Az olcsó ideiglenes megoldás kétszer annyiba került, mint a drága végleges. Szót kért a megyei tanács, de már bánhatja.
Kétoldalas levelet küldött szerkesztőségünknek Hargita Megye Tanácsa replikaként a Borboly leszakadt kampányútja: megkerült a hibás! című cikkünkre. A levelet Chiorean Adrian vezérigazgató-helyettes és Karácsony Csaba projektfelelős írják alá. Habár főszerkesztőnk jogosan kifogásolta, hogy milyen alapon akar replikázni az a fél, amely a cikk közlése előtt nem válaszolt az információigénylésünkre, mégis sorra vesszük a replika pontjait.
[irp posts=”31503″ name=”Borboly leszakadt kampányútja: megkerült a hibás!”]
A megyei tanács állításait ellenőriztük és kielemezzük, mert nemcsak a nyilatkozóé, hanem a mi felelősségünk is olvasóink irányába, hogy csak igaz információkat közöljünk. Ezért ellenőrizzük a mindkét fél által szolgáltatott információkat, ahogy az előző anyagunkban is jeleztük és tettük ezt.
Jelen cikkünkben a megyei tanács replikája képként, a mi részünk szövegként jelenik meg.
Ebben a pontban a megyei tanács szakemberei helyeselik, amit leírtunk. Köszönjük szépen! De ha helyeslik, akkor miért akarnak replikát? Egy replikában általában azt szokták leírni, amit helyesbíteni vagy cáfolni szeretnének, míg ennek a replikának a háromnegyede teljesen összhangban van azzal, amit mi leírtunk.
Vigyázat, manipulációveszély! Olyan tagmondattal kezdődik, amely biztonságot nyújt az olvasónak, és hitelt ad a folytatásnak: „amint az megfigyelhető”. Aztán szerepel egy igaz mondat, hogy olyan, előzőleg kövezett utakról van szó, amelyen korszerűsítési munkálatokat végeztek.
Ezekhez kötik azt a mondatot, amelyért mi nem szívesen vállalnánk garanciát: „a tervezett műszaki megoldásokat pedig geotechnikai, hidrológiai és földtani tanulmányokra alapozták.”
Lehet, hogy számukra az a megfigyelhető, amit leírnak, de a mi megfigyeléseink szerint a tervezett és kivitelezett műszaki megoldásokban szinte teljesen mellőzték a tanulmányok ajánlásait és figyelmeztetéseit. Még a földcsuszamlás után készült tanulmány javaslatait is mellőzték. A válaszuk 6. pontjában meg is erősítik, hogy más megoldást választottak, mert a tanulmányban foglalt javaslat túl költséges lett volna.
Itt sem tiszta, hogy ezt miért másolták be a replikába, nem cáfol semmit az írásunkból.
Tehát a tervezési időszakban készült szakvélemény megállapította, hogy az átereszek állapota nem megfelelő, a „készülő tervnek alaposan tanulmányoznia kell az út környéki lejtőket, és olyan árkokat vagy esővízcsatornákat kell tartalmaznia, amelyek a nagyobb vízhozam megfelelő elvezetésére is képesek.”
Ezt tudtuk. Arra szerették volna felhívni a figyelmet, hogy a tervező nem tett ennek eleget? Megírtuk az előző anyagban is, hogy túl kevés átereszt terveztek az útra, és hogy a kivitelező kérésére még néhányat beraktak, de így is kevés volt.
A múltkori anyagunkban is leközölt fenti képen látszik, hogy mindamellett, hogy kevés volt az áteresz, sok közülük úgy szerepelt a tervben, hogy marad a régi, „se menţine”. Egyiknél szerepelt, hogy „se înlocuieşte”, azaz kicserélik. Ezt összevetve a replika fentebbi idézetével, az derül ki, hogy a tervező nem végezte jól a dolgát. Borboly Csaba viszont azt mondta a tanácselnöki élő videójában, hogy a tervezésben nem volt hiba. Na akkor hogy is van?
Ebben is azt állítják, hogy alapvetően minden rendben volt, a tervező előírta a változtatásokat, a kivitelező megvalósította. Volt olyan pillanat, hogy a tervezőnek négy hónapba telt, hogy kiadja a változtatási utasításokat. Ezt értsük úgy, hogy lassú volt a tervező? A megyei tanács most próbálja rákenni a felelősséget a tervezőre? Vagy csak arra próbálja felhívni a figyelmünket, hogy a megrendelő, azaz a megyei tanács nem ösztönözte eléggé, hogy igyekezzen? Mindegy.
Ezzel a ponttal sem mondott semmi újat a megyei tanács, csak alátámasztotta azt, amit az előző anyagunkban a kivitelező mérnöke nyilatkozott: kemény hónapokat, akár féléveket kellett várni egy-egy tervbéli probléma kijavítására. Ismét felmerül a kérdés: a megyei tanács azért küldött replikát, hogy alátámassza, minden igaz, amit írtunk?
Ebből a pontból az is kiderül, a támfal építését külön beruházás szemszögéből elemezték, mert nem fért volna bele a pénzügyi keretbe. Csakhogy a körmönfont mondatból nem derül ki, hogy az elemzésnek mi lett a vége, a következtetése. Valószínűleg elvetették az ötletet, mert, mint láthattuk, támfal nem épült. De jól szól az, hogy elemezték, azaz nem ültek tétlenül.
Tehát végezze el a munkálatokat a Multipland ingyen, s ha nem akarja ingyen elvégezni, akkor odaadjuk a baráti cégnek a munkálatot 1,35 millióért?
Nem akarom megvédeni a Multiplandot, mert az is megéri a pénzét, de tényleg frájernek nézte őt a megyei tanács?
A megyei tanács szerint a Multipland azért utasította vissza a munkálatok elvégzését, mert azokat úgy kérték tőle, hogy garanciálisan végezze el. Kérdés, hogy egy olyan természeti kár esetén, ami egy 5 méter mélyen történő földmozgásból ered, kell-e felelnie a kivitelezőnek, akinek a munkája a felső 1 méterben zajlott? Azután, hogy ő figyelmeztette a megrendelőt, hogy mozog a föld mélyen, és meg kell erősíteni, de nem hallgattak rá.
Hogy ez a helyzet érthetőbb legyen technikailag kevésbé jártas olvasóink számára is, megpróbálok egy hasonlattal élni. Egy cukrásztól tortát rendelnek. A cukrász kiszállítja a tortát a helyszínre, mondják, hogy tegye le az asztalra. Ő akkor látja, hogy nagyon inog az asztal, egyik lába ki fog esni. Szól a házigazdáknak, hogy nem tenné oda a tortát, mert nem biztonságos az asztal. Mondják neki, hogy ne mind má’ pofázzon, rakja le. Lerakja és elmegy.
Egyszer csak hívják, hogy összedőlt az asztal, tönkrement a torta, és legyen szíves garanciálisan, saját pénzből új tortát sütni, de előtte javíttassa meg az asztalt is. A szakértői vizsgálat során kiderül, hogy az egy antik asztal, és a javítása drága. Kérdés: illene-e a cukrásznak saját pénzéből kifizetnie az asztaljavítást és újrasütnie a tortát? Mert ha nem, akkor megjavíttatják egy szakemberrel az asztalt a valós ár kétszereséért, és megpróbálják behajtani a cukrászon az összeget, arra hivatkozva, hogy számításaik szerint kihagyott egy tojást a tortából, és amiatt nem tartotta meg a torta az asztalt.
Ebben a pontban a megyei tanács szakemberei arra hivatkoznak, hogy az általuk rendelt szakvélemény a cölöpös megoldást javasolja, amelynek értékét több mint 8,2 millió lejre becsli. Átolvastam elejétől a végéig azt a tanulmányt, többször is, de nem találtam benne azt a részt, ahol ennek a költségeit felbecsülnék.
Írtam a megyei tanácsnak:
„Sajnálom, többszöri átolvasásra sem találtam ezeket a becsléseket a tanulmányban. Csak a technikai megoldás javaslatát találtam meg benne, de költségbecsléseket nem. Megmondják, kérem, a tanulmány hányadik oldalán keressem? Vagy esetleg kivágják és átküldik nekem? Köszönöm!
Árajánlatokat kértek egy olyan oszlopos megoldás kivitelezéséhez? Amennyiben igen, átküldenék nekem, kérem, ezeket az árajánlatokat, hogy lássuk, melyik árajánlat mennyire saccolja ennek a költségét?”
Rövid levél volt, összesen három kis kérdés volt benne, amire percek alatt tudtak volna válaszolni, akik az ügyben jártasak, és rendelkeznek a dokumentumokkal. Két teljes napig vártam a válaszukra, aztán írtam nekik, hogy a harmadik napon 10 órára szeretnék választ kapni. Azt válaszolták, hogy a megadott időpontig nem tudják előkészíteni a válaszokat. Amire megkérdeztem, hogy mikorra tudnák. Ezt a levelemet azonnal elolvasták, utána többször is megnyitották, de a cikk közléséig nem válaszoltak rá. Amennyiben később fognak, anyagunkat frissítjük.
Itt ennél a pontnál nagyon beindul a hazugságszenzorom. Azt már említettem a múltkori anyagban, hogy az általam tanulmányozott esetek alapján abból a 8,2 millió lejből lazán kijönne az oszlopos megoldás, amit a szakértő ajánlott. De nagyon lazán, az összeg töredékéből. A megyei tanács ezt cáfolja. De lássuk csak, mennyire néznek minket hülyének Borbolyék.
Néhány kilométerrel odébb ugyanezen a DJ 135 úton nemrég, azaz a nyáron végeztek hasonló megerősítési munkálatokat. Ugyanolyan, 60 centi átmérőjű vasbeton cölöpökre épített támfalról van szó, mint amilyet a szakértői tanulmány javasolt az általunk tanulmányozott szakaszra is. A rajzon látszik, a kivitelezett támfal hossza 80 méter.
A megyei tanács oldaláról letöltött dokumentumból kiderül, ezt a 80 méter hosszú támfalat a kivitelező 757 ezer lejért készítette el. Egy 40 méteres ugyanolyan támfal 394 ezer lejbe került, míg egy 20 méteres 222 ezer lejbe.
Tehát egy 60 méter hosszú cölöpös megerősítés, amilyen kellett volna az általunk vizsgált leszakadáshoz, valahol 600 ezer lej körül lett volna. Nézzük összehasonlítva a két árat:
| 60 méter betoncölöpös megerősítés, terv szerint, megpályáztatva | 600 ezer lej |
| 60 méter ideiglenes, olcsó megoldás, baráti cégnek odaadva | 1350 ezer lej |
Szóval a spórolós, olcsó és ideiglenes kényszermegoldás, amit a László Constr javasolt és kivitelezett a megyei tanácsnak, több mint kétszer drágább volt, mint a szakértői tanulmány által ajánlott betoncölöpös megerősítés, ami a megyei tanács szerint drága.
Az általunk vizsgált szakaszon három látványos leszakadás volt, a sokat emlegetett 60 méter hosszú, és két rövidebb, 10-20 méter hosszú. Ennek a három látványos leszakadásnak a tervező által ajánlott cölöpös támfalazása valahol 1 millió lej körül lett volna. Az árvízkárokra kapott 8,1 millió lejből minimum 900 méteren tudtak volna ilyen támfalat építeni.
És mégis, egyik mondatukban azt mondják, hogy a 8,2 millió lej 140 méter útszakaszra vonatkozik, a másikban azt, hogy a cölöpös megoldás költsége az érintett útszakaszon messze meghaladja a 8,2 millió lejt. Vagy ők nem látják a számokat, vagy én. Ők azt mondják, hogy 140 métert nem tudnak becölöpözni ebből, én úgy látom, hogy minimum hatszor annyit lehetne. Aki ezt érti, magyarázza meg.
A László Constr-nak az egyik leszakadás ideiglenes megerősítéséért kifizetett pénzből megcsinálhatták volna mind a három leszakadást, végleges, tervszerű, betonoszlopos megoldással, és még maradt is volna pénz.
Válaszuk 6-os pontjának második felében hivatkoznak arra is, hogy a tanulmány kimutatja, a kivitelezésben hibák voltak. Már nem azokat a nevetséges érveket hozzák fel, amiket a múltkor Borboly élő közvetítésben felsorolt a leszakadások helyszínén, és amelyeket a múltkori írásomban megcáfoltam, mint az aszfaltvastagság és az összetevők minősége. Most a vízelvezetéssel kapcsolatos hibákat hozzák fel. Ez már logikusabbnak tűnik: a rosszul kivitelezett sánc és áteresz miatt telt fel a föld vízzel és csúszott meg. Van logikája, de mégsem tudunk teljesen kételymentesen hinni ennek a változatnak. Több okból kifolyólag.
Egyrészt évszázadok óta csúszik ott a föld. Feltehetőleg nem a mostani áteresz munkálatainak rossz minősége miatt.
Másrészt, a három leszakadt helyből egynél találtak ilyen típusú kivitelezési hibákat, csak ott volt áteresz, a másik kettőnél nem. Mégis leszakadt a másik kettő is.
Harmadrészt, amint azt az előző anyagban részletesebben levezettem, a megyei tanács által rendelt első tanulmány és a felügyelet jelentéséből az derül ki, hogy a munkálatoktól függetlenül földmozgások miatt szakadtak meg az egyébként jól kivitelezett vízelvezetők, amelyek aztán később belevezethették a vizet a földbe. Tehát szerintük nem a kivitelező a hibás.
Az egyetlen dokumentum, amely a kivitelező nyakába varrná a teljes felelősséget, az a kifogásolt tanulmány, amelyet a tervező cégben társtulajdonos, összeférhetetlenséggel vádolt mérnök készített egy másik cég zászlaja alatt. Lehet, hogy részben igaza van, én nem akarom feltétlenül megvédeni a Multiplandot, de nem tudok hinni neki, mert mindenképp felettébb gyanús, hogy a szakembernek érdeke volt a kivitelezőt kihozni hibásnak, és felmenteni a tervezőt, illetve a megrendelőt. És az is gyanús, hogy a megyei tanács semmiképpen nem akar egy újabb, független, mindkét fél által elfogadott tanulmány elkészítésébe belemenni, ő ragaszkodik ehhez.
Erre az összeférhetetlenségi kérdésre még visszatér a megyei tanács válasza a 8. pontban.
Itt ebben a pontban azt próbálják elültetni bennünk, hogy a László Constr által végzett munkálatok, amelyeket az egyik leszakadásnál végeztettek nyári karbantartásként, csak ideiglenesek. Valószínűleg azért mondja ezt a megyei tanács, mert megtámadhatták, hogy nyári karbantartásként nem végeztethet ekkora munkálatot, hogy 6 méter mélyen kiszedjék a teljes földet, majd nagy kövekkel és betonnal helyettesítsék azt.
Egyrészt azért gyanús, mert ez nem helyreállítási, hanem megerősítési munkálatnak tűnik, másrészt azért, mert a megyei tanács többször hangsúlyozta, a választott betonos-köves megoldás olcsóbb a cölöpösnél. Figyelem, helyette választották, nem csak ideiglenesen előtte. Mert ha most fogják ezt az 1,35 millió értékű „ideiglenes helyreállítást”, szétszedik és megépítik helyette a cölöpös megoldást, akkor ez az 1,35 millió lej kidobott pénz volt, amiből több mint egy kilométer utat lehetett volna újraalapozni és leaszfaltozni. Ki fogja kifizetni ezt a pénzt? Mivel fogják tudni megmagyarázni a közpénz ilymértékű pazarlását?
A megyei tanácstól megkérdeztem:
„Ha ez a László Constr által elvégzett 1,35 milliós munkálat csak ideiglenes, akkor az azt jelenti, hogy azt majd elbontják, és megcsinálják majd a megerősítést cölöpökkel, ahogy a tanulmány ajánlotta?”
Erre a kérdésemre sem tudtak válaszolni két és fél nap alatt.
Ebben a pontban szintén megismétlik azt, amit már egyszer elmondtak, és leírtunk mi is. Beleírtam a múltkori anyagba is. Ha másodszor is elmondják ugyanazt, vajon igazuk lesz?
Hogy a sokat sulykolt 925/1995 kormányhatározat nem tiltja, hogy egy szakértő saját cége vétlenségét állapítsa meg, attól ez még nem jelenti azt, hogy ez törvényes, vagy hogy nincs egy másik törvény, ami részletesebben tárgyalná az összeférhetetlenségeket. A megyei tanács itt megérzésem szerint manipulál, hivatkozik egy kormányhatározatra, hogy aszerint nincs összeférhetetlenség. S ettől mi meg kellene, hogy nyugodjunk, és ne gondoljunk arra, hogy esetleg más törvény szerint van. De miért nem hivatkozik azokra a törvényekre, amelyek az összeférhetetlenséget tárgyalják? Itt van egy lista ezekről egy, az ANI által kiadott dokumentumból:
Tehát fél tucat törvény foglalkozik az összeférhetetlenséggel, de a megyei tanács emlegette kormányhatározat nincs közöttük.
Nem akarok sokat lovagolni ezen, de nem tudom elhallgatni. A múltkori anyagban megemlítettem, hogy a megyei tanács erre a 925/1995 kormányhatározatra hivatkozva mondja, nincs összeférhetetlenség, majd elég tisztán leírtam, hogy jogászok szerint miért van mégis összeférhetetlenség. Erre a megyei tanács eljátssza, hogy nem olvasta el azt az érvelést, nem reagál a jogi érvelésünkre, hanem megint kezdi elölről, hogy azon kormányhatározat alapján nincs összeférhetetlenség. Mint egy papagáj.
Most vagy az van, hogy a megyei tanácsnál nem képesek a szövegértelmezésre, vagy pedig az van, hogy manipulálnak a válaszukban. Mindkét eset eléggé gáz.
A terv címének hibásságáért nem a megyei tanács a hibás, sugallják, a Hivatalos Közlönyből kötelesek átvenni. Jó, rendben van. Ennek nem fogok utánajárni, lényegtelen részlet, a múltkori anyagban is csak érdekességként szerepelt.
Ennyi volt a replikájuk.
A múltkori anyag következtetése az volt, hogy Borbolyék pénzspórlásból megpróbálták elkerülni az út-megerősítési munkálatokat, majd mikor ez rosszul sült el, a felelősséget megpróbálták rákenni a kivitelezőre. Ez az érzésünk nem változott a megyei tanács replikájának hatására, sőt megerősödött. És kiegészült még pár kemény gyanúval, amit nem igazán tudom, hogyan fognak tudni kimagyarázni Borbolyék.
Közben Borboly is megemlítette múltkori anyagunkat egy élő közvetítésében, de ahelyett, hogy érvekkel vagy bizonyítékokkal próbált volna igazat szerezni magának, csak a lejáratásunkra felhozott hamis vádakra futotta neki. Besorol a rémhírek, a fake news kategóriába, azzal gyanúsít, hogy pénzért vagy más érdekből manipulálunk. Ígéri, hogy az igazság, a bizonyítékok az ellenkezőjét fogják bebizonyítani annak, amit ebben a „rágalomhadjáratban olvashattak Önök”. Várjuk nagyon az igazságot és a bizonyítékokat, de sajnos a replikájukban sem tudták bizonyítékokkal cáfolni mindazt, amit előző anyagunkban leírtunk.
Ezt a replikát csak úgy küldték, hogy hátha okosabbnak tűnnek, ha ők is megszólalnak. A nép úgysem nagyon érti, hogy miről vitázunk, de ha valaki határozottan kiáll, úgy tűnhet, hogy igaza van. Ha még hivatalos választ is ír, akkor biztos vannak érvei, van mondanivalója. De sajnos ez a replika elég lapos volt, erőtlenül ismételgették, ami már a múltkori anyagban is benne volt, hülyének nézve minket és az olvasóinkat. Még rá is tettek egy lapáttal az eddigi élő közvetítések lódításaira. Kár! Ha egy picit odatették volna magukat, egy jó replikával tudták volna árnyalni a róluk kialakult negatív képet, de úgy tűnik, ebbe sem fektetnek komolyabb energiát, ugyanolyan felületesen kezelik, mint a leszakadt utat.
A császár meztelen!
Nyitókép: A megyei út egyik leszakadt része. Fotó: Egyed Ufó Zoltán
