Jogerősen egyenként öt év letöltendő börtönbüntetést kapott Beke István Attila és Szőcs Zoltán. A legfelső bíróság homlokegyenest ellenkező ítéletet hozott, mint a Bukaresti Táblabíróság.
Börtönbe kell vonulnia Beke Istvánnak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökének és Szőcs Zoltánnak, a HVIM erdélyi szervezete vezetőjének. A hírt Beke jelentette be Facebook-oldalán szerda kora délután, amikor a bíróság honlapján még nem tették közzé a „székelyföldi terrorperként” elhíresült dossziéban született verdiktet.
Az indoklásra szokás szerint akár több hónapot is várni kell, viszont a bírósági határozat rövid foglalatában található jogszabályi hivatkozások arra utalnak, hogy a legfelső bíróság bizonyítottnak találta az ügyészség vádját, miszerint Beke István robbantani készült 2015. december elsején Kézdivásárhelyen, Szőcs Zoltán pedig a felbujtója volt.
Az ítélet meglehetősen furcsa azután, hogy alapfokon a Bukaresti Táblabíróság nem csupán felmentette a terrorvádak alól a HVIM két székelyföldi vezetőjét, hanem valósággal
szétszedte a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) vádiratát.
A 2017 áprilisában hozott ítélet szerint csak az ügyészek fejében létezett a merényletkísérlet, a vádhatóság által döntő bizonyítéknak tekintett hangfelvétel alapján csak az állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a HVIM tagjai petárdákat szándékoztak beszerezni azzal a céllal, hogy azokat a 2015. december elsejei katonai parádé idején, Kézdivásárhelyen használják.
A bíró hozzátette, hogy „az ügyész által felsorakoztatott többi bizonyíték és körülmény” nem tudta meggyőzni arról, hogy Beke István Attila valóban pokolgépet akart volna robbantani, következésképp a bíróság szerint „egy pillanatra sem forgott veszélyben a kézdivásárhelyi nemzeti ünnep résztvevőinek élete, testi épsége vagy egészsége”.
Ennek megfelelően a bíróság csupán pirotechnikai eszközök jogtalan birtoklásáért ítélte 11, illetve 10 havi letöltendő börtönbüntetésre a két vádlottat – éppen annyira, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek. Az ítélet ellen nemcsak Beke és Szőcs fellebbezett, hanem a DIICOT is, és ilyenkor az alapfokon kirótt büntetés súlyosbítható. Ez is történt ezúttal, a legfelső bíróság elfogadta az ügyészség fellebbezését, és egyenként öt év letöltendő börtönbüntetéssel sújtotta a vádlottakat.
A fellebbviteli per során a bíróság újból kihallgatta a vád és a védelem legfontosabb tanúit, mindenekelőtt Bandi Szabolcsot és Hodor Istvánt. Utóbbi memóriaproblémákra hivatkozva jobbára a korábban adott nyilatkozatai fenntartására szorítkozott, előbbi azonban ismét egyértelműen egykori barátai ellen vallott. Arról is tájékoztatta a bíróságot, hogy a per kezdete óta a HVIM tagjainak és szimpatizánsainak a céltáblájává vált, valamint hogy
Beke úton-útfélen gyalázza, és többször megfenyegette.
A bíróság elvetette a vádlottak arra irányuló kérését, hogy vessék alá eredetiségvizsgálatnak a DIICOT fő bizonyítékának tekintett hangfelvételt, illetve készüljön újabb szakértői jelentés a lefoglalt tárgyakról. Ilyen készült korábban, viszont a vádlottak szerint a jelentés alapjául szolgáló szimuláció során olyan anyagokat – például gyújtózsinórt – is felhasználtak, amelyek nem voltak a birtokában a robbanószerkezet összeállításával állítólag megbízott Beke Istvánnak.
Az ügyészek erre a szakértői jelentésre hivatkozva állították azt, hogy a HVIM pusztító, akár emberéleteket is követelő robbantásra készült 2015. december elsején, a román nemzeti ünnep alkalmából felvonuló tömegben.
Ennek alapján közösség elleni merényletkísérlet, illetve arra való felbujtás miatt emelt vádat Beke István Attila és Szőcs Zoltán ellen, és a két bűncselekmény elkövetésének megállapítását kérte az ügyészség a fellebbezésében is. A legfelső bíróság az utolsó pillanatban – éppen az ügyészség kérésére –
megváltoztatta a cselekmények jogi besorolását,
és terrorcselekmény elkövetésének kísérletében, illetve arra való felbujtásban találta bűnösnek őket. A bírói határozat rövid foglalata a terrorizmus megelőzéséről és elhárításáról szóló 2004. évi 535-ös számú törvény 32. és 34. cikkére hivatkozik, amelyek szerint az is terrorcselekménynek számít, ha valaki robbanószerkezetet készít, birtokol vagy szállít, illetve ha ahhoz szükséges eszközöket szerez be, vagy „bámilyen lépést tesz” azok beszerzése érdekében.
Ugyanakkor csak találgatni lehet, hogy az indítékot illetően mire gondolt a bíróság, ugyanis a hivatkozott 32. cikk 1. bekezdése eléggé „széles ölelésű”: a lakosság megfélemlítésétől az alkotmányos rend megváltoztatásáig terjed. Ezekért a bűncselekményekért amúgy 7-től 15 évig terjedő börtönbüntetés szabható ki.
A legfelső bíróság egyúttal 4 évre eltiltotta Bekét és Szőcsöt bármiféle köztisztség gyakorlásától, és fenntartotta az alapfokú határozat többi rendelkezését, köztük azokat is, amelyek törvényen kívül helyezik a HVIM tevékenységét Romániában.
