Kecskére bízták a káposztát: lágyszívű és tehetetlen a környezetőrség, a vízügy pedig már nem csak a folyómedreket rombolja, hanem a vízpartra szemetelőket is megvédi.

A történet röviden

Egy székelyudvarhelyi család, valószínűleg udvarának növelése céljából, bontásból származó építési hulladékot öntött a Küküllőbe. Helyi szakszóval élve: feltöltötte a partot. Majd le is betonozta a tetejét. Ráadásul a halvédelmi zónában tette ezt, ahol még horgászni is tilos, hogy a halállomány szaporodása minél zavartalanabb legyen.

Az egyik vízen túli szomszéd, aki történetesen környezetvédő, feljelentette őket. Kiszállt a környezetőrség, és augusztus 18-i jegyzőkönyvében megállapította, hogy az eset tényleg megtörtént. Nem büntette meg a szemetelőket, arra hivatkozva, hogy konzultáltak a vízüggyel, csak arra kötelezte őket, hogy fémhálóval védjék, erősítsék meg a partot. Adott egy háromhetes határidőt. A munkálatok ellenőrzését a polgármesteri hivatalra bízta. A feljelentő elégedetlen volt a döntéssel és nyilvánosságra hozta a környezetőrség válaszát.

A háromhetes határidő lejárta előtt, szeptember elején kiszállt a vízügy is egy ellenőrzésre a környezetőrséggel. Ami nem volt nagyon nehéz, mert a vízügy szomszédja a hulladékot leöntő családnak. Ekkor az a döntés született, hogy a beöntő a partot szabadítsa fel a hulladéktól, és szállíttassa el azt egy lerakóba. Ez nem történt meg, a hulladék a mai napig ott van.

A környezetőrség szörnyen bekeményített, szeptember 25-én egy figyelmeztetéssel büntette meg a vízügy helyi emberét. Aminek körülbelül ugyanannyi hatása van, mintha egy simogatással büntette volna meg.

A vízügy, hogy megvédje a nemes ügyet, írásban kijelentette: a beton nem szennyezi a folyót, ők is gyakran rakják a folyóvizekbe. Ebből következtethetünk arra, hogy ha a vízügy is ezt csinálja, akkor biztosan nagyon jót tesz a beton a folyóvizeknek.

Minden jó, ha a vége jó: a vízügy állítása szerint ők letakarták egy réteg földdel a hulladékot és bevetették fűvel. Aztán jövőre pénzeket is irányítanak errefele, hogy partvédelmi munkálatokat tudjanak végezni az adott partszakaszon. Ígérik, ezúttal az engedélyeket is megszerzik a munkálatokhoz.

A történet bővebben

Szabó József ismert udvarhelyi környezetvédő és madarász augusztus 10-én feljelentést tett a környezetvédelmi őrségnél, amiben jelezte, hogy egy Küküllő-parti ház lakói építkezési hulladékot öntöttek a folyóba. Az őrség kiszállása után küldött válaszlevelét kirakta facebook-oldalára, elégedetlenségének adva hangot. Szerinte az őrség ezzel a lágy fellépésével csak arra bíztatja az embereket, hogy öntsék az építési hulladékot a folyópartra.

Az ügy kapcsán szeptember 2-án négy hatóságtól kértem információkat: a megyei környezetvédelmi őrségtől, az országos környezetőrségtől, az udvarhelyi polgármesteri hivataltól és a marosvásárhelyi vízügytől. A négy közül csak egy válaszolt, a megyei környezetőrség.

A megyei környezetőrségnek küldött kérdéseim alább dőlt betűvel, válaszuk képként jelenik meg.

1. Törvényesnek számít, hogy az ember építkezési hulladékot öntsön be egy folyó medrébe, amennyiben ezt utólag a polgármesteri hivatal felügyeletével behálózza?

2. A vízügy részéről milyen álláspontja, véleményezése (az Önök válaszában úgy szerepel, hogy punct de vedere) volt az illetőnek? Megkérhetem, hogy ezt a véleményezést (ami gondolom, hogy csatolva van a dossziéhoz), küldjék át nekem? És ha még van bármilyen nyilvános irat, ami az üggyel kapcsolatos, szintén kérem, csatolják.

3. Helyesen járt el a helyszínre küldött felügyelő? Milyen enyhítő körülmény volt, ami miatt nem adott bírságot? Mekkora döntési szabadsága van egy felügyelőnek, mennyire köteles ő a törvények szigorú betartására, vagy mennyire lehet engedékeny?

4. Hány hasonló esete, azaz építési hulladék vízpartra való leöntésével kapcsolatos esete volt a Hargita megyei Őrségnek az elmúlt 5 évben, és ezekből az esetekből hány esetben adtak büntetést?

Az udvarhelyi polgármesteri hivataltól azt kérdeztem, hogy:

1. A hivatal részéről ki vesz részt egy ilyen ellenőrzésen?
2. Milyen okokból kifolyólag voltak ennyire elnézőek?
3. Nem félnek attól, hogy ez esetleg precedensértékű lehet, és többen is terjeszkedni kezdenek a Küküllő irányába?
4. Ezentúl Udvarhelyen törvényesnek számít, ha az ember építkezési hulladékot önt be a Küküllő medrébe, amennyiben ezt utólag a polgármesteri hivatal felügyeletével behálózza?
5. Technikai kérdés: azt a hálózást hogy képzelték el, akik kitalálták? Ráraknak egy fémhálót a folyóba esett törmelékre, vagy hogyan kell ezt elképzelni? Ha esetleg az illetőknek van képük is egy hasonlóan megoldott hálós esetről, amiből érthetővé válik, hogy mire gondolhatunk, akkor azt is átküldhetik.
6. Van-e még esetleg valami hozzáfűznivalójuk?

A polgármesteri hivatal a szeptemberi hajszában elfeledett válaszolni, de november eleji emlékeztetésem után nagyon előzékenyen válaszolt, ennek van egy olyan előnye, hogy az információik frissebbek:

A már megjelent eset egy feljelentéssel indult, amelyben a Környezetvédelmi Őrséget értesítették, hogy egy magánszemély feltöltötte a Nagy-Küküllő partján található telkének a végét. Akkor a helyszíni ellenőrzésre az Őrség képviselője magával vitte a polgármesteri hivatal környezetvédelmi felelősét is (minden, a város területén zajló környezetvédelmi eset alkalmával ez történik). Jegyzőkönyv is készült, amelyben a környezetvédelmi szakhatóság képviselője szeptember 10-i határidőt szabott meg a helyzet rendezésére.
Időközben a marosvásárhelyi Vízügy szintén a helyszínre érkezett. Az akkor készült jegyzőkönyvben felülírják (a Vízügy és a Környezetvédelmi Őrség) a korábbi rendelkezést: mivel a szóban forgó területért ők felelnek (a Nagy-Küküllő tengelyétől számítva 12 méterre mindkét irányba ők felelnek a partszakaszért), ezért a vásárhelyi illetékes a Vízügy helyi kirendeltségére ruházta a helyzet megoldását.
Így a szóban forgó partszakasz szakszerű szabályozását a Vízügy Ádám Mózes vezette helyi kirendeltsége végezte el.

Eddig tartott a polgármesteri hivatal válasza. Hogy a „szóban forgó partszakasz szakszerű szabályozását” hogyan „végezte el” a vízügy helyi kirendeltsége, nem tudhatjuk, mert a helyszínen semmi nyoma nincs semmiféle szabályozásnak. Csak az illető teleknél látjuk a feltöltés nyomait, semmiféle más beavatkozást nem látunk az elmosott part védelmében. Ha egyáltalán el volt mosva a part. Mert ha megnézzük a szomszédos partszakaszt, nem látjuk friss erózió nyomait, a természet érintetlennek látszik. Furcsa lenne, ha a víz csak egy ház mellett mosná el a partot, a szomszédoknál nem.

Ha megnézzük az elmúlt 15 év légi felvételeit, ugyancsak nem tűnik úgy, hogy az elmúlt években méterekkel ment volna a ház felé a partvonal. A partvonal az elmúlt két évtizedben végig a fák vonalánál húzódott.

Az ANCPI ortofotói az elmúlt 15 évből. A képen a folyó a jobb felső sarokból a bal alsó felé folyik. A most feltöltött partszakaszt a nyíl jelzi. Látszik, hogy nagy változás nem történt azon a parton az évek alatt, csak a szemközti part fogyott el látványosan 2010 és 2015 között. Ugyanakkor az is látszik, hogy a nagy ház melletti kisebb épület már 15 éve is vészesen közel volt a folyóhoz, az egyik sarka közel a part vonalán volt.

Ugyanakkor nem zárhatjuk ki annak a lehetőségét, hogy tényleg hordott el onnan földet a folyó, attól függetlenül, hogy ez a felvételeken nem látszik, vagy nem volt egy látványos jelenség. Az látszik a helyszínen, hogy a folyó másik oldalán a kavicslerakódás miatt sekélyebb a víz, és hogy a víz java azon az oldalon folyik le, amelyiken az említett ház áll. Tehát lehet, hogy tényleg belekapott a víz a partba azon a helyen. A folyótól sok minden kitelik, főleg, hogy az eddigi „szakszerű szabályozásokat” is a vízügy szakemberei végezték, akik rendszeresen belerakják gépeiket a folyóba és játszadoznak a természettel. A fentebbi képeken látszik, hogy valamikor 2010 és 2015 között kiegyenesítették a folyómedret, a szemközti partból elég szépen levágtak.

Ha megnézzük a mostani helyzetet, ennél a háznál a partvonal sokkal beljebb került a feltöltés hatására, 4-5 méterrel beljebb lóg a folyóba, mint a fentebbi partvonal. Egy enyhén félszigetszerű beugrás keletkezett a folyó irányába. A partot azon a helyen nem csak beljebb vitték a folyó irányába, de meg is magasították. Gyakorlatilag ráépítkeznek a folyóra. Ha megnézzük a nagy ház és a folyó közötti kisebb házikót, abból látszik, hogy már régebb óta tart ez a folyóra való ráépítkezés. Csakhogy a folyót nem érdeklik a parton lakók terjeszkedési ambíciói, az első nagyobb víz elmossa a hulladékból épített félszigetet. Ha tényleg igaz, hogy elmosta a víz a partot ennél a gazdaságnál, úgy, hogy a szomszédoknál nem, az valószínűleg azért volt, mert már előzőleg is egy mesterségesen felduzzasztott, folyóba benyúló partvonalat alakítottak ki.

Kattintásra a kép kinyílik nagyobb méretben.

A polgármesteri hivataltól kapok egy átiratot is, melyet a környezetőrség szeptember 9-én küldött nekik, ugyanazon a napon, amikor nekem válaszoltak.

Ebben a polgármestert tájékoztatják, hogy a régi intézkedéseket felülírják, és a vízüggyel közös ellenőrzés nyomán azt írják elő a tulajdonosnak, hogy a partot szabadítsa fel a hulladéktól, és szállíttassa el azt egy lerakóba. Továbbá előírja, hogy a vízügy végezze el a partvédelmi munkálatokat.

Ezt erősíti meg a nekem küldött válaszuk első pontjában található sejtelmes mondat: „Az ellenőrzés során intézményünk határidős feladatokat írt elő a terület tulajdonosának és a vízügyi hatóságnak egyaránt, melyeknek célja a terület hulladékmentesítése, és a partvédelmi munkálatok törvényes elvégzése.”

Ennek ellenére a hulladék kiszedése és elszállítása nem történt meg. Az is meglehet, hogy a megváltoztatott döntésüket ismét változtatták egy újabb határozattal, de erről nem tudunk semmit. Csak annyit tudunk, hogy a hulladék még mindig ott van, leöntötték egy réteg földdel, amit a vízügy tájékoztatása szerint bevetettek fűvel.

A vízüggyel nagyon nehezen tudtam felvenni a kapcsolatot. Előbb szeptember 2-án küldtem nekik egy levelet, aztán szeptember 21-én érdeklődtem, hogy szeretnének-e válaszolni. November elején felhívtam a sajtószóvivőjüket. Călin Fokt nagyon kedvesen és aránylag hihetően mondta, hogy nem kapott tőlem egy levelet sem. Több napig tartó próbálkozás következett, három emailcímemről próbáltam átküldeni a kérést a vízügy három emailcímére, több telefonbeszélgetéssel tarkítva a folyamatot. Sikertelenül. Végül Whatsapp-on küldtem át a lefotózott levelet.

Călin Fokt sajtószóvivővel sokszor beszélgettem, időnként hosszasan. Volt egy nagyon tartalmas beszélgetésünk, melyben egy bő félórán keresztül beszélt, próbálván tisztára mosni a a vízügyesek becsületét. Sok érdekes dolgot mondott ezzel az üggyel kapcsolatban is, de nem adta beleegyezését, hogy ezeket az információkat felhasználjam. Utána pedig küldött egy aránylag unalmas és semmitmondó hivatalos választ.

A vízügynek a következő kérdéseket küldtem:

1. Din partea S.G.A. Mureş de la cine a solicitat punct de vedere proprietara, şi care a fost punctul de vedere comunicat către dânsa? Acest punct de vedere există şi în formă scrisă? Dacă există, sunteţi amabil să ni-l trimiteţi?

2. Este legală depunerea deşeurilor de construcţie pe malul şi în albia râului, dacă anterior solicităm un punct de vedere de la S.G.A. Mureş?

3. Ce spune legea despre aceste cazuri, şi cum puteţi Dvs. să aplicaţi legea? Se întâlnesc des asemenea cazuri? Aceste cazuri cum se rezolvă de obicei? Puteţi să daţi amendă pentru depunerea deşeurilor în albie? Câte cazuri de acest gen aţi avut şi câte amenzi aţi dat în ultimii 5 ani pentru aceste cazuri?

Miután sikerült valahogy a szeptember 2-i levelemet november 4-én eljuttatni a címzetthez, aránylag hamar, 5 napon belül választ kaptam.

A válaszból azt tudjuk meg, hogy a vízügy szakembere szóbeli beleegyezését adta, hogy a jövő évben esedékes hivatalos partmegerősítési munkálatokig a tulajdonos betonhulladékot öntsön a folyóba. Mert egyébként a vízügy feladata lett volna a partvédelmi munkálatok elvégzése, de nem volt már hogyan pénzt különítsenek el erre idén.

A tettesek védelmében a közlemény arra is kitér, hogy a vízügy is gyakran használ betont a munkálataiban, ez szerintük egy közömbös anyag, amely nem szennyezi a folyót.

A betontörmelékre földet öntöttek, és bevetették fűmaggal, ezáltal létrehozva egy növényi szőnyeget.

Mivel ezt a munkálatot dokumentáció nélkül és a környezetvédelmi ügynökség előzetes engedélye nélkül végezték el, a környezetőrség szeptember 25-én egy figyelmeztetéssel büntetette Ádám Mózest, a vízügy helyi vezetőjét.

A vízügy válaszának utolsó bekezdésében kitér arra, hogy a jövő évi terveikbe berakják ezt a partvédelmi munkálatot is, és azzal egyidőben felszámolják ezt az ideiglenes munkálatot. Azt a munkálatot technikai dokumentációval és előre beszerzett törvényes engedélyekkel szándékoznak végrehajtani.

Körülbelül ennyi a történet az érintett hatóságok részéről.

Röviden összefoglalva: az ellenőrzéssel megbízott illetékes hatóságok mindenkit megvédtek a felelősségre vonástól, egy figyelmeztetéssel véget is ért az ügy.

Ez a környezetvédők szerint visszatérően rossz példamutatás a hatóságok részéről. Ugyanis a folyópartra vagy természetbe hulladékot lerakóknak nagyon kis részét sikerül tetten érni, és bizonyítékokkal panaszt tenni ellenük. Ha ez a kis számú feljelentés is banális figyelmeztetésekkel jár le, és nincs reális felelősségre vonás ezekben az esetekben, akkor az az üzenet megy ki a lakosság irányába, hogy nyugodtan lehet komoly következmények nélkül művelni ezt a nemzeti sportot, a hulladék leöntését a vízpartra.

Egy gyengekezű környezetőrség és egy cinkos vízügy nem fog senkit elrettenteni attól, hogy megpróbálkozzon hasonlóképpen megszabadulni az építkezési hulladékától, vagy hogy a folyó kárára növelje udvarának területét. Szabó József is azzal a gondolattal osztotta meg az őrségtől kapott választ, hogy most már hivatalos: az építkezésből származó hulladékot ezentúl nyugodtan a folyóba lehet önteni Székelyudvarhelyen.

A befüvesített hulladékdomb az első nagyobb vízre lejjebb úszik, füvestől, földestől, ha nem tartják élő fák.

A növényi szőnyeg még nem látszik, de már mossák a szőnyeget az új betonon.

Egy állami környezetvédelemben jártas ismerősöm szerint egyértelmű, hogy az egész országban így zajlanak a dolgok. Csakhogy ezt nem illik leírni, ezért keltett felháborodást az őrség válasza, amely kirobbantotta a botrányt.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért