Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Akár ez is tetszhet
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
A sorozat eddigi részei:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?
Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?
Határon túli fiatal családok áttelepítése Magyarországra
Ötödik kérdés:
Mi a vélemény a romániai kisebbségeket illető jogrendszerről, valamint arról, ahogy ezeket a törvényeket jelenleg alkalmazzák?
Demokratikus Koalíció: Amióta a Fidesznek hála az RMDSZ politikai befolyása szinte a nullára csökkent – legfeljebb az önkormányzatokban képes olykor megjelenni, a bukaresti nagypolitikában ma már csak üres nyilatkozatok szintjén –, a párt azon korábbi jelentős képessége, hogy a magyarság számára előnyös döntések szülessenek a törvényhozásban, már a múlté. Ráadásul az érvényben lévő törvényeket is egyre gyakrabban hágja át a mai bukaresti kormányzat.
Együtt: A kisebbségvédelmi egyezmények és az uniós szabályok maradéktalan betartásától még sajnos messze vagyunk Romániában. Így kulcsfontosságú a folyamatos küzdelem a jelenlegi status quo minimálisan védelme, de leginkább bővítése és kiszélesítése érdekében. A nyelvhasználat, a kulturális identitásőrzés, az intézményműködtetés területén hullámszerűek és belpolitikailag érdekvezéreltek a román politikai elit akciói mindkét irányban, ezekkel szemben fel kell lépni, partnerségben a határon túli magyarság legitim szervezeteivel.
A kisebbségvédelem jogintézményeinek alkalmazása és bevezetése érdekében a mindenkori magyar kormánynak aktívan és a tárgyalóasztalok mellett kell fellépnie.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: Itt alapvetően két probléma van. A hézagos és meglehetősen hiányos, de egyébként létező nyelvhasználati, vagyon-visszaszármaztatási vagy éppen oktatási és kulturális jogok gyakorlati megvalósulását a hatóságok mondvacsinált indokokkal akadályozzák. Klasszikus példa erre, hogy bár lehetőség volna magyar nyelvű ügyintézésre, magyar nyelvű formanyomtatványok nem állnak rendelkezésre, mert nem küld a központ mondván, hogy nincs pénz rá.
A Jobbik részéről úgy gondoljuk, hogy a külhoni magyarság jogos igényeit, mint a magyar nyelvhasználathoz, magyar nyelvű ügyintézéshez, oktatáshoz, kulturális élethez való jog és a mindezeket egyedül garantálni tudó autonómia a mindenkori magyar kormánynak erkölcsi kötelessége képviselni mind a kétoldalú, mind pedig a nemzetközi fórumokon.
Ezt viszont a Fidesz és Orbán Viktor soha nem teszik meg. Az ugyanis kevés, ha ezekben egymás között egyetértünk, de kifele
a kormány semmit nem tesz azért, hogy segítse a jogbővítést és a meglévő jogok betartását.
LMP: Mint sok másban, ebben is a törvény és a gyakorlat eltér, a magyar kisebbség kárára. Minden fórumon felléptünk eddig is, és a jövőben is fellépünk minden olyan törvény és cselekedet ellen, amely alkalmas a magyar kisebbségek jogainak csorbítására, megfélemlítésre. Bízunk benne, hogy a Minority Safepack – melyet a kezdete óta támogatunk – eléri a célját, és európai szinten is lehetőség lesz jogvédelemre.
Momentum: A romániai kisebbségeket illető jogrendszert Romániában a hatóságok látható módon rugalmasan kezelik, elsősorban a magyar kisebbség ellenében. A Momentum Magyarországa kiáll a romániai magyarok jogaiért, államközi és nemzetközi szinten is.
MSZP: Anélkül, hogy egy szomszédos ország jogrendszerét minősítenénk, érdemes azokra az ügyekre, kisebbségi jogsértésekre koncentrálni, amelyekre a romániai magyarság tényleges támogatottsággal bíró szervezetei is felhívják a figyelmet.
A marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Katolikus Iskola ellehetetlenítésére tett törekvések többet jelentenek egy oktatási intézmény megszüntetésének szándékánál, akár az önálló magyar oktatási intézmények elleni hadjárat részeként is értelmezhető.
Aggasztó az erdélyi egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának leállítása,
a korábban jogerősen visszaszolgáltatott ingatlanok tulajdonjogának megkérdőjelezése. Továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata, annak ellenére, hogy a törvények által biztosított az önálló magyar főtanszék létrehozása. Egyre gyakrabban korlátozzák a magyar közösség szimbólum-és anyanyelvhasználatát, és egyre gyakoribb a kisebbségellenes hangulatkeltés Romániában.
A sorozat következő részét hétfőn publikáljuk.
