2021-ben a korábbi éveknél látványosan kevesebb támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Erdélyben szinte teljesen elmaradtak a milliárdos nagyságrendű támogatások; a régi ingatlanberuházásokat még befejezik, de új beruházások alig indulnak.
Frissítés 13.03.2023: Anyagunk publikálása után egy sor újabb 2021-es határozatot töltöttek fel a Betlen Gábor Alap honlapjára, ezekkel együtt a támogatások végösszege 48,6 milliárd forint. A cikkünkben szereplő datokat ezeknek a fényében újraszámoltuk és frissítettük.
Tavaly összesen mintegy 48,6 milliárd forint (napi árfolyamon 132 millió euró) támogatást ítélt meg a Bethlen Gábor Alap határon túli szervezeteknek. Ez kevesebb mint harmada a 2020-as 129 milliárd forintnak (365 millió euró).
Az erdélyi támogatások is csökkentek: míg 2020-ban 46,7 milliárd forintot (132 millió euró) ítéltek meg, addig 2021-re ez az összeg 24,5 milliárdra (66,5 millió euró) csökkent az összesítésünk szerint.
Ez a csökkenés azért is szembetűnő, mivel a második Orbán-kormány ideje óta folyamatosan növekedik a Bethlen Gábor Alap által megítélt támogatások összege, ahogy az az alábbi grafikonon is látszik. Kivétel a 2019-es év: ekkor látszik egy csökkenés, azonban a 2020-as év újabb rekordot állít a támogatások terén.
A 2021-es számottevő csökkenés okát csak találgatni lehet, hivatalos magyarázatról nem tudunk, a Bethlen Gábor Alap pedig nem válaszolt kérdéseinkre. Minden bizonnyal a rekordösszegű, 5100 milliárd forintos költségvetési hiány az egyik oka a támogatások elapadásának.
Az Erdélyi Médiatér Egyesület abszolút rekorder
Az erdélyi döntéseket végignézve szembetűnő, hogy a korábbi évekhez képest sokkal kevesebb milliárdos nagyságrendű döntés született. A legnagyobb összeget, 2,2 milliárd forintot (6,2 millió euró) a Székelyhon médiatrösztöt működtető Erdélyi Médiatér Egyesület számára ítélték meg. A médiatröszt pályázatairól, ellentmondásos nézettségi adatokat tartalmazó elszámolásairól, elmaradt fejlesztéseiről itt írtunk bővebben.
A temesvári Várbástya Egyesület kapott 1,1 milliárd forintot (3,1 millió euró) ingatlanvásárlásra, ingatlanfejlesztésre és eszközvásárlásra, a Sepsi OSK focicsapat mögött álló részvénytársaság, a Sepsi OSK SA 792 millió forinttal (2,2 millió euró).
A cég részvényeinek többségét a Hódmezővásárhelyi Útépítő Kft. romániai leányvállalata, a Hodut Rom SRL birtokolja. A focicsapat mögött álló egyesület, az Asociația Club Sportiv Sepsi OSK kisebbségi tulajdonos a részvénytársaságban. (Az erdélyi focitámogatásokról itt írtunk.)
Befejezik a Sepsi Arénát, elkezdik felújítani a Sonnenfeld-palotát
A novemberben megítélt támogatás minden valószínűség szerint a Sepsi OSK új stadionjának a befejezéséhez és felszereléséhez szükséges összeg. A Sepsi Arénát 2021 októberében tervezték felavatni, azonban ezt a járványhelyzet miatt 2022 tavaszára halasztották.
Az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány is kapott 500 millió forintot az afterschool-programjára, illetve további 713 millió forintot (2 millió eurót) ingatlanfejlesztésre. Az alapítványnak több ingatlanberuházása is van folyamatban Nagyváradon, illetve Kolozsváron. A döntésből nem derül ki hogy ezt a pénzt pontosan mire kapta, mindenesetre az alapítvány nemrég bejelentette, elkezdi a 2018 decemberében megvásárolt nagyváradi Sonnenfeld-palota felújítását. Az Iskola Alapítvány ingatlan-beruházásairól itt írtunk.
A nagyobb ingatlan-támogatások közt megemlítendő az Erdélyi Hagyományok Alapítvány, mely a Barcsay család egykori gyalui várkastélyának felújítására kapott 550 millió forintot (1,5 millió euró). Ezt a projektet egyébként egy 5 millió eurós EU-pályázatból is finanszírozzák.
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 392 millió forint (1,1 millió euró) támogatásban részesült – ez nagy valószínűséggel a barokk püspöki palota felújításának a folytatásához szükséges.
Jóval szerényebb összegek a korábbi nagy nyerteseknek
Bár a 2002-ben indult oktatási-nevelési támogatás (Erdély számára évente 3 milliárd forint), valamint a nemzeti jelentőségű/regionális program (ebből az erdélyi rész nagyjából 2-300 millió forint) változatlan, egy sor, korábbi években működő programnak nem találtuk a nyomát a 2021-es döntésekben. Ilyenek a testvértelepülési programok, az ifjúsági és cserkész programok, a Határtalanul! program, valamint a diaszpóra támogatások.
Talán jobban látszik a támogatások csökkenése, ha megnézzük, hogy a 2020-as év nagy erdélyi nyertesei mennyi pénzt kaptak 2021-ben. Itt fontos megjegyezni, hogy a tavalyelőtti 129 milliárd forint új támogatási rekordnak számít: az évről évre folyamatosan emelkedő támogatások közt is kiugró év volt.
2020-ban például a Sapientia-EMTE működtetője, a Sapientia Alapítvány összesen 8,5 milliárd forint (24 millió euró) támogatásban részesült; 2021-ben azonban csak 3 milliárd forint támogatást kapott. Az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) tavalyelőtt összesen 13 milliárd forint (37 millió euró) támogatást kapott; ehhez képest 2021-ben összesen 4,7 milliárd forintot (2 millió euró) ítéltek meg számára a Kolozsvár melletti Ajtony községbeli idősotthonra, a marosvásárhelyi Teleki ház felújítására valamint az óvodafejlesztési programjára.
Az Iskola Alapítvány 2020-ban közel 2 milliárd forintot (5,6 millió euró) nyert a különféle pályázatokon – ehhez képest a tavaly csak 1,2 milliárd forintot nyertek két különböző pályázaton. A csíkszeredai fociklub (Futball Klub Csíkszereda Egyesület) 2,7 milliárd forint (7,6 millió euró) támogatásban részesült tavalyelőtt – 2021-ben ez 341 millió forintra (926 ezer euró) csökkent.
Egyedül a székelyföldi sajtótröszt kapott több pénzt
Az egyedüli kedvezményezett, mely számottevően több támogatást kapott tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület: a 2021-es 2,2 milliárd forintjuk jóval több, mint a számukra 2020-ban megítélt 1,8 milliárd.
„A támogatások végösszege az év végén szokott nagyot ugrani, ez most az elszállt költségvetési hiány miatt bejelentetten elmaradt. Az egyezség az, hogy új nagy projekt nem indul, de a futó projektekbe beteszik azt az összeget, ami az építőipari drágulások okán szükséges a befejezéshez” – magyarázta egy, a támogatási rendszerre rálátással bíró politikus forrásunk.
A Bethlen Gábor Alap vezérigazgatóját, Erdélyi Rudolf Zalánt megkerestük egy sor kérdéssel. Azt szerettük volna tudni, hogy mi volt az oka a támogatások számottevő csökkenésének?
Mi az oka annak, hogy bár sokkal kevesebb nagy ingatlanberuházást támogattak tavaly, az Erdélyi Médiatér Egyesület mégis rekordösszegű támogatást, 2,2 milliárd forintot kapott?
Végül melyek a kilátások a 2022-es évre: a tavalyi évhez hasonló marad a támogatások szintje, vagy újból növekedés várható? Megkeresésünkre választ nem kaptunk. A BGA 2022-es költségvetésében a bevételi előirányzat mindenesetre 33,8 milliárd forint, melyből nemzetpolitikai célú támogatásokra 25 milliárd forintot szánnak.
Hogyan számoltunk?
Noha a magyarországi államapparátus több szereplője is támogat határon túli szervezeteket, nincsen naprakész, könnyen kereshető összesítés ezekről a támogatásokról. A különféle pályázati lehetőségek közül kiemelkedik a Bethlen Gábor Alap (BGA) – ebből a pénzalapból finanszírozza a kormány nemzetpolitikai céljainak a megvalósításait.
A benyújtott pályázatokról a BGA Bizottsága hoz döntést. Mi ezeket a döntéseket összesítettük, a jelen anyagban szereplő pénzösszegek ezeken a döntéseken alapulnak. Létezik ugyanakkor a BGA honlapján egy adatbázis, mely a kifizetéseket tartalmazza.
Munkánk során nehézséget okozott, hogy az utóbbi években a Bizottság nagyon sokszor utólag módosította egy korábbi évben meghozott döntés összegét.
Mivel a BGA nem tett közzé útmutatót arra vonatkozóan, hogy ezekkel az utólagos módosításokkal hogyan lehet számolni, és erre vonatkozó kérdéseinkre sem válaszolt, úgy döntöttünk, az eredeti döntéseket vesszük figyelembe, ezekkel számolunk.
Ugyanakkor az adott évre vonatkozó döntések nem biztos, hogy lefedik az összes kifizetést. Elképzelhető, hogy adott évi döntést részben más évben fizetnek majd ki, ezért a kedvezményezett szervezeteknél a döntések megcsappanása nem biztos, hogy 2022-ben a kifizetések terén is drasztikusan jelentkezik.
Nyitókép: Orbán Viktor szelfizik valahol Székelyföldön 2019 májusában. Forrás: Kelemen Hunor RMDSZ-elnök Facebook-oldala.
Ez az anyag a 2022 áprilisában sorra kerülő magyarországi választásokról szóló projektünk része. A projektet az Investigative Journalism Europe (IJ4EU) valamint az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége támogatta. Az itt megjelenő vélemények, következtetések a szerzők álláspontját mutatják be, azok nem feltétlenül tükrözik a projekt finanszírozóinak az álláspontját.
