Kis székelyföldi falu fordulatos jelöltállítási története, amelyből kiderül, hogyan szorítják ki az RMDSZ-ből azt a kevés nőt, aki odamenne dolgozni a közösségéért.

Homoródkarácsonyfalva gyönyörű kis falu, a Homoród-mente egyik ékköve. Eddig főként a templomairól, freskóiról, a szelídgesztenyéséről, gesztenyefesztiváljáról és a népi feredőjéről volt híres. Az RMDSZ-szervezete nem tartozott a nevezetességei közé. De ami késik, nem múlik, szokta mondogatni Orbán Csaba közbirtokossági elnök, a helyi közösség egyik mozgatórugója, mazochista RMDSZ-tag.

Orbán főként akkor szokta ezt fájdalmasan és beletörődötten mondogatni, mikor aziránt érdeklődik, hogy van-e haladás az újságcikk ügyében, vagy mikor jelenik már meg az anyag, és én jelzem neki, hogy ez vagy az még nincs meg. Orbán jó kedélyű, tűzről pattant ember, de amikor a politikai dolgok kerülnek szóba, megváltozik: megkeseredett, de folyton reménykedő és határozottan sietős emberré válik.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért

Sietsége valamennyire érthető: egyrészt korban közelebb jár már a hetvenhez, mint a hatvanhoz, nincs ideje a végtelenségig próbálkozni a politikával, másrészt nagyon közeledik már a határidő, amíg módosítani lehet a szeptemberi önkormányzati választások jelöltlistáin, és ha ez nem sikerül neki, akkor ismét elveszett négy év.

Orbán Csaba nagy fájdalma az Oklánd községi RMDSZ-jelöltlista összetétele, melyen a közösségük által felkért két hölgy nem kapott megfelelő helyet. De megalázást és aljasságot bőven. Kisebb fájdalma is rengeteg van Orbánnak, annyi, mint a karácsonyfalvi szelídgesztenye burkán a tüske. Reggeltől estig képes sorolni az oklándi RMDSZ törvénytelenségeit, szabálytalanságait, alátámasztva a különféle RMDSZ-szabályzatok és SZKT-határozatok cikkelyeivel.

Homoródkarácsonyfalva
Homoródkarácsonyfalva. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Hogy miért kíván a hosszú ideig civilként sikeresen tevékenykedő Orbán és csapata ebben a törvénytelenségeket szabálytalanságokra halmozó, romlott közegben tevékenykedni, aminek az RMDSZ bizonyul az ő ügyében (is), az ebből az írásból sem derül ki. Legtöbbször ő is csenddel válaszol erre a kérdésemre. Ilyenek, mint Orbán Csaba és csapata, sokan vannak, szinte minden faluban. Városon akár többen is. Sorsuk legtöbbször krónikus csömörben vagy alkoholizmusban végződik.

A piti érdekek világa

Oklánd község tanácsának kilenc tagja van. A 9 tanácsosi helyet régen úgy osztották el az RMDSZ jelöltlistáján, hogy az 500 lakos feletti Karácsonyfalvának jutott 4 hely, a 400 lakos feletti Oklándnak 3 hely, és a 300 lakosú Újfalunak kettő, mesélik a karácsonyfalviak.

Két ciklussal ezelőtt áttértek arra, hogy 3-3 jelölt legyen a három faluból, de szigorúan figyeltek arra, hogy az első jelölt karácsonyfalvi, a második oklándi, a harmadik újfalusi legyen. Hogy ha valamelyik másik párt vagy független jelölt indulna a választáson, és bejutna, akkor előbb az újfalusi, majd az oklándi jelöltet ejti ki, a karácsonyfalvinak elsőbbsége legyen. Ez a falvak nagysága szerinti rendszer 2016-ban még működött. Idéntől ennek vége.

A történelem során most először a karácsonyfalvi jelöltek a 4., 7., és 10. helyet foglalják el a végleges listán. Ha tehát a polgármester-jelölt véletlenül nem lesz polgármester, vagy ha valaki bejut a tanácsba függetlenként vagy más párt színeiben, akkor a legnépesebb Karácsonyfalva két tanácsossal marad. És kiesik a női jelölt, akit a legutolsó bejutó helyre soroltak.

Közben az oklándi RMDSZ azzal fenyegeti őket, mesélik a hölgyek, hogy ha sokat pofáznak, akkor indítanak is egy független jelöltet, hogy az egyetlen esélyes nő is kiessen.

Konszenzusos előválasztás RMDSZ-módra: úgy döntöttünk!

Karácsonyfalván öt jelölt akadt a három helyre, Újfaluban négy a három helyre. Ha több a jelölt, mint a befutó hely, akkor az SZKT határozata alapján előválasztást kell tartani, vagy jelölő közgyűlést, vagy pedig a választmány kell, hogy döntsön, mutatja Orbán a dokumentumot.

Az udvarhelyszéki RMDSZ az előválasztást ajánlja ott, ahol több a jelölt.

Jelöltállítás
Jelöltállítási szabályzat az RMDSZ-ben. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

De országos szinten is az előválasztást preferálták, utal Orbán egy Maszol-cikkre, melyben Horváth Anna azt nyilatkozza, hogy „előválasztás mindenütt lesz: akár rangsoroló küldöttgyűlés, akár urnás előválasztás. Az RMDSZ vezetősége ez utóbbit ajánlja „hangsúlyosan”, mert szerintük ennek nagyobb a legitimitása.”

Annak ellenére, hogy több jelölt volt úgy Karácsonyfalván, mint Újfaluban, nem volt sem előválasztás, sem közgyűlés. Volt egy községi gyűlés, amin a jelöltek rangsorolták magukat, de arra csak a jelölteket hívták meg, a tagságot nem. Jelölő közgyűlés nem csak a jelöltekből áll, mondja Orbán, hanem az egész tagságot meg kellene hívni rá. A választmányt pedig a tagság kell, hogy válassza, nem a vezetőség.

RMDSZ szervezete
Szervezeti felépítés az RMDSZ-ben. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Godra Lehel, az oklándi RMDSZ elnöke és polgármester-jelöltje a kérdésre, hogy miért nem tartottak előválasztást vagy jelölő közgyűlést, azt válaszolta: „úgy döntöttünk”. Mikor azt kérdem, hogyan került Újfalva és Oklánd Karácsonyfalva elé a jelöltlistán, akkor azt mondja: „Így volt döntve.”

Az egész beszélgetést végigkíséri ez az „így döntöttünk”. Függetlenül mindenféle szövetségi alapszabályzattól vagy SZKT-határozattól, az működik, amit ők döntöttek. A magyarázat a legtöbb kérdésemre az, hogy ők úgy döntöttek. Látszik, hogy felkészültek a kérdéseimre, és előre tudták, mit fognak válaszolni: azt, hogy ők úgy döntöttek.

Ráadásul konszenzussal: „Evvel a döntéssel mindenki egyetértett kézfelemeléssel, hogy ez így jó.” Kérdem, hogy a karácsonyfalvi női jelöltek is? „Mindenki-mindenki egyetértett. Senki nem mondta, hogy ez most nekünk nem jó. Akkor senki nem szólt egy szót se.”

Godra
Godra Lehel, az oklándi RMDSZ-szervezet elnöke és polgármester-jelöltje. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Azt is egyetértésben döntötték el, hogy ha nem lesz előválasztás, akkor jelölő közgyűlés se legyen. A rangsorról csak a jelöltek döntsenek maguk között. Arra a kérdésemre, miért nem tartottak jelölő közgyűlést, az elnök azt válaszolja: „Eldöntöttük, hogy nem lesz előválasztás, és akkor választottuk a harmadik opciót, hogy egymás között. Ez a választmányi tagok döntése volt. Egy tanácsülés után egyöntetűen eldöntöttük, hogy egymás között fogjuk a rangsorolást csinálni. A széki RMDSZ jóváhagyta.”

Azaz a jelenlegi tanácsosok egyöntetűen eldöntötték, hogyan válasszák meg az új tanácsosokat. Erre a folyamatos helyi konszenzusra a fentiek is folyamatosan áldásukat adták: „A széki RMDSZ teljesen ránk bízta ezt a döntést. Volt körlevél kiküldve, nem csak széki, hanem országos is, de mindenki úgy csinálja az előválasztást, hogy itt helybe dönt”, állítja Godra.

Ezt nagyjából alátámasztja Bíró Barna Botond udvarhelyszéki elnök is, aki arra a kérdésre, hogy miért nem tartottak előválasztást Karácsonyfalván, azt válaszolta levélben: „Szövetség lévén az alulról való szerveződést bátorítja az RMDSZ. Megvannak a helyi testületeink, helyi szervezeteink, és ezek a szövetségi szabályzatok keretei között autonóm módon szerveződnek és járnak el a helyi ügyekben. Ennek értelmében döntenek arról is, hogy milyen formában szervezik meg a jelöltek kiválasztását. Ezt időben megtette a helyi szervezet és közölte a területi szervezet elnökségével. A területi szervezet elnökségéhez nem érkezett más, ettől eltérő álláspont a jelöltállítás lejárta utánig. Minden olyan esetben, amikor a helyi szervezetből kérték a szervezet helyi vezetősége részéről, vagy éppen a tagság részéről az előválasztások megszervezését, a területi szervezet erre megteremtette a lehetőséget és a feltételeket.”

Azt nem tudjuk, hogy érti, hogy „a területi szervezet elnökségéhez nem érkezett más, ettől eltérő álláspont a jelöltállítás lejárta utánig.” Ugyanis a jelöltállítás határideje eleinte március 16. volt, majd ezt kinyújtották júliusig, és Orbán Csaba már márciusban elküldött egy petíciót több széki és országos vezetőnek a témáról, többek közt Bírónak is. Az udvarhelyszéki RMDSZ elnökségén ezt a petíciót március 12-én iktatták, tehát még a régi határidő lejárta előtt.

Orbán kálváriája, vagy ha úgy tetszik: ámokfutása

Miért erőlteti Orbán, hogy legyenek a falunak olyan közösség által felkért tanácsosai, akikkel együtt tudnak dolgozni? Működtetik Karácsonyfalván a faluszékét, meséli, amelynek tagjai a tanácsosok, a közbirtokosság vezetőtanácsa, a papok, az egyház gondnoka, a kulturális egyesület elnöke, a cimborabírók, az iskola pedagógusai, tehát mindenki, aki a faluban kinevezett vagy választott tisztséget tölt be. A faluszéke nyitott, bárki bejöhet, és hozhat be problémát.

Orbán Csaba
Orbán Csaba. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Azért fontos a tanácsosok személye, mert a faluszékén megbeszélt problémákat és a hozott döntéseket ők kellene, hogy bevigyék a helyi tanácsba. Problémaként vagy tanácsi határozatjavaslatként. A faluszékével legeltetési rendtartásból, erdőlési rendtartásból és közrendtartásból álló helyi rendtartást szeretnének bevezetni. Ez lenne az autonómia csírája. Ezért lenne szükség a falu életében résztvevő tanácsosokra. Ezért szeretnék, hogy a közösség által felkért két hölgy is képviselje a falut az önkormányzati tanácsban.

Orbán Csaba karácsonyfalvi lakos és RMDSZ-tag minőségében írta meg és küldte el március 11-én a petícióját Bíró Barna Botond és Antal Lóránt széki elnököknek, valamint Kolumbán Dávidnak, a Szabályzatfelügyelő Bizottság helyi elnökének. Egy hét múlva, miután nem kapott választ senkitől, elküldte tudomásul vételre Kolozsvárra, a szövetségi elnöki hivatalba és a Nőszövetségnek, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságnak és a szövetségi etikai és fegyelmi bizottságnak.

Címlista
Orbán Csaba címlistája. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Minekutána három hónapig nem kapott választ senkitől, újra felvette a kesztyűt, és levelet írt június 15-én a széki RMDSZ vezetőinek, majd 28-án a kolozsvári országos vezetőségnek. Semmi válasz. Kihallgatást kért Bíró Barna Botondtól és Antal Lóránttól. Sikerült találkoznia velük, de ők azt mondták, hogy részükről az ügy le van zárva, és marad minden a régiben. Megígérték, hogy kap majd választ a peticíóra is. Az RMDSZ részéről mindent szabályszerűnek találtak az Oklándon történtekben, és barátilag azt sugallták, hogy nem jó széllel szemben pisilni.

Aztán Orbán júliusban levelet küldött a SZÁT-nak és az összes tagjának külön-külön, magyarázatot kérve. Semmire nem kapott választ, március óta egyetlen válaszlevelet nem kapott a panaszaira.

Panaszlevél
Orbán Csaba panasza. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Akárhányszor beszélgetek Orbán Csabával, fejből sorolja a dátumokat, a be nem tartott szabályzati cikkelyeket, a helyi és országos vezetőket és a SZÁT-tagokat, akiknek írt. Ezelőtt egy hónappal, mikor először beszéltünk erről a témáról, még meg volt győződve, hogy valaki csak meg fogja hallgatni. Még most is reménykedik titkon, hogy egyszer csak kap majd valakitől egy válaszlevelet, de már kezd beletörődni abba, hogy ez nem fog megtörténni.

Mit mond erről Bíró Barna Botond?

„Minden olyan esetben, amikor a helyi szervezeteink segítséget kérnek tőlünk, igyekszünk segíteni. Különbséget kell tenni a segítségkérés és egy procedúra fellebbezése között. Ez esetben az utóbbi történt meg egy olyan személy részéről, akinek érintettsége is, ha szigorúan vesszük, megkérdőjelezhető lenne.”

Tehát nem azt nézik, hogy Orbánnak igaza van-e, hanem azt, hogy mennyire érintett. Szerintük nem érintett. Ha Orbán a saját hatalmáért, a saját pozíciójáért kaparna, akkor érintett lenne, de így, hogy kisebb közösségük által felkért női jelöltek érdekében harcol, megkérdőjelezhető az érintettsége.

Az emberek egyik része ilyen helyzetben feldühödik, és beáll egy másik pártba, vagy függetlenként szalad neki fejjel a Szövetségnek, netán pártot alapít. Másik részük nyel egyet, és megmagyarázza magának, hogy az egység a fontos, és tenni csak a Szövetség keretében érdemes, ezért nyel még egyet, és négy év múlva ismét megpróbálkozik tiszta lábbal beevickélni a mocsárba. Ismét kap egy pofont, ismét nyel egyet, és ez így megy hosszú éveken keresztül.

Orbán Csaba ez utóbbi típusba tartozik. Négy évvel ezelőtt, mikor ő jelentkezett tanácsosnak, mellbedöfte az oklándi RMDSZ, de ő idén is odatartotta a mellét, és ismét kapott egy szúrást. Talán még nagyobbat, mint a múltkor. Még reménykedik, hogy valaki észreveszi odabentről a vérző mellét, és elkezd foglalkozni az ügyével, de senki nem kíván a púpjára még egy oklándi semmicske kis konfliktust. Közben Orbán Csaba elvérzik. Hozzá hasonlóan még pár száz vagy pár ezer ember az országban, akik jóhiszeműen akarnak részt vállalni a munkából, dolgozni a közösségükért, de nem férnek oda, mert a hatalmi rendszer a nehezen kiépített komasági rendszert védi.

Kiket rangsorolt az említett gyűlés a közösség által felkért hölgyek elé? Az első karácsonyfalvi helyre, azaz a végső lista negyedik helyére egy úriember került, aki minden forrásunk szerint a polgármester-jelölthöz nagyon közel áll, több forrásunk szerint a helyi RMDSZ-elnök sógora. A nevét nem írom le, mert nem a személyét szeretném támadni, csak a jelenséget érzékeltetni.

A második karácsonyfalvi helyre, azaz a nagy lista hetedik helyére a jegyző veje került. A harmadik karácsonyfalvi helyre, azaz a lista tizedik helyére került az egyik női jelölt, mert az SZKT azt parancsolta. Mivel csak kilenctagú a tanács, a harmadik karácsonyfalvi férfi tanácsosjelölt, aki a karácsonyfalviak szerint eddig a legtöbbet tette a faluért ebben a mandátumban, illetve a másik női jelölt nem jutott bejutó helyre. „Ez lett a döntés.” A sógor és a vej bejutott, aki sokat tett a közösségért, és aki nő, az nem.

A nőké az elsőbbség az utolsó helyekre

Amint fentebb Godra Lehel helyi RMDSZ-elnök nyilatkozta, egy tanácsülés után a helyi „választmány” úgy döntött, a jelöltek egymás között döntik el a végső sorrendet. A rangsoroló gyűlés azzal kezdődött, hogy felajánlották az egyik hölgynek a harmadik karácsonyfalvi helyet, meséli Godra, majd szavazással eldöntötték, melyik hölgy kapja meg.

A női jelöltek erre úgy emlékeznek, hogy a gyűlésen a harmadik helyről volt szó, és nem a harmadik karácsonyfalvi, azaz összességében a lista tizedik helyéről. Nekik úgy adták be a történetet, hogy tiszteletből az egyik női jelölt megkapja a harmadik helyet. Semmi nem jelezte, hogy a lista tizedik, éppen csak hogy bejutó helyét ajánlják nekik, ők ott ezt nem is értették.

„Ha alapjáraton a harmadik helyre szavaztak, hogy kerültem a majdnem kieső helyre?”, kérdi beszélgetésünk elején a végül befutó helyre került hölgy, Benedek Ágnes, akinek bő fél évvel az esemény után sem mondta el senki, amit Godra nekem elmondott. Hogy a harmadik karácsonyfalvi helyről volt szó, ami a legutolsó bejutó helynek a PR-neve.

A jelöltek szavaztak, hogy melyik hölgy foglalja el ezt a helyet. Benedek Ágnes lett a befutó. Valószínűleg előre el volt „döntve”, hogy kit választanak, mesélik a hölgyek, mert abban a pillanatban, ahogy lejárt a szavazás, rögtön elő is vették a szomszéd helyiségből a következő, rangsoroló szavazás szavazólapjait, amin az ő neve már nem szerepelt, csak a Kovács Katié. Olyan hirtelen vették elő a lapokat, hogy látszott, nem ott helyben szerkesztették meg őket, előre ki voltak nyomtatva.

Az is az előre eldöntöttségre utal, mondják, hogy mikor előzőleg Arros Orsolya, a széki nőszervezet elnöke felhívta telefonon a helyi elnököt, Godrát, hogy hány női jelöltjük van, és kik azok, mert szeretné felvenni velük a kapcsolatot, akkor Godra azt mondta, hogy egy jelöltjük van, és csak Ági nevét és elérhetőségét adta meg, Katiét nem. Ági elment egyedül egy gyűlésre, amire Arros meghívta. Nem értette, hogy Kati miért nem megy. Utólag derült ki, hogy Katit nem is hívták meg, hisz nem is tudtak róla.

A rangsoroló gyűlésen utána előkerültek a szavazólapok, és megszavazták egymás között a sorrendet. Ági helyéről nem is kellett szavazni, teljesen egyértelmű volt, hogy ő tiszteletből megkapja a legutolsó befutó helyet. Ő még akkor úgy tudta, hogy a harmadik helyen lesz, nem a tizediken. Esélye sem volt részt venni a rangsoroláson, nem is írták fel a nevét a szavazólapokra. Ha véletlenül nem jut be, mert jön egy független vagy más pártbéli jelölt, akkor jogosan kérdezheti, hogy miért nem adták meg neki a lehetőséget, hogy versengjen egy jobb helyért.

A régi gárda előre sorolta magát: első lett a polgármester-jelölt RMDSZ-elnök, második a jelenlegi polgármester, harmadik az alpolgármester-jelölt, negyedik az elnök sógora.

RMDSZ-jelöltlista
Az oklándi tanácsosjelöltek listája. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Godra a kérdésre, hogy miért nem akarnak női jelölteket a tanácsba, azt válaszolta, hogy semmi bajuk nincs a nőkkel, sőt, az egyik nő még családi barátjuk is. Csak most úgy döntöttek.

Idézek is egy kis részletet a beszélgetésből:

– S miért döntöttek így?

– Az RMDSZ belső rendszabályzata írja, hogy bejutó helyet kell ajánlani 34 éven alulinak, vagy egy női képviselőnek.

– Mert ha nem írta volna elő az SZKT-nak az a határozata, akkor Önök nem ajánlottak volna fel bejutó helyet?

– Hát, őszintén mondva, nem.

Következetesség és szövegértés a helyi és a fenti RMDSZ-ben

Godra, az oklándi RMDSZ-elnök az interjúban az RMDSZ belső rendszabályzatára hivatkozik, miszerint helyet kell biztosítani egy 34 év alatti vagy női jelöltnek. Valójában nem a Szövetség belső rendszabályzata írja, hanem az SZKT egy idei határozata, nem 34, hanem 35 év a korhatár, és nem „vagy” szócska szerepel a 35 év alatti és a nő között, hanem „és”.

RMDSZ-szabályzat
Jelöltállítási szabályzat az RMDSZ-ben. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Ezt kifogásolja Orbán is a petíciójában és minden levelében. Szerinte helyet kellett volna adjanak egy fiatalnak és egy nőnek, azaz két embernek. Ők úgy remélték, hogy a nőnek fenntartott helyet elfoglalhatja Kati, és a fiatalnak fenntartott helyet Ági. Godráék másképp gondolták, összevonták a fenntartott helyeket, egyetlenegy helyet adtak egy fiatal nőnek, a legutolsó esélyeset, és még azt is sajnálják.

Az oklándi RMDSZ gondolkodása több helyen is ellentmondásokba torkoll. A kérdésre, hogy miért nem tartottak előválasztást Karácsonyfalván, ha öt jelölt volt három helyre, Godra azt válaszolta, hogy „Ez nem Karácsonyfalva szinten, ez Oklánd szinten működik.” Oklándi RMDSZ van, nem karácsonyfalvi, magyarázza, a jelölteket községi szinten rangsorolják.

Mikor azt mondja, hogy a harmadik karácsonyfalvi helyet felajánlották az egyik nőnek, rákérdezek, hogy akkor mégis faluszinten, nem községi szinten folyik a rangsorolás? Felháborodva kér, hogy hallgassam végig, de eltereli a szót. Egyértelmű, hogy a jelöltlista az aktuális érdekük szerint hol községi szintű, hol falusi szintű, és ez ötpercenként változhat. Godra arra sem emlékszik, hogy korábban 4-3-2 volt a karácsonyfalvi-oklándi-újfalusi tanácsosok száma.

Az sem tiszta, ki és mikor döntötte el, hogy az ülés elején utolsó helyre sorolt női jelölt nem vehet részt a későbbi rangsoroláson. Az elnök állítja, hogy ott a gyűlésen döntöttek így. A hölgyek szerint kész döntés elé állították őket. Utólag tudatosították, mennyire rosszul esett nekik ez a diszkrimináció.

A választmány meghatározása sem egyértelmű, ezért tettük fent idézőjelbe. Godra szerint a mindenkori tanácsosokból áll, Orbán szerint nem csak a tanácsosokból, és azért hívják választmánynak, mert a tagság választja meg. Orbán szerint az nem választmány, hogy az önjelölt tanácsosok egymást rangsorolják, a tagok nélkül, majd elnevezik magukat választmánynak.

Az RMDSZ alapszabályzatának 19. cikkelye szerint a választmányt a közgyűlés választja, meghatározza a létszámát, és biztosítja, hogy legkevesebb minden harmadik tagja nő legyen. De mivel közgyűlést nem tartottak, jogszerűen megválasztott választmány sem lehet, állítja Orbán, aki szerint évek óta törvénytelenül működik az egész oklándi RMDSZ.

Választmány
Mitől választmány a választmány? Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Godra elismerte, hogy nem szoktak közgyűléseket tartani. „A közgyűlésen megvan, hogy hány személy kellene, hogy jelen legyen, de ha nincs annyi személy jelen, akkor nem tudod csinálni”, mondja az elnök, aki ezzel le is tudta a kérdést. Szerinte a községben amúgy is csak a tanácsosok RMDSZ-tagok, mert ők fizetnek csak tagsági díjat.

Az oklándi helyzet valószínűleg nem egyedülálló, és híven tükrözi a székelyföldi politika jelenlegi mélypontját: egy kilenc-tíz tagú helyi szervezetnek teljhatalma van egy több mint ezer lelket számláló községben. Ők adják a polgármestert és a tanácsosokat is, ők döntenek el mindent a községben, sem fentről, sem lentről nem kérheti őket számon senki. Közgyűléseket nem tartanak, sehogy nem érintkeznek a tagsággal. A tagsági díjat is csak maguktól szedik be, ezzel biztosítják, hogy csak ők legyenek aktív tagok a faluban.

A kérdésre, hogy mennyire tapasztal klikkesedést egy-egy helyi szervezetben, ahol a polgármester vagy a helyi elnök a saját emberein kívül senki mást nem akar odaengedni a tanácsba, a széki elnök Bíró Barna Botond megkerülte a válaszadást:

„Beszélgetésünk fókuszát megtartva kijelenthetem, hogy az Oklánd községi polgármester és RMDSZ érti a helyi közösséget, ennek kéréseit és igyekszik a közösségi igény alapján megszervezni az önkormányzati munkát. Nyilván vannak és lehetnek hiányosságok, mint mindenhol, hiszen csak az nem téved, aki nem dolgozik. De sem a hozzáállás, sem pedig az elvárt eredmények megvalósítása terén nem jött közösségi panasz az elmúlt évtizedben a községből. Ezt a választási eredmények is hűen tükrözik. Természetesen, mint minden településen, itt is vannak és lehetnek olyan egyének, akik más mércét használnak a helyi vezetés munkájának vagy akár teljesítményének megítélésekor, mint a közösség nagy része, és ennek hangot is adnak különböző módon, de ezt egy politikusnak tudomásul kell venni, és ezekre a hangokra is oda kell figyelni. Összegezve, jelenleg nincs semmi okunk kételkedni a helyi polgármester és RMDSZ társadalmi támogatottságát illetően.”

Oklánd
Oklánd madártávlatból. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

A karácsonyfalviak szerint Cseke Miklós jelenlegi polgármester az ész ebben az egészben, Godra is az ő embere, azt csinálja, amit Cseke mond. Oklándi ismerősöm szerint Csekével nem nagyon mer senki szembemenni a községben, mert ott a legnagyobb munkaadó az elhelyező központ, amelyet Cseke felesége igazgat. Mindenkinek van valakije, aki az elhelyező központnál dolgozik, ezért senki nem meri kritizálni a polgármestert, mert számonkérik az ott dolgozó rokonán.

Senki nem szeretné, hogy a rokona elveszítse az állását, vagy nehéz helyzetbe kerüljön az ő véleménye miatt. Innen a hatalmas egyetértés a faluban. Azt is mesélik az oklándiak, hogy az elhelyező központot hamarosan felszámolják, és megtörténhet, hogy csökken Cseke „társadalmi támogatottsága”.

Arra a kérdésre, hogy szerinte szabályosan zajlott-e a karácsonyfalvi jelöltállítás, Bíró azt válaszolta:

„Szabályossági kérdésekben a vélemények másodrendűek, mivel szubjektivitást tartalmazhatnak. Ilyen jellegű kérdésekben azon testületek álláspontját tartom mérvadónak, amelyek hivatottak a szabályokat kizárólagosan értelmezni. Ezen testületek vizsgálták az oklándi jelöltállítás folyamatát, és megállapították, hogy a szabályzatainknak megfelelően történt.”

De ha kivizsgálták, miért nem válaszoltak Orbán Csaba iktatott panaszaira a kivizsgálás eredményével?

Bíró Barna Botond kérdéseimre küldött válaszaiban is vannak ellentmondások. Határozottan állítja, hogy „az alulról való szerveződést bátorítja az RMDSZ”, nem akarnak beleszólni az oklándi helyi szervezet dolgaiba, de megkérdőjelezi Orbán érintettségét, aki egyszerű RMDSZ-tagként szeretné, hogy a helyi közösség, a helyi tagság válassza ki a jelölteket és válassza meg a választmányát, ne pedig a községi RMDSZ vezetői.

Amikor érdeke fűződik hozzá, a széki RMDSZ teljesen átírja a helyi döntéseket. Három faluval feljebb, Szentegyházán két választással ezelőtt a Szövetség megvonta a bizalmat a bejutott tanácsosaitól, hogy a listán hátrébb lévő, kétes célú emberek jussanak tanácsosi mandátumhoz. Az alábbi kisfilmet 2014 novemberében készítettük:

Orbán állítja, az SZKT határozatából semmit sem tartottak be.

Helyhatósági választások
SZKT-határozat a felkészülésről a helyhatósági választásokra. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Kampány: nem volt. Megfelelő jelöltek kiválasztása: a közösség mellőzésével történt. Beszámoló: a tanácsosok részéről nyilvánosan nem volt. A helyi közösség megítélésének, szükségleteinek tükrözése: semmibe véve. A közösség széleskörű bevonása a jelöltállítási folyamatba: szűkkörűen sem vonták be.

Az RMDSZ felkészül
Az RMDSZ jelöltállítási szabályzata a helyhatósági választásokra. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Az SZKT januári határozatának 9. cikkelyének a 9. alpontja szerint a rangsorolásra vonatkozó óvásokat a rangsorolás nyilvánosságra hozatalát követő 24 órán belül lehet megtenni. Csakhogy az oklándi rangsorolást nem hozták nyilvánosságra, még magukkal a jelöltekkel sem közölték hivatalosan a végleges listát, nem hogy a tagsággal.

A nők helye az RMDSZ választási listáin

Mennyire gyakori vidékünkön az, hogy a női jelölteket a lista végére sorolják, kérdeztem Bíró Barna Botondtól. A „2016-os helyhatósági választásokon a jelöltjeink közel 56%-a szerzett mandátumot és a női jelöltek 42,5%-a. Észlelhető egy csekély eltérés, de azt a következtetést, hogy a lista végére kerülnek a női jelöltek, meredek lenne megállapítani”, válaszolta Bíró.

Az 56%-os átlagban már a nők is benne vannak, tehát ha a férfi jelöltek bejutási arányát nézzük, az valószínűleg közelebb áll a 60%-hoz, vagy akár meg is haladja azt. Míg egy férfi jelöltnek kb. 40% esélye van kiesni, egy női jelölt kiesésének közel 60% az esélye. Habár Bíró csekély eltérést lát a számok között, én az arányokból úgy látom, ha nő vagy, közel 50%-kal nagyobb eséllyel sorolnak kieső helyre.

„A 2016-os választások eredményeként Udvarhelyszéken 225 tanácsosi mandátumot szerzett a Szövetség, ebből 22 nő”, írta Bíró. Tehát Udvarhelyszéken az RMDSZ tanácsosainak kevesebb mint a tizede nő.

Arros Orsolya, a széki Nőszervezet elnöke egy olyan statisztikát is átküldött, melyben az összes önkormányzati képviselő szerepel (a helyi tanácsosok mellett polgármesterek és megyei tanácsosok is. Eszerint a 2016-2020-as választási ciklusban az RMDSZ-nek Udvarhelyszéken összesen 254 önkormányzati képviselője volt, közülük összesen 22 nő: 21 helyi tanácsos és 1 alpolgármester. Az arány 8,66%, írta Arros. Az udvarhelyszéki számok kisebbek, mint a csíkiak, ahol 12,45% a nők aránya, és három női alpolgármesterük van. Gyergyószéken 14% a nők aránya, és a két megyei tanácsosból egyik nő.

„Az RMDSZ Nőszervezetnek az egyik célkitűzése az, hogy növelje a nők részvételét a döntéshozatalban, bátorítva és támogatva őket. Éppen ezért online most zajlik egy 10 alkalmas képzés, ez egy fantasztikus dolog, le a kalappal előttük. Felkészült hölgyek nélkül nehéz a döntéshozatalban a nők arányát elemezni. Viszont azt látom, hogy ahol a nők vezető pozícióba kerültek, ott mintha szárnyakat kaptak volna, rengeteg a megvalósítás, jó az együttműködés politikai szimpátiától függetlenül, és rengeteg új dolog elindul.

Az eredményeket látva abszolút hiszek a kvóta pozitív hatásában, annak ellenére, hogy ezelőtt 5 évvel nem voltam ennyire optimista.  Kvótától függetlenül, több nagyszerű  példám van női politikai vezetőkre, szívesen mesélek róluk, örülök, hogy kapcsolatban vagyok ezekkel a nőkkel Erdély minden területén. Sajnos ez Székelyföldre annyira nem jellemző”, meséli Arros, majd folytatja:

„Visszatérve a képzésekhez: a teória mellett természetesen a gyakorlatban le kell ülni a jelenlegi vezetőkkel és  kérni a befutó női tanácsoshelyeket. Erre van SZKT javaslat is, 15%. Ezt én széki gyűlésen meg is tettem, viszont nem vertem az asztalt két ököllel, hogy márpedig annyi az annyi. Amint többször is elmondtam, nem bírom sem az agressziót, sem a sunyiságot, inkább a nyíltan megfogalmazott igények hatásában bízok. Azt a módszert választottam, hogy januárban felhívtam minden helyi RMDSZ-elnököt vagy polgármestert, és megkértem, hogy tegyenek meg mindent, hogy a befutó helyeken legyen meg a 15%, olyan helyi nőket bevonva, akik eddig is tevékenykedtek, közösségi vezetők.”

Az oklándi történetet Arros nem sorolja a sikertörténetek közé: „Oklándon örültem Ágnes és Kati jelölésének, később tőlük tudtam meg, hogy Ágnes marad csak befutó helyen. Azonnal kértem ennek az orvoslását, és ekkor belefutottam az általam csak "férfi egónak" nevezett akármibe. Nem volt elég erőm kivitelezni a második női jelölt befutó helyét. Ez számomra abszolút kudarc, amelynek vállalom a következményeit is.”

A nők helye Oklándon a mosogatókagylónál van

„Minket azért kértek fel, hogy a Dungó kulturális egyesület tagjaiként próbáljunk meg megvalósítani valamit abból, amit mi szeretnénk a faluban. Ezért keresett meg a mérnök úr és a pap néni, hogy vállalnánk-e”, meséli Kati és Ági, hogyan is kerültek ebbe a történetbe. „Olyan tanácsosok is voltak eddig, akik oda sem jártak a tanácsülésekre, a falu érdekeit nem képviselték”, mondják.

Ági határozott: „Én ha már odakerülök, akkor harcolni fogok a sajátunkért. Mert eddig olyan is volt, hogy a karácsonyfalvi a sajátja ellen szavazott. Én azért megyek oda alapjáraton, hogy valamit változtassunk, ha tudunk. Nekem vannak ilyen elhatározásaim az itteni dolgokról, amiket be szeretnék vinni az egészbe, és ezeket nem fogom hagyni. Például a lopások. Ezt is valamilyen szinten a helyi vezetőség kellene megoldja, hogy ne lopjanak meg, ha kell, ha nem. Ilyen jellegű próbálkozás semmi nincs. Az sincs, hogy a szocisak ledolgozzák a napjaikat, hogy látszódjon a munkájuk, hogy miért is kapnak ők meg 9 napot.

Oda kerültünk, hogy van ez a Szelídgesztenye Fesztiválunk, negyedik éve egy lejt nem ad a tanács, mikor erre lennének keretei. Jó, odaadjuk a kultúrt, de pénzt ne kérjetek, mert nincs. Hát hogy ne lenne? Minimális összeget szeretnénk.

Nekem most az egyik szívfájdalmam az óvodai fűtés, 16 fokban télen üldögélnek a gyerekeink, és fagyoskodnak. Egy akkora teremben van egy kicsi kandalló. Nagykabátban, két nadrágban, bakancsban üldögélnek télen. Nem hiszem, hogy erre ne lenne pályázat, vagy ne lenne pénz. Ha pályáznának, lenne pénz rá. Ha a helyi vezetőség alkalmazna egy embert, aki pályázatokkal foglalkozik, nézi a pályázatokat, satöbbi, sokkal több pénzt tudna lehívni.”

Kati folytatja a teendők listáját: „Nekem két fiam van, nagyon sokat sportolnak, szeretnek futballozni, a nagyobbik benne is van az oklándi csapatban, a kicsikének most lesz buletinje, hogy le tudják igazolni. Itt a faluban egyszerűen nincs egy focipálya. Nem is az, hogy focipálya, de lenne legalább egy hely, ahol azt a labdát egy kicsit rúgják, ha akad egy órájuk. Le szoktak menni, Oklándon ki szokták venni a focipályát, ami a tanácsé. A három falué lenne, én úgy gondolom. Ha megyen az oklándi, nem kell fizetnie, de ha megy a karácsonyfalvi, neki meg kell fizetnie. Kérdem én ezt, hogy miért? Ez a falu is érdemelne egy focipályát, vannak elég sokan gyermekek.

Vagy a félbehagyott játszóteret befejezni. Mert tettek egy csúszdát. Tettek egy hintát. Bé nem kerítették. Egy kicsi sima helyet nem csináltak körülötte. A gyermek, ha lecsúszik a nagy kanyarban, az útra fut. Lennének ilyen dolgaink.”

Az eddigi politikai pályafutásuk nem volt gazdag kellemes élményekben. Nem túl nagy örömmel emlékeznek a rangsoroló gyűlésre. Nem voltak felkészülve arra, hogy ennyire aljas lesz az egész.

„Lehel azt mondta, hogy mindenki egyetértett. Nem tudtuk, hogy miről is kell szóljon az egész. Képzeld el, hogy nincs időd meggondolni. Mivel nem forogtunk még ilyenben, és nem voltunk tisztában a dolgokkal. Csak úgy néztünk a kerekasztalnál, hogy valami nem jó. Éjjel, mikor lehiggadtunk, akkor jutottak eszünkbe a dolgok. Még mi nem vagyunk benne annyira a politikában, s ezért nem tudtunk ott annyira válaszolni.”

„Kicsit megalázónak találja az ember. Vagy nem is hogy megalázó, csak ezek után megalázó, hogy tudod, hogy nem volt helyes az egész eljárás. Ezért így rosszul esik.”

„Azt hinné az ember, hogy odamegy, és ha ennyi ember van ott, akkor valami hivatalosan játszódik le, nincsen eltervezve már előre, nincs lebeszélve. Én azt is el tudom képzelni, hogy egyesével felkértek mindenkit, hogy kire kell szavazni. Ezt is kinézem az egész dologból, hogy ez már le volt előre telefonálva, hogy ki hogy mint merre. Sőt hallottam is, hogy így történt.”

„Kicsit rosszul esik, hogy már előre lejátszodják, mert az sem biztos, hogy tudják, hogy ki vagyok, mi vagyok, és esetleg mit szeretnék az egészben, s már le vagyok írva, hogy nincs mit ott keressek.”

„A faluból lettek volna, akik támogatnak, ezért szerette volna a mérnök úr, hogy legyen egy előszavazás. Papírozva annyira vagyunk, hogy még iktatót sem kap semmi, hogy ne legyen hivatalosan. Mérnök úr már tapos szerencsétlen évek óta, de annyira próbálják leírni, hogy… Kár, mert ő őszintén próbálna eljárni a dolgokkal, de örökké van egy kiskapu, ahol ki tudják játszodni, sajnos. A falunak döntő szava lenne ebben, hogy ki képviseli őt. A falu szavazzon, ne ők. Leírjuk azt az 5-6 nevet, s a falu döntse el, hogy ki legyen az a 3, aki képviseli.”

„Miért? Azt sem tudják, hogy mitől félnek. Mi effektív nem így mentünk oda, hogy visszautasítást kapjunk. Ez, ami fájó, hogy már alapjáraton eldöntötték, hogy mi nem kellünk oda. Csak mint törvény, muszáj valamit csináljanak vele.”

„Egy nőnek is legyen olyan joga, mint a férfiaknak. S mi nem ezt kaptuk, mikor odamentünk, hogy igenis, úgy fogadunk, mint a többit, hanem úgy egy kicsit félretaszítottak, látszott, hogy mi nők ki voltunk a körből taszítva. S ez így nem esik jól. Ha lenne ott tíz nő, s bejönne két férfi, nekem nem lenne lelkem, hogy őket cseszegessem.”

„S aztán nem beszélve arról, hogy mint nőket, hogy fogadtak minket. Tisztelet a kivételnek, nevet nem mondok, mert még itt kell, hogy éljünk a környéken, ugye. De azért voltak nagyon rossz megjegyzések.

Valakinek mosogatnia is kell, például azt mondták.

Jó, tudjuk, hogy falun élünk, de úgyis, na, az ember egy kicsi tiszteletet csak elvár. És még egyebet is meg kellene tanulnunk szerintük, de azt már nem akarjuk elmondani, nem szeretnénk címlapon látni.”

Végül csak elmondják, hogy mit kellene megtanulniuk a férfi tanácsosok szerint, de előbb megígértetik velem, hogy nem írom le. Megígérem. Teljesen érthető, hogy nem akarnak teljesen kipakolni, mert itt kell még élniük ezek közt az emberek közt.

Női tanácsosjelöltek az RMDSZ-ben
Kovács Katalin és Benedek Ágnes, az oklándi RMDSZ tanácsosjelöltjei. Fotó: Egyed Ufó Zoltán

Inkább undort érzek a hangjukban, mint lelkes örömöt, amikor az oklándi tanácsról beszélnek. De hogyan tovább, akarják-e folytatni, kérdeztem őket.

Kati: „Én belé kezdtem fáradni. Azt szokták mondani, hogy széllel szemközt pisilni nem lehet, mert úgyis visszafújja.”

Ági: „Én úgy vagyok vele, hogy ezt most azért csinálom végig, mert elméletileg be fogok kerülni. Ezen az egészen nem tudunk változtatni, de legalább meg tudjuk próbálni, hogy ami a miénk, harcoljunk érte.”

Ági harca nem ígérkezik könnyűnek. Arros Orsolya megígérte, hogy az első tanácsülésekre elkíséri őt. Orbán Csaba pedig azt ígérte, hogy végig ott lesz mellette, és filmezi a tanácsüléseket. Az sem lesz könnyű, én voltam már falusi tanácsüléseken fotózni-filmezni, és tudom, hogy a falusi tanács úgy fél a kamerától, mint ördög a tömjéntől. Jogosan, hisz az ott készülő felvételek legtöbb esetben inkább a paródia műfajba illenek.

Hogy Benedek Ági, a karácsonyfalvi jelölt fog-e mosogatni a tanácsülésről készülő filmben, vagy hogy egyáltalán bejut-e az utolsó helyről a tanácsba, ez maradjon a rendező meglepetése.

Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért