Akár ez is tetszhet
Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
A sorozat eddigi részei:
Változtatnának-e az egyszerűsített honosításon a magyarországi pártok?
Változtatnának-e az állandó magyarországi lakhellyel nem rendelkező állampolgárok szavazati jogán?
Kell-e változtatni a határon túlra irányuló támogatási rendszeren?
A negyedik kérdés:
Mi az álláspont arról az informálisan több ízben felmerült ötletről, miszerint a magyar állam középtávon a magyarországi demográfiai deficitet erdélyi magyar, felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok, családok magyarországi áttelepedésének elősegítésével pótolhatná?
Demokratikus Koalíció: Ez a politika mindennél jobban leleplezi a Fidesz kétarcúságát. Ha szorgalmazzuk az ottani értelmiség áttelepülését, akkor pár évtizeden belül megszűnik mindenütt a magyar közösség, mert szellemi elit nélkül nincs esély a megmaradásra egy ennyire globalizált és versennyel telített világban, mint a mai. Ráadásul tudjuk, a Magyarországra áttelepülők jelentős számban fordítanak hátat Magyarországnak is, és távoznak nyugatra.
Együtt: Nem az 1990-es években vagyunk. A magyar nemzeti érdek a szülőföldön való boldogulás feltételeinek kikényszerítése és megteremtése. Sajnos, jelenleg Magyarország nem annyira vonzó sem politikailag, sem gazdaságilag, jövedelmileg, hogy egy ilyen vonzás reális lenne. De ha megváltozna is a magyar politikai és gazdasági helyzet, akkor is a szülőföldön való boldogulást támogatjuk. Ezzel együtt ha valaki Magyarországra kíván költözni, akkor nyitottan, szabályozottan és adminisztratív akadályozás nélkül kell fogadni a határon túli magyarság köréből (is).
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: Ez az ötlet az elmúlt évtizedekben többször előkerült, legutóbb Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója vetette fel elsősorban a szórvánnyal kapcsolatosan. Mi ez ellen – számos külhoni közéleti szereplővel együtt – tiltakoztunk, mi magunk a kormánynál többször is rákérdeztünk, hogy a támogatják-e ezt az úgynevezett gyöngyhalász-tervet. Szerencsére mindannyiszor tagadták, hogy így lenne.
Természetesen a háború és a nélkülözés elől menekülő kárpátaljai magyarokat be kell fogadnunk, de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy minél hamarabb visszatérhessenek szülőföldjükre.
Az egyre szomorúbb számokat produkáló magyarországi demográfiai deficitet pedig nem a külhoni magyarok áttelepítésével, hanem a magyar házaspárok, családok, gyermekek és szülők támogatásával, valamint az Orbán-kormány (és az őt megelőző kormányok) politikája miatt külföldre menekültek hazacsábításával kell megoldani. A családtámogatás tekintetében a Fidesz komoly eredményeket tud felmutatni, ezeket természetesen meg kívánjuk őrizni.
LMP: Az LMP-nek olyan programja van, amellyel minden magyar család jól jár, legyen határokon belül vagy kívül.
A mi programunk nem áttelepítésekben gondolkozik,
hanem egységes magyar család- és ifjúságpolitikában. Az a kormány, amely a külhoni magyarság csökkenését, elszívását erősíti, azt biztatja, az felelőtlen. Ezért szükséges az egész Kárpát-medencében a lehető legjobb életminőséget létrehozni és elérni, hogy ne legyen szükségszerű az elvándorlás.
Momentum: A Momentum álláspontja szerint fontos a szülőföldön boldogulás támogatása, a magyarországi demográfiai helyzetet pedig mindenekelőtt a nyugatra vándorlás mérséklésével, méltányos családtámogatási rendszerrel, és főleg egy kiszámíthatóan működő, lehetőségekkel teli ország megteremtésével lehet javítani. Ezzel együtt természetesen megbecsüljük és örömmel fogadjuk azon határon túli honfitársainkat, akik úgy döntenek, hogy Magyarországon szeretnének boldogulni.
MSZP: Az elmúlt évek gyakorlatához képest gyökeres változtatásokra van szükség. Nem akarunk visszatérni a 2010 előtti állapothoz, de a mostani magyarságpolitika sem folytatható. Az elmúlt nyolc évben alapértékeket sértettek meg, és ezeket kell megerősítenünk. Vissza kellene térnünk ahhoz a közmegegyezéses alapvető célhoz, hogy a külhoni magyaroknak legyen szülőföldön méltó emberi megélhetése.
Az MSZP a leghatározottabban kiáll a magyarságpolitika azon alapelve mellett, miszerint a határon túli magyaroknak szülőföldjükön kell méltó emberi megélhetést, boldogulást biztosítani. A magyarságpolitika meghatározó feladata a határon túli magyarság nemzeti önazonosságának, anyanyelvének, kulturális hagyományainak szülőföldjén történő megőrzése, fejlesztése, társadalmi-gazdasági emancipációja, méltó emberi megélhetésének segítése, valamint a Kárpát-medencei magyar integráció ösztönzése.
Aki határon túli fiatalok, családok Magyarországra történő szervezett áttelepedését szervezi és támogatja – felrúgva egy rendszerváltás idején kialakított nemzeti konszenzust, lenullázva a magyar-magyar kapcsolatok és támogatáspolitika (egzisztenciateremtés, közösség- és intézményépítés, autonómia-szigetek) eddigi eredményeit –, kiüresíti a Kárpát-medencét. Ez nemzetárulásnak tekinthető.
Sajnos azt is láthattuk, hogy a jelenlegi kormány a nemzetegyesítés/nemzeti együttműködés címszava alatt politikailag és egzisztenciálisan
egyre inkább Magyarországhoz kívánja kötni a határon kívül élő közösségeket.
A jelenlegi kormány számára nem fontos a külhoni magyarság erős parlamenti, önkormányzati jelenléte a lakóhelyén, sőt gyanakvással tekint a magyar pártok kormányzati részvételére.
Az Országgyűlés elnöke nem magyar, sőt kollaboráns erőknek, nemzetárulóknak nevezte a kormányzati szerepet vállaló határon túli vezetőket. Ezzel azt a hamis és veszélyes illúziót kelti, hogy a szomszédos országokban élő magyarság problémáit Magyarország önállóan meg tudja oldani, a megmaradásukat, az önazonosságukat szolgáló nyelvi, kulturális jogaikat biztosítani tudja.
A sorozat következő részét holnap publikáljuk.
