsi László, hogy nem halad a csillagvizsgáló projekt. A 2020 augusztusi tanácsülésen hangzik el nyilvánosan a magyarázat: a 2019-es év során három közbeszerzést kezdeményeztek, mindhárom meghiúsult, nem volt rá érdeklődő. A hiba abban állt a hivatal szerint, hogy az árakat a kormányintézkedések felvitték, és a kezdeti árbecslés sem volt reális.
Ezért egy másik szakcéggel újraszámolták a költségvetést, változatlan műszaki paraméterek mellett a mintegy 5 millió lejes keretösszeg 8,4 millióra emelkedett, és így az önrész 12%-ról 52%-ra nőtt. Habár az ellenzékben levő RMDSZ részéről Benedek Árpád Csaba felemelte a szavát ellene, „nehéz szívvel” támogatta a frakció, egyedül Sinka Arnold tartózkodott a szavazásnál.
2020 decemberében a választásokat kétharmaddal megnyerő POL-frakció bejelentette, hogy adót készülnek emelni. Közben azzal „nyugtatott”, hogy nem a csillagvizsgáló megnőtt önrészére költik – azt már állítólag kispórolták a költségvetésből.
A költségvetési kiigazítás egy évvel később hozott eredményt: 2021. augusztusában a hivatal arról számolt be kérdésünkre, hogy akadt egy jelentkező, és ha beküldi a kért kiegészítést, szerződéskötés következik. Augusztus végén Gálfi Árpád polgármester is azt nyilatkozta, hogy a csillagvizsgáló szerződéskötés előtt áll. Végül az örömhír elmaradt.
A fejlesztések lassú üteme miatt 2021 októberében betelt a pohár a polgármesterrel választást nyerő POL-nál, és féléven belül eredményeket várnak a polgármesteri hivataltól. Mire eljött a számonkérés ideje, 2022 márciusában csak nyugtázni tudták, hogy újabb közbeszerzési kiírás szükséges. Megjegyezték, ha ez sem lesz sikeres, akkor a magas önrész és a megemelkedett költségek miatt javasolják a finanszírozás felbontását.
Az uniós projektek, köztük a csillagvizsgáló elhúzódását Gálfi Árpád polgármester éppen azzal a menedzsmentkrízissel magyarázta, amit ő maga idézett elő. Miután Puskás Katalin beruházási igazgatót 2019 tavaszán leváltotta és feljelentette a DNA-nál, a kulcspozícióra ugyan sikerült őszre más szakembert találnia, de két év sem telt el, mire összerúgta a port Szabó Sámuellel. Szinte egy évig fejlesztési igazgató nélkül volt a város, és mire sikerült pótolni, rövidesen Puskás Katalint – jogerős bírói döntésre – vissza kellett venni az állásába, de nem maradt sokáig.
Az április 21-i civil kezdeményezésű közvitán már a POL-ból bekerült városmenedzser, Albert Sándor is beismerte, hogy rosszul állnak, legalább egy projektről valószínűleg le kell mondaniuk. Helyette Gálfi mondja ki, hogy a csillagvizsgálóról van szó.
A siralmas helyzetet csak tetézi, hogy alig két hét múlva a városmenedzser bejelentette: nem bírja tovább, nem akar többé részese lenni a történetnek, felmond. A május 5-i sajtótájékoztatón már azt mondta, ráerősítve a közbeszéd sejtésére, hogy a 12 elnyert uniós projektből nemcsak a csillagvizsgáló van veszélyben, hanem a nagy mobilitási pályázat és a Székelytámadt vár felújítása is.
Néhány nappal később, május 10-én a staféta átadásakor még élesebben fogalmazott a csillagvizsgáló felújításáról: „nem ez az a projekt, amit a város fel kellene, hogy vállaljon” az 50%-os önrész mellett. Ezért megfogadják a POL javaslatát, és lemondanak róla, de csak ha az ötödik közbeszerzés is sikertelen lesz. Utóbbi esetben abban reménykednek még, hogy finanszírozható lehet egy következő pályázati ciklusban.
Megtörténik a csoda
2022. augusztus 10-én hírül adja a városháza, hogy az ötödik próbálkozás bejött, és megkötötték a tervezési-kivitelezési szerződést a csillagvizsgáló felújítására és környékének rendezésére.
Érdekes módon a jelentkező ugyanaz, mint akit az előző közbeszerzésen kizártak. Szinte csak a dátumot és a sarokszámokat kellett módosítania a Viaductnak, aki a tervezésre az udvarhelyi Total Structure Design, a kivitelezésre pedig a csíkszeredai Ing Service cégekkel társult.
A helyi Viaduct Kft. pályázatát korábban ugyanabból az okból zárták ki, mint egy másik uniós projektnél, a Bányai János iskola felújításánál: egy korábbi, más intézménynél történt közbeszerzésen negatív véleményezést kapott a Viaduct, és ezt nem hagyhatták figyelmen kívül – állította a városháza szóvivője.
Szerződéskötéskor már úgy beszéltek az épület rendeltetéséről, hogy „egyfajta természettudományi oktatási központ” lesz. Az épületben planetárium, természettudományi könyvtár, Iskola másként tevékenységre lehetőséget biztosító felület, kilátó is lesz, a parkrészen pedig egy kisebb, védett fajokat bemutató botanikus kert kap helyet.
Csakhogy időközben a pályázatra 2018-ban jóváhagyott 1,1 millió eurós költségvetés 1,88 millióra duzzadt, a különbözet pedig teljes mértékben az önkormányzatot terheli. A szóvivő tájékoztatása szerint az aktuális önrész 4 122 796,34 lej, vagyis a beruházás több mint fele, és a törvénykezés és a piaci árak változása miatt ez még nőhet. Az ÁFÁ-val együtt 7 126 447,11 lejes szerződésből 141 000 lejt a tervezésre, míg a fennmaradó összeget a kivitelezésre fordítják.
A július végén aláírt szerződés szerint a tervezésre három hónap, míg a kivitelezésre 15 hónap áll a társulás rendelkezésére – ami eleve egy hónappal meghaladja az uniós pályázatok 2023. december 31-i határidejét.
Minden áron?
Az általunk megkérdezett egykori fejlesztési igazgatók kételyeket fogalmaztak meg a megvalósítással kapcsolatban.
„Nagyon meg vannak csúszva, az elmúlt három évet talán nem pereskedéssel kellett volna tölteni, s akkor az ára sem ment volna ennyire el” – utalt Puskás Katalin a saját menesztési ügyére. Ő kitart amellett, hogy még az ő „idejében” leadott pályázatban reális volt az összeg, ám eltelt szinte két év, amíg először ki tudták írni a közbeszerzést.
„Ha nem lesz hosszabbítás (az uniós pályázati ciklusban – szerk.), sehogy sem tudják megvalósítani azokat a projekteket, amelyeket még el sem kezdtek” – fűzte hozzá a felmondott Szabó Sámuel, megjegyezve ugyanakkor, hogy ez nem udvarhelyi specifikum, hanem országos jelenség. Úgy tapasztalta, máshol is háromszor-négyszer írnak ki közbeszerzéseket. Az árnövekedés miatt és a közigazgatási rugalmatlanság miatt a 2023-ban lejáró projektek sok helyen el sem indultak, nem hogy befejeződjenek.
