Eladta a vendéglőt üzemeltető cégbeli részesedését az RMDSZ-elnök volt sajtósa. Nem tudni, hogy az Iskola Alapítvány pénzével, amit a helyiség felújításába fektetett, mi lett.
Eladta 50 százalékos részesedését a Kolozsvár főterén található vendéglőben Nagy-Debreczeni Hajnalka: 2018 áprilisától a Videbor Kft. teljes egészében Inesa Butean tulajdona lett. Inesa Butean 83 éves, a valódi tulajdonos a fia, az egykori Diesel klub tulajdonosa, Mircea Buteanu.
A L’Alchimiste-ről az Átlátszó Erdély kezdett el cikkezni tavaly, miután kiderítettük, hogy az RMDSZ-elnök volt sajtósa, a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának jelenlegi tagja különös konstrukcióban nyitotta meg elegáns vendéglőjét a Jósika-palota földszintjén, amelyhez nyáron jókora terasz csatlakozik a Főtéren.
Igazi családi vállalkozás közpénzből
A üzlethelyiséget eredetileg az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány vette bérbe a magánszemély tulajdonosoktól, a Videbor Kft. pedig albérlőként jelent meg. A szerződést az Iskola Alapítvány részéről a kuratórium elnöke, Nagy-Debreczeni Hajnalka férje, Nagy Zoltán Levente írta alá – ő egyébként az RMDSZ-elnök kabinetfőnöke. Úgy tudjuk, mindketten Kelemen Hunor legbelsőbb bizalmi köréhez tartoznak, családi barátok.
Az Iskola Alapítvány közbeékelésére, úgy tűnik, azért volt szükség, mert a 202 négyzetméteres üzlethelyiség beköltözés előtt komoly felújításra szorult, erre azonban a Videbor Kft.-nek nem volt pénze.
Az Iskola Alapítvány átvállalta az ingatlan veszélyesnek ítélt boltozatainak a megerősítését (a munkálatok összértéke 31 ezer euróra rúgott) és egy sor azonnali kiadást, például a szerződés megkötésekor fizetendő, 30 ezer eurót kitevő első hat hónapnyi lakbért, illetve a 15 ezer eurós garanciát.
Korábbi anyagaink:
L’Alchimiste – dörzsölt vendéglátós szállt be az Iskola Alapítvány által kistafírozott étterembe
L´Alchimiste-ügy: valóban szerződést bontott az Iskola Alapítvány?
L´Alchimiste: nehezen megy az aranycsinálás Debreczeni Hajnalkáéknak
L´Alchimiste, Iskola Alapítvány és Transindex: egy hirtelen lakbéremelés rövid története
Bérleti szerződések alkímiája. Az Iskola Alapítványnak vagy Debreczeni Hajnalkának éri meg?
“Felesége jelenléte a garancia”
Mint azt Nagy Zoltán Leventétől megtudtuk, az Iskola Alapítvány befektetése fokozatosan térül meg, miután a Videbor Kft. által fizetett lakbér valamivel magasabb az Iskola Alapítvány által kifizetett bérleti díjnál. A tervek szerint ebben a konstrukcióban az erdélyi magyar oktatást támogató alapítvány tíz év alatt 16 569 euró tiszta nyereségre tesz szert.
„Ez több, mintha azt az összeget, amit befektetett az Alapítvány, a bankban tartotta volna 0,5 százalék körüli kamattal” – indokolta az Átlátszó Erdélynek a befektetés mögött húzódó gazdasági rációt tavaly a kuratóriumi elnök, aki szerint „felesége jelenléte garantálja a cég működését és a szerződésben vállaltak teljesítését.”
A Transindexnek a szerkesztőségébe került egy cikk
Az étterem megnyitásáról szóló cikkeket az erdélyi magyar közélet síri csönddel fogadta. Az, hogy mennyire kényes a téma, az is mutatja, hogy a Transindex szerkesztőségének például mennie kellett az Iskola Alapítvány ingatlanából, miután megírták, hogy az Iskola Alapítvány kuratóriumi tagjai közül többen is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kialakult helyzetet a jövőben a kuratóriumi üléseken kielemezzék, tisztázzák, és levonják a következtetéseket.
2017 nyarán már látszott, hogy a vendéglő nem olyan tuti üzlet, mint amire Debreczeni Hajnalka és férje, Nagy Zoltán Levente számított. A vendéglő főszakácsa felmondott, és miután a tulajdonosok nem fizették ki az utolsó havi fizetését, sőt megfenyegették, úgy döntött, kipakol.
A séf káoszról, hozzá nem értésről, spórlásról és az alkalmazottak értelmetlen szekálásáról számolt be az Átlátszó Erdélynek. A L´Alchimiste-ben nagy a fluktuáció: a 2016 őszén verbuvált, 15 fős, tapasztalt csapatból 2017 júniusában már csak ketten dolgoztak, a többiek újoncok voltak.
„Nem értenek abszolút semmihez”
A főszakács szerint már a kezdet kezdetétől látszott, hogy valami nincsen rendben ezzel a vállalkozással. „Van ez a két ember, aki úgy száll be a vendéglátásba, hogy nem értenek abszolút semmihez, és nem is fogadják el a tanácsot. Mindig azt csinálták, ami szerintük jó volt. Úgy képzeld el, amikor az éttermet megnyitottuk, sok bútor hiányzott, üres volt a terem. Merő káosz volt az egész, mindenki szaladgált jobbra-balra, semmi nem volt a helyén. Ezt észreveszed, ha bejössz mint vendég.”
A tulajdonos személyzeti politikája is meglehetősen különös volt: „mindig mondtam nekik, hogy fel kell venni embereket, ők erre azt mondták, hogy nincsen jelentkező. Szerintem az történt, hogy nem akarták megfizetni a tapasztalt munkaerőt, mindig kezdőket vettek fel.
Mindenkit mindennel basztattak. Velem, miután napi 15-16 órákat dolgoztam, kifizettették a kávémat. Az elején ki akarták fizettetni a személyzeti kaját. Vendéglátásban dolgozol, és ki kell fizesd a kajádat? Mondtam nekik, hogy ezt így nem lehet. Az utolsó garast is a fogukhoz verték.”
Ezzel párhuzamosan más jelek is mutatnak arra, hogy a vállalkozás nem megy jól: Facebookon hónapok óta folyamatosan keresik a személyzetet, ezen kívül egy kifizetetlen, 16 ezer lejre (3400 euró) rúgó villanyszámla, valamint egy 1725 lejes köztisztasági számla miatt is beperelték a céget.
De mi lesz az Iskola Alapítvány befektetésével?
És bár Nagy Zoltán Levente még 2017 márciusában nyilvánosan megígérte, hogy az általa vezetett alapítvány szerződést bont a bérlővel és a tulajdonossal egyaránt, 2017 szeptemberében a cégbíróságon még nem volt nyoma a szerződésbontásnak.
Nem tudjuk, hogy a cikk megjelenése idején érvényben van-e még ez a szerződés. Ha már szerződést bontottak, kérdés, hogy mi lesz az Iskola Alapítvány befektetésével.
Kérdéseinkkel megkerestük Nagy Zoltán Leventét. Amint az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke válaszol, a témára visszatérünk.