A támogatások tavalyi csökkenése Felvidéket is érintette: míg 2020-ban a BGA hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát. A milliárdos fejlesztések elmaradtak, a korábbi nagy nyertesek jelképes összegeket kaptak, ha egyáltalán.

A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT), a magyar kormány és a határon túli magyar nemzeti közösségek közötti kapcsolattartó kormányzati szerv 2021 januárjában úgy döntött, hogy a nehéz járvány sújtotta év után 2021 a magyar nemzeti újrakezdés éve lesz. Ennek kapcsán a kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak – a támogatás mértékéről viszont nem esett szó.

Mint azt korábban megírtuk, a Fidesz vezette magyar kormány évente több milliárd forinttal támogatja a szomszédos országok magyar közösséget. A nemzetpolitikai célú állami támogatások legnagyobb részét a Bethlen Gábor Alap (BGA) folyósítja. 2021-ben azonban a korábbi évekhez képest lényegesen kevesebb támogatást juttatott a határon túli, így a szlovákiai magyar szervezeteknek is. A döntési listákon már hiába keresünk Szlovákiába irányuló milliárdos támogatásokat. 

Az Átlátszó Erdély számításai szerint a Bethlen Gábor Alap tavaly összesen mintegy 32,3 milliárd forintnyi támogatást (91,5 millió eurót) ítélt meg a határon túli magyar szervezeteknek. Ez a 2020-ra jóváhagyott támogatások teljes összegének (129 milliárd forint, 365 millió euró) csupán a negyede. A visszaesés már csak azért is látványos, mert a BGA-n keresztül folyósított támogatások összege a második Orbán-kormány óta – 2019 kivételével – folyamatosan nőttek.

A visszaesés a felvidéki szervezetek számára megítélt támogatások terén is érezhető, látható, bár ezek esetében nem lehet egyértelmű trendről beszélni. Míg 2020-ban a BGA (a módosított döntéseket beleértve) hozzávetőleg 9,2 milliárd forintot (26,3 millió eurót) hagyott jóvá szlovákiai entitások számára, addig 2021-ben ennek már csak a harmadát – kevesebb, mint 3,1 milliárd forintot (8,5 millió eurót).

Fontos viszont megjegyezni, hogy a szlovákiai szervezeteknek 2021-ben megítélt támogatások listája nem tartalmazza azokat a tételeket, amelyeket a „Nemzeti Újrakezdés Program 2021”-en keresztül  osztottak szét. A teljes összeg tartalmazza ezt a tételt, viszont nem derül ki belőle, mennyi jutott ebből az egyes országokba. 

A BGA honlapján viszont megtalálható a nyertes projektek listája földrajzi megoszlás szerint is (1. kör, 2. kör). Ennek alapján a fent említett 3,1 milliárd forinthoz még további 282 millió forintot kell hozzáadni. Ezzel együtt a szlovákiai ​​támogatások teljes összege átszámítva eléri a 9 millió eurót. 

A csökkenés okai

Ahogy arra az Átlátszó Erdély is rámutatott, a 2021-es jelentős visszaesés okait csak találgatni lehet, hivatalos magyarázattal egyelőre sem a Bethlen Gábor Alap, sem a magyar kormány nem szolgált. Valószínű azonban, hogy a támogatások csökkenésében Magyarország rekordnak számító, 5100 milliárd forintos költségvetési hiánya is szerepet játszott. 

Érdekesség viszont, hogy a 2020-as pandémiás évben, amikor még magasabb volt a magyar költségvetési hiány, a magyar kormánynak nem okozott gondot a tervezett külhoni támogatások több mint háromszorosát kifizetni a BGA-n keresztül. A „nemzetpolitikai támogatásra” szánt költségvetési kiadások abban az évben a tervezett 37,8 milliárdról 127,7 milliárd forintra nőttek, elsősorban az egyedi támogatási kérelmek miatt. 

A nagy beruházások már a múlté? 

Az elmúlt években a BGA kivételesen magas támogatásokat rendszerint a Szlovákiai Református Keresztény Egyháznak, a DAC futballakadémiájának, a komáromi fociklubnak, a Pro Media Alapítványnak és a Jövőért Alapítványnak ítélte oda. A 2021-re jóváhagyott projektek listáján azonban hiába keresnénk futballklubokat vagy médiaalapítványt. A többi, korábban kiemelkedően magas összeggel támogatott szervezetet a előző évekhez képest csak jelképes összegekkel támogatták. 

Az egyik szlovákiai nemzeti jelentőségű intézmény – a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) – szintén hiányzik a listáról. A szervezet egyesíti a szlovákiai oktatási, ifjúsági és kulturális szervezeteket, emellett pedig a Felvidék.ma portál kiadója is. 

Megkerestük a szervezet elnökét, Gubík Lászlót, aki szerint viszont nincs okuk feltételezni, hogy kiemelt jelentőségű nemzeti intézményként a Szövetség a Közös Célokért ne részesülne támogatásban az idei évben. Hozzátette, hogy a SZAKC számos más pályázati forrásnak köszönhetően működik, nem a BGA az egyedüli támogatója. “Bár összegét tekintve kétségkívül a (BGA) a legnagyobb” – tette hozzá. 
Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy a Bethlen Gábor Alapnál általában a folyó évben ítélik meg és folyósítják a támogatásokat. “A 2021-es támogatási összeg egyébként kivételt képezett. Arról még 2020 decemberében született meg a döntés” – jegyezte meg. A szervezet végül idén március elején kapott ígéretet, hogy működését a BGA 78 millió forinttal támogatja idén. Azt, hogy az összeg mikor érkezik meg, nem tudni.

A Szlovákiai Református Keresztény Egyház számára például a BGA-n keresztül 2017-ben, 2018-ban és 2019-ben is jelentős összegeket hagyott jóvá a magyar kormány a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési programjához kapcsolódó beruházásokra. 2020-ban és 2021-ben viszont lényegesen alacsonyabb anyagi támogatást ígértek az egyháznak, ezek célja elsősorban a működési költségek fedezése. Nem világos, hogy az egyház és a magyar kormány között él-e még az óvodafejlesztéssel kapcsolatos együttműködés. Erről Géresi Róbert püspököt is meg szerettünk volna megkérdezni, többször próbáltuk elérni telefonon, de sikertelenül. 

2021-ben jelentősen kevesebb támogatást kapott a Jövőért Alapítvány is. Míg 2020-ban a BGA bizottsága kevesebb mint 1,2 milliárd forintos (több mint 3 millió eurós) támogatást ítélt meg beruházásra, tavaly már csak 20 millió forintot hagytak jóvá számukra (kevesebb mint 55 000 euró) eszközbeszerzésre.

Támogatás nélkül maradt foci

A kultúra és az oktatás mellett Orbán Viktor kedvenc sportja, a labdarúgás az elmúlt években az egyik leginkább támogatott területté vált Magyarországon kívül. Milliók áramlottak Szlovákiába a komáromi futballklub és a DAC futballakadémiája felé a magyar kormánytól. Ezen szervezetek egyike sem szerepel 2021-ben a jóváhagyott projektek között.

A BGA a múltban jelentős összegekkel jutalmazta a komáromi klubot. A KFC Komárnonak 2019-ben 300 millió forintot (csaknem 1 millió eurót) hagyott jóvá a működési költségek fedezésére, 2020-ra pedig további 260 milliót (több mint 860 ezer eurót). Ebben az évben a működési költségek mellett a komáromi stadion felújítására is sikeresen pályáztak. 

A Hungarian Money projekt részeként az ICJK birtokába jutott dokumentumok szerint építési és felújítási munkákra több mint 4,9 millió eurót, valamint felszerelésre és előépítési költségekre több mint egymillió eurót kaptak, a végösszeg 6,04 millió euró. A klub 2020 végén a működési költségeire és fejlesztésére 590 millió forint támogatást nyert. Mindez egyéni kérelem alapján.

A projekt dokumentációja szerint komáromi stadion-beruházásnak 2021 végére be kellett volna fejeződnie, de ez nem történt meg. Az új tervek szerint a stadion felújításának legkésőbb 2023 tavaszán be kell fejeződnie, az építkezés tervezett összértéke áfa nélkül közel 11 millió euró. A KFC alelnökétől, Szüllő Bélától próbáltuk megtudni, kért-e egyáltalán újabb BGA-támogatást a futballklub. Megígérte, hogy válaszol kérdéseinkre, de később nem vette fel a telefont.

Forrás: Komárom önkormányzata

A DAC Academy a.s. projektjei kapcsán a BGA hasonlóan bőkezű volt korábban. Az alap hozzájárult az akadémia felépítéséhez és működéséhez is. 2018 decemberében a DAC Akadémia megbízásából Világi Réka, az akadémia elnöke 1,35 milliárd forintos (több mint 4 millió eurós) támogatást kért. A BGA jóváhagyta a kérést. A DAC Akadémia 2019 végén ismét támogatást kért a magyar kormánytól, ezúttal kisebb összegre (600 millió forint, mintegy 2 millió euró). Ezt is megkapta. Kiemelkedőnek számít az akadémiának 2020-ban megítélt támogatás is, amely 2,4 milliárd forint, tehát kevesebb mint 7 millió euró volt. Akárcsak a KFC Komárno esetében, kérdéseinkkel megkerestük a DAC Akadémiát is, de e-mailünkre nem válaszoltak.

Nemzeti-konzervatív média: 2021-ben hiányzott a döntési listákról

A Pro Media Alapítvány 2017 júliusában jött létre. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben, 2019-ben és 2020-ban több millió eurónyi támogatást ítélt meg neki a BGA bizottsága, így a legbőkezűbben támogatott szervezetek közé tartozott. Az alapítvány égisze alatt 2018 első felében létrejött a ma7.sk hírportál, emelett pedig a MAGYAR7 elnevezésű hetilapot is megjelentetik. A Pro Media Alapítvány hivatalos honlapja szerint "a médiacsoport nemzeti-konzervatív értékeket vall és közvetít".

A Magyar7 című hetilap 2021 eleji címlapja, amelyen Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerepelt. Forrás: ma7.sk

A kibővített médiaportfólióval rendelkező alapítványnak 2020-ban közel 1 milliárd forintos támogatást ítélt oda a BGA. Ez az összeg a 2021-es működési költségeket is tartalmazta. 2017 és 2020 között a Pro Media 1,9 milliárd forinthoz (átszámítva valamivel kevesebb mint 5,7 millió euróhoz) jutott az Alapon keresztül.

Részlet a Pro Media Alapítvány 2020-as éves beszámolójából.  Forrás: registeruz.sk

A Pro Media Alapítvány 2020-as éves beszámolója szerint szinte kizárólag a BGA-tól kapnak anyagi támogatást. Bevételük több, mint 95 százaléka a magyar állami alap támogatása. A 2021-re jóváhagyott támogatások listáján azonban hiába kerestük az alapítványt. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a 2022-es működési költségekre csak 2022 februárjának végén ítéltek meg nekik támogatást.

Korábban Puskás Attilát, a Pro Media Alapítvány igazgatóját is megkérdeztük, életképes-e a Ma7 projekt a magyarországi támogatás nélkül. Arra a kérdésünkre hogy kaptak-e bárminemű garanciát arra, hogy a jövőben is megkapják a támogatást, nem válaszolt. 

Mivel a rendelkezésre álló információk szerint a médiacsalád fennmaradása szinte kizárólag a BGA-tól kapott támogatásokon múlik, február végén ismét az alapítvány vezetőjéhez fordultunk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy igazak-e azok az információk, miszerint 2022-re nem kaptak anyagi támogatást az alapból, és ha igen, miből fedezik az idei kiadásaikat. Puskás azonban a kérdéseinkre nem kívánt válaszolni, pedig a 2022-es támogatásukról szóló döntés csak pár nappal korábban született. 

Nemzeti Újrakezdés Program 2021

2021-ben, mint már említettük, a magyar kormány ígéretet tett, hogy a nemzetpolitikai programok megújult formában folytatódnak. Bizonyos átrendeződés a határon túli magyarok támogatási rendszerében valóban történt. Ezekről a változásokról maga Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is beszámolt

Az Államtitkárság Nemzeti Újrakezdés Program néven több pályázati programot és projektfelhívást összevont. Ez hat alprogramot foglal magában – „oktatás”, „kultúra”, „egyház”, „sport”, „ifjúság, cserkészek és közösség”, valamint a diaszpóra. A program 2022-ben is folytatódik.

A program két felhívásból áll. Az első 1,5 milliárd forintos pénzkerettel rendelkezik. Ezen belül a szervezetek 300 ezer és 5 millió forint közötti anyagi támogatásra pályázhatnak. Míg a második felhívás során a magyar kormány félmilliárd forintnyi támogatást oszt szét (a szervezetek 300 ezer és 1 millió forint között pályázhatnak anyagi támogatásra).

Ez az átszervezés azt is megmagyarázza, hogy a BGA által 2020-ig meghirdetett támogatási programok egy része hová tűnt. Ilyen volt például a „Határtalanul” program, amely több milliárd forintos támogatást jelentett a határon túli közösségnek. 

Milyen adatokkal dolgoztunk?

Az előző BGA-támogatásokról szóló cikkekhez hasonlóan a támogatások odaítéléséről szóló bizottsági döntésekre támaszkodtunk, amelyek megtalálhatóak a BGA honlapján. A második forrás elméletileg a nyilvános Nemzetpolitikai Informatikai Rendszer adatbázisa lehetne. Ez tartalmazza a kifizetéseket is. Az összesítés kapcsán viszont használhatatlan, mivel csak  2019-ig aktuálisak az itt található adatok.

Fontos tényező, hogy a BGA Bizottsága rendszeresen módosítja támogatási döntéseit. A megítélt összeg gyakran változik, egyes esetekben évekkel az eredeti döntés után. Ez jelentősen megnehezíti a magyar adófizetők pénzéből finanszírozott projektek ellenőrzését. 

Amint az Átlátszó Erdély is rámutatott, előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó határozatok nem vonatkoznak minden kifizetésre. Előfordulhat, hogy az adott évre vonatkozó támogatások részben egy másik évben fizetnek ki, így a kedvezményezettek nem feltétlenül érzik meg a 2022-ben jóváhagyott összeg csökkenését. 

Ráadásul nem a Bethlen Gábor Alap az egyetlen olyan alap, amelyen keresztül a magyar kormány támogatja a határon túli magyar közösségeket. Orbán Viktor kabinetjének más alapítványai és szervezetei is vannak, amelyek anyagi támogatást nyújtanak külföldi magyar szervezeteknek.

Címlapfotó: Orbán Viktor miniszterelnök Világi Oszkár társaságában megtekinti a DAC futballakadémiáját. Forrás: Facebook

Ez az anyag az Investigative Journalism for Europe (IJ4EU) alap támogatásával készült.