Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
A sorozat eddigi részei:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?
Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?
Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra
A romániai kisebbségi jogok és alkalmazásuk
A hatodik kérdés:
Támogatják a székelyföldi autonómia-törekvéseket? Ha igen, miért? Ha nem: miért nem?
Demokratikus Koalíció: A székelyföldi autonómia-követelések következetlenek, láthatóan olcsó politikai populizmus mozgatja a hangadóit. Ezt semmiképp sem támogatjuk. Viszont támogatnánk azokat az autonómia-elképzeléseket, melyeket korábban az RMDSZ még koalíciós pártként letett az asztalra, és amelyeknek számos elemét képes volt meg is valósítani.
Együtt: Alapvetően minden olyan autonómia-törekvést támogatunk, amely összhangban van a nemzetközi és uniós joggal, és bírja az érintett kisebbségi közösségek tagjainak támogatását, beleértve legitim politikai képviseletük politikai támogatását is. A kulturális és a területi autonómia kérdései a román belpolitikában és a romániai magyar belpolitikában is hullámszerűen kerülnek fel és le a napirendről, így e területen alapvetően a „semmit róluk nélkülük” álláspontján vagyunk. Tehát ha ez a kérdés a romániai magyarság képviselői számára fontos, akkor számunkra is fontos.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: Természetesen. A Jobbik alapítása óta támogatja az összes külhoni magyar nemzetrész autonómia-törekvéseit, ez eddig minden választási programunkban szerepelt, így a mostaniban is benne van. A szórvány részére kulturális autonómiát, a tömb, így a Székelyföld részére is területi autonómiát tartunk kívánatosnak. Persze ezt mondják a kormánypártok is, de semmilyen lépést ennek érdekében sem a nemzetközi szervezetekben és fórumokon, sem a kétoldalú kapcsolatokban nem tettek.
Úgy gondoljuk, hogy a környező államok félelmeivel és sokszor politikai alapú hangulatkeltésével ellentétben bármely nemzeti közösség autonómiája az adott országot nem gyengíti, hanem éppen erősíti. Kiváló példa erre Dél-Tirol, amely a ‘40-es, ‘50-es években Olaszország egyik legszegényebb tartománya volt, ma pedig az egyik leggazdagabb, ahol az elszakadni vágyó függetlenségiek csupán törpe kisebbséget alkotnak a helyi parlamentben.
Ezért is tartjuk nagyon szomorúnak, hogy a rendszerváltás óta még csak értelmes párbeszéd sem kezdődött a székely autonómia kapcsán Bukaresttel.
Ez pedig nemcsak a román politikai elit felelőssége, hanem a magyaré is.
LMP: Az LMP politikai közössége határozottan kiáll Székelyföld autonómiatörekvései mellett. Értékalapú nemzetpolitikánk alapvetése ez. Székelyföld történelmi, kulturális, politikai hagyományait így tudjuk a leghatékonyabban megőrizni.
Momentum: A Momentum nem kívánja Budapestről diktálni a helyi szinten működő megoldásokat, ezért az elsődleges kritérium az, hogy a helyi magyar közösség számára létezzen az autonómia iránti igény. Ott, ahol igényli a közösség az autonómiát, ott támogatjuk azt, és elősegítjük a külföldi képviseletet. Mivel a teljes egyenjogúság eléréséhez szükséges lehet, az érdekvédelmet szolgáló nyomásgyarkorlás is feladata lehet Magyarországnak.
MSZP: Sok és gyakorta áldatlan vita folyik az autonómiáról. Az autonómia alapja az EU-ban is alapelvként kezelt önkormányzatiság és szubszidiaritás eszméje. Egy eszköz, amellyel a külhoni magyarság szülőföldjén megalapozhatja gazdasági és kulturális fejlődését, megteremtheti megmaradásának anyagi, politikai és jogi feltételeit és garanciáit.
Mi egyértelműen támogatjuk és teljesen jogos igénynek tartjuk a külhoni magyarok személyelvű, önkormányzati, területi autonómiáját. Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban és Kárpátalján a személyi elvű, az önkormányzati-közigazgatási és a területi autonómia párhuzamos kialakítására, sajátos kombinációjára van lehetőség és szükség. Ez teljes mértékben összhangban áll az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1201-es ajánlása 11. cikkelyével. Ehhez azonban elengedhetetlenül
szükséges a többségi politikai akarat és megegyezés,
ezt egyetlen kisebbségi közösség, sem az anyaország önmagában nem tudja elérni. Nagyra értékeljük mindazt, amit Erdélyben a magyarság önszervezéssel, közösségépítéssel, egyházi és magáningatlanok visszaszerzésével (pl. közbirtokossági erdők) elért. Mindez egy-egy lépcsőfok az autonómia megteremtése érdekében.
Ugyanakkor nagyon fontos lenne, ha a Kárpát-medencében valamennyi szomszédos ország alkotmánya, törvényei területi-regionális beosztása ezt jogi erővel szavatolná, ne lehessen visszarendeződés a kisebbségi jogok terén egy-egy kormányváltásnál.
A szülőföldön való méltó megélhetéshez, nyelvük, hagyományaik, kulturális sajátosságainak megőrzéséhez saját intézményrendszerre és egzisztenciára van szükségük. Ezt Magyarország részéről a célok megvalósítását támogató nemzetpolitikával és szomszédságpolitikával, valamint a szomszédos államok által biztosított kisebbségpolitika és autonómiák megteremtésével lehet elérni. Autonómia nélkül nincs kisebbségi jogérvényesítés!
A sorozat következő részét holnap publikáljuk.