Hiába örülünk a világjárvány formális végének és a korlátozások visszavonásának, ha ez a kormányrendelet diákok ezreinek lehetetleníti el a továbbtanulását.

Régóta várja mindenki a jelenléti oktatás újrakezdését, a minisztériumi rendelet mégis komoly fejfájást okoz. A probléma az, hogy a pandémia ideje alatt a diákok és tanárok is felmondták kolozsvári albérleteiket. Most egyik napról a másikra kell szállást találni az igencsak borsos kolozsvári lakáspiacon.

Az Oktatási és az Egészségügyi Minisztérium március 8-án adta ki azt a rendeletet, amely az oktatási intézményekben visszavonja az összes járványügyi korlátozást. Ez azt jelenti, hogy a romániai iskolák és az egyetemek is vissza kell térjenek a pandémia előtti oktatási formához. A kormányrendelet egy napra rá, március 9-től lépett érvénybe.

Ez nem kis fejfájást okozott. Az egyetemeken lehetetlen egyik napról a másikra átállni félév közepén: bentlakási helyeket (újra)osztani, órarendeket átrendezni, tantermeket újraosztani a megnövekedett igények szerint. Ezért a minisztérium engedményt tett: minden egyetem eldöntheti, mennyi időre van szüksége az átálláshoz.

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Szenátusa két hetet szavazott meg, így március 28-án indítják újra a jelenléti órákat. A szenátusi rendelet április 4-ig ad haladékot azoknak a karoknak, amelyek nem tudnak március végére átállni a jelenléti oktatásra.

„A szülők nem voltak felkészülve arra, hogy egy ilyen felfoghatatlan és átgondolatlan döntés születik a félév közepén. Ilyen nagy gazdasági terhet nem tudnak elviselni a családok. A gyermekemtől hallottam, hogy van több tucat diáktársa, akik kénytelenek lesznek abbahagyni az egyetemi tanulmányaikat, mivel a családjaik sajnos képtelenek fedezni ezeket a váratlan költségeket. Tudunk olyan szülőről is, akinek a COVID járvány alatt megszűnt a munkahelye, kénytelen volt új munkahelyet találni, viszont a jelenlegi Oroszországgal szembeni szankciók miatt újra munkanélkülivé vált”

— ezekkel a halmozott problémákkal kereste meg az Átlátszó Erdélyt egy szülő, akinek a gyermeke a BBTE Pszichológia Karán tanul.

Megkerestük Soós Annát, a BBTE rektorhelyettesét, Kovács Dávidot, a BBTE társadalomtudományokért felelős diákszenátorát és Antal Dobra Józsefet, a Pszichológia Kar diákképviselőjét és Hatos Attilát, a KMDSZ elnökét.

A lapunkat megkereső szülő pontosan összegzi, hogy milyen akadályokkal kerültek szembe az egyetemisták. Elsősorban lakást kell szerezniük Kolozsváron. Az elmúlt egy-két hétben több ezer diáknak kellett lakást keresnie az egyetemi központokban, a hirtelen kereslet miatt nőttek a lakbérek is. Sok család nem engedheti meg ezeket a kiadásokat a tanév utolsó három hónapjára úgy, hogy általában egy éves szerződéseket kötnek a lakások (vagy szobák) bérlésekor. Gyakorlatilag sokan úgy fizetnek lakbért nyárra, hogy nem is tartózkodnak a városban. Az egyetemi bentlakások befogadóképessége pedig elenyésző a hallgatók számához képest.

„Éppenhogy csak pár nappal vagyunk “túl” egy világjárványon, egy velünk szomszédos országban éppen háború dúl, ami bármikor eszkalálódhat egy világháborúvá. Ilyen körülmények között hogyan írjon alá bárki is minimum fél éves (de inkább egy éves az átlagos) albérleti szerződést?” – tette fel a kérdést a panaszos szülő.

A fenti problémák az olyan tanárokra is érvényesek, akik jelenleg nem tartózkodnak Kolozsváron. Közülük egyesek vendégtanárok, mások személyes körülményeik miatt nem tudják megoldani a Kolozsvárra költözést.

Ráadásul a korlátozások feloldása ellenére a járvány még mindig terjed. Azok az egyetemisták, akiknek az orvosa nem ajánlja, hogy közösségi terekbe menjenek, kénytelenek befagyasztani az egyetemi évet. Ezt megtehetik úgy, hogy nem veszítik el az idei vizsgákkal megszerzett kreditpontjaikat, és jövőre újrakezdhetik tanulmányaikat.

A távoktatás mellett sokan kezdtek el dolgozni az állandó lakhelyük közelében. Nekik most dönteniük kell a munkahely felmondása vagy a folyamatos ingázás között. Vannak olyanok is, akik időközben külföldre költöztek vagy épp fordítva, a külföldiek jelentkeztek romániai egyetemi képzésekre anélkül, hogy az országban tartózkodnának.

Diákok tüntettek a miniszter döntése ellen

A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem diákszervezete (OSUBB) március 14-én tüntetést szervezett a minisztériumi rendelet ellen. A diákok is a jelenléti oktatás hívei, de a minisztériumi döntés szerintük csak káoszt okozott. A tüntetők programszövege itt olvasható, ebben arra kérik a minisztériumot, hogy adja át a döntés teljes jogát az egyetemeknek.

A tüntetésen azt skandálták, az amfiteátrumokban akarnak ülni, de csak a logikusan meghozott döntések után – „Vrem să stăm în amfiteatre, dar prin decizii calculate!” –, és jelképesen gyűjteni kezdtek Sorin Cîmpeanu miniszternek egy havi lakbért. A zsebükbe nyúltak, és megmutatták, mekkora gond az egyetemistáknak kifizetni a kolozsvári lakbéreket. Az urnákba dobált 1 lejekből nem gyűlt össze a 300 eurós összeg.

Diákok tüntetnek a tanügyi tárca döntése ellen az OSUBB által szervezett tüntetésen. Fotó: Facebook

Az OSUBB felmérést is készít az egyetemisták körében annak kockázatáról, hogy félbeszakítják a tanulmányaikat. (A kérdőívet március 28. éjfélig lehetett kitölteni.) Az eredményekből már közöltek annyit, hogy a kérdőívet első nap kitöltő 2500 diák közül 1200-an válaszolták azt, hogy abba kell hagyják az egyetemi tanulmányaikat a jelenléti oktatás kötelezővé tétele miatt.

A iași-i Hallgatók Ligája (LS Iași) nemcsak tüntetést szervezett, hanem Sorin Cîmpeanu ellen bűnügyi feljelentést is tett a DNA-nál hivatali visszaélés gyanújával.

Az oktatásügyi miniszter sürgősségi rendelete nem oldja meg a káoszt

Az oktatásügyi minisztérium március 25-én, a visszaállás előtt egy hétvégével úgy döntött, hogy egy sürgősségi rendelettel ismét lehetővé teszi az online oktatást – posztolták örömmel a diákszervezetek Facebook-oldalain is (pl. itt és itt).

Cîmpeanu pontosított az Edupedu.ro-nak: az online és hibrid oktatás csak egy jövőbeli fejlesztés terve, amit leghamarabb a 2022/2023-as tanévtől tudnak érvénybe léptetni. A portál március 26-án írta meg, hogy az online oktatás bevezetéséhez előbb annak működési standardjait kell kidolgoznia a Romániai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Hatóságnak (ARACIS). A standardok kidolgozása minimum 90 napot vesz igénybe, tehát leghamarabb idén júniusra, gyakorlatilag a tanév végére készülhet el.

A BBTE-nek sem tetszik a döntés, de végrehajtja

A BBTE-s forrásainknak egyöntetűen negatív volt a véleménye a minisztériumi rendeletről, de eleget kell tegyenek az előírásoknak.

„Az egyetem rektorátusa azt kifogásolta a minisztérium döntésében, hogy a váltást a félév közepén és azonnal kérték” – mondta Soós Anna rektorhelyettes az Átlátszó Erdélynek. Vagy ahogyan Antal Dobra József diákképviselő fogalmazott:

„Közfelháborodást váltott ki a minisztérium zárkózottsága és a párbeszédre való nyitottság teljes hiánya. Ez nagyon elszomorító és dühítő.”

A Babeș-Bolyai Tudományegyetemen nappali képzés és távoktatás is működik. A nappali képzésként akkreditált szakokon kötelező a jelenléti oktatás és vizsgázás, míg a távoktatásnál csak a vizsgákra kell élőben megjelenni. A pandémia miatt a nappali tagozatosok is online vagy hibrid formában tanulhattak, de a szükségállapot visszavonásával jogilag megszűnt ez a lehetőség számukra. Ha egy nappali tagozatos diák online kapcsolódik be a szemináriumokra, a laborgyakorlatokra vagy a vizsgákra, akkor nem lesz jogosult a diplomájára.

„Az előadásokon a jelenlét nem kötelező, ebben az esetben folytatjuk a hibrid oktatást azokon a karokon, ahol ez lehetséges. Viszont a szemináriumokon, a laborgyakorlatokon, illetve a gyakorlati órákon (például pedagógiai gyakorlaton) szemtől szembeni oktatást kér a törvény”

– nyilatkozta Soós Anna. A természettudományi karokon, a sporton, a matematika-informatika karon vagy a színin már eddig is jelenléti oktatás zajlott, tehát azokon úgy folytatódik minden, ahogyan a tanév elején elkezdték – tudtuk meg a rektorhelyettestől.

Soós Anna, a BBTE rektorhelyettese

Március 28-tól visszaáll a „face to face” oktatás

A BBTE rektorátusa más egyetemekkel is egyeztetett a minisztériumi döntésről, erősítette meg kérdésünkre Soós Anna. A rektorátusok osztoztak azon a véleményen, hogy elhamarkodott a második félév közepén visszaállni offline módba, de az együttműködésük ennyiben ki is merült. Soós hozzátette, hogy minden egyetem autonóm, és a saját szenátusa dönt a jelenléti oktatás kezdetének időpontjáról.

Kolozsváron a babeșes hallgatókon kívül nem szólalt fel más diákszervezet a minisztériumi döntés ellen.

„A BBTE nagyon megértő a diákokkal szemben. Az összes többi kolozsvári egyetemnél fel sem merült a jelenléti oktatás megkérdőjelezése. Egyedül a BBTE rektora próbálta valamennyire mediálni a helyzetet” – számolt be az Átlátszó Erdélynek Kovács Dávid, a BBTE egyik diákszenátora. Itt olvashatják magyarul a posztot Daniel David, a BBTE rektorától.

A diákszenátorok leszavazták

A BBTE szenátusi ülésén az egyetemistákat a diákszenátorok képviselik. „A diákszenátorok mind NEM-mel szavaztak arra a javaslatra, hogy március 28-tól kötelezően visszatérjenek az egyetemre a hallgatók. A diákképviselők csak a negyedét teszik ki a szenátusnak, tehát ez nem volt elegendő ahhoz, hogy nyerjünk vele” – tudtuk meg Kovács Dávidtól.

Kovács Dávid, a a BBTE társadalomtudományokért felelős diákszenátora. Fotó: Facebook

A Szenátus március 14-i határozata megengedi az egyes karoknak, hogy egy héttel meghosszabbítsák az átállást, és csak április 4-én indítsák a kötelező jelenléti oktatást.

A Pszichológia Kar diákképviselője elmondta, hogy a magyar tagozatos diákok között lett volna igény arra, hogy csak április 4-től kezdődjön a jelenléti oktatás. De a román és német tagozatok hallgatói nem akartak élni ezzel a lehetőséggel. Így nem is kérvényezték a Kari Tanácsnál.

„Felmerült a kérdés az Alkalmazott Pszichológia Intézet diákjai között, akiket én is képviselek, de a döntést a hosszabbításról kari szinten kellett volna meghozni. Viszont sem a román, sem a német tagozat nem jelezte, hogy erre igényük lenne. Többségi igény hiányában pedig nem került sor vitára” – válaszolt Antal Dobra József.

A KMDSZ tagjai között is vannak BBTE-s diákszenátorok, és a magyar diákszervezet is részt vett a tüntetésen, az OSUBB társszervezőjeként.

Hatos Attila, a KMDSZ elnöke azt nyilatkozta lapunknak, hogy problémás a szűkös időkeret, ami alatt az egyetemisták vissza kell költözzenek Kolozsvárra, „viszont azt is figyelembe kell venni, hogy a legtöbb kolozsvári felsőoktatási intézményben 2021 őszétől már valamilyen formában visszatért a jelenléti oktatás.”

Jó hír azonban, hogy a BBTE továbbra is előfizet az online oktatást megkönnyítő TEAMS és Microsoft Office csomagokra.

„A Teams és Microsoft Office lehetőségek megmaradnak, hiszen az említett tevékenységek nem fedik le az összes egyetemi oktatási feladatot. Például a konzultációkat és a gyűléseket tovább is ugyanazon a platformon végezhetjük. Minden diáknak megmarad a felhasználója, ami az információküldésre továbbra is hasznos felület. Nyilván mindenkinek megvan az egyetemi email címe is, tehát azokon is tudjuk értesíteni őket” – fejtette ki Soós Anna rektorhelyettes.

A szemináriumokat online is közvetítik, a diákok a diplomájukat veszélyeztetik

A tanárok mindenképp az egyetem épületeiben fogják megtartani az óráikat. De születtek olyan informális egyezségek az egyetem tanárai és diákjai között, hogy a szemtől szemben megtartott szemináriumokon is bekapcsolják az online csatlakozást, hogy a fizikai jelenlétet megoldani nem tudó hallgatók se maradjanak le.

A Közgazdaságtudományi Kar arra biztatja a diákjait, hogy akik nem tudnak megjelenni, azok mindenképp csatlakozzanak be online az előadásokra és a szemináriumokra is. Ezzel a nappali akkreditált képzésen résztvevő diákok diplomája veszélybe kerül ugyan, mégis nagy segítség a tanárok részéről.

A lapunkat megkereső szülő jelezte, hogy a Pszichológia Karon nem vállaltak ilyen kompromisszumokat a tanárok (az erre vonatkozó hivatalos dokumentum itt). Ezt a magyar kar diákképviselője is megerősítette: „A Pszichológai Karon ilyen szempontból nem voltak törekvések, tudván azt, hogy a miniszter nem igazán hajlik a párbeszédre, úgyhogy abban maradtunk, hogy betartjuk a szenátusi döntésben előírtakat” – válaszolta kérdésünkre Antal Dobra József.

Máshol az ingázás problémáját egyes karokon tömbösített órákkal oldják meg. Például a Bölcsészettudományi Karon kéthetente tartanak dupla órákat, számoltak be erről a mesterképzésen résztvevő diákok.

Ugyanakkor olyan BBTE-s esetről is tudunk, hogy a tanárok visszautasították az előadás online közvetítését, hiába törvényes, és igényelnék is a diákok.

Megkérdeztük a rektorhelyettest, hogy vannak-e informális megegyezések arról, hogy a szemináriumokra mégis bekapcsolódjanak azok a diákok is, akiknek egyáltalán nem megoldható a Kolozsvárra költözés. „Ezt nem tudjuk megoldani, hisz ebben az esetben nem teszünk eleget az akkreditációs feltételnek. Minden kartól az akkreditációs feltétel biztosítását kértük” – kaptuk a választ Soós Annától.

Antal Dobra József, a Pszichológia Kar diákképviselője. Fotó: Facebook

A COVID-19 nem tűnt el, a diák tanévet fagyaszthat, ha veszélyeztetett

Kérdés az is, mi történik azokkal a diákokkal, akiknek krónikus betegsége vagy más egészségügyi problémája van, és a járvány miatt még nem mernek részt venni a jelenléti oktatásban.

„Ha egy diáknak azt írja elő az orvosi ajánlás, hogy nem mehet közösségbe, akkor sajnos kénytelen lesz elhalasztani egy évre a tanulmányait. Erre orvosi alapon bármelyik pillanatban lehetősége van, és ugyanolyan feltételek mellett folytathatja egy év múlva.

Reméljük, hogy addigra már ténylegesen visszaáll a normál helyzet, és nem kell a vírussal megküzdeni. Az egyetemhez még nem érkezett olyan kérés, hogy egészségügyi gondok miatt valaki meg szeretné szakítani a tanulmányait. Azonban erre március 28. után is lehetősége van a diákoknak” – magyarázta a prorektor.

Most sincs elég hely a bentlakásokban

Az köztudott, hogy Kolozsváron lakni nem olcsó, nagy árat fizetnek azok, akik nem jutnak kollégiumi helyhez. Az Economedia.ro elemzése alapján az utóbbi egy évben Kolozsváron 12,2%-al nőttek a lakbérek, ezzel megelőzték a bukaresti árakat is. Például kétszobás lakást Kolozsváron 350-500 euró között lehet bérelni.

Soós Anna elmondása szerint a pandémia óta se a tandíj ára, se a bentlakás ára nem változott. A Babeș-Bolyai bentlakásai pedig maximális kapacitással állnak rendelkezésre, körülbelül hatezer diák számára. A helyekre azok az egyetemisták jogosultak, akiknek a tanulmányi átlaguk szerint a tanév elején is rendelkezésükre állt volna. A helyeket a szokásos módon, több fordulóban osztják ki. Még vannak elfoglalható szobák, ahová várják a jelentkezőket.

Kérdésünkre, hogy végeztek-e felújításokat a bentlakásokban a pandémia alatt, Soós Anna azt válaszolta: „A kollégiumok felújítása már az előző években megtörtént, most csak a szokásos karbantartást végezték el.”

Hatos Attila, a KMDSZ elnöke. Fotó: Facebook

A KMDSZ lakáskereső szolgáltatása nem működik

A KMDSZ-től is megkérdeztük, hogy van-e lehetőségük segíteni a diákok lakhatási problémáin. Az elnök a Palota és kunyhó hirdetési szolgáltatásra hivatkozott, amely oldalon az utolsó bejegyzés 2021 decemberi, tehát már nem működik.

„Egy időben volt a Palota és kunyhó szolgáltatása a KMDSZ-nek, viszont az elmúlt években azt láttuk, hogy kicsi az igény a diákok részéről ennek az internetes felületnek a használatára” – nyilatkozta Hatos Attila.

Felmerült a kérdés, hogy az egyetemistáknak fenntartott bentlakáshelyekre szállásolnak el ukrajnai menekülteket. Soós Anna elmondta, hogy a BBTE a bentlakási helyek 0,5 százalékában szállásolt el ukrajnai menekülteket, a kihelyezett tagozatokon, azaz nem Kolozsváron.

„Az ukrajnai menekülteknek már az első pillanattól felajánlottuk azokat a helyeket, amelyeket az egyetemisták nyári gyakorlatkor szoktak használni. Kihelyezett tagozataink vannak például Resicabányán, ahol most adtak át egy új bentlakást. A háború kitörése után egy-két nappal már érkeztek menekültek a kolozsvári bentlakásokba is. De egyik esetben sem hosszú távra, hanem csak ideiglenes szállást igényeltek. Egyelőre csak érdeklődők vannak, akik maradnának tanulni, és hosszútávú szállásigényük is van” – válaszolta Soós Anna az Átlátszó Erdély kérdésére.

Címlapfotó: Diáktüntetés az OSUBB szervezésében. Forrás: az OSUBB Facebook-oldala