Kilenc kérdést tettünk fel a nagyobb magyarországi pártoknak – a válaszok megkönnyítik a döntést azok számára, akik szavazni készülnek április 8-án.
Bár szinte mindegyik magyarországi párt kampányol Erdélyben, és kisebb-nagyobb mértékben számít is erdélyi szavazatokra, az erdélyi szavazók nem tudják, melyik párt mit gondol egy sor, határon túli magyarságot érintő kérdésről. Most induló sorozatunk célja bemutatni a magyarországi pártok határon túli magyarsággal kapcsolatos elképzeléseit, és egyfajta vitafórumot biztosítani ezeknek.
Így dolgoztunk
Kilenc, határon túli magyarságot érintő kérdéssel fordultunk a nagyobb magyarországi pártokhoz (Demokratikus Koalíció, Együtt-PM, Fidesz-KDNP, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP), és arra kértük őket, vázolják pártjuk álláspontját 500, de legfeljebb 1000 leütésnyi terjedelemben.
A megkeresett pártok közül egyedül a Fidesz-KDNP nem válaszolt, annak ellenére, hogy a honlapon megadott hivatalos e-mail cím mellett Hidvéghi Balázst, a Fidesz határon túli magyar közösségekért és magyar diaszpóráért felelős korábbi stratégiai igazgatóhelyettesét, jelenlegi kommunikációs igazgatóját külön is megkerestük.
A válaszok a pártok neve szerinti ábécérendben olvashatóak.
Az első kérdés:
Terveznek-e változtatni az állampolgársági törvény 2010-es, határon túli magyarok egyszerűsített honosítását lehetővé tevő módosításán? Mi a véleményük arról a gyakori visszajelzésről, miszerint a jelenlegi követelmények annyira lazák, hogy sokszor magyarul nem is beszélő személyek megkaphatják az állampolgárságot?
Demokratikus Koalíció: A honosítási eljárást a Fidesz oly mértékben elinflálta, hogy az mára illegitimmé vált, gyakran tényleg törvénytelenségeket szülve. Meg kell változtatni, és komoly kritériumokat kell szabni a honosításnak. Például a DK által szorgalmazott új törvény alapján olyanok nem kaphatnának állampolgárságot, akiknek semmilyen kötődésük sincs a magyar kultúrához.
Együtt: Az állampolgársági jog szabályozása alapvetően rendben van az Együtt álláspontja szerint, ideértve a könnyített honosítás kérdését is. Ugyanakkor a könnyített honosítás gyakorlata számos súlyos problémától terhelt. Nem megfelelő a nemzetbiztonsági célú ellenőrzés, rossz ösztönzők vannak, amelyek egyes területeken maffiaszerű bűncselekményekhez vezettek. A nyelvtudás kérdése önmagában fontos, de az állampolgárság megadásának lehetségesek olyan speciális körülményei, amikor egy olyan, korábbi magyar állampolgár felmenőkkel rendelkező magánszemély kap állampolgárságot, aki nem, vagy nem tisztán magyar nemzetiségű. A személyes nemzetiségi identitásválasztás és az állampolgárság kérdése szorosan nem feleltethető meg egymásnak.
Fidesz-KDNP: Nem válaszolt.
Jobbik: A Jobbik alapítása óta kiáll a külhoni magyarok könnyített honosítása, azaz közkeletű nevén a kettős állampolgárság mellett. Egyedüliként mi már akkor a kettős állampolgárság és az ehhez elválaszthatatlanul kapcsolódó szavazati jog mellett álltunk, amikor a Fidesznek még a státustörvény volt a maximum. Ugyanakkor természetesen tisztában vagyunk az ezzel kapcsolatos korábbi visszaélésekkel, különösen ukrán és szerb viszonylatban. Sőt ezekre a korábbi években mi hívtuk fel a kormány figyelmét. Azt tapasztaljuk, hogy mára – közbenjárásunknak is köszönhetően – sokkal jobban működik az ezzel kapcsolatos ellenőrzés.
Ugyanakkor nem könnyű azokat azonosítani és megfelelő jogi lépéseket foganatosítani, akik csalárd módon, nyelvtudás nélkül, hamis papírokkal szereztek állampolgárságot évekkel ezelőtt. Ez azonban fontos feladata lesz a májusban megalakuló Jobbik-kormánynak. A cél pedig mindenképpen az, hogy se a szerb, se az ukrán maffiózók ne szerezhessenek illegális úton magyar állampolgárságot azért, hogy kétes üzelmeiket az egész Európai Unió területére kiterjeszthessék. Ezzel kapcsolatosan minden kiskaput mihamarabb be kell zárni!
LMP: Egyrészről az LMP határozott álláspontja, hogy a szerzett jogokat nem lehet korlátozni. Jogértelmezésünk és értékalapú nemzetpolitikai elképzeléseink alapján sem vennénk el a magyar állampolgárságot a határon túli honfitársainktól. A szabályozáson annyiban változtatnánk, hogy olyan eljárási mechanizmusokat építenénk be a törvénybe, amely alapján ki lehet iktatni, hogy pl. nehézsúlyú orosz alvilági szereplők kapjanak magyar állampolgárságot. Erősíteni kell tehát e tekintetben a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal jogköreit.
Momentum: A Momentum nem fog változtatni az egyszerűsített honosításon. A külhoni magyarok a magyar nemzet részei, helyesnek tartjuk, hogy aki szeretné, az visszakaphassa a magyar állampolgárságot.
A lehetőség fenntartása mellett a visszaéléseket ki fogjuk vizsgálni. A kormány által működtetett letelepedési államkötvények nagyobb visszaélésre adnak lehetőséget, ezeket is ki fogjuk vizsgálni.
MSZP: Nemzeti konszenzus övezte a magyar nemzetpolitika eseményét 2010. májusában, amikor a Magyar Országgyűlés 98%-os többséggel módosította a magyar állampolgárságról szóló törvényt. Ez a szavazás is kifejezte, hogy minden számottevő magyar politikai erő egyetért abban, hogy az állampolgárság kedvezményes/könnyített megszerzésének ügye a közös nemzethez tartozás jelképe, amely szimbolikus jelentőségűvé vált.
Ugyanakkor már az előző parlamenti ciklusban is felhívtuk a Fidesz-kormány figyelmét az állampolgársággal történő visszaélésékre, vizsgálatot kezdeményezve a pénzért árult állampolgárságok ügyében. Mesterházy Attila országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Lázár János miniszter is elismerte, hogy „a Kormánynak valóban van tudomása arról, hogy bizonyos bűnözői körök üzletszerűen visszaéléseket folytattak a honosítási okmányokkal. A nyomozások azt mutatják, hogy több esetben az ügyintézők közbenjárásával történtek ezek a cselekmények.” Bűncselekmények gyanúja miatt nyomozott a rendőrség több kormánytisztviselő ellen többek között Tolna megyében, Záhonyban és legutóbb Hajdúdorogon is.
Ezek is azt bizonyítják, hogy nem a törvényen kell változtatni, hanem annak végrehajtását kell ellenőrizni. Az eddigi visszaéléseket és bűncselekményeket ki kell vizsgálni és annak felelőseit, haszonélvezőit felelősségre kell vonni. Az állampolgársággal történő visszaélésekkel, az állampolgársági mutyival több esetben kormányhivatali alkalmazottak egy össznemzeti ügyet tapostak a sárba.
A sorozat következő részét holnap publikáljuk.
