Alvászavarok, agresszió, hasmenés és hányás, anyagcsere zavarok, magas vérnyomás, kopaszodás, cukorbetegség, legyengült immunrendszer, impotencia, máj- és vesefunkciók leállása, szívleállás, halál. Valóban ilyen súlyosak a szteroidok és növekedési hormonok mellékhatásai? Ha igen, miért nem sújt le a törvény szigora erre a több millió eurós iparágra?

Egyre nagyobb teret hódít az egészséges életmód-filozófia az étrendváltástól a teljes testkultúráig. A sportolás szeretete, sőt kultusza sem mai találmány. A testépítés önálló sportágként viszont csak a múlt század elején kezdett kibontakozni, a '30-as években már a fénykorát élte, mára pedig világszerte elterjedt. A nemzetközi szövetségnek a '70-es években ötven országban volt tagszervezete, mára több mint 190 országos szervezet vált a tagjává.

Az erőnléti és teljesítménynövelő edzések évszázadok óta szerves részei a sportolók felkészülésének (sőt évezredek óta, gondoljunk csak a római gladiátorokra). Manapság viszont egyre több ember műveli a testépítést anélkül, hogy bármilyen más sportot űzne.

A testépítés az ép testben, ép lélek tradíciójában gyökerezik: a jó közérzet, a mentális egészség bizonyítottan és nagymértékben függ a testi kondíciótól is. A testépítés amellett, hogy erőnlét- és teljesítménynövelő, javítja az ellenállóképességet, és persze kiválóan formálja az izmokat.

Szoborszerűen kidolgozott testek bűvölete

Egyesek azonban nemcsak pillanatnyi eredményeket akarnak elérni, megszabadulni néhány kilótól, esetleg erősödni, izmosodni, szálkásítani, hanem az egész életüket a testük tökéletesítésének szentelik. Számukra életformává válik a testépítés.

Esetükben nem pusztán változni akarásról, kitartásról vagy életmódváltásról van szó, hanem fanatizmusról, megszállottságról és függőségről. A függőség a fitnesztermekben vagy szabadtéren történő mindennapi edzésen túl abban is megnyilvánulhat, hogy egy bizonyos szint elérése után különböző teljesítményfokozó szerekhez nyúlnak.

Annak ellenére, hogy a teljesítményfokozó anyagok használata illegális, és nagy kockázattal jár, ezek a kereskedelmi forgalomban is fellelhetőek.

Dopping és antidopping

A sportban doppingszereknek nevezik a szintetikusan előállított teljesítményfokozó anyagokat, és a doppingolást a tiszta sport elleni vétségként büntetik. A szintetikusan előállított tesztoszteron bevitele például törvénytelen. Kizárólag a természetes tesztoszteron-szerek és származékok, illetve azok a táplálékkiegészítők legálisak, amelyek természetes alapanyagokat tartalmaznak.

A doppingszereket a Doppingellenes Világszervezet (WADA) és ennek a Romániában és Magyarországon működő szervezeteinek tájékoztatója alapján, valamint Nádori László Az edzés elmélete és módszertana című munkája nyomán foglaljuk össze. Doppingnak minősítik azt a szert vagy kezelést, amely a (sport)teljesítmények növelése érdekében az emberi teljesítőképességet a normális szint fölé emeli, az egyénben rejlő lehetőségeket abnormális módon mozgósítja.

Fontos tudni, hogy a doppingszerek a központi idegrendszerre, a szervezet kontrollrendszerére hatnak. Alapvető veszélyük abban rejlik, hogy a szervezet fáradási és regenerációs folyamataiba avatkozva megzavarják ezeket.

Hatásuk szerint ezeket a szereket tíz kategóriába sorolhatjuk, amelyeken belül számos fajtájuk létezik:

  • A központi idegrendszert közvetlenül serkentő szerek vagy pszichostimulánsok, jellegzetesen az amfetamin-származékok.

  • A szív-és vérkeringési rendszert, illetve a légzést közvetlenül serkentő szerek, vagy szimpatomimetikumok, amelyek utánozzák a szimpatikus idegingerlés hatását. Ilyen például az ephedrin.

  • Egyéb idegrendszeri izgatók, stimulánsok, például a sztrichtin.

  • Kábító fájdalomcsillapítók, mint az opiátok és analgeticumok, melyek közül a morfium-származékok a legismertebbek.

  • Anabolikus, más néven felépítő szteroidok, mint például a nerobol.

  • Bétablokkolók, amelyek csökkentik a szívfrekvenciát, és nyugalmi állapotot idéznek elő.

  • Peptid hormonok, például növekedési hormonok (mint a szomatrofin), vagy az eritropoetin, amely a vér oxigénszállító képességét növeli.

  • Vérdopping, vagyis vörösvérsejtek vagy azokat tartalmazó készítmények intravénás adagolása.

  • Diuretikumok, amelyek felhígítják a vizeletet, ilyen például a venecit.

  • A jövő dopping-megoldásaként emlegetett géndopping. Ez egyféle génterápia: a sejtek, gének, a génelemek alkalmazása és a génkifejeződés módosítása a sportolók teljesítményének fokozására.

A WADA először 2003-ban adta ki a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatot, amelynek az utolsó módosított változata 2015-ben lépett hatályba. Ezt a szabályzatot követnie kell a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, a Nemzetközi Paralimpiai Bizottságnak, a sportágak nemzetközi szövetségeinek, a nemzeti olimpiai bizottságoknak és paralimpiai bizottságoknak, a nagyobb sportesemények szervezőinek, illetve a nemzeti doppingellenes szervezeteknek. A WADA doppingellenes szabályait az említett szervezetek saját hatáskörben tartják és tartatják be. Ugyanebben a szabályzatban évente közlik a tiltott doppingszerek listáját, itt megtekinthető az idei lista.

A doppingteszt azonban csak a hivatásos sportolók számára kötelező. Mi szabhat gátat a testépítők szteroidozásának? Semmiképp sem a 2008/104-es törvény, amely a hazai Nemzeti Doppingellenes Ügynökség (Autoritatea Națională Anti-Doping – ANAD) hatáskörét szabályozza. Az ANAD gyakorlatilag behunyja a szemét: az elmúlt kilenc évben mindössze 19 doppingtesztet végzett a testépítők körében. Egyetlen fitnesztermet sem zártak be szteroidozás miatt, holott a működésükhöz az ANAD engedélye is szükséges.

Ha Romániában doppingellenőrök jelennének meg az edzőtermekben, páros lábbal rúgnák ki őket – fogalmazott az a negyvenéves kolozsvári sportoló, aki név nélkül vállalta, hogy megosztja a saját tapasztalatait a szteroidhasználatról.

„A megemelkedett tesztoszteronszint átélése csodálatos egy férfi számára”

Olyasvalakivel beszélgettem a doppingolásról, akinek a mindennapi életéhez hozzátartoztak a szteroidok és növekedési hormonok. Az elmúlt húsz évben kisebb-nagyobb megszakításokkal ezekkel – és természetesen edzéssel – növelte az izomtömegét, tartotta szinten a kondícióját. Az önmagának való megfelelés, az áhított testkép elérése és az ezzel az életmóddal járó fizikai erőnlét érzete viszi előre a mai napig.

Egykori kick-boxolóként, majd súlyemelőként és erőemelőként, jelenleg hivatásos amerikai futball-játékosként a sport végigkísérte az életét.

Gyakran csak a cucc, anyag, szuri vagy kox megnevezést használjátok. Hogyan szerezhetőek be ezek a készítmények?

Ezek szintetikusan előállított, tesztoszteron alapú teljesítményfokozók, és ezeket a készítményeket is a kábítószerekhez sorolják. A drogokhoz hasonlóan itt is különbséget teszünk a saját használatra vásárlás és a velük való kereskedés között. Nyilván aki saját használatra vesz, az valamilyen szinten kereskedőktől szerzi be a szereket, mert senki sem tudja otthon előállítani magának, tehát ezek a teljesítményfokozók úgymond több emberen mennek keresztül. De mindenki, aki ezeket a készítményeket szedi, az csakis a saját szakállára dolgozik.

Amikor például Magyarországon vettem ilyesmit, az a következőképpen működött: bementem egy terembe, kaptam egy szekrénykulcsot, azt megkerestem az öltözőben, kivettem a cuccot, pénzt tettem a helyébe, majd a kulcsot leadtam. Az átadás előtt nyilván leegyeztettük a dolgot a terjesztővel, viszont nem találkoztam személyesen vele.

Rengeteg féle tesztoszteron-készítmény létezik. Megneveznél néhányat?

Most már nem lehet kapni, de volt régebb, még a rendszerváltás előtt a Decadurabolin és Naposin, amelyeket Kolozsváron gyártottak a Napoca gyógyszergyárban. Ezeket a készítményeket poszt-operációs időszakban írták fel az orvosok a betegeiknek. Olyan teljesítményfokozók voltak, amelyeket ha beszedtek a frissen megműtött betegek, gyorsabban regenerálódtak, erőt adott nekik és jobb kedélyállapotba kerültek, pár nap múlva pedig mehettek is haza a kórházból.

Ezt a jótékony hatást ismerték az akkori súlyemelők is, és nagyon kihasználták. A világ legjobb teljesítményfokozójának számított ez a két készítmény. Ugyanis ezektől a szerektől óriási, látványos fejlődést lehetett elérni. Viszont a kevéske jótékony hatás mellett rengeteg mellékhatással is számolni kellett: a magas vérnyomástól a cukorbetegségig, a májfunkciók leállásán át az immunrendszer leépüléséig. Úgyhogy ezeket be is tiltották nemrégiben, talán 2008-ig lehetett csak megvásárolni.

A probléma ugyanis az volt, hogy a súlyemelők túlzásba vitték ezeknek a készítményeknek a szedését, és a napi 1-2 adagot akár a tízszeresére emelték. Szóval emiatt nem is gyártanak belőle többet Romániában, de ettől függetlenül Bulgáriában, Ukrajnában és a hasonlóan elszegényedett országokban még mindig gyártják, és kereskednek is velük.

A törvény tiltja a forgalmazásukat, mégis egyszerűen beszerezhető szerekről van szó.

A helyzet az, hogy erre az egészre akkora iparág épül, hogy nem lehet csak úgy leállítani vagy felszámolni. Magyarországon megállapították, hogy az edzőtermekben illegálisan forgalmazott szteroidok évente több millió euró értékre rúgnak. Most már ott is nagyon rá vannak állva az illetékesek az ellenőrzésre, több testépítőt börtönbe is csuktak pár hónapra.

Ott van például a Propionát, ami annyira alapszernek számít, hogy szerintem minden testépítő szedi. Ezt por formájában szállítják Magyarországra, majd házi laboratóriumokban hígítják és dolgozzák fel.

Tényleg ennyire könnyű beszerezni?

Persze. Csak nyilván tudni kell, mi az, amit keresel, és mire való. De ha felkeresed bármelyik honlapot, amelyik ilyesmit árul, te is könnyen beszerezheted. A kulcskérdés itt is a minőség. Mert nem lehet tudni ezeknél a készítményeknél, hogy melyik az originál, és melyik az utángyártott: nagyjából 80 százalékuk kamu. Csak a bennük lévő hatóanyag és az edzésen elért hatás, eredmény mutatja meg a minőséget: az, hogy fejlődsz-e tőlük, vagy csak a mellékhatásokat érzed.

Mégis valahonnan meg lehet állapítani a minőséget, eredetiséget?

Elsősorban a jó cucc nagyon drága, tízszerese akár a kamu készítményeknek, másrészt pedig csak az eredmény függvényében. Kipróbálás előtt nem igazán tudható az eredetisége.

Mit jelent ez esetben az, hogy drága?

Ha jól csinálod és hozzáértően, akkor 500-tól 1000 euróig terjed egy egyhónapos injekciós kúra. Viszont fontos tudni, hogy az injekciós kúrát felváltotta mostanában a hormonkezelés. Ezek inzulin alapú hormonális szerek, amelyeket szintén teljesítményfokozás céljából szedünk. Tehát nem tesztoszteron-alapúak, nem szteroidok. Ezeket inzulinos tűvel hasfalba kell adni, minden nap a kúra alatt.

De ez a típusú készítmény a hormonháztartást nagyon befolyásolja, és fel is tudja borítani. Nagy a veszély pontosan úgy, mint a szteroidok esetében, mert akár rákot is idézhetnek elő azoknál, akik hajlamosak erre. A hormonkezelés mellékhatásként károsítja a hasnyálmirigyet is. A legenyhébb verzió ebben az esetben a cukorbetegség, az utolsó stádium pedig a hasnyálmirigyrák következtébeni halál.

Honnan tudod, hogy mit mire kell használnod? Ezeken az oldalakon tájékoztatnak?

Igen, de ezek is olyanok, mint a táplálékkiegészítők leírásai. Esélytelen, hogy a leírás egy szteroid esetében megegyezzen a valós hatásokkal és mellékhatásokkal. Mindent leírnak, de nagyon kiszépítve. A mellékhatásokat is muszáj leírniuk, de azokat minimalizálni próbálják: ott a felirat, hogy lehet, nem alszol majd éjjelente, vagy talán magas vérnyomásod lesz, esetleg picit étvágytalan leszel, stb. Úgy jelennek meg, mintha ezek gyenge mellékhatások volnának.

Mivel te használtad ezeket a szereket, a te meglátásod nyilván más, mint az átlagembereké. Milyen szemmel néznek rád, rátok?

Mindenki elítéli a szteroidok szedését, de aki ítélkezik, annak tudnia kell azt is, hogy edzés nélkül, tehát befektetett munka nélkül ezek a teljesítményfokozók sem érnek semmit. Viszont általuk jobb lesz a kedv, nagyobb a haladás és főleg az eredmény. És az általános közérzetet is javítják.

Nyilván a rizikófaktor, a mellékhatások miatt ítélik el ezt az egészet. De igazából ez is szerencse kérdése és adottságfüggő, mert vannak olyan szervezetek, amelyek meg se parittyázzák ezt az egész folyamatot. Egy egészséges, jó genetikai adottságokkal rendelkező szervezet, az erős szív és máj egy-egy ilyen kúrát normálisan le tud kezelni, és elviseli a mellékhatásokat.

Tehát ahhoz, hogy valaki tudja szteroiddal vagy hormonnal „nyomni magát”, ahhoz alapjáraton nagyon egészséges szervezete kell, hogy legyen. Rengeteg embert ismerek, akiknek semmilyen problémája, baja nem származik belőle, mert a szervezete normálisan képes regenerálódni. De olyan is van nyilván, aki egy hat hónapos kezelés után vánszorog, vagy folyamatosan hasmenéssel és hányással küzd. A nem szerencséseknek mindenféle baja kiütközik.

Egyébként a mostani helyzetben nagyon oda kell figyelni a koronavírus miatt is. Mert egy három hónapos kúra általában nagyon kikészíti az immunrendszeredet. Aki most bevállalja, az nagyon merész.

Akkor ezek ellenére mégis mi a jó a szteroidok szedésében?

Az például, hogy nem érzel fájdalmat. A legjobb gyulladáscsökkentő is a szteroidos. Míg egy szokványos gyulladáscsökkentőben a hatóanyag mondjuk csak 1 százalék, addig egy szteroidos gyulladáscsökkentő injekcióban a 70-80 százalékot is elérheti. Ezért van az, hogy ilyenkor gyulladásod sincs. Ez is nagyon megnöveli a teherbírást.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy én mondjuk hat hónapon keresztül 100 kilót tudok mellből kinyomni, egy idő után viszont a fájdalomtól és a húzódások miatt inkább visszaesik a teljesítményen, nem fejlődik. De amikor az első 21 nap után kémiailag kezd a szervezetemben hatni a szteroid (mert 21 nap kell ehhez), akkor egyik napról a másikra 120 kg-ot simán kinyomok.

Ehhez a fejlődéshez normál esetben egy évnyi munka kellene. Ez az a csodálatos érzés, ami segíti a sportolókat: sok befektetett munka mellett hirtelen megugrott teljesítmény.

Ez hatalmas (ön)erőt és jókedvet ad. Hazudik az, aki azt mondja, hogy nem akar beszedni ilyesmiket, mert ódzkodik tőlük. Ha egyszer megkóstoltad, és láttad, hogy így mire vagy képes, akkor vállalod a kockázatot, ha fáj is, vagy ha rosszul is vagy.

Bármelyik sportoló, aki fejlődni akar, és meglátja a szteroidokon élő társa teherbírását, az le van döbbenve a fejlődéstől és attól, hogy egyáltalán ilyesmi lehetséges.

Tehát akkor nincs eredményes sport doppingszerek nélkül? Nem létezik tiszta sport?

Szerintem ez csak illúzió. Egy sportoló, aki valamit el akar érni, az nem tudja nélkülözni a fokozókat. Véleményem szerint ezért nem is szabad ezeket a szereket leírni vagy elítélni. Mert mindenki használja, aki az élvonalba szeretne kerülni, vagy ott szeretne maradni.

Mi a helyzet a férfiasság és a szerek kapcsolatával? A közhiedelem szerint az impotencia is egy lehetséges mellékhatás.

Saját tapasztalatból mondom, hogy egy megemelt tesztoszteronszintű férfinak teljesen megváltozik a viselkedése, az érzelmei, teljesen elborul az agya, és felborul mindene. Az ezerszeresére megugrott tesztoszteronszint átélése egy férfi számára csodálatos érzés, a szexuális élmények szempontjából főleg.

Bár a mindennapokban ilyenkor az agresszió ütközik ki leginkább. Például az amerikai focistáknak is nagy része azért büntetett előéletű, mert nem tudja kontrollálni az indulatait és az érzelmeit. A lényeg, hogy saját bőrömön tapasztaltam, hogy nagyon nehéz leállni ezekkel a szerekkel, mert végül is olyanok, mint a drogok.

Te milyen időközönként szedted ezeket a készítményeket?

Volt olyan, hogy két évig nem is álltam le, máskor egy évig csináltam folyamatosan, de az ideális a három hónapos kúra, utána pedig hat hónapos pihenés. Szóval egy tavaszi és egy őszi kúráról lenne szó. De ha valakinek versenyei vannak, akkor ez változik. Az én utolsó kúrám tavaly tavasszal volt, egy egy hónapos kezelés.

Egyébként én össze-vissza csináltam ezt az egészet, soha nem vettem túl komolyan. Mert ha nekifogsz, és nagyon komolyan veszed, akkor ahhoz kémikusnak kell lenned. Hogy megértsd, melyik készítmény milyen területre hat, mit mivel kell együtt szedni, milyen időközönként kell adagolnod, hogyan fokozd az adag mennyiségét, stb. Ez nagyon komplex folyamat.

Minden élsportoló mellett ott áll egy doki, aki ezeket nyilvántartja és kiszámolja neki az adagolást.

Az antidopping a gyakorlatban nálunk csak magas szinten, élsportolók körében működik. A mi csapatunkhoz is elméletileg jöhettek volna rendszeresen, de mégsem jöttek túl sűrűn ellenőrizni, mivel az amerikai foci nem olimpiai sportág. Amikor viszont jöttek, én azt a pár alkalmat megúsztam, a teszt nem mutatott ki semmit a szervezetemben.

Miért nem lép a hatóság?

Kívülálló számára a szteroidok és növekedési hormonok extrém mennyiségű mellékhatásának bevállalását talán tényleg csak a fanatizmus és a siker biztosította kettős mámor teszi érthetővé. De miért nem lép fel ellene a hatóság?

A Nemzeti Doppingellenes Ügynökség (ANAD) rendszeresen végez doppingteszteket a hivatásos sportolók körében. A testépítők esetében viszont kevesebb eszköz áll rendelkezésére a szerhasználat megfékezésére. A 2008/104-es törvény tiltja ugyan a magas kockázatú doppinganyagok előállítását és forgalmazását, de a terjesztés nem számít bűncselekménynek, csak kihágásnak, amelyért 20 ezertől 40 ezer lejig terjedő bírság szabható ki.

A kihágást így határozza meg a törvény: a szintetikus anabolikus szteroidok, tesztoszteron és származékai, eritropoetin, növekedési hormonok és olyan vegyületek, amelyek növelik a tesztoszteron vagy a hormonok természetes termelését és felszabadítását, engedély nélküli értékesítése, terjesztése, szállítása, beszerzése, vásárlása jogsértésnek minősül, és pénzbírsággal büntetendő.

Vagyis az is 20 ezertől 40 ezer lejig büntethető, ha valaki ezeket az anyagokat fitnesztermekben értékesíti, forgalmazza. A törvény lehetővé teszi a forgalmazás ellenőrzését, és pontosítja, hogy az ANAD-nak jogában áll doppingteszteket végezni testépítők és fitnesz gyakorlók körében is annak érdekében, hogy felmérje a magas kockázatú doppinganyagok használatát a szabadidős sportokban.

Hogy mennyire ellenőrzik az edzőtermeket, azt közérdekű adatigényléssel kértük ki az ANAD-tól. Az ANAD igazgatóhelyettese, Florin Băeții arról tájékoztatott, a hatóságnak csak 2011-től vannak erre vonatkozó adatai, mivel csak akkor léptek érvénybe a doppingellenes törvény alkalmazási normái.

A hatóság válaszából kiderült, hogy a testépítők körében mindössze 19 doppingtesztet végeztek az elmúlt kilenc év alatt. Egyet 2014-ben Prahova megyében, 2015-ben egyet Bukarestben és egyet Aradon, majd 2016-ban tizenkettőt Bukarestben, utoljára pedig 2017-ben szintén a fővárosban.

A törvény előírja, hogy a fitnesztermek üzemeltetését a Nemzeti Doppingellenes Ügynökségnek is engedélyeznie kell. Ezeket az engedélyeket tilos kiállítani, illetőleg vissza kell vonni, ha adott edzőteremben magas kockázatú doppingszerek forgalmazásáról szereznek tudomást.

A visszavont engedélyek számára vonatkozó kérdésre meglepő válasz érkezett a hatóságtól: 2011-2020. között egyetlen működési engedélyt sem vontak be. Ami azért is ellentmondásos, mert Băeții korábban azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy nagyon gyakori a fitnesztermekben feketén forgalmazott doppingszer, sőt:

sok esetben éppen a tulajdonos a terjesztő.

Bár megbírságolhatják őket, véget vetni nem tudnak szteroidok és növekedési hormonok törvénytelen forgalmazásának, legfőképpen azért, mert ezek nagy része külföldről, Bulgáriából és Moldova Köztársaságból érkezik az országba. Amíg Romániában bűncselekmény a doppingszerek előállítása, addig ezekben az országokban megengedett.

Még egy eszköze van a hatóságnak arra, hogy felvilágosítsa az edzőterembe járókat a doppinganyagok mellékhatásairól. Ugyanis a testépítő- és fitnesztermet működtető vállalkozásoknak igazolniuk kell, hogy egy alkalmazottjuk elvégezte az ANAD doppingellenes tanfolyamát. Itt már kedvezőbbek az adatok: az elmúlt kilenc évben 1226 személy végezte el igazoltan a kurzust. A következő táblázat mutatja az igazolások éves eloszlását.

Doppingkurzusok száma

Hogy azok, akik elvégezték a kurzust, mennyire terjesztik a doppingellenességet az edzőtermekben, arról az interjúalanyunk így fogalmazott:

„Elhiszem, hogy a Nemzeti Doppingellenes Ügynökségnek jogában áll a nem hivatásos sportolókat is véletlenszerűen ellenőrizni az edzőtermekben, ez viszont csak papíron működik. Meggyőződésem, hogy ha bárki érkezne doppingtesztet végezni a romániai edzőtermekbe, páros lábbal rúgnák ki. Nekem legalábbis nincs tudomásom arról, hogy ellenőriznének. Bukarestben talán igen, de Erdélyben azt sem tudják, hogy egyáltalán hány termet kellene nyilvántartaniuk. Nagyon csodálkoznék, ha például annak a teremnek, ahol én edzek, egyáltalán volna működési engedélye az ANAD-tól.”

A Testépítés és Fitnesz Romániai Szövetségének honlapján teljesen üres oldalra visz az ANAD által eltiltott testépítők listájára mutató link, ahogy az is, ahol a szövetséghez társult klubok kellene megjelenjenek.

Az ANAD évekkel ezelőtt kezdeményezte a doppingolás büntetésének szigorítását: a bírság helyett akár egytől öt évig terjedő börtönbüntetés kiszabását. Törvénymódosító javaslatát a szenátus 2018 júliusában hagyta jóvá, a képviselőház elé talán idén kerül, miután a kormány tavaly szeptemberben, illetve idén januárban küldte el álláspontját a törvényhozóknak.

Nyitókép: Lukaszdylka. A kép forrása a Pixabay.