Bezárás
Perek

A bíróság súlyosbítaná a HVIM-vezetők elleni vádakat

Elvileg enyhébb jogi besorolásra változtatná a bíróság a vádat Beke István és Szőcs Zoltán ellen, viszont a gyakorlatban a kiszabható büntetés felső határa nőne. Erről is a március 24-re kitűzött tárgyaláson születhet döntés, amely alapfokon az utolsó lehet.

Február 23-án a tanúk kihallgatásával folytatódott a Beke-Szőcs per. A védelem javaslatára kihallgattak egy tusnádi házaspárt, akiknek elmondása szerint a vád alapját képező hangfelvétel nem készülhetett 2015. október 10-én, mivel azon a délutánon Szőcs Zoltán káposztát árult az udvarukon.

Több éve a Datki házaspár közvetít Szőcsék és a tusnádi ügyfelek között. A feleség írja, illetve hívja össze a rakomány megérkezésekor azokat, akiknek káposzta kell. Elmondásuk szerint az említett napon Szőcs Zoltán és az édesapja délután két óra körül érkezett Tusnádra, és alkonyatkor távozott.

A vádhatóság és a bíróság megkérdőjelezte, hogy a tanúk pontosan emlékeznének a másfél éve történtekre, ők azonban megindokolták: azért emlékeznek nagyon pontosan, mert évente ismétlődő eseményről van szó. Szőcs Zoltán 5-6 éve mindig október második szombatján viszi a kádba való káposztát, a harmadik szombaton ugyanis – a testvérével együtt – el szokott utazni Franciaországba (dolgozni). Egy harmadik tanú elmondta, hogy körülbelül négy éve rendszeres ügyfele Szőcséknek, 2015. október második szombatján is vásárolt tőlük, ahogy a korábbi években is.

Korábbi anyagaink:

Saját társuk nyomta fel a 64 vármegyéseket

Petárdát a kukába: mivel vádolják a „székely terroristát”?

Er-de-li nem Ro-ma-ni-a

Egy negyedik tanút, Soós Lászlót azért idéztetett be Szőcs Zoltán ügyvédje, hogy megerősítse: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalomban (HVIM) létezik ugyan hierarchia, de a tagok nem kapnak és nem hajtanak végre parancsokat. Vagyis értelmetlen a vád, hogy Szőcs Zoltán a felbujtója lenne Beke Istvánnak.

A bíróság és ügyész rendesen kifaggatta Soóst a szervezet tevékenységéről, céljairól. Választ főként arra vártak, hogy a HVIM célul tűzte-e ki maga elé Nagy-Magyarország visszaállítását, illetve mit tett ennek érdekében. Amikor Soós azt mondja, hogy a HVIM-nek nem célja Erdély elszakítása Romániától, a bíró szól az ügyésznek, hogy erre az elején már ő is rákérdezett, de nem utasítja el a kérdést – ellentétben azzal, ahogyan a védelemhez viszonyulni szokott.

A pikáns pillanatok ezúttal sem maradtak el. Az ügyész egyszer csak megkérdezte Soóst, , hogy ismeri-e az “Erdély nem Románia” és a “Vesszen Trianon!” szlogent, és mit akarnak ezek jelenteni. A tanú válasza: az „Erdély nem Románia” nem tartozik a HVIM szlogenjei közé. A “trianonozásra” már nem kell válaszolnia, mert az ügyész – miután a kérdést diktálnia kell az írnoknak, és ezzel nehézségei támadnak –, inkább lemond róla.

Amikor pedig már harmadszor kellene elismételnie, hogy “Er-de-li nem Ro-ma-ni-a”, félig viccesen, félig bosszúsan megjegyzi: “Ne csinálják már, hogy még egyszer kimondjam”!

Nincs több tanú…

Szőcs védelme javaslatára hallgatták ki Németh Lóránt Csaba állatorvost. Mindkét vádlottat ismeri, nem tagja a HVIM-nek, de ismeri a tevékenységét, és részt vett a 2015 végi – 2016 eleji szimpátiatüntetéseken. Egy ötödik tanú betegség miatt nem tudott megjelenni a bíróságon. Szőcs ügyvédje kérte, hogy egy következő tárgyaláson hallgassák ki, ezt azonban a bíróság elutasította; nem tartja „hasznosnak az igazság kiderítése szempontjából”.

A védelem szeretné újra kihallgatni Bandi Szabolcsot, aki az ügyészségen, majd a nyilvános tárgyaláson is a két vádlott ellen vallott. A kihallgatás oka nyilván nem ez lenne, hanem hogy Bandinak több tanú is ellentmondott. Így a pénteki tárgyaláson is Soós László határozottan állította – ellentétben Bandival –, hogy ismerik egymást, sőt találkoztak is az ominózus 2015. októberi napon. Soós is megerősíti, amit korábban több tanú – lényegében Bandit leszámítva mindegyik –, hogy a Beke István irodájában lezajlott beszélgetés (a vád szerint: összeesküvés) idején a jelenlévőknél volt mobiltelefon.



… és nincs több bizonyíték

A bíró elutasítja a védők kérését, azzal együtt, amelyet még tavaly ősszel, a per indulásakor fogalmaztak meg, hogy szakértő vizsgálja meg a vád alapját képező hangfelvételt, illetve készüljön új szakértői vizsgálat az állítólag pokolgép készítésére alkalmas anyagokról. A bíró elutasítja azt a helyben megfogalmazott indítványt is, amely az ügyészségnek dolgozó fordító, Radu Cătălina kihallgatását célozza. Tőle azt szeretnék megtudni a vádlottak ügyvédei, hogyan sikerült lefordítania a felvételt, amelynek legfeljebb 5 százalékát értette a bírósági tolmács a január 27-i nyilvános tárgyaláson.

A bíró javasolta a vádlottak által elkövetett állítólagos bűncselekmények jogi besorolásának a megváltoztatását. A vád már nem közösség elleni merénylet kísérlete, illetve az erre való felbujtás lenne, hanem az alkotmányos rend elleni cselekmények. Az előbbi esetben magáért a bűncselekményért akár életfogytiglani börtön is kiszabható, ennek ellenére a módosítás súlyosbításként fogható fel.

A büntetőtörvénykönyv 33. cikkelye szerint ugyanis kísérlet esetén az illető bűncselekményért kiróható büntetés a felére csökken. Ha a büntetés életfogytig tartó elzárás lenne, a büntetés 10 és 20 év közötti fegyházra változik. Ezzel szemben az alkotmányos rend elleni cselekményekért 15 és 25 év közötti szabadságvesztés róható ki, ráadásul a bíró szerint a vádlottak halmazatban követték el az említett bűncselekményt – megsértve a robbanóanyagokra vonatkozó rendelkezéseket és a terrorelhárítási törvényt –, emiatt a büntetés tovább növelhető a kevésbé súlyos bűncselekményért kiszabható szankció harmadával.

A következő és vélhetően utolsó tárgyalás alapfokon március 24-én lesz. A vádlottaknak és a védőknek akkor kell válaszolniuk a jogi besorolás megváltoztatását célzó bírói javaslatra, illetve vélhetően ugyanakkor sor kerül a vád és a védelem összefoglalójára, amely az ítélethirdetést megelőzi.

Szőcs Levente

Támogasd a pályakezdő újságírókat! Gyakornoki programra gyűjtünk