A sör, a szemét és a „székely terror” éve volt 2017. És persze a tömérdek közpénzé, amelynek elköltése továbbra sem átlátható.
Ezt nézték a legtöbben
Az idei, messze legolvasottabb anyagunkat igazából nem is 2017-ben írtuk, hanem tavaly. Az Igazi Csíki Sör tulajdonosi hátteréről szóló cikk már 2016-ban is elég szépen futott, de 2017 tavaszán a Lázár-Heineken balhé miatt újból felkapta az internet: 34 ezren kattintottak rá.
Igazi Csíki Sör vs. Heineken: kinek is holland a tulajdonosa?
Az Igazi Csíki Sör sztoriját idén folytattuk: kiderítettük, hogy minden valószínűség szerint egy felvidéki üzletember, Világi Oszkár lehet a sörgyár társtulajdonosa, és arról is írtunk, hogy a cég gyors ütemű magyarországi terjeszkedése azt eredményezte, hogy a cég teljes vagyona a hitelező banké lett. Nagy kérdés, hogy a hiteleket tudja-e fizetni majd a csíkszentsimoni székhelyű gyár.
A két erdélyi HVIM-vezető, Beke István és Szőcs Zoltán Bukarestben zajló perét is végigkövettük: a cikksorozat első anyagát 17 ezren olvasták.
Később írtunk arról, hogy enyhébb jogi besorolásra változtatná a bíróság a vádat, megnéztük a két vármegyés bűnügyi dossziéját, végül pedig megszereztük a Bukaresti Táblabíróság meglepően korrekt ítéletét. A per a Legfelső Bíróság és Semmitőszéken folytatódik, követni fogjuk a fejleményeket. Mivel a vármegyések letartóztatásáról és a terrorvádról részletesen beszámoló román sajtó ingerküszöbét a per már nem üti meg, a beszámolókat lefordítjuk románra.
Tavaly január elején, közvetlenül az ünnepek után derült ki, hogy a Progress Alapítvány az online megjelenő Erdélyi Riport működtetését 2017. január 1-től szünetelteti, a maszol.ro-nál pedig egy sor publicista munkájára nem tartanak már igényt. A döntésről szóló összefoglalónkat 7500-an olvasták.
„Fenyegetés az, amikor az ember fél, a kollégái félnek.” Így cenzúráz a Progress
Az Erdélyi Riport megszűnése nem az egyedüli rossz hír az erdélyi magyar sajtó számára idén. Kiderítettük, hogy a magyar kormányhoz közel álló befektetőé lett a Bihari Napló és az erdon.ro, és 2017-re a négy nagy erdélyi magyar internetes portál magyarországi közpénzekből működik. Hogy ez miért veszélyes, az kiderült decemberben, amikor a magyarországi pénzek elapadása miatt az Udvarhelyi Híradó Kft. csődvédelmet kért.
Ez volt a legfontosabb
A magyarországi határon túli támogatások mára hihetetlenül bonyolult és homályos rendszerré váltak. Idén igyekeztünk ezt a témát is tisztába tenni, és a legfontosabb kifizetőhely, a Bethlen Gábor Alap támogatásait kereshető formátumban közzétenni. A munkát a jövőben is folytatni fogjuk – részletek hamarosan.
Határon túli támogatások 1.: a jobb kéz nem tudja, mit támogat a bal
Határon túli támogatások 2.: Az állandó tételek és a legjobb barátok
A Nemzeti Választási Bizottság Átlátszó Erdélynek küldött válaszából kiderült, hogy az RMDSZ, illetve az Eurotrans Alapítvány alaposan mellényúlt akkor, amikor egy, a Nemzeti Választási Iroda által megadott űrlaptól különböző formanyomtatványon gyűjti a magyarországi országgyűlési választásokon regisztrálni kívánó személyek adatait, majd ezeket az adatokat kézzel vezetik be az NVI rendszerébe.
Törvénytelenül bonyolítja a választási regisztrációt az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány
A tavalyi, erdélyi magyar kisebbség számára Bukarestből kiutalt támogatásról szóló cikksorozatunk hatására a pénzt kezelő RMDSZ elkezdte közzétenni gazdálkodási adatait, azonban közérdekű adatigényléseinkre továbbra sem válaszol. Ezt a témát szintén nem tekintjük lezártnak, hamarosan jelentkezünk a fejleményekkel.
Dúskálni lehet az RMDSZ gazdálkodási adataiban, a lényeg továbbra is rejtve
A legsúlyosabb problémákra rávilágító anyagaink
A galambfalvi roma gettóról szóló riportunk egyben Székelyföld akut problémáját járja körül: hogyan lehet az egyre inkább elszigetelődő roma közösséget valamilyen módon bevonni a többségi társadalom életébe?
Vadgalambfalva: a falu fejlődik, a roma telep csak növekszik
A mélyszegénység és szegregáció kérdésével egyébként több cikkben foglalkoztunk: írtunk a gyergyói gyújtogatás hátteréről, a pataréti gyermekek oktatási felzárkóztatását célzó projektről, valamint a sepsiszentgyörgyi, koldulás felszámolását célzó kezdeményezésről.
Nagyriportban számoltunk be a Kolozsvár mellett tornyosuló szeméttelep okozta környezetvédelmi és politikai patthelyzetről:
Írtunk arról is, hogy a laborban is megdöbbentek a Szatmárnémeti melletti Unicarm húsfeldolgozóból származó szennyvíz elemzésekor.
Súlyosan fertőző szennyvizet pumpál a Szamosba a vetési húsfeldolgozó
Később egyébként kiderült, hogy a húsgyár nem csak szerves hulladékot bocsát a folyóba: a réz és a cink koncentrációja is jócskán túllépte a törvény szabta határértéket az Unicarm szennyvizében.
És ha már szemét, idén a székelyudvarhelyiek is megtanulták, mi az a csurgalék:
“Kólagyár” a Cekenden: a magyar állam cége szennyez Székelyföldön
A cekendi hulladéktározóból többször kiszabadult az úgynevezett csurgalék – nyár közepén például derékmagasságig tört fel a székelyudvarhelyi kanálisokból. A hulladékos cég ugyanis fél Romániából befogadja a szemetet, annak ellenére, hogy a város azért adott területet neki, hogy a környező települések szemételhelyezési gondját hosszú időre megoldják.
