Semmi nem utal arra, hogy a magyarországi támogatások csökkenése idén megállna. Új nagyberuházások biztosan nem indulnak, és nagy kérdés, hogy mi lesz a már elkezdett projektekkel. De legalább Semjén Zsolt megígérte, hogy az oktatási-nevelési támogatást a többszörösére emelik.
Kevés és valószínűleg hiányos információk alapján, nagyrészt sötétben tapogatózunk, amikor arra teszünk kísérletet, hogy összefoglaljuk, hogyan alakulnak a magyarországi támogatások idén. Mint azt tavasszal megírtuk, 2021-ben a Bethlen Gábor Alap (BGA) által megítélt támogatások nagyjából negyedére csökkentek, és semmi nem utal arra, hogy ez a negatív trend 2022-ben megfordulna.
Akár ez is tetszhet
Az Átlátszó Erdély hagyományosan minden év elején összesíti a BGA előző évi döntéseit – ekkor lehet összesíteni és kielemezni az összes, előző évben támogatott pályázatot. Jövő januárban is tervezünk ilyen összesítést, de a közérdeklődésre való tekintettel most is összegyűjtöttük azokat az információmorzsákat, amelyeket tudni lehet.
Rengeteg a pletyka az akadozó támogatásokról
A korábbi pénzbőség után akadozó, bizonytalan vagy akár visszakért támogatásokról idén nagyon sok szóbeszédet lehetett hallani. Ezeket a pletykákat azonban szinte lehetetlen megerősíteni vagy cáfolni, ugyanis a döntéshozók és a kedvezményezettek rendszerint elzárkóznak attól, hogy a sajtónak nyilatkozzanak, és a BGA honlapján nincsen naprakész adatbázis a kifizetésekről.
A pénzhiány első nyilvánvaló jele, hogy az erdélyi médiatrösztöt működtető, a magyar kormány által eddig bőkezűen támogatott Erdélyi Médiatér Egyesület által birtokolt cégeknél jelenleg nagyarányú leépítések zajlanak: a Transtelex azt írta, az alkalmazottai 70 százalékától megválik a médiatröszt.
Az azonban nem világos, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesületnél zajló leépítések oka a támogatások késlekedése/elmaradása, valamilyen más döntés, vagy ez esetleg a projekt „informális nagykövete”, Demeter Szilárd döntése. A támogatási rendszerre rálátással bíró forrásaink sem tudtak erről biztosat mondani.
A milliárdos nagyságrendű támogatások szinte teljesen eltűntek
A támogatásokkal kapcsolatos összkép amiatt is homályos, mert a Bethlen Gábor Alap honlapján közzétett utolsó bizottsági határozat szeptember végén kelt. Azt nem tudjuk, hogy azóta nem voltak újabb bizottsági döntések, vagy pedig azokat egyszerűen csak nem töltötték fel az oldalra. Nyitott kérdés továbbá, hogy az év végéig lesznek-e újabb döntések – ha igen, akkor ezek ismét módosíthatják az összképet.
A szeptemberig közzétett határozatok alapján kibontakozó kép azonban nem túl biztató. Szembetűnő, hogy a milliárdos nagyságrendű támogatások 2022-ben szinte teljes egészében hiányoznak, a szokásossá vált új infrastrukturális nagyberuházások nincsenek jelen.
Ez egyébként nem meglepetés, erről Orbán Viktor is beszélt a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésén a Várkert Bazárban 2022. november 18-án:
„(…) bár új nagyberuházások várhatóan nem indulnak a következő egy-két évben, nem arról akar tárgyalni velük, mi hogyan nem valósulhat meg, hanem arról, mi hogyan lehetséges” – idézte az MTI a magyar miniszterelnököt.
Több politikus forrásunktól úgy tudjuk, már a tavalyi év végén megszületett a döntés, hogy új beruházások nem indulnak. „Ahol még nem volt meg az első kapavágás, ott már ne is fogjanak hozzá” – mondta egy interjúalanyunk.
Azonban ígéret hangzott el arra, hogy a már folyamatban levő beruházások befejezéséhez szükséges összegeket – beleértve az időközben megdrágult építőanyagok megvásárlásához szükséges pénzt – még beleteszik ezekbe a projektekbe. A forint gyengülése ugyanakkor minden bizonnyal mindenkit kellemetlenül érint.
Mi minősül elkezdett beruházásnak?
Nem világos az sem, pontosan mi minősül folyamatban levő beruházásnak: például a sepsiszentgyörgyi kulturális központ vagy az Iskola Alapítvány Kolozsvárra tervezett kulturális központja, ahol az építkezést folyamatban levő perek miatt nem kezdték el, elkezdett beruházásnak minősül-e? Ezekről a projektekről valószínűleg egyedileg születik majd döntés, vélekedtek forrásaink.
A pályázati rendszerre rálátással bíró interjúalanyaink egybehangzóan állítják, hogy bár a látványos beruházások egy ideig leállnak, a már folyó, kisebb összegű programok tekintetében nincsen fennakadás. A központi és a regionális pályázatok, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatása változatlan formában zajlik. Ez azért fontos, mert számos határon túli civil szervezet fenntartása lehetetlenné válik ezek nélkül a pályázatok nélkül.
A hét végén lezajlott MÁÉRT-on Semjén Zsolt bejelentette, az oktatási-nevelési támogatást a többszörösére emeli a magyar kormány.
„Jelenleg 22 400 forint a támogatás összege, gyermekenként és tanévenként. A megemelt juttatást a kárpátaljai magyarok már mostantól, a többi nemzetrész a következő tanévtől kaphatja meg. Jelenleg összesen 225 ezren részesülnek a támogatásban” – idézte az MTI a miniszterelnök-helyettest.
Egyelőre senki nem számolt utána?
Azt nem tudni, pontosan mekkora lesz a támogatás összege, ez egy politikai nyilatkozat volt – állították a forrásaink, hozzátéve, egyelőre talán számítások sem készültek arról, hogy ez mekkora költségvetési terhet jelentene.
Egyébként az oktatási-nevelési támogatást korábban sokat kritizálták amiatt, hogy összességében nagyon nagy költségvetési kiadás, melyet azonban „helikopterből szórnak szét”: számos olyan határon túli család is igényli, amely egyébként nem szorulna rá, illetve amúgy is magyar nyelven taníttatná a gyermekét.
A program kritikusai szerint hasznosabb lenne ebből az összegből pontszerű beavatkozásokat eszközölni egyes szórványtelepülésen található iskolákban, illetve családoknál.
Vezető kép: Orbán Viktor a Várkert Bazárban megrendezett MÁÉRT-on 2022 november 18.-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
