A legerősebb ellenérv az volt, hogy egyik alapelvünk, hogy az Átlátszó Erdély nem pályázik olyan szervezet által nyújtott támogatásra, amelynek tevékenységét a múltban követtük, vagy amellyel a jövőben foglalkozhatunk. 

Márpedig a Communitas Alapítvány és különösképp az alapítvány mögött álló RMDSZ tevékenységéről nemcsak folyamatosan írunk, hanem 

pereljük is a gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatok kiadásáért.

A pályázás mellett szólt, hogy a Kormányfőtitkárság, illetve az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által kiutalt pénz egyik célja a kisebbségi sajtó fenntartása. Ez az RMDSZ által kezelt forrás tehát olyan közpénz, amelyből az erdélyi magyar sajtó összes szereplője támogatásban részesülhet, elvileg legalábbis.

További érv volt, az Átlátszó Erdély fennállása először fordult elő, hogy fizetésképtelenség közelébe kerültünk. Egy olyan helyzetben, amikor valós annak a veszélye, hogy alkalmazottaink fizetését nem tudjuk fedezni, az Átlátszó Erdély kiadójának kötelessége zárójelbe tenni az elvi kifogásokat, és alternatív jövedelemforrásokat felkutatni. 

Azt reméltük, hogy talán az olvasóink, támogatóink is elnézik nekünk, hogy egy ilyen helyzetben felülvizsgáljuk saját alapelvünket, ha 

erről a döntésünkről transzparens módon kommunikálunk.

A pályázatot be is adtuk, mintegy 83 ezer lejt (kb. 16 ezer EUR) kértünk. Ez az éves költségvetésünk nagyjából 15 százaléka, nagyjából ennyibe kerül az Átlátszó Erdély infrastruktúrájának a fenntartása: a lakbér és rezsi, az általunk használt on-line eszközök, valamint a weboldalunk fenntartása, fejlesztése.

Nem lepődtünk volna meg, ha pályázatunk nem nyer: eddigi tevékenységünk bőven szolgált okot arra, hogy a pályázatunkat valamilyen indokkal ne részesítse támogatásban a Sajtó Szaktestület. Hogy mást ne mondjunk, a kuratórium alelnökéről, Szép Gyuláról néhány éve írtuk meg, hogy hosszú évekig működött együtt a Securitatéval. 

Meglepett, hogy a Sajtó Szaktestület 5 ezer lej (mintegy 1000 EUR) támogatást ítélt meg az Átlátszó Erdély számára. Mint az okos lány meséjében: támogatott is, meg nem is. Azt nem mondhatjuk, hogy nem kaptunk támogatást, ugyanakkor ez a pénz lényegében semmire nem elég, 

az anyagi problémáinkat nem oldja meg.

A támogatottak listáján viszont feltűnt néhány szerkesztőség, amely komolyabb összegeket kapott. Ilyen például a kolozsvári Szabadság (92 ezer lej), a marosvásárhelyi Népújság (100 ezer lej) valamint a Brassói Lapok (140 ezer lej). Ráadásul az utóbbi két kiadvány főszerkesztője, Karácsonyi Zsigmond és Ambrus Attila tagja a döntést meghozó szaktestületnek. Vagyis ők saját maguknak ítélik meg a támogatást.

Így rákérdeztünk, milyen kritériumok mentén ítéltek meg számunkra 5000 lejt a kért 83 ezer lej helyett? A Communitas válaszából sok konkrétum nem derül ki:

„A szakbizottságok minden pályázatot megvitatnak, és többségi szavazással döntenek a program társfinanszírozásáról. A testületi tagok álláspontja szerint a legfontosabb szempont, hogy az illető sajtótermék az adott térségben milyen szerepet tölt be a magyar kulturális élet nyomtatott, írott, online sajtó területén és milyen mértékben kell hozzájáruljon a Communitas Alapítvány a maga területén nélkülözhetetlen sajtótermék fennmaradásához. A Szaktestület kiemelten kezeli a fennmaradásért küzdő kiadókat, ugyanúgy külön a kulturális folyóiratokat, ugyancsak kiemelt figyelmet fordítanak a szórványrégiók sajtótermékeire.”

Felvetettük azt is, hogy a pályázat folyósításának feltétele lényegében egy logóelhelyezés: a szerződés értelmében az 5000 lej támogatást csak akkor kaphatjuk meg, ha feltüntetjük az atlatszo.ro oldalon a Communitas, illetve RMDSZ logóit. Közöltük hogy mivel politikai szervezet, 

az RMDSZ logóját semmiképpen nem fogjuk kitenni az oldalunkra. 

A Communitas logója elől elvben nem zárkóztunk volna el. Az oldalunkon szerepelnek más támogatók logói is, amelyektől lényegesen nagyobb, több tízezer eurós nagyságrendű támogatást kaptunk az átláthatóságért végzett munkánkra. Részünkről ennyi az „ára” egy támogatói logó elhelyezésének.

Alternatívaként azt ajánlottuk fel, hogy az évente közzétett beszámolónkban megemlítjük a Communitas Alapítványt, ugyanúgy, ahogy minden más támogatónkat felsoroljuk. 

Válaszunkban jeleztük azt is, hogy félrevezetőnek tartjuk a támogatás feltételéül szabott szöveg + logó párosítást. Ez ugyanis azt sugallja, mintha az RMDSZ a saját pénzéből támogatná a különféle civil és kulturális kezdeményezéseket, továbbá semmi nem utal a támogatás nagyságára.

A különféle plakátokon, programfüzeteken, weboldalakon mindenhol megjelenő Communitas- és RMDSZ-logók azt a hamis benyomást kelthetik, hogy 

az RMDSZ tartja fenn a teljes erdélyi magyar kulturális szférát. 

Csakhogy a Communitas-döntésekből világosan kiderül, a támogatások nagy része pár ezer lej – egy-egy ilyen támogatás alig látszik egy rendezvény költségvetésében. Cserébe az RMDSZ és a Communitas kombinált logója fő helyen jelenik meg ezernyi kulturális és közösségi program szóróanyagán.

Nem mellesleg ez a forrás a romániai adófizetők – köztük a magyarok – pénze, amit a bukaresti kormány folyósít minden évben a magyar közösség számára. Ha mindenképpen fel kell tüntetni valamilyen logót, akkor a kormány logója lenne a helyénvaló.

Azt is kevesen tudják, hogy a román kormány által az RMDSZ számára folyósított támogatásról szinte teljes a homály. Az RMDSZ ezt a pénzt a saját pénzeként kezeli, és utoljára 2019-ben tett közzé egy elnagyolt költségvetést.

2025-ben az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala összesen 64 millió lej (kb. 12 millió EUR) támogatást folyósított az RMDSZ-nek, ennek a pénznek a 

töredékét osztja ki a Communitas Alapítvány nyilvános pályázaton:

a szaktestületi keretek tavaly összesen 8,2 millió lejt (kb. 1,5 millió EUR) tettek ki. Ez a román kormány által 2025-ben folyósított pénz 13 százaléka. Ebből az eleve szerénykeretből a sajtó támogatására 1,4 millió lej (kb. 260 ezer EUR) jutott tavaly. 

Végül pedig azt is kértük, hogy a támogatási szerződésbe kerüljön be, hogy a Communitas Alapítvány tiszteletben tartja a függetlenségünket, az Átlátszó Erdély felületein megjelenő tartalomba semmilyen módon nem szól bele. Ez a kitétel minden támogatási szerződésünkben szerepel, és úgy gondoljuk, alap kell legyen minden sajtótámogatás esetében.

A Communitas Alapítvány lényegében minden kérésünk elől elzárkózott. Emiatt a támogatási szerződést nem állt módunkban aláírni.

The post Miért nem fogadtuk el a Communitas Alapítvány támogatását? appeared first on Átlátszó Erdély.

Vagyis: annak ellenére, hogy jó ideje minden, nem létfontosságú kiadásunkat levágtuk, most már két év telt el úgy, hogy az éves működési költségeink mintegy negyedének nincsen fedezete. Ráadásul a bevételeink nemcsak csökkentek, kiszámíthatatlanná is váltak – itt írtunk bővebben arról, hogyan alakult át az a környezet, amelyben működünk.

Ha emlékeznünk kell az Átlátszó Erdély 2025-ös évére, akkor ezek a fontosabb tényezők:

• A két éve tartó mínuszokat eddig az évek során felhalmozott tartalékainkból fedeztük. Csakhogy ezek a tartalékok elfogytak.
• A tavalyi év végére világossá vált, hogy radikálisan át kell alakítanunk a szerkesztőségünk működését, ha el akarjuk kerülni a fizetésképtelenséget (ehhez 2026 májusában nagyon közel kerültünk).
• A pénzügyi gondjaink ellenére szerkesztőségünk sokat és jól dolgozott: több nagy hatású anyagot is publikáltunk, hivatkozottságunk és nézettségünk is sokat javult.
• Mivel minden rendelkezésre álló adat azt mutatja, hogy az olvasóink médiafogyasztási szokásai változnak, a már megszokott hosszú, alapos cikkeink mellett elkezdtünk vizuális anyagokkal kísérletezni: megújult és felpörgött az Instagram-oldalunk, több a tartalom a YouTube-csatornánkon, és a TikTokon is elkezdtünk építkezni.
• Sok időnket és energiánkat emésztették fel a SLAPP pereink, mert most már több is van. Az elsőt Balázs Attila gyergyói származású nagyvállalkozó és a Bayer Agrouniver Kft. indította a gyergyóremetei luxusberuházásokról szóló riportunk miatt. Ezt a pert 2026 márciusában ugyan másodfokon megnyertük, de a felperesek a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak. Emellett Sallai János, Szék polgármestere is beperelt a Kolozs megyei nagyközség ügyeit feltáró anyagaink miatt – jelenleg az első tárgyalást várjuk.
• Kicsi, mégis fontos győzelmet könyvelhettünk el: a Kolozs megyei táblabíróság az RMDSZ-t arra kötelezte, hogy pénzbüntetést fizessen nekünk amiatt, hogy késve és hiányosan adták ki azokat a gazdálkodásával kapcsolatos közérdekű adatokat, amelyeket még 2021-ben kértünk. 

A feldolgozott témáink

2025-ben a legfontosabb anyagunk az Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött. Tényfeltáró riportunk a társulat vezetőjének a visszaéléseit, a társulatban zajló határátlépéseket, a kiskorú társulat tagjainak manipulációját dokumentálja. A cikk hatására Fazakas Misi lemondott az Osonó Színházműhely vezetéséről. Ez az anyag fontos szakmai vitát indított el – a Játéktér egy sor szakmai hozzászólást közölt az üggyel kapcsolatban. Nem utolsósorban Kulcsár Árpád kollégánk megkapta ezért az anyagért a Minőségi Újságírás Díj különdíját.

Fontos cikkünk volt még az Iskola Alapítvány által megvásárolt, 9,1 millió eurós villa Kolozsvár belvárosában – ebben az ingatlanban működik azóta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök irodája. Továbbra sem tudjuk, hogy erre az ingatlanra honnan volt pénze az RMDSZ által alapított, oktatási tevékenységeket végző alapítványnak. 

Tavaly is folytattuk a magyarországi támogatások monitorozását. Az Átlátszó Erdély és az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom akciószociológiai munkacsoportja együttműködésében készült, a magyarországi támogatáspolitika hatásairól szóló elemzésünk valószínűleg az első próbálkozás arra, hogy a támogatási adatok alapján, makro szinten számba vegyük a NER támogatáspolitikájának a társadalmi és közéletre gyakorolt hatásait. Továbbá néhány javaslatot is tettünk arra, hogy hogyan kellene kinézzen egy nyitott, elszámoltatható és versenyelvű pályázati rendszer.

A parajdi tragédia napján mi is ott voltunk a helyszínen – a sóbánya vízzel feltelésének napján végig tudósítottuk, majd pár napra rá helyszíni riportban gyűjtöttük össze a helyiekben dolgozó kérdéseket, valamint azt a keveset, amit hivatalosan tudni lehetett. A vidék elveszítette legerőteljesebb identitásképző elemét, a környék legfontosabb turisztikai potenciálját és munkaadóját. 

A parajdi tragédia sok vonatkozásában hasonló a Tamási Áron bentlakásának leomlásához – mindkét esetben a közösségek a mai napig keresik a válaszokat egyszerű kérdésekre. És szembesülnek azzal, hogy válaszok, felelősök nincsenek.

Hogyan érintette ez a két tragédia a közösségek legkiszolgáltatottabb csoportját: a gyerekeket? Mit tanulhatunk a két eset utáni iskolai krízisintervenciókból? Pál Edit Éva kollégánk ezért a megoldásfókuszú cikkért a Superscrieri helyi sajtó kategóriájának a 3. díját nyerte el.

Megjelent a Kolozs megyei nagyközség, Szék közügyeiről szóló anyagunk második része, mely a községet több mint 30 éve vezető polgármester, Sallai János és családja viselt dolgairól szól. A politikus rendkívül hatékonyan csatornázza a családjához a vidékre irányuló közpénzeket és több, a nevéhez köthető beruházás kapcsán felmerül a bűncselekmény gyanúja. 

A polgármester és családja 2025 végén beperelte az Átlátszó Erdélyt, és a cikkek szerzőit: Szabó Tündét, Bilibók Karolát és Sipos Zoltánt. Érdemes még hozzátenni, hogy 2026 áprilisában a polgármester otthonában és hivatalában házkutatást tartottak, Sallait őrizetbe vették, azonban 24 óra elteltével ki is engedték további korlátozó intézkedések nélkül. Nem tudunk arról, hogy azóta vádemelés történt volna.

Szabó Tünde kollégánk 2025-ben a Bertha Challenge ösztöndíjasaként dolgozott: egy évig foglalkozott a fenntartható mezőgazdaság, az agrártámogatások, valamint a mezőgazdaság és természetvédelem témakörével. Többek között azt adatolta, hogyan jutnak helyi politikusokhoz a Kolozs megyei agrártámogatások: kiderült, 2023-ban átlagosan 666 euróval kapott több agrártámogatást egy községi polgármester vagy helyi tanácsos, mint egy olyan gazdálkodó, aki nem tölt be helyi politikai tisztséget. A projekt keretében megjelent anyagokat, podcastokat itt lehet elérni.

Egy új műfajjal, a Solutions Journalismmal, azaz megoldásfókuszú újságírással is elkezdtünk kísérletezni. 

Ennek lényege, hogy a felmerülő problémákra az emberek, közösségek megoldásokkal válaszolnak. A megoldásfókuszú újságírás ezeknek a megoldásoknak a kivitelezéséről, működéséről és eltérő környezetben való alkalmazhatóságáról számol be a tényfeltárás eszközeivel.

Írtunk arról, hogy hogyan lehet összeegyeztetni a turizmust azzal, hogy a juhászok egyre agresszívebb kutyákat tartanak. Mi a titka annak, hogy a néhány éve még a forgalmi dugókban, porban és zajban fuldokló Torda élhetőbb és kényelmesebb város lett? És hogyan jut el egyre több gyerek a zetelaki romatelepről a középiskoláig? Hogyan lehet ezeket a jó példákat máshol is gyakorlatba ültetni? Itt elérhetőek a SoJo anyagaink.

Tavaly Bocz Henrietta kolléganőnk a Thomson Foundation támogatásával egy évet szentelhetett olyan témáknak, melyek a nők helyzetét és a nemek közötti egyenjogúság hiányát járják körül. Írt összefoglalót arról, hogy mi a romániai pártok ajánlata a nők számára, hogyan lehet nők számára biztonságosabbá tenni az éjszakai életet és mit tesz a román állam a nőgyilkosságok megakadályozása érdekében. Feltárta azt is, hogy egy kolozsvári férfi Facebook-csoportokban publikált, félrevezető hirdetésekkel próbál fiatal lányokat behálózni.

A 2024-ben publikált, Méhes György Securitate-val való kapcsolatát dokumentáló cikkünk hatására tavaly a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány kuratóriuma úgy döntött, hogy elindítja az erdélyi magyar írók és a Securitate viszonyát vizsgáló átfogó programját. A történészekből és irodalomkutatókból álló tényfeltáró bizottság 2026 januárjában megkezdte munkáját, és júniusban megjelent az erdélyi magyar irodalmi és kulturális élet történetének feltárását célzó pályázat.

Nézettség és impakt

Nézettségünk is javult 2024-hez képest: tavaly 142 ezer egyedi felhasználó (unic user) látogatta az oldalunkat, és 266 ezer oldalletöltésünk (pageviews) volt. A látogatóink 37 százaléka kattint be közösségi médiából (organic social), keresések révén (organic search) nagyjából 28 százalék jön az oldalunkra, a direkt forgalom pedig 25 százalékot tesz ki. 

Az Átlátszó Erdélyt összesen 82 alkalommal hivatkozta a nemzetközi, országos és a helyi sajtó. Anyagainkat szemlézte a Libertatea, G4media, media9, valamint a kelet-európai független média fejlesztésével foglalkozó The Fix. 

A magyarországi támogatáspolitika hatásairól szóló elemzésünk nyomán írásbeli kérdéssel fordult a román külügyminisztériumhoz az AUR egyik szenátora. A külügy válasza itt olvasható.

Szerkesztőség, adminisztráció

Csapatunk 2025 elejétől egy új szerkesztővel bővült: Pál Edit Évával. Bocz Henrietta kolléganőnk a Thomson Foundation támogatásával tanult ismert és elismert újságíróktól. 2026 első félévéig minden más változatlan volt 2024-hez képest.

Azt még kiemeljük, hogy már negyedik éve készítünk pénzügyi auditot az Átlátszó Erdélynél. A könyvvizsgáló pozitív jelentése további biztonságot jelent a támogatóink számára a tekintetben, hogy pénzköltéseink teljes mértékben megfelelnek a vállalt szakmai céljainknak és a romániai jogszabályoknak.

Bevételek

Na de miből volt minderre pénzünk? 2025-ben összesen 687 ezer lej (mintegy 136 ezer euró) jövedelmünk volt. A 2024-es év bevételeinél (502 ezer lej) ez ugyan több, azonban a tavalyi kiadásainktól elmarad, így 2025 a második év, amikor veszteségben zárunk.

A korábbi évekhez hasonlóan a jövedelmeink nagy része 2025-ben is nemzetközi pályázatokból származott. 

2025-ben a legfontosabb támogatónk a Bertha Foundation volt – a tőlük kapott 200 ezer lej (39 ezer euró) Szabó Tünde kollégánk éves fizetését, valamint a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos projektjének a különféle produkciós költségeit fedezte: az adatelemzést, a kiszállásokat, a fotós és a videós munkadíját.

A Civitates-nél egy nagyobb, többéves grantünk fut, ebből tavaly 120 ezer lejt (22 ezer euró) kaptunk meg. Ez a pénzalap a szerkesztőségünk adminisztrációs és marketinges feladatokat ellátó területét finanszírozta, és ebből a támogatásból egy hároméves stratégiát is el fogunk készíteni idén.

A Thomson Foundationtól összesen mintegy 90 ezer lejt (17 ezer euró) kaptunk – ebből a pénzből az egyik újságírónk fizetését és az oldalunk fejlesztését fizettük ki.

A Journalismfundnál több, kisebb cross-border pályázatot nyertünk összesen mintegy 80 ezer lej (15 ezer euró) értékben. Ezekből a pályázatokból készült el például az Osonó-cikkünk, valamint a SoJo-anyagaink. 

Megkaptuk továbbá az Európai Bizottság által támogatott, kétéves Journalism Value Project utolsó részletét, mintegy 70 ezer lejt (13 ezer euró). Ebben a projektben az Átlátszó Erdély feladata podcast interjúk készítése volt a Reference hálózat tagjaival, emellett a hálózat tagjai közötti tapasztalatcserét szerveztük. A projekt weboldala itt érhető el, a podcastok pedig itt hallgathatók meg.

Olvasói adományokból 62 ezer lej (nagyjából 12 ezer euró) gyűlt össze – ez jóval kevesebb, mint a 2024-es 107 ezer lejes összeg. 

Emellett volt még mintegy 60 ezer lej kisebb összegekből, projektekből származó bevételünk – ebbe a kategóriába számoltuk például az RMDSZ által kifizetett büntetést és a perköltségünket, amit szintén megtérítettek.

Kiadások

Tavaly a kiadásaink 816 ezer lejre (162 ezer euró) rúgtak. Ahogy a korábbi években is, a legfontosabb költségtételt a szerkesztőségi munkatársak fizetései, valamint a fizetések után befizetendő adók és járulékok jelentik – ezek összesen 650 ezer lejt (124 ezer euró) tettek ki. Emellett a kiszállások és útiköltségek voltak még fontos tétel (37 ezer lej), a design, podcast és fundraising kampánnyal kapcsolatos költségek (37 ezer lej), valamint a szerkesztőség működésével kapcsolatos költségek – a lakbér, internet, rezsi (31 ezer lej).

Az itt felsorolt támogatások egy része több mint egy naptári évig tart, más része pedig több, egymástól elkülönülő támogatási szerződést jelent. A beszámolóban megadott összegek a tavalyi év bevételeire vonatkoznak, nem pedig a támogatókkal megkötött szerződések összértékére. Ez a magyarázata annak, hogy a pénzügyminisztérium honlapján elérhető 2025-ös mérlegünk számai ezekhez képest némi eltérést mutatnak.

The post Második évünk mínuszban. Nélküled nincs Átlátszó Erdély appeared first on Átlátszó Erdély.

Az Átlátszó Erdély külső munkatársaként dolgozó, biológus végzettséggel is rendelkező Babos Krisztinát akkor félemlítették és fenyegették meg, amikor a Bihar megye észak-nyugati részén működő Apă Canal Nord-Vest által elkövetett szabálytalanságokra hívta fel a figyelmet.

Az RMDSZ-es önkormányzatok által alapított vállalat ugyan beszedi a szennyvíztisztítás árát, de a vizet nem tisztítja meg, mielőtt beleengedi az Érbe vagy a Berettyóba. A cég ráadásul nemcsak Romániában okoz károkat: közvetlenül 

a határ közelében is enged szennyvizet a folyókba, 

mellyel magyarországi területeket is mérgez. A vízügyi hatóság mérése szerint a Szalacsot és Ottományt kiszolgáló „tiszítóállomásukból” kiengedett vízben a mérgező ammónia 27-szer volt töményebb, mint a megengedett határérték. 

A zavarosság a határérték hatszorosa, a szerves szennyezőanyagok koncentrációja a határérték hétszerese, a mosószerek töménysége több mint háromszorosa, míg az olajok, zsírok koncentrációja a határérték több mint kétszerese volt. 

Ráadásul a tisztítatlan szennyvizet az Érmelléki Natura 2000-es területre engedik, most már ki tíz éve. Babos feljelentette a céget: a környezetvédelmi őrszolgálat elismerte, hogy valóban súlyos szennyezés éri a védett területet. Tudatta, hogy 

megbírságolta a szennyvíztisztításra szerződött vállalatot, 

illetve megtiltotta a cégnek, hogy a felszíni vizekbe ürítse a szennyvizet. Előírták számára, hogy mindaddig, amíg nem teszi rendbe a szalacsi tisztítóállomást, a lakossági szennyvizet lajtos kocsikkal hordja egy működő tisztítóba, például Érmihályfalvára.

A vállalat vezetése azonban ahelyett, hogy rendbe hozta volna a tisztítóberendezést, inkább úgy döntött, hogy megpróbálja elhallgattatni az újságírót. A cég munkatársai – öt megtermett férfi, köztük a cég igazgatója – beállított a Babos Krisztina lakhelyére, és „megkérték szépen”, hogy legyen türelmes, mert különben rá uszítják a környék lakosságát, és el kell majd költözzön szülőfalujából.

“Felszólítjuk az Apă Canal Nord-Vest vezetőségét, hogy ne lépjen fel ellenségesen Babos Krisztina újságírónővel valamint Átlátszó Erdély szerkesztőségével szemben. Tartsa tiszteletben a sajtó törvényes szerepét a közszolgáltatásokat nyújtó intézmények és vállalatok tevékenységének ellenőrzésében. 

Bármilyen, az újságírókra gyakorolt nyomásgyakorlás vagy a szerkesztői munkára gyakorolt befolyásolási kísérlet a sajtószabadság és a demokratikus értékek elleni támadást jelent.” – fogalmaztak az aláírók.

The post Nyílt levélben állnak ki a megfenyegetett munkatársunk mellett appeared first on Átlátszó Erdély.

Az Independent Media CoLab egy stratégiai együttműködésen alapul, amelyet a Független Újságírói Központ (Centrul pentru Jurnalism Independent – CJI) koordinál, és amelyben watchdog jellegű civil szervezetek (ActiveWatch – AW, Asociația pentru Tehnologie și Internet – ApTI) valamint független szerkesztőségek (Context.ro, Info Sud-Est – ISE, Monitorul de Botoșani – MB valamint az Átlátszó Erdély – AE) működnek együtt.

A partnerek mindegyike saját szakértelmét hozza a projektbe:

Az AW és az ApTI szakértői a CJI szakértőivel közösen koordinálják a véleménynyilvánítási szabadság, a sajtószabadság és az újságírók biztonságát szabályozó keretrendszerrel kapcsolatos tevékenységeket.

A CJI mentori támogatást nyújt a partner szerkesztőségek tevékenységéhez. A helyi sajtó (ISE, MB, AE) közösségekben szervezik meg a tájékoztatási és médiaoktatási tevékenységeket, valamint a tanultakat saját munkájukban alkalmazzák.

A 7 partner célja egy újságírókat támogató hálózat kiépítése és megerősítése. A cél, hogy a civil szervezetek és a független média együttesen tudjanak fellépni a sajtószabadság védelme érdekében, és ezáltal kiépüljön egy független, biztonságos és fenntartható média-ökoszisztéma.

A megerősített hálózat figyelemmel kíséri a médiaszabadságra vonatkozó jogszabályi fejleményeket (ideértve a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet – EMFA – vagy az európai anti-SLAPP irányelv végrehajtását), dokumentálja az újságírók jogainak megsértéseit. Továbbá útmutatókat készít számukra olyan témákban, mint a digitális biztonság vagy az európai jogszabályok alkalmazása.

„A független szerkesztőségek Romániában eddig elszigetelten működtek. Most meg kell néznünk, hogy tudunk-e együtt építkezni? Úgy véljük, hogy a szakmai szolidaritás, az együttműködés és az erőforrások megosztása elengedhetetlen a független újságírás jövője valamint egy működőképes demokrácia szempontjából” – nyilatkozta a megnyitón Cristina Jamschek, a CJI programigazgatója.

„Ki dönt a Z és az Alpha generáció helyett? 

Az újságírás a közösségi média korszakában és a 16 éves korhatár” című vitával folytatódott az esemény. A beszélgetésen fiatal újságírók és tartalomalkotók – Ilinca Urse tartalomalkotó, Andra Mureșan (Scena9), Oana Manițiu (Context.ro), Șerban Barbu (ActiveWatch) valamint Veronica Lungu (CJI).

„Az algoritmusok a háttérbe szorítanak mindent, ami informatív, tényszerű és hasznos tartalommal kapcsolatos. Így tehát igen, a közösségi hálózatok nem kedveznek a tájékoztatásnak” – mondta Oana Manițiu, a Context.ro újságírója.

További információk a projekt hivatalos honlapján érhetőek el.

Az Independent Media CoLab projektet a Civil Részvételi Program finanszírozza a svájci hozzájárulásból, melynek célja a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban. A konzorcium tagjai a Centrul pentru Jurnalism Independent, az ActiveWatch, az Asociația pentru Tehnologie și Internet, a Context.ro, az Info Sud-Est, a Monitorul de Botoșani valamint az Átlátszó Erdély. 2026–2028.

Az anyag tartalma nem feltétlenül tükrözi Svájc hivatalos álláspontját.

The post Independent Media CoLab: a független újságírás nem luxus, hanem a demokrácia egyik alappillére appeared first on Átlátszó Erdély.

Másik fontos jövedelmünk, az olvasóinktól kapott adományok évről évre növekednek. Ezért nagyon hálásak vagyunk, azonban ezek a hozzájárulások távolról sem pótolják azt a kieső jövedelmet, amit a pályázatok jelentettek. 

Így az idei, 140 ezer eurós költségvetésünkből mintegy 60 ezer euró hiányzik, és nincsen kilátásban olyan pályázati forrás, ami ezt be tudná hozni. Csak az atlatszo.ro fenntartása – vagyis azok az eszközök és szolgáltatások, melyek révén működni tud az oldalunk – évi hétezer euróba kerül.

Minden olyan kiadást levágtunk, amit nélkülözni tudunk: jelenleg havonta 12 ezer euróba kerül a működésünk. A korábbi évekből az Átlátszó Erdély Egyesületnek volt némi pénzügyi tartaléka, így a jövedelmek és kiadások között fennálló különbséget eddig ebből a pénzből pótoltuk.

Csakhogy mostanra ez a tartalékunk is elfogyott. 

Most a legfontosabb kiadási tételhez, az újságíróink fizetéséhez, munkaszerződéséhez is hozzá kell nyúlnunk. 

A csapatunk egyhangúan azt szeretné, ha az Átlátszó Erdély megmaradna. Jelenleg azon dolgozunk, hogy kitaláljuk annak a módját, hogy csökkentett munkaidővel, projekt-alapú munkavégzéssel le tudjuk zárni a futó projektjeinket, és teljesítsük a szerződéses vállalásainkat. Világos, hogy az olvasóink nélkül nem fogjuk tudni működtetni az Átlátszó Erdélyt. 

Júniustól csak annyi munkát tudunk átlátszósként vállalni, amennyit a bevételeink megengednek. Részmunkaidőben, másik állás mellett természetesen csökken a figyelmünk és a kapacitásunk, amelyet a tőlünk megszokott, elmélyült és alapos cikkekre tudunk fordítani.

Az Átlátszó Erdélyben az az újságírói tudás a legértékesebb, amelyre szert tettünk ebben a szerkesztőségben és demonstráltuk is az elmúlt években. Ha a szerkesztőség szétszéled, ez a tudás, tapasztalat szó szerint pótolhatatlan. 

Értékes, és megfizethető. Szállj be!

Egy tucat menő vállalkozó havi ezer eurós adománnyal fenn tudná tartani az Átlátszó Erdélyt. De nem kergetünk hiú ábrándokat. 120 tehetős polgár havi száz euróval fenn tudná tartani az Átlátszó Erdélyt. Amiben nagyon bízunk: 1200 elkötelezett olvasó havi tíz euróval fenn tudja tartani az Átlátszó Erdélyt.

Keresünk 1200, elkötelezetten támogató olvasót, hogy ne álljon le az Átlátszó Erdély!

A nyitókép 2026 januárjában készült, az Átlátszó Erdély csapatépítőjén. Pál Edit Éva azért nincsen rajta a fotón, mert ő fotózott (az ő hóban elakadt autóját toltuk).

The post Egy hónapra maradt pénzünk. Tőletek függ a folytatás appeared first on Átlátszó Erdély.

A zsűri a 2025 júniusában megjelent Osonó: bolyongás egy erdélyi dráma színfalai mögött című cikket jutalmazta. Az anyag a sepsiszentgyörgyi diáktársulatban és a drámatagozaton éveken át zajlott visszaléléseket, manipulációt és megaláztatásokat mutatja be. 

A cikk nyomán Fazakas Misi, a társulat vezetője lemondott tisztségéről, és rendőrségi kivizsgálás indult. De ami fontosabb: a színházi szakma is reflektált, és a cikk jelentős számú véleményt, kerekasztal-beszélgetést inspirált.

A cikket és az odavezető munkafolyamatot a zsűri egyik tagja, Wirth Zsuzsanna a Direkt36-tól így méltatta:

„Egy kicsi, összesen hatfős erdélyi szerkesztőségből 

a Kolozsváron élő Kulcsár Árpád hozta az év egyik legfelkavaróbb sztoriját ‒ pedig a magyar közélet sem volt éppen unalmas tavaly. A sepsiszentgyörgyi Osonó színházműhelyben történt érzelmi és szexuális visszaélésekről szóló feltáró anyag az Átlátszó Erdély oldalán jelent meg. A Journalismfund Europe támogatásával megszületett cikk elkészítésében részt vett Urfi Péter, a 444 újságírója is.

Ha egy visszaéléssorozat bő egy évtizeden át zajlik, ott nagyon sok embernek kell nagyon sokszor félrenéznie. Van az a helyzet, amikor valahogyan senkinek nem esik le, hogy ami évtizedek óta a szemük előtt zajlik, ami nyílt titok, ami természetesnek tűnik, az nincsen rendben. Újságíróként tudom, hogy néha minden erőfeszítés ellenére ezek a történetek megíratlanok maradnak. Egyszerűen több érv szól amellett, hogy az áldozatok hallgassanak, a hatóságok tétlenek maradjanak, a tanúk lapítsanak, és minden maradjon a régiben.

Az Osonó színházműhely története nemzetközi sikerekről, hírnévről, ünneplő közönségről szólt. A diáktársulat vezetője, Fazakas Misi sepsiszentgyörgyi iskolások sorának mentora, inspirálója volt. Miközben a színjátszókból szoros, zárt közösség formálódott, a karizmatikus vezető manipulálta, megalázta, szóbeli, fizikai és szexuális abúzusnak tette ki a gondjaira bízott gyerekeket. Ezt tárta fel Kulcsár Árpád több tucat, áldozatokkal és tanúkkal készített interjúja során. Megmutatta, hogyan használták ki a társulatban a drámapedagógia erejét a kiskorú színjátszókkal szemben, akik közül sokan azóta is cipelik ennek a mentális terhét, míg mások ma is hálásak a megszerzett tudásért és az átélt élményekért. Fazakas tagadja, hogy szexuális visszaélést követett volna el, ugyanakkor lemondott a társulat vezetéséről. A nyomozás még tart.

Az Átlátszó Erdély feltáró cikkét végigolvasni is megterhelő. De megtörte a hallgatást és megrengette a helyi közéletet. Még nagyon sok ilyenre volna szükség.”

A Minőségért Újságírás Díj fődíját 

idén Panyi Szabolcsnak adták, aki a  „Súlyos ügy volt” – így bukott le Orbánék titkos kémhálózata Brüsszelben című cikkével nyűgözte le a zsűrit. 

Különdíjat kapott még:

• Gergely Zsófia, aki a HVG-n megjelent cikksorozatban leplezte le a Szőlő utcai javítóintézetben zajlott visszaéléseket és nemi erőszakot;
• Bódis András, a Válasz Online munkatársa, aki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter közpénz-hálózatáról írt cikket;
• Moskovics Judit és a Házon kívül stábja (RTL), akik riportfilmet készítettek arról a beteg kisfiúról, aki kórházban él, mert nem engedélyezte a gyermekvédelem az örökbefogadását.

A díjazottakon túl a zsűri elismerését fejezte ki 

• Báthory Róbertnek (Szabad Európa) az Egy tökéletes választási csalás kézikönyve – A tiszaburai szavazókörök leuralása című cikkért; 
• Dezső Andrásnak (Telex) A miniszterelnök öccsével üzleteltek. Tudjátok, mennyi az annyi, és merre hány méter című cikkért,  
• a Partizán alkotóinak (Földiák Vince, Kósa Levente, Bíró Danijar) Magyar Tej, mi lesz veled? az Alföldi Tej sztoriért, 
• Szurovecz Illésnek a Péntek Reggel című, a Partizánon futott hírháttér podcastsorozatért, 
• a Telex videós stábjának (Gombos Noémi, Halász Júlia, Nguyen Quang Ngoc, Tran Ha Anh, Sarkadi Zsolt, Szilli Tamás) a Becsapott futárok című videóért. 

A zsűri méltatta minden újságíró munkáját, aki fojtogató politikai környezetben, folyamatos nyomásgyakorlás és fenyegetések közepette látja el feladatát ‒ áll a díjazást lebonyolító MédiaFórum Egyesület közleményében. A döntés során a zsűri a formai kiválóságot, a nyelvi megformáltságot, a téma relevanciáját, az ellenőrzött tényanyag mennyiségét és minőségét, és a feldolgozás újszerűségét tartotta szem előtt.

A zsűrit idén Bojtár B. Endre (Magyar Narancs), György Zsombor (Magyar Hang), Mong Attila (Átlátszó), Puskár Krisztián (Partizán), Uj Péter (444) és Wirth Zsuzsanna (Direkt36) alkotta. Őket a Médiafórum Egyesület tagszervezetei delegálták.

Az 1997-ben alapított, idén négy év után újraindított Minőségi Újságírás Díj célja a legkiválóbb magyar nyelvű médiatartalmak felkutatása és elismerése. A Hold Alapkezelő és Streitmann Norbert által támogatott díjért idén több mint kétszáz, tavaly megjelent írott, audio vagy mozgóképes anyag versenyzett.

A címlapfotót Labancz Viktória készítette.

The post A Minőségi Újságírás különdíját kapta Kulcsár Árpád kollégánk appeared first on Átlátszó Erdély.

A rendszer egyszerű: első lépésben feliratkozol a PressPay felületére, és a regisztráció során megjelölöd, hogy havonta mennyi pénzt szeretnél adományozni a PressPay partner kiadványoknak.

Amikor tetszik egy Press Pay-partner anyaga, lájkolod a cikk alján levő PressPay gombot – ezzel az adott kiadvány egy szavazatot kap. 

A hónap végén az összegyűlt szavazatok függvényében osztódik el az előfizetésekből befolyó pénzösszeg a PressPay partnerek között. 

Amennyiben egy hónapban egyetlen anyagot sem lájkolsz, a támogatásod a többi felhasználó szavazatai alapján oszlik el a kiadványok között. 

Újdonság, hogy PressPay bérletet ajándékozni is lehet, valamint hogy cégek is támogathatják ezzel az eszközzel a független sajtót.

További részletekért katt ide.

The post A like-od az újságírást támogatja! A PressPay tagja lett az Átlátszó Erdély appeared first on Átlátszó Erdély.

Mi is az adóátirányítás?

Az adóátirányítás azt jelenti, hogy a cégek az államnak fizetendő adójuk egy részét – szponzorizáció formájában – egy erre jogosult civil szervezetnek utalják át. Más szavakkal: a vállalat nem fizet magasabb adót, csak eldönti, hogy az amúgy is befizetendő pénz egy része hova kerüljön.

Ki irányíthatja át az adót?

Ezzel a lehetőséggel a következő szervezetek élhetnek:

• A nyereségadót (impozit pe profit) fizető cégek;
• A jövedelemadót (impozit pe venit) fizető cégek – ilyen a legtöbb kisvállalkozás.

A vállalkozóknak fontos tudniuk, hogy melyik adótípus alá tartoznak, mivel a szabályok kissé eltérnek egymástól.

Mennyit lehet átirányítani?

A nyereségadót (impozit pe profit) fizető cégek esetében legfeljebb a forgalom 0,75 százaléka, vagy a jövedelemadó 20 százaléka közül a kisebbik összeg irányítható át.

A jövedelemadót (impozit pe venit) fizető cégek a jövedelemadójuk legfeljebb 20 százalékát irányíthatják át.

Vagyis, ha egy mikrovállalkozás 10 000 lej jövedelemadót fizet, ebből legfeljebb 2000 lejt átirányíthat egy (vagy több) erre jogosult civil szervezetnek.

A támogatáshoz szükséges lépések

Az Átlátszó Erdély kiadója, az Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet” is fogad ilyen céges adományokat. A támogatáshoz szükséges lépések:

1. Töltsd le a részünkről már kitöltött szponzori szerződés-tervezetet innen.

2. Döntsd el, mekkora adománnyal szeretnéd támogatni az egyesületünket. (Konzultálj a könyvelőddel, hogy ne lépd túl az átirányítható összeget.)

3. Töltsd ki a szerződést, nyomtasd ki két példányban, írd alá és küldd el az alábbi címre:

Str. Petuniei 9/52 400316 Cluj-Napoca Romania. 

Postafordultával visszaküldjük a részünkről is aláírt szerződést. Ha Kolozsváron vagy, szívesen találkozunk veled személyesen is.

Bármilyen kérdésed van, írj az erdely@atlatszo.ro e-mail címre, vagy hívj a +40740530070 telefonszámon.

Köszönjük, hogy támogatod az Átlátszó Erdélyt!

The post Cégként erősítenéd a sajtószabadságot? Irányítsd át nekünk a profitadód 20 százalékát! appeared first on Átlátszó Erdély.

Ez nemcsak általános világtrend: az olvasói visszajelzésekből és a nézettségi adatainkból is egyértelmű, hogy az Átlátszó Erdély követői nemcsak elolvasni szeretnék anyagainkat, hanem látni, hallani, megérteni az összefüggéseket – gyorsabban, könnyebben, személyesebb módon.

Mi szeretnénk alkalmazkodni ehhez, anélkül, hogy feladnánk azt, amiért létezünk: 

az alapos, összefüggésekre rávilágító, hatalommal szemben kritikus újságírást.

Továbbra is készítjük azokat a hosszú anyagainkat, amelyek az Átlátszó Erdélyt jelentik, de egyre több audiovizuális tartalmat szeretnénk építeni rájuk.

Rövid videók, interjúk, helyszíni felvételek, animált magyarázók, vizuális összefoglalók – így sokkal több emberhez jut el a munkánk, ráadásul olyan közönségeket is elérünk, akik ritkábban olvasnak hosszabb szövegeket.

Ez a folyamat már elkezdődött: megújult az Instagram-, a YouTube– és TikTok-oldalunk, és egy ideje rendszeresen frissül. Ideje bekövetned, ha még nem tetted volna Azonban érezzük a korlátokat is: amellett hogy bele kell tanuljunk ezekbe az új műfajokba, 

a jelenlegi felszerelésünk, a szoftvereink sem alkalmasak videók vágására. 

Szerkesztőségünk – jobb híján stúdiónk – is hagy kívánnivalót maga után. Újra ki kell gondolnunk a két kis manzárdszobába zsúfolt funkciókat úgy, hogy stúdiót tudjunk kialakítani. 

Emellett szükségünk van mikrofonokra, lámpákra, állványokra, valamint egy olyan számítógépre és vágószoftverre, amely bírja a videófeldolgozás nagyobb terhelését. 

A bevásárlólistánk összértéke legalább 3000 euró.

Ez számunkra jelentős összeg. Támogasd ezt a fejlesztést, ha fontos számodra, hogy Erdélyben legyen független, tényfeltáró újságírás, és szeretnéd, hogy az Átlátszó Erdély még több embert érjen el korszerű, audiovizuális tartalmakkal!

Bármilyen összeggel közelebb viszel minket ahhoz, hogy elindítsuk az új videós műhelyünket.

Végül, de nem utolsó sorban: köszönjük, hogy velünk vagy, követsz, és hogy segítesz abban, hogy továbbra is a közérdeket szolgáljuk – a régi elveinkhez hűen, de új eszközökkel, még több emberhez eljutva.

The post „Csak hang legyen és fény”: mikrofonra, lámpákra, kis stúdióra gyűjtünk appeared first on Átlátszó Erdély.

Az izraeli hatóságok 23 hónapja megtagadják a palesztin területhez való független hozzáférést a Gázai övezeten kívül élő újságíróktól – ez példa nélküli a modern hadviselésben.

Mindeközben a helyi újságírók – akik a legjobb helyzetben lennének ahhoz, hogy elmondják az igazságot –, kitelepítéssel és éhezéssel néznek szembe.

Eddig legalább 210 újságírót ölt meg az izraeli hadsereg. Még többen megsebesültek, életük pedig állandóan veszélyben forog, mert a munkájukat végzik: dokumentálják a történéseket.

Ez közvetlen támadás a sajtószabadság és a tájékoztatáshoz való jog ellen.

Ez az anyag egy több mint 180 nemzetközi szervezet által támogatott kampány része. A Reporters Without Borders sajtóközleménye angol nyelven itt elérhető.

The post Hamarosan nem marad újságíró a Gázai övezetben appeared first on Átlátszó Erdély.