A szerelem sokba kerül. Az előző, az időskorúak digitális oktatásával kapcsolatos, megoldásfókuszú cikkemre készültem, amikor egy digitális oktatásban jártas ismerősöm figyelmeztetett arra, hogy Erdélyben, Csík vidékén is nagyon elterjedtek a romantikus csalások.
A cikkben megszólaló hölgy személyesen is ismer olyat, akivel Udvarhelyszéken előfordult ilyesmi, de a Facebookon is látott erre figyelmeztető felhívást.
Romániában létezik digitális csalás elleni stratégia, de még a szerzőik is elismerik, hogy az ország csehül áll mind a megelőzés, mind a bűnüldözés, mind a tájékoztató kampányok és az intézmények közötti koordináció területén. Mivel az eseteknek csupán 28 százalékát jelentik a hatóságoknál és csak az áldozatok 4 százaléka kapja vissza a pénzét, a megelőzésre és a tájékoztató kampányokra, a digitális műveltség terjesztésére kell fektetni a hangsúlyt – ajánlják a nagy nemzetközi szervezetek is.
Ebben a cikkben megnézünk néhány gyakori csalásformát, amely Romániában is szedi áldozatait, és megnézzük, hogyan védekezik a digitális fejlettségéről híres Észtország a csalásokkal szemben. A balti és skandináv megoldásoknál arra is kitérünk, hogyan jelent veszélyt a digitális csalások egy speciális formája, a propaganda és a dezinformáció a demokráciára. S hogy miért kellene pár tündét telepíteni Erdélybe is, azt majd eláruljuk a végén.
Kezdjük a romantikus szállal! Hogy kerül a bankba egy csalódott, síró nő?
Szerelem az utolsó centig
Mint a legtöbb csalás, a klasszikus romantikus csalás is az érzelmekre, szükségletekre bazíroz.
A közösségi oldalakon egyedülálló vagy özvegy párkapcsolati viszonyt megjelölő, magányos nőket behálózza egy külföldi férfi. Vagy nő, aki férfinak adja ki magát. Igazából bárki, akár nő is lehet a chatvonal másik végén. Mindenesetre mindig tudja, mit kell mondani a rendszerint idős vagy középkorú szimpátiájának, akinek hevesen udvarol.
Kéri, hogy az érintett tartsa titokban a kapcsolatot. Intő jel, mert tiszta szándékú udvarló nem kéri explicite, hogy titkolózzunk a családunk előtt. Nem ritkán a családja, barátai ellen hangolja az illetőt, elszigeteli a környezetétől és megingatja a bizalmát a körülötte élőkben.
Amikor a kapcsolat odáig fejlődik, hogy a személyes találkozás lehetne a következő lépés, akkor a „férfi”, aki gyakran katonatisztnek adja ki magát, hirtelen anyagi nehézségekre panaszkodik.
Lehet, hogy beteget jelent, a kezelési költségre kér pénzt. Vagy a gyermekét kell kimentenie valamilyen szerencsétlenségből. Vagy hozzánk akar utazni, de még nem kapta meg a fizetését, nyugdíját.
Az addig magányos, szerelmes nő, aki visszakapta a hitét abban, hogy lehet még vonzó valaki szemében, nem akarja elveszíteni a boldog közös jövő illúzióját, ezért átutalja a szükséges pénzt. A banki dolgozók próbálják lebeszélni, de hajthatatlan, akár nagy összegű hitelt is felvesz. A pénz átutalása után az illúzió szertefoszlik, az udvarló eltűnik.
Férfiakkal is megtörténik, de kevésbé romantikus módon, inkább a hiúságukat kihasználva. Őket inkább online videós szexre biztatják, a fizikai adottságaikat dicsérik, majd a felvételekkel zsarolni kezdik. Ufó írt erről hosszabb cikket, amikor őt is megpróbálták behálózni.
Megszólalásig hasonló: a deepfake technológiák
A romantikus csalók ellophatják más emberek személyazonosságát – fotóit, hangját –, és a mesterséges intelligencia segítségével akár videóüzenetet is küldhetnek. A technológia fejlettsége lehetővé teszi, hogy teljesen élethű üzeneteket halljunk, lássunk ismerőseinkről, ismert influenszerekről.
Ennek a kivédésére tesztelik a DeFake vagy AntiFake nevű amerikai szoftvert, amely zajos hangjeleket épít be felvétel készítésekor a hanganyagba. Az emberi fül nem tesz különbséget, de az AI igen, és teljesen más hangot generál, mint a saját hangunk. A DeFake főleg az olyan csalások megelőzésére alkalmas, ahol „rokonok” hívják fel a rendszerint idős embert – például unoka –, hogy sürgősen pénzre van szüksége, hogy kimenekítsük egy súlyos balesetből vagy akár egy balhéból.
Ilyenkor időszűkét teremtenek, és titoktartást kérnek a csalók. Gyorsan kell a pénz, le se tegye a nagyszülő a telefont és a szülőket se értesítse semmiképp. Ha gyorsan és titokban kell a pénz, fogjunk gyanút, és legalább néhány telefonhívással ellenőrizzük a hallottakat.
Semmiképp se utaljunk olyan embernek, akivel személyesen még nem találkoztunk. Az unokánknak sem lehet olyan gyorsan szüksége pénzre, hogy legalább a szüleit vagy a rendőrséget ne kérdezzük meg, történt-e valami baja a gyereknek.
Mesterségem címere: bankár
Jelenleg Romániában az egyik leggyakoribb átverési forgatókönyv a spoofing névre hallgat. A csaló a telefonban banki vagy hatósági alkalmazottnak adja ki magát. A képernyőn megjelenő telefonszám megegyezik a bank vagy hatóság hivatalos elérhetőségével. A csaló gyakran fel is szólítja az áldozatot, hogy ellenőrizze az intézmény weboldalán, hogy ez a hivatalos számuk.
Valójában a hívás az internetről érkezik, a csalók VoIP-alapú technológiával elmaszkírozzák az igazi hívószámukat. Általában azzal az ürüggyel hívnak, hogy értesítsenek, jóváhagyták a hitelkérelmet. Amikor az illető tiltakozik, a csaló azt mondja, hogy az adatai kompromittálódtak, és rendőrségi bejelentést tesz. Néhány percen belül egy „rendőr” is felhívja – valójában ugyanaz a csaló –, aki együttműködést kér, hogy „elkapják a bűnözőket”.
A kiberbiztonsági igazgatóság vezetője szerint a folyamatosan változó technológiai jellemzők helyett inkább
a viselkedési forgatókönyvre ajánlatos figyelni:
- Erős pozitív vagy negatív érzelmi hatás. Például nyertünk egy díjat vagy valaki hitelt vett fel a nevünkre.
- Sürgetés: azonnali döntést követelnek, és már csak kevés idő, vagy kevés lehetőség maradt átvenni a díjat, megmenekülni a kéretlen hiteltől.
- Adatkérés / hozzáféréskérés. Például személyes adatok bekérése, felszólítás alkalmazások telepítésére, új fiók nyitásának sürgetése, olyan bankkártya adatok elkérése, mint például a kártyaszám, biztonsági kód és az érvényességi idő lejárta.
Bármennyire is lelombozó, nem fogunk olyan versenyen jelentős összegű pénzt nyerni, ahová be sem neveztünk. De ha mégis így lenne, biztos, hogy nem a következő 30 másodpercen fog múlni, hogy átvehetjük-e. „Ha egy üzenetben vagy hívásban mindhárom elem megjelenik, az szinte biztosan csalási kísérlet”, állítsuk le a hívást, és jelentsük a csalási kísérletet a rendőrségen – figyelmeztetett 2025. június 27-én tartott lakossági sajtótájékoztatón Mihai Rotariu, a Román Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) kommunikációs igazgatója.
Ha akár e-mailben, akár magánüzenetben, akár sms-ben kéri valaki a bankkártya adatainkat (a kártyán található adatok megadása körülbelül azzal ér fel, mintha odaadnánk egy idegennek a bankkártyánkat a kóddal együtt), akkor azonnal tiltsuk az illetőt és jelentsük. Ez a phishing vagy smishing elnevezésű csalás kategóriája.
A főnök kéri, hogy utalj
Egy másik nagyon veszélyes csalási módszer, a főnök e-mailja. Látszólag a főnök címéről kérik az alkalmazottakat, akik hozzáférnek a cég bankszámláihoz, hogy gyorsan utaljanak valakinek sok-sok pénzt. A másik ilyen praktika, ha a „főnök” tőlünk kér kölcsön pénzt, hogy valamit ki tudjon szorultságában fizetni.
Állást keresel? Szeretnéd megtudni, hogy rajta vagy-e egy videón? Ne kattanj rá. Az álláshirdetés gyakran a Telegramra vezet, ahol a még meglévő pénzed csalják ki a DNSC igazgatója szerint, a videó linkjével pedig egy rosszindulatú programot töltesz le, amellyel feltörik a személyes fiókjaid.
A befektetési ajánlatoknak se szabad bedőlni, Európában a legtöbb pénzt ezeken veszítik az emberek. A valódi befektetési cégek soha nem küldenek tanácsot, ajánlatot személyes felületekre linkeken.
Mit veszítünk rajta?
Világszinten több mint 1000 milliárd dollár, Románia éves GDP-jének négyszerese lesz az online csalók martalékává.
Arra nem igazán van statisztika, hogy Romániában mennyi pénzt csalnak el az áludvarlók. Az Amerikai Egyesült Államokban 2021-ben 547 millió dolláros veszteséget (80 százalékos növekedés 2020-hoz képest) jelentettek az ottani fogyasztóvédelmi hatóságnak, az FTC-nek (Federal Trade Commission). Az USÁ-ban 2021-ben az ajándékkártyák voltak a legnépszerűbb, a kriptovaluták a legköltségesebb csalási formák.
Egy idén tavasszal készült reprezentatív felmérés szerint a románok 61%-a volt már online csalási kísérlet célpontja, melynek leggyakoribb következménye az eszközök malware-rel vagy vírussal való fertőzése (42%), valamint a pénzvesztés (30%).
Azok közül, akiket megpróbáltak átverni, 39% többször is tapasztalt ilyen támadást, és a 35-44 év közöttiek vannak leginkább kitéve az ismétlődő kísérleteknek (49%).
Életkor szerint eltérések figyelhetők meg. A 18-24 évesek gyakrabban veszítenek pénzt (42%), a 45-55 évesek (49%) és az 55 év felettiek (52%) inkább eszközfertőzéssel szembesülnek. A férfiaknál (27%) gyakrabban fordul elő személyes adatok ellopása, mint a nőknél (17%), valószínűleg online kockázatvállalási hajlandóságuk miatt.
A világ lakosságának mintegy 67-68 százaléka gondolja úgy, hogy felkészült az online csalások ellen. Ez biztatónak tűnik, ám a GASA (Global Anti-Scam Alliance) felhívja a figyelmet arra, hogy ezzel a lakosság önelégültsége is nő, a figyelme pedig csökken.
A román kutatást alátámasztja a GASA 2024-es franciaországi jelentése is, mely szerint már nem az idősek a veszélyeztetett korcsoport, hanem a Z generációsok. Mivel az idősek kevésbé rutinosak a digitális világban, sokkal figyelmesebbek a tranzakciók során, mint a fiatalok.
Mit tehetünk, ha átvertek?
Bár Romániában az online csalások elleni védekezés ortopéd gyerekcipőben jár, érdemes a sigurantaonline.ro oldalt figyelmesen átnézni, ahol játékos teszteket tölthetünk ki, videókat nézhetünk meg, és megtudhatjuk, hogy mit tegyünk, ha csalás áldozatai voltunk.
Amennyiben pénzt utaltunk át valakinek, legyen az a főnökünk, a szerelmünk vagy valamelyik szolgáltató (ilyen is van, hogy hamis számlát állítanak ki), vagy megadtuk a bankkártya adataink valakinek, azonnal tiltsuk le a kártyát. Hívjuk a főnököt, a bankot és jelezzük, hogy csalás áldozatai lettünk, majd értesítsük a rendőrséget.
Ne szégyelljük, mert azzal a csalóknak adunk előnyt. Sokkal többször előfordul, mint ahányszor beszélünk róla. Amíg az átvert személyek háromnegyede nem jelenti a csalásokat, ezeknek a száma egyre csak nőni fog, és a hatóságok nem fogják tudni a probléma súlyát, így intézkedéseket – jogszabályok bővítése, szigorítása, megelőző kampányok indítása, a digitális műveltség terjesztése – sem hoznak ellene.
Az a minimum, amit magunkért megtehetünk, hogy leleplezzük a csalót, és segítséget kérünk a lelki traumáink feldolgozásához. Egyelőre Romániában nincs erre szakosodott hatóság, civil szervezet, de ha sokan jelentik az ilyen eseteket, akkor lehet. Külföldön már felismerték ennek a jelentőségét, és például Spanyolországban ingyenes pszichológiai konzultáción vehetnek részt bizonyos civil szervezeteknél az érintettek.
Hogyan előzhetők meg az online csalások?
Sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani az idősekre, kiszolgáltatott személyekre, akik részben vagy teljesen elveszítették az önrendelkezési képességüket. Például abban az Amerikai Egyesült Államokban, ahol híresen foghíjas a szociális háló, Ohio állam Richmond megyéjében működik a felnőttvédelmi rendszer, tájékoztat róla a helyi lap. Több állami/föderális intézmény összehangoltan gondoskodik arról, hogy azok a felnőttkorúak, akik fogyaték vagy életkoruk folytán nem tudnak magukról gondoskodni, megfelelő ellátásban részesüljenek. Például létezik a felnőttkori gyámság intézménye.
Akár önkéntesek is vállalhatnak ilyen feladatot, hogy egy idősotthonban élő emberrel tartják a kapcsolatot. Az időseket ugyanis jelentős részben a családtagok, gondozók zsákmányolják ki. Ezek a gyámok meglátogatják az otthonukban vagy az idősotthonban az általuk felügyelt személyeket, konzultálnak az intézmény vezetőivel a gyógyszerezésükről, egészségi állapotukról, ellenőrzik, hogy megfelelő gondozásban részesülnek-e, stb. A rendőrség és a felnőttvédelmi szervek együttműködéseként a digitális tájékoztatásra is figyelnek, és a csalás útján elveszített összegek visszaszerzésére.
Bezzeg az észtek
Észtország a maga 1,3 millió lakosával egy kis digitális paradicsom a Baltikumban. 1991-ben vált függetlenné a Szovjetuniótól, utána az új kormány a digitalizációban látta a pici ország felzárkózásának lehetőségét. Szükség is volt rá, mert Európa egyik leggyérebben lakott országában nem lehetett minden apró településre bankfiókot, polgármesteri hivatalt telepíteni.
Mindent ennek a stratégiának rendeltek alá, és néhány év alatt abban az országban, amelynek a függetlenedés pillanatában csak a felét fedte le a vezetékes telefon, minden iskola online hálózatra került. Jelenleg létezik digitális személyi igazolvány, amely minden ügyintézésre használható a parkolás kifizetésétől az adóbevalláson át az e-szavazásig, az e-receptekig és az e-válásig.
Az észtek digitális identitásának része a digitális aláírásuk, mely közjegyző által hitelesített aláírás jogerejével rendelkezik. Mivel minden digitális és a különböző intézmények adatai össze vannak kapcsolva, az adóbevallás körülbelül 5 perces művelet. Az e-dokumentumok előre ki vannak töltve, csak alá kell írni őket – magyarázza a BBC My perfect country (Az én tökéletes országom) című podcastjében Tavi Kotka, az ország egykori informatikai igazgatója.
Elmondja, az ország legsűrűbben lakott részein a kormány wifi-lefedettséget biztosít, hogy a mintegy 600 e-szolgáltatást mindenhonnan és könnyen el lehessen érni. Egy 2022-es Al Jazeera cikk szerint még adatnagykövetséget is létesítettek Luxemburgban azzal a céllal, hogy ha fizikailag elfoglalnák az országot – például az oroszok –, akkor virtuálisan függetlenek maradhassanak.
Ekkora mértékű digitalizációhoz szükséges az is, hogy a polgárok digitális műveltségét folyamatosan fejlesszék. Ezért különböző ingyenes, online és offline platformokon oktatják, segítik a felzárkózásban a lakosságot. A kiberbiztonság megteremtésére pedig folyamatos teszteket futtatnak. Például a tesztcsoport rendszeresen igyekszik csőbe húzni különféle phishing (e-mailes adathalászat) módszerekkel a közalkalmazottakat. Nem azért, hogy büntessék a hibázókat, hanem azért, hogy a biztonsági rendszerüket erősítsék.
Tündéket a Tündérkertbe!
A digitális csalók nemcsak a pénzünket akarják, hanem a hatalmat is az életünk felett. A dezinformációs törekvések különösen a 2010-es években terjedtek el. Ezeknek a céljuk, hogy összezavarják az állampolgárokat, megingassák a hatóságokba, a társadalom többi tagjába, a tudományba, és akár saját korábbi meggyőződésükbe vetett bizalmukat, és a politikai döntéseiket befolyásolják.
A legfontosabb tünetek a sigurantaonline.ro oldal szerint, ahonnan felismerhetjük, hogy dezinformációval állunk szemben:
- Bűnbakkeresés – nagyobb léptékű, komplex politikai, társadalmi, gazdasági problémát egyetlen személy vagy csoport rosszindulatú cselekedetének nyilvánítanak. Ha túl egyszerűnek tűnik egy bonyolult probléma megoldása, és valakire ráfogják, akkor kezdjünk szándékos dezinformációra gyanakodni.
- A másik ilyen módszer a dekontextualizálás, azaz egy kijelentést kivesznek az eredeti környezetéből és más környezetben, más jelentéssel tálalják azt.
- A harmadik fő metódus a lejáratás, amikor valakit olyan vádakkal illetnek, amelyek ellen nem tud védekezni. Például rossz szándékot tulajdonítanak neki, vagy erkölcstelen cselekedeteket, amelyekre nincs bizonyíték. De mivel nem tényszerű információról van szó, nem, vagy csak nehezen és alacsony hatékonysággal cáfolhatók.
Az ilyen információk gyakran indulatokat keltenek, és gyorsan terjednek.
Az orosz propaganda előszeretettel terjeszt hasonló dezinformációkat, például a koronavírus-járvány kapcsán volt érezhető erőteljesen az orosz trollhadsereg hatása.
Ennek ellensúlyozására jött létre a tündék hadserege
A közvetlen környezetünkben azt tapasztaljuk, hogy azokon az online felületeken, ahol megjelennek a trollok, onnan a valós információk birtokában lévő személyek eltűnnek. Így a félretájékoztatás akadály nélkül terjed. Arról, hogy ennek milyen hatása van az erdélyi magyar társadalomra nézve, itt hallgathatsz meg egy összefoglalót.
Nem így a tündék, azaz az elfek. A trollok természetes ellentéte, az ember segítője a germán mitológia szerint az elf névre hallgató kis fénylény, tünde vagy manó. Mivel az elfek a fényből érkeznek, természetes volt, hogy az orosz trollokkal a 2014-es Maidan megszállást követően szembeszálló litván civilek – kutatók, informatikusok, médiában dolgozók, könyvelők stb. – ezt a nevet választották.
Litvániában 2014-ben indult el a „tündék” (angolul elves) önkéntes közössége, amely az oroszbarát dezinformáció és online trollhálózatok elleni küzdelemre jött létre.
A mozgalom 2022-re több mint 5000 önkéntest fogott össze többnyire a szovjet utódállamokból, mint Litvánia, Észtország, Lettország, vagy az orosz fenyegetettséget érző területekről, akár a finnek, a szlovákok, lengyelek.
A tündék nem támadnak, hanem védekező szerepben működnek: gyanús tartalmakat ellenőriznek, cáfolatokat tesznek közzé, és nyilvánosan megnevezik a megtévesztő forrásokat. Egy részük a Debunk.org szakmai csapatával dolgozik együtt, rendszeres képzéseken vesznek részt, és sok esetben olyan tartalmakat is kiszűrnek, amelyek az automatikus rendszereken átsiklanak. Céljuk, hogy erősítsék a társadalmi ellenállóképességet a digitális manipulációval szemben.
Hogy megelőzzük a pénznyelő Don Juanok és az elnökválasztást meghekkelő TikTok- és egyéb trollok hódításait, Romániában sem ártana egy átfogó stratégiát működtetni. Hogy a magányos nénik pénzecskéje és a demokrácia is megmaradjon.
A cikk megjelenését a Független Újságírásért Központ (CJI) és az EDGE Institute támogatta a DigitUP elnevezésű ösztöndíj-program keretében.
