A decemberi, RMDSZ-t közhasznú nem kormányzati szervezetnek minősítő ítélet jogerőre emelkedett. Mostantól tehát lehet adatigényelni.
Pontosan mire költik az erdélyi magyarság számára évente kiutalt, mintegy 5 millió euróra rúgó költségvetési támogatást, melyet az RMDSZ kezel? Ezentúl ezzel kapcsolatban bárki tehet fel kérdéseket – és a törvény kötelezi az RMDSZ-t arra, hogy válaszoljon.
Bár az RMDSZ-nek eddig az volt az álláspontja, hogy rá a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény nem vonatkozik, a tavaly decemberi bírósági határozat ezt cáfolta, és arra kötelezte az RMDSZ-t, hogy minden ilyen kérdésre részletes és dokumentumokkal alátámasztott választ adjon a törvény által megszabott határidőn belül.
Arról, hogy hogyan kell közérdekű adatigénylést megfogalmazni és benyújtani, itt írtunk:
Közérdekű adatigénylés: mi az, és hogyan kell használni?
A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001-es törvény legfrissebb változata, valamint az alkalmazási szabályzata itt elérhető – innen lehet ötleteket meríteni adatigénylések formájában beadott kérdésekhez.
Amennyiben továbbra sem világos pontosan hogyan működik ez az egész, az Átlátszó Erdély szívesen nyújt segítséget adatigénylés megfogalmazásában – e-mail címünk erdely@atlatszo.ro, forduljatok hozzánk bizalommal.
Hogyan jutottunk el ide? A két éve húzódó saga, vázlatosan:
A román kormány által az erdélyi magyar közösség számára folyósított támogatások kérdése régóta foglalkoztatja az erdélyi magyar közvéleményt. Bár az idők folyamán több kísérlet is történt arra, hogy rábírják a Communitas Alapítványt, illetve az RMDSZ-t arra, hogy részletesen beszámoljon, pontosan mire költi ezt a pénzt, ezek a próbálkozások kevés eredménnyel jártak.
Az Átlátszó Erdély 2016 tavaszán egy sorozatot publikált ezekről a költségvetési támogatásokról. Ismertettük, hogy mi áll az RMDSZ-nek a támogatást folyósító Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának (DRI) leadott elszámolásaiban – mint kiderült, a kormányszervnek leadott beszámolók annyira vázlatosak, hogy szinte semmi nem derül ki belőlük.
2016 májusában adatigényléssel kikértünk egy sor dokumentumot az RMDSZ gazdálkodásáról. Mivel ezt az RMDSZ megtagadta, panaszt tettünk. Első fokon a bíróság megállapította, hogy az adatigény benyújtásakor érvényes jogszabály értelmében az RMDSZ nem köteles a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényben foglalt kötelezettségeknek eleget tenni.
Valószínűleg cikksorozatunk, valamint a per hatására 2017 nyarán az RMDSZ a saját honlapjára feltöltött egy sor, a 2009-2016-os periódusra vonatkozó gazdálkodási adatot. A költségvetési teljesítések azonban továbbra is kevés konkrétumot tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy mire költik el az évi kb. 5 millió eurónak megfelelő támogatást.
Korábbi anyagaink az RMDSZ által kezelt kormánytámogatásról:
Nyílt levél az RMDSZ-hez: ma már nem érdemes titkolózni
Dúskálni lehet az RMDSZ gazdálkodási adataiban, a lényeg továbbra is rejtve
Kovács Péter: marhaság, hogy ez az erdélyi magyarságnak járó támogatás
RMDSZ-beszámolók: mindig mindent rendben találtak a hatóságok?
RMDSZ-beszámolók: élnek, mint Marci a Hevesen
RMDSZ-beszámolók: hányszor kerülik meg a Földet kampányévben?
Mire költik az erdélyi magyarság pénzét? Publikáljuk az RMDSZ beszámolóit
Miről szól ez a per?
2017 júliusában újabb adatigényléssel fordultunk az RMDSZ-hez, egy sor, szerintünk közérdekű információt kérve tőlük. Mint az várható volt, az RMDSZ elutasította a válaszadást, azzal indokolva a döntést, hogy a szervezet nem tartozik a közérdekű információk közzétételére vonatkozó 544/2001-es törvény hatálya alá (Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök válasza itt olvasható).
Az, hogy 2017 nyarán újból adatigényléssel próbálkoztunk, nem véletlen: 2016 júliusában módosították az 544/2001-es törvényt, azt kiterjesztve egy sor, közpénzből működő és közszolgáltatást végző, közintézmény státusszal azonban nem rendelkező jogi entitásra – többek között politikai pártokra valamint közhasznú civil szervezetekre.
A módosítás indoklásából kiderül, a cél épp a közpénz-költések transzparenciájának a növelése volt, hogy a továbbiakban a különféle, közpénzből működő jogi személyek többé ne tudjanak a törvény csűrésével-csavarásával kibújni az adatszolgáltatási kötelezettség alól.
Közhasznú státusz vagy közhasznú tevékenység?
A tárgyalás során az RMDSZ arról próbálta meggyőzni a bírót, hogy ők nem esnek a törvény hatálya alá, mivel az RMDSZ nem párt, hanem egy politikai tevékenységgel rendelkező, kisebbségeket képviselő civil szervezet. Továbbá közhasznú státusszal sem rendelkeznek – érveltek – mivel az RMDSZ nem szerepel a kormány által közhasznúként elismert nem kormányzati szervezetek listáján.
Az Átlátszó Erdély álláspontja szerint, hogy ha a törvény szellemét nézzük, akkor az RMDSZ úgy a politikai párt, mind a közhasznú civil szervezet kategóriába beleesik.
Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a módosított 544/2001-es törvény nem a kormány által közhasznúként elismert (organizaţii cu statut de utilitate publică), hanem közhasznú tevékenységet folytató civil szervezetekről (organizaţii neguvernamentale de utilitate publică) beszél, és ez nem inkonzekvencia: ezt a különbségtételt következetesen használja a törvényalkotó.
Arra is rámutattunk, hogy amennyiben a törvény pártokra vonatkozó előírását restriktíven értelmezzük, akkor például a pártszövetségek már nem tartoznának az 544/2001-es törvény hatálya alá, ami nyilvánvalóan nem lehetett a törvényalkotó szándéka.
Mi több, indirekt diszkriminációt jelent az, hogy míg a román választók rákérdezhetnek, hogy a többségi pártok mire költik a költségvetési támogatásokat, addig az erdélyi magyarság ezt nem teheti meg saját képviseletével szemben. Azt is elmondtuk, hogy úgy a román alkotmány, mind az európai joggyakorlat szerint a közpénzek elköltésével kapcsolatos információkhoz való hozzáférést csak indokolt esetben lehet korlátozni.
A bíró szerint az RMDSZ közhasznú nem kormányzati szervezet
A bíró szerint az RMDSZ közhasznú nem kormányzati szervezet, mivel a romániai magyarság érdekében tevékenykedik, és ehhez a tevékenységhez közpénzeket használ fel. Elfogadta a közhasznú tevékenységről szóló érvünket, és elrendelte az Átlátszó Erdély által kért információk kiadását:
– azon ingatlanok listáját, melyek jelenleg az RMDSZ tulajdonában vannak, az ingatlanok címével, a kataszteri/helyrajzi számával. Továbbá hogy ezen ingatlanok mikor és milyen módon kerültek az RMDSZ tulajdonába, illetve amennyiben vásárolva voltak, közöljék a vételárat és az eladó (magán- vagy jogi személy) nevét is;
– az RMDSZ által jelenleg bérelt ingatlanok listáját, ezek címével, a tulajdonos nevével, valamint a fizetett bérleti díj éves összegével;
– egy listát az RMDSZ tulajdonában lévő/az RMDSZ által bérelt épületeken végzett felújítási munkák költségeivel, röviden leírva az elvégzett munkálatot, és megadva a kivitelező cég nevét, 2009-től napjainkig;
– egy kimutatást, amely az RMDSZ alkalmazásában levő (vagy RMDSZ-t képviselő) személyek külföldi utazásai során felvett kiszállási díjakat (diurna) tartalmazza, 2009-től napjainkig, feltűntetve a kiszállás kezdetét, végét, az úticélt, valamint a kiszállási pénzként kifizetett pénzösszeget.
– egy listát az RMDSZ által 2009 óta megvásárolt műtárgyakkal, feltűntetve az alkotó nevét, a műtárgy rövid leírását, valamint a vételárat.
A közérdekű információkon kívül az RMDSZ köteles megtéríteni az Átlátszó Erdély Egyesületnek az ügyvéd honoráriumát.
