Mit gondolnak az erdélyi gazdák az uniós mezőgazdaságról? Hol a középút a kifizetődő és fenntartható gazdálkodás és a föld, illetve a táj megőrzése között? Miért hiányzik az az országos stratégia, amely feltárná ezt a középutat, és erre terelné a gazdákat?
Két olyan gazdával beszélgetünk, aki közösségszervező is: Fazakas Miklós a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete Maros Szervezetének elnöke, tagja az RMDSZ Szövetségi Állandó Tanácsának, és alelnöke a romániai agrárszervezeteket tömörítő országos ligának, a LAPAR-nak; Szőcs-Boruss Miklós Attila Kalotaszegen gazdálkodik, az ALPA agroökológiai egyesület elnöke, nemrég az EcoRuralis egyesületet is vezette.
Fazakas Miklós úgy véli, a merész uniós klímacélok eléréséhez társított óriási pénzek a gyakorlatban nem a kisgazdákat, a zöldítést és a klímacélokat fogják szolgálni, hanem olyan háttérlobbikat, amelyek célja kiszivattyúzni ezeket a pénzeket az agrárrendszerből. Szerinte nem is kell különösebben zöldíteni a hazai mezőgazdaságot, nem veszélyes a tehénfing, de azért hiányolja a releváns kutatásokat.
Szőcs Boruss Attila viszont hisz a zöldítésben és abban, hogy egymást tartja fenn a táj és a helyi kultúra. Úgy gondolja, lehet jól gazdálkodni vegyszerek nélkül is, vagy csak kevés vegyszerrel, ha az adott terület környezeti sajátosságaihoz alkalmazkodnak a gazdák. Ez a territorialitás megteremti szerinte a helyi piacot, kiszolgálja a helyi fogyasztókat, és így fenntarthatóvá válna a zöld gazdálkodás.
Abban viszont mindketten egyetértenek, hogy Romániában nagy gond az, hogy a gazdák földeket veszítenek, ugyanígy a föld elveszíti a kisgazdákat. Nem gazdálkodók, hanem bankok, befektetési alapok vásárolják fel olcsón a földeket, őket ösztönzi az uniós agrártámogatás is. De a földművelőknél is hiányzik a föld megőrzésének, a farmok áthagyományozásának gyakorlata. Sokszor azért, mert már nincs akinek átadni, a mezőgazdász életforma nem vált vonzóvá.
A gazdák tudásmegosztásában és együttműködésében hisznek, de mindketten fájlalják, hogy nincs politikai stratégia hozzá, se valós politikai képviseletük (annak ellenére, hogy Fazakas ugye tagja az RMDSZ döntéshozó testületének, a SZÁT-nak).
Iratkozzatok fel a Spotify-csatornánkra!
Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!
A podcast tartalmából:
7:30 Földharácsolás, elnéptelenedés: Romániában óránként öt kisgazdaság szűnik meg.
14:30 Itt a marslakó is jöhet és földet vásárolhat. Máshol is elvileg bárki vásárolhat, csak olyan feltételekhez van kötve, hogy az szinte lehetetlen.
18:00 Miről vagyunk hajlandók lemondani a fenntarthatóságért?
24:00 A Föld lakosságának kilencven százalékát még mindig a kisgazdaságok élelmezik. 3-4 Föld kellene ahhoz, hogy a bolygón mindenki úgy éljen, mint Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában.
29:00 Eltűnik a kalotaszegi táj. Az a fenntartható rendszer, ami megőrzi a biodiverzitást, de megőrzi a gazdát is.
33:35 Uniós csatlakozás után hátradőltünk: az agrárkérdést megoldottuk, jön a pénz, jönnek a nyugati rendszerek. De: a támogatás segély, a segély felszámolja azt az ágazatot, ahol adják.
39:30 Nincs se társadalmi, politikai vagy gazdálkodói stratégia, se jövőkép, se valós gazdaképviselet.
43:15 Az APIA-támogatás eltartja, de függőségben is tartja a gazdát. A területalapú támogatások a nagygazdáknak kedveznek.
46:00 Legyünk jó gazdái a politikának is: formáljuk a politikai környezetünket!
55:30 Lehet növényvédő szerek nélkül gazdálkodni, de területspecifikusan.
1:02:00 Ki tudja, hogy valójában mit eszünk? Ki finanszírozza az egészségesebb élelmiszert, és hogyan?
1:09:10 Mi még valódi és helyi ételt eszünk, de a neoliberális politikát prédikáljuk. Nem kéne nagy erőfeszítés a helyi autonóm élelmiszerláncok fenntartásához.
1:14:00 Közös akaratot kellene teremteni a biorégiókban és a nagypolitikában.
Az európai parlamenti választásról és a választási kampányról szóló sorozatunkat az Internews támogatta az Expanding Production of Independent Content (EPIC) programban. A program romániai koordinátora a bukaresti Független Újságírásért Központ – Centrul pentru Jurnalism Independent (CJI). A cikkekben szereplő állításokért se az Internews, se a CJI nem vonható felelősségre, azokért kizárólag az Átlátszó Erdély felel.
