Székelyföldön kiemelkedő végösszegű sikkasztási és pénzmosási ügyről számolt be bő egy hete a napi sajtó. A 9,2 millió lejes károkozás ügyében a Kovászna megyei ügyészség emelt vádat, de az első hírekben se cégnevek, se személynevek nem szerepeltek.
A vádemelés azt jelenti, elkészült a vádirat, és azt az ügyészség átadta a bíróságnak. A bírósági portálon így megjelentek a nevek az ügy adatlapján, és kiderült, hogy a Mikes-örökös Gregor Roy Chowdhury az egyik vádlott, a másik pedig a Secuiana készruhagyár volt igazgatója, Gyergyai Botond. A többi vádlott az általuk tulajdonolt, illetve igazgatott cég.
Bár ezek közül a Zabola Estate neve tűnt fel, mert ez működteti az elit kastélyszállót a Zabolán visszakapott és felújított Mikes-kastélyban, de nem ez a cég volt a kulcsszereplő.
Kikértük az ügyészségtől a vádiratot, mert kíváncsiak voltunk, kit lehetett közel kétmillió euróval megkárosítani Háromszéken, de ahelyett az ügyészség csak egy háromoldalas beszámolót küldött. Ennek ellenére a megadott évszámokból és a cégnevek kezdőbetűiből ki tudtuk következteni a sikkasztással vádolt főszereplőt, és innen a megkárosított céget is:
a nagy múltú, de nemrég óriási veszteségeket felhalmozó Secuiana nadrággyárat.
Amelynek 2021 óta Gregor Roy Chowdhury a többségi tulajdonosa. A főként külföldre dolgozó kézdivásárhelyi cég pedig elég nagy válságban van: tavaly ősszel 91 alkalmazottjától vált meg a közel 600-ból. Akkor úgy tűnt, egy nagyobb megrendelő kiesését ki tudják egyenlíteni a leépítéssel és azzal, hogy egy másik külföldi ügyfelük jócskán növelte a megrendelt nadrágok számát.
Idén nyáron viszont, a vádemelés előtt mindössze 12 nappal a Secuiana megelőző csődvédelmet kért a bíróságon. Hatvan napot kapott az átszervezésre és négy hónapnyi türelmi időt, ez alatt nem lehet végrehajtást indítani a súlyosan eladósodott cég ellen. A Secuiana adósságállománya 3 millió lej volt 2021-ben, amikor Gregor Roy Chowdhury átvette a részvények 60 százalékát, 2025-öt viszont már 23 millió lejes adóssággal zárta.
A Covid-járvány alatt ugyan nagyságrendekkel visszaesett a cég árbevétele, de a nyilvános mérlegadatok szerint a Secuiana összeszedte magát 2021-re, amikor átvette Roy Chowdhury. Utána bővülésnek indult, üzleti forgalma 27 millióról 2025-ben 49 millió lejre emelkedett. Soha nem volt ekkora árbevétele korábban, és kétszázzal több embert tudott foglalkoztatni is: 376-ról 590 fölé nőtt az alkalmazottainak száma.
De profit helyett a nadrággyár vesztesége nőtt meg korábban sosem látott mértékben: 2024-ben és ‘25-ben összesen 18 millió lejes mínuszt hozott össze. Ezt a cég jelenlegi vezetése általános iparági trendekkel magyarázta a Székelyhon megkeresésére, a bűnügyet pedig nem kívánta kommentálni.
Hogy jöttünk rá, hogy innen, a saját cégétől sikkaszthatott Roy Chowdhury és Gyergyai?
Az ügyészség nekünk küldött válaszában leírja, hogy a 128 rendbeli sikkasztást az O. BT nevű cég hajtotta végre. A bírósági adatlapon könnyen beazonosítható Onesta BT kft. a cégadatbázis szerint Gyergyai Botond cége, és azért kulcsszereplő, mert Gyergyai ezzel a céggel láttal el a Secuiana vezetését.
A 128 rendbeli sikkasztást az ügyészség szerint 2021 november eleje és 2024 októbere között követték el. A vádlott személyek és cégek egyetlen céget károsítottak meg, amelynek vezetését ebben az időszakban ellátták, írja az ügyészség.
Roy Chowdhury ekkor vette át a Secuiana többségi tulajdonát, és lecserélte a vezetését. Az Onesta BT pontosan ebben az időszakban volt a Secuiana részvénytársaság céggondnoka, derül ki a Lista Firme cégadatbázisból. Ahogy az is, hogy ezek az adatok nem illenek rá más cégre, csak a Secuianára.
Még a Kali Land Kft.-nek hasonló az irányítása, Gregor Roy Chowdhury az egyetlen tulajdonos, és az Onesta BT a céggondnok, de:
- ez már évekkel a sikkasztások előtt így volt,
- 2024-től nincs semmilyen árbevétele,
- és a mostani sikkasztási ügynek a vádlottjai között szerepel.
Nem véletlenül: Roy Chowdhury-nek és Gyergyainak ez a cége számlázta ki a legnagyobb összeget, 950 ezer eurót és 30 ezer lejt a Secuianának azok közül a számlázások közül, amelyeket az ügyészség törvénytelennek ítélt. Vagyis a 9,2 millió lejes kár fele először a Kali Land Kft.-nél landolt, amely a cégadatbázis szerint gabonatermesztéssel foglalkozik. Honlapjaként viszont Chowdhury-ék zabolai kastélyszállójának honlapja szerepel a cégadatbázisban.
Az ügyészség szerint fiktív szolgáltatásokkal és hitelezésekkel papírozta le négy cég a Secuianából kilapátolt összegeket. A másik három vádlott cég a bankszámláival segítette azokat a gyors utalásokat a hét cég és a két magánszemély, Roy Chowdhury és Gyergyai között, amelyekkel elfedni próbálták, hogy a pénz sikkasztásból származik.
Az ügyészség válasza természetesen azzal zárul, hogy a vádemelés nem jelenti a vádlottak bűnösségét, az ártatlanság vélelme megilleti őket a jogerős ítéletig.
Gazdálkodási korrektség és közpénz
Az, hogy többségi tulajdonosa milyen gazdálkodást és törvénytelenségeket engedett meg a Secuiana részvénytársaságnál, elsősorban azért fontos, mert ez a nadrággyár tavaly még Háromszék második legnagyobb foglalkoztatója volt. Akkor közel 600, most 500 ember (és család) megélhetését biztosítja.
Gregor Roy Chowdhury viszont azzal lett híres a környéken, hogy családjával visszaigényelte, visszakapta, felújította és kastélyszállóként működteti a zabolai Mikes-birtokot.
Ezt a fejlesztést viszont közpénz is jócskán segítette. Az Átlátszó Erdélynél nyomon követjük a magyarországi Bethlen Gábor Alapnál megítélt határon túli támogatásokat. Az ezekből épített adatbázisunkban több mint 880 millió forint támogatást találtunk: a BGA több részletben ennyi közpénzt ítélt meg a Roy Chowdhury – Mikes Alapítványnak 2017-ben és 2018-ban ingatlan- és eszközfejlesztésre, a Mikes-kastély és parkjának felújítására.
Biztos, hogy csak egy éve folyik a nyomozás? És mit számlázott több millió lej értékben a nadrággyárnak egy gabonatermesztő vállalat?
Többször kerestük Lőrincz Mária Ágnest, a Secuiana Rt. jelenlegi vezérigazgatóját, hogy arról érdeklődjünk, van-e összefüggés a Secuiana válsága és az elmúlt években a cégtől elsikkasztott nagy összegek között.
Úgy véljük, a Secuiana elbocsátott és jelenlegi alkalmazottjainak kiváltképp joguk van tudni, hogy az a közel kétmillió euró, amit a tulajdonos és a volt céggondnok a vád szerint jogtalanul vitt ki a cégből, mennyiben járult hozzá az ő anyagi bizonytalanságukhoz. De az ügy mindenképp közérdekű, hiszen a térség egyik legnagyobb foglalkoztatójának a jövőjét is érinti.
A Secuiana vezérigazgatója egyelőre nagyon elfoglalt, tudtuk meg a titkárnőjétől. Reméljük, Lőrincz Mária Ágnes tud majd időt szakítani ránk, ezekre a kérdésekre várjuk a válaszát:
- Az ügyészség nekünk küldött válaszának és a cégadatbázis összevetéséből egyértelműen kiderül, hogy Gregor Roy Chowdhury és Gyergyai Botond több cégük segítségével a Secuiana részvénytársaságtól sikkasztott több mint 9 millió lejt 2021 és 2024 között. Meg kívánja ezt erősíteni?
- A Secuiana mint károsult cég feljelentése nyomán indult a nyomozás a sikkasztási és pénzmosási ügyben? Ha igen, mikor tették meg a feljelentést?
- A napi sajtó híradásai szerint 2025-ben indult a nyomozás, de az ügyészségi dosszié száma 2022-es. Lehetséges, hogy már 2022-ben észlelték a vádirat szerint 2021-ben kezdődött sikkasztásokat?
- Gregor Roy Chowdhury mennyi osztalékot vett ki a Secuiana részvénytársaságból azóta, hogy 2021-ben többségi tulajdont szerzett?
- A Lista Firme adatbázis szerint Gregor Roy Chowdhury 60 százalékos tulajdonrésszel bír a Secuiana részvénytársaságban. Kik a többi tulajdonosok, és hozzávetőlegesen mekkora tulajdonrésszel bírnak a fennmaradó 40 százalékból?
- Hogyan és kinek tűnt fel, hogy jogtalan kifizetések történnek a Secuiana cégnél?
- Az tűnt fel, hogy a többségi tulajdonos Gregor Roy Chowdhury, illetve a volt vezérigazgató, Gyergyai Botond más cégei papírozták le ezeket a kifizetéseket?
- A Secuiana igazgatását ellátó Onesta BT Kft. felé történt 1,7 millió lejes kifizetés szúrt szemet önöknek? Ez a kifizetés mikor történt, és miért szúrt szemet? Ez jóval meghaladta a cégvezetésért az Onesta BT által máskor kiszámlázott összegeket?
- A többi vádlott cég mit számlázott a Secuianának? Konkrétan mire fizetett a Secuiana 440 ezer lejt a Guzmo Project Kft.-nek, 2,2 millió lejt a Ghelinta Management Kft.-nek, 950 ezer eurót a Kali Land Kft.-nek?
- 2026 júniusának közepén, két héttel a sikkasztási ügyben történt vádemelés előtt a Secuiana csődvédelmet kért. A bíróság két hónapot adott a cég átszervezésére, és négy hónapnyi türelmi időt ítélt meg, ezalatt a hitelezők nem indíthatnak végrehajtást a részvénytársaság ellen. Szerepelt-e a sikkasztások ténye és összege a keresetben, amit a Secuiana nyújtott be a bírósághoz? Felsorolták-e az indokok között, amelyek miatt a cég átszervezésre és a hitelezők türelmére szorul?
- A Székelyhonnak azt nyilatkozták a Secuiana csődvédelme kapcsán, hogy az átalakításra és a csődvédelemre az egész iparágat Kelet-Európában sújtó keresletvisszaesés miatt van szükség. A nyilvános adatok azonban azt mutatják, hogy azóta, hogy az irányítást Gregor Roy Chowdhury és Gyergyai Botond átvette, a cég árbevétele megduplázódott (5,4 millió euróról 9,6 millió euróra nőtt), az alkalmazottak száma 376-ról 585-re nőtt. A cikkek szerint most 500 alkalmazottal dolgoznak. Az is látszik, hogy a cég adósságállománya is rendkívüli mértékben megnőtt ebben az időszakban, 616 ezer euróról 4,6 millióra, illetve idén 28 millió lejre, ami közel 6 millió euró. Mitől futott így fel az árbevétel? Reális megrendelésekből vagy hitelekből finanszírozták a bővülést?
- Miért csökkent a cég vagyonelemeinek értéke húsz százalékkal 2024-2025 között, és miért feleződött meg a cég tőkéje ugyanekkor?
- A 128 rendbeli sikkasztás összértéke 9,2 millió lej, közel kétmillió euró. Mekkora szerepe van a sikkasztásoknak abban, hogy a 2021-re talpra álló Secuiana 2024-ben, a sikkasztások utolsó évében másfél millió eurós veszteséget termelt?
- Van-e, és ha igen, mekkora a szerepe a cégből a vádirat szerint törvénytelenül kivett 9,2 millió lejnek abban, hogy a Secuiana 2025 őszén a munkásainak hatodát, 91 személyt bocsátott el?
A címlapfotó a Secuiana gyár weboldaláról származik.
