Akkora a szeméthegy, hogy a csúcsáig alig lehet ellátni, a csurgaléktó, aminek a partja egybemosódik a látóhatárral, beleömlik a Szamos felé folyó sárgás-barnás vizű patakba, az iszapos szagú víz átitatja a talajt, és már a terelőút alatt is átszivárog a mező túloldalára. A szétcsúszó hegyből a szemét pedig már alig néhány méterre húzódik a terelőúttól. Helyszíni riport.
„A fiával kaszált a szemétlerakat tövében egy cigány. Kérdésemre elmondta, hogy a füvet a lovuknak viszik. Szívszorító volt: mondtam neki, hogy a fű mérgező. Korábban már adtak a lónak, nem döglött meg – hangzott a válasz. Legelnek a csurgalékban a tehenek is, a mérgező csurgaléktó felszínén gyakran látni elhullt kacsákat. Keserves ez a kényszer és a tudatlanság: sejtésük sincs róla, miben élnek” – írta le a hulladéklerakat környezetét Szakáts István aktivista, a Pata-Cluj (Pata-vár) projektben a kulturális tevékenységekért felelős AltArt Alapítvány elnöke.
Politikai, gazdasági, környezetvédelmi, egészségügyi és szociális mulasztás terpeszkedő bizonyítéka a Kolozsvár bejáratától 12 kilométerre tornyosuló és omladozó hulladéktároló. A pataréti szemétlerakat kérdése nem új: a pataréti lerakatot lezárták ugyan, mivel nem felelt meg az előírásoknak, azonban az integrált szemétfeldolgozó állomás nem készült el, az ideiglenes lerakat pedig nem bírja tovább a terhelést. Az október 4-i tűzvészt huszonnégy óra alatt oltották el: ez az eset a téma körüli diskurzust is lángra lobbantotta.
A pataréti ideiglenes szemétlerakat körül folyó vita három terhelő téma körül forog:
– a szeméttelep ismételt kigyulladása / szándékos felgyújtása mérgező anyagokat juttat a levegőbe;
– a szeméttelepről folyó, mérgező csurgalék a tűzoltóakciók nyomán megháromszorozódott, és félő, hogy a Szamosba jut;
– a szeméttelep túlterhelése miatti nyomás és omlás veszélyezteti a város keleti, Apahida és Bányabükk közötti terelőútját.
A negyedik, kevéssé hangsúlyozott kérdés a Pataréten élő, közel 1500 ember élete, akik a toxikus közegben dolgoznak, de akik túlélése is a szeméttelepen folytatott munkától függ.
„A szemét elégetésének falusi szokását akarják átvinni egy félmilliós városra”
– fogalmazott Szakáts, aki hosszú ideje követi és közvetíti a szeméttelepen folyó eseményeket. Október 4-én a szeméttelep kigyulladása után fél órával érkezett a helyszínre. Ekkor már szabályos alakzatban, a szeméthegy tetejéig égett a tűz, ami véleménye szerint szándékosságra utal. „Az ideiglenes hulladéklerakó folyamatosan a maximális telítettség határán van. Ezért időnként felgyújtják, megrokkan a szemétdomb, és lehet tovább hordani rá a hulladékot” – fejtette ki meglátását.
2017-ben az október 4-i tűzvészig huszonhét esetben járt el a tűzoltóság, válaszolta a Kolozs megyei katasztrófaelhárítás (ISU Cluj) az Adevărul kérdésére. Az adatokból kiderül, hogy áprilisban 4, júliusban 15, augusztusban 7, októberben pedig 2 tűzeset volt, amelyek során összesen mintegy húsz tonna szemét égett el.
A környezetvédelmi őrség az október 4-i tűzeset miatt hatezer lejes büntetést rótt ki az illetékesekre. Az összeg töredéke annak, amennyibe a szemét elszállítása kerülne.
„Jobban megéri nekik felgyújtani a szemetet és fizetni, mint elszállíttatni azt” – értékelte a helyzetet Szakáts.
Ioan Borș, a környezetvédelmi őrség kolozsvári vezetője elmondta, azért rótták ki a büntetést, mert az ideiglenes szeméttároló üzemeltetői nem tartották be a működési engedélyben foglalt előírásokat. Nem volt biztosítva a terep tűz esetére, a tüzet követően több, levegőben található vegyi anyag koncentrációja is meghaladta az elfogadható mértéket. A vizsgálat nyomán a környezetvédelmi őrség megállapította, hogy a lerakatot el kell keríteni, és fel kell számolni a telepen kívülre halmozott kisebb lerakatokat.
A huszonhét tűzeset után folytatott egyetlen rendőrségi eljárás a felelőst egy tizenöt éves fiú személyében találta meg. A tűz mérete és terjedésének gyorsasága alapján aligha hihető, hogy egy cigarettacsikk okozta a tűzvészt, ami fél óra alatt a szeméthegy tetejéig terjedt.
„Az ott élők tudják, de nem mondják el, hogy kik az elkövetők. Nekik az életük múlik rajta. Ha kitiltják a rámpáról a működtető cégeket, harmadnapra éhen halnak, mert egyetlen bevételi forrásuk az a napi 30-40 lej, amit kapnak a szemétszedésért” – magyarázza Szakáts.
A pataréti szeméthegy sürgető szociális kérdés
A pataréti körülmények leírására alig találni szavakat, ha nem a politikusok inkompetenciájáról, mérésekről, statisztikákról, szennyezésről, hanem az ott élő emberek életéről akarunk beszélni. A szeméthegyek nagyságát és a levegőben terjengő bűzt sem fényképek, sem videók nem adják vissza.
Miközben a szeméthegyet fotóztuk, filmeztük, összeszorult a gyomrom: ott voltam azon a helyen, amiről sok tanulmány és cikk szól, beszélgetések folynak a társadalmi igazságosságról és intézményes visszaélésről.
A valóság mellbevágóbb: a verőfényes napsütés, a szag, ami felforgatja a gyomrot, a szeméthegy tetején élők tehetetlensége. Szemét, amíg a szem ellát, hulladékból összetákolt kalibák, disznóól, szekerező gyerekek a szemétdombon.
„Hétvégén nem engedik, hogy dolgozzunk ” – meséli az egyik munkás, aki egy tizenkét éves körüli sráccal jön oda beszélgetni. Azt nem tudják, hogy milyen cégnek dolgoznak. Vasárnap kevés a mozgás az ideiglenes szemétlerakat körül: menjünk csak fel a a fenti lerakathoz, meg lehet nézni azt is – bátorítanak.
Tizenhat év alattiak számára belépni tilos
– áll a bejáraton. „Annak ellenére, hogy a szemétlerakatot működtető cégek vállalták, hogy kiskorúakat nem engednek be a lerakatra, ezt nem tartják be. Amíg a hulladéklerakat közelében élő családoknak jelentős segítség a gyerekek munkája a túlélésért vívott küzdelemben, a hatóságok olyan megoldásokat kell keressenek, amelyekkel méltányos életkörülményeket és munkaviszonyokat biztosítanak, bekapcsolják őket a város körforgásába” – válaszolt az Átlátszó Erdély kérdésére Alex Boguș, aki több éve dolgozik a telepen élőkkel a Pata-Cluj projektben.
Boguș szerint elsősorban a lakhatási körülmények katasztrofálisak, de nem annyira a rozoga építmények, hanem a mérgező levegő miatt. Az ivóvíz vagy az egészségügyi ellátás hiánya szintén sürgető problémák, de mindezt csak átfogó beavatkozással lehetne enyhíteni.
„A szennyezésről, könnyen érthető okokból, hivatalosan vállalt álláspontja nincs a városvezetésnek: egy ilyen vizsgálat annak a vállalását jelentené, hogy a helyi hatóságok közel fél évszázadon keresztül teljesen közönyösek voltak, és nem avatkoztak közbe” – magyarázta Boguș.
A szennyezés mértékéről szóló kisebb elemzések és cikkek léteznek, de az ott élők azt is tapasztalják, hogy nagyon sok csecsemő születik légúti megbetegedéses tünetekkel.
Akiket mellőz a jog
A pataréti szeméttelep mellett élő közösségek közül a legszegényebbek és elszigeteltebbek a közvetlenül a szeméttelep tetején élők: ebből a közösségből iskolába sem jártak a gyermekek, amíg a Pata-Cluj el nem kezdte a gyermekeket beíratni és járatni kolozsi és kolozsvári iskolákba, ahol vállalták ezt a feladatot.
„Hivatalosan már nem engedélyezik a munkakönyv nélküli alkalmazottak számára a belépést a telepre. A valóság másképp fest. A törvényesség határát súroló munkából elsősorban az újrahasznosító cégek nyernek, amelyek feldolgozzák a napszámosok kiválogatta hulladékot. A törvényesség kérdésén túl morálisan is aggályos a helyzet: a munkásoknak jelentéktelen összeget fizetnek, nem megfelelő körülmények között, szociális és egészségügyi jogaik biztosítása nélkül dolgoznak, miközben a munka, amit végeznek, nagyon fontos és nyereséges Kolozsvár számára. Sokkal jobban kellene méltányolni ezt a munkát” – fejtette ki a szociális munkás.
Oláh Emese alpolgármester a közelmúltban bejelentette egy többszereplős munkacsoport megalakítását, amelynek célja a pataréti szociális helyzet rövid- és hosszú távú kezelése. Alex Boguș szerint még korai véleményt mondani a vállalkozásról, hiszen nem kezdődött el a munka. Lényeges változás – hangsúlyozta –, hogy az önkormányzat, ha kis mértékben is, de vállalja a felelősséget a pataréti helyzetért.
A szemétlerakat biztosan szennyező, a kérdés, hogy akarunk-e erről tudni
2009 novemberében a Kolozs megyei tanács megrendelésére tanulmányt készített a Környezetvédelmi és Egészségügyi Központ a tervezett integrált hulladékfeldolgozó (Centrul de Management Integrat al Deșeurilor) lehetséges víz-, levegő- és a talajszennyezési forrásairól. Az eltelt nyolc évben a feldolgozóállomás nem készült el, viszont az akkor kimutatott szennyező anyagok mértéke valószínűleg tovább nőtt.
A tanulmánybeli mérések szerint a szemétlerakat környékén több anyag is a megengedett egészségügyi határérték fölött volt, vagy már a beavatkozási küszöböt is meghaladta.
„A légszennyezés a legfontosabb” – emelte ki a tanulmány egyik következtetését Szakáts. Az egészségre káros vegyi anyagok hosszú távú hatása nehezen bizonyítható, viszont a tűzesetek után közvetlenül jelentkező légúti megbetegedések könnyen igazolhatnák a mérgező hatást. A hatóságok az adatok ismeretében nem avatkoztak közbe, illetve nem kértek további méréseket, hogy kiderüljön, milyen hatással vannak a lakosság és a szeméttelepen dolgozók egészségére a levegőben található vagy a tűzesetek során felszabaduló vegyi anyagok.
Szakáts István kérésére a Sapientia Egyetem kutatói októberben végzett mérései szerint a csurgaléktóban és a mellette levő patakban számos anyag többszörösen meghaladja az ivóvízben megengedett vagy folyóvizekben előforduló mértéket.
Az adatok szerint a klorid mennyisége hússzorosa az ivóvízben megengedettnek, a szulfáté hatszorosa, az ammóniáé négyezerszerese, a nitráté hússzorosa, a bikarbonáté pedig hetvenszerese az ivóvízben megengedett mértéknek.
Egy ilyen mérés nem bizonyítja, hogy a környező településeken mért légúti vagy rákos megbetegedések magasabb arányát közvetlenül a szennyezett levegő okozná, azonban a megengedettnél jóval magasabb értékek önmagukban is jelzésértékűek.
A Szamos és a Tisza szennyezésének veszélye azért nem sürgősségi kérdés, mert a szennyező csurgalék és a csurgaléktó elvezetésére a víz megszűrése nélkül nem adnak engedélyt.
A terelőutat fél kilométeres fallal lehet megvédeni
A bezárt szeméthegy szabad szemmel is jól látható omlását vizsgáló kutatócsoport megfogalmazta, mi a teendő, hogy tovább csúszva a szemét ne érje el a város keleti terelőútját. Az azonban továbbra is tisztázatlan, hogyan lehet gyakorlatba ültetni az előirányzott lépéseket.
A bezárt szemétlerakat omlásának okait a Temesvári Műszaki Egyetem két tanára vizsgálta:
a szeméttelepet már 1974-ben természetes leejtőre kezdték el kialakítani;
a szeméthegy alapját agyagos talaj alkotja, ehhez jön a folyékony sár és a csurgalék rétege;
megnőtt a csurgalék mennyisége, a nyomás hatására földalatti források alakultak ki;
a szemét tömörítése 22 hektárról 18-ra elősegítette az esővíz beszivárgását a szeméthegybe, és fokozza a nyomást;
az új, ideiglenes szeméttároló is nyomja a régit, és a tűzoltásokkor használt víz is a régi tárolóra folyik;
a szemét áthelyezése megbontotta a lerakat korábbi stabilitását.
A tanulmány következtetése, hogy stabilizálni kell az omló hegyet, ezután fél kilométer hosszú falat építeni, ami megvédi a kerülőutat. A gyakorlati megvalósítást több kérdés is aggályossá teszi: hová lehet elszállítani a munkálatok helyszínéről a szemetet? Az áthelyezés egy másik lerakatra fokozná a nyomást.
Hogyan lehet az omlást megakadályozó beavatkozásokat elvégezni, a védőfalat felépíteni, amíg a szemét mellett és alatt növekedő csurgaléktó megszűrésére és elvezetésére nem kerül sor? Az ehhez szükséges szűrő még el sem készült. Hová kerül az a 4 hektárnyi plusz szemét, amit felraktak a régi lerakat tetejére és most nyomja lefelé a szemétdombot? Hová kerül holnap a ma kidobott szemetünk, ha a pataréti szeméthegyek már nem bírják a további terhelést?
Politikai szemét
Kérdés, hogy miért az októberi tűzeset érte el a megye és a város vezetőségének, a környezetvédelmi minisztérium és a környezetvédelmi őrség ingerküszöbét, mikor a csurgalék évek óta folyik. A mostanihoz hasonló méretű áprilisi tűz miért nem keltett ekkora riadalmat?
A téma népszerűsége mögött, követve a nyilvános vitákat és nyilatkozatokat, pártpolitikai küzdelem és erőfitogtatás is áll, amely a pataréti állapotból politikai játszmát csinál.
A volt PDL, jelenlegi PNL és a PSD közötti játszmát a színen elsősorban a liberális színekben megválasztott Alin Tișe megyei tanácselnök és a PSD-kormány prefektusa, Aurel Cherecheş folytatja.
„A PSD most jött rá, hogy a szeméttelep helyzetével nyomást lehet gyakorolni a PNL-re, és ebből politikai erőt tud kovácsolni” – értelmezi a helyzetet Szakáts. A megyét és a várost vezetők politikai szövetségét informális kapcsolatok is erősítik: Tișének a város PNL-s polgármestere, Emil Boc a násznagya. A környezetvédelmi miniszter, Grațiela Gavrilescu viszont szívesen segít a prefektusnak a nyomásgyakorlásban.
A politikai ellenfelek afölött is vitáznak, hogy miért gyúlt meg az ideiglenes szeméttároló. A PSD-sek azt állítják, hogy a PNL-sek gyújtották meg azért, hogy roskadjon meg, és tovább lehessen terhelni, a PNL-sek azt állítják, hogy a PSD-sek gyújtották meg azért, hogy legyen botrány.
A vita elejtett félszavakban folyik, de tételes kijelentések is elhangzanak. Sem Aurel Cherecheș, sem Szép Róbert, a környezetvédelmi őrség helyettes főbiztosa nem hiszi, hogy véletlen lenne a tűzvész: „Az alapján, amit a helyszínen láttunk, tekintve az időjárási körülményeket, nem hiszem, hogy véletlenszerű lenne a tűz meggyúlása” – nyilatkozott Szép a tűzvész helyszínén.
Tișének azért jött volna jól a készenléti állapot kihirdetése, hogy akár magánterületen is megindíthassa a szemétdomb további omlását megakadályozó beavatkozásokat. Azt állította, hogy az utolsó órában vannak a helyzet kezelésében, azonban további dokumentumokat nem nyújtott be a készenléti állapot kihirdetésének indoklására, így a kérését az illetékes bizottság elutasította.
„A felelősöket számon fogjuk kérni”
– nyomatékosította Tișe a november 8–i sajtótájékoztatón, ahol ismertette a szakértői vizsgálat alapján indított pataréti beavatkozás lépéseit és hangsúlyozta, hogy a folyamatot késletetőket felelősségre fogják vonni. Az elejtett utalás arra vonatkozik, hogy a prefektus nem hagyta jóvá a készenléti állapot kihirdetését, így lelassította a szükséges területek kisajátításának folyamatát és többletköltséget is okozott a megyének.
A sajtótájékoztató szerint sínen van a csurgaléktó szűrése és az omladozó szemétlerakat stabilizálása. Kiderült, hogy:
a csurgalék megtisztításához még nem kaptak jóváhagyást a Szamos-Tisza Vízügyi Igazgatóságtól (Administrația Bazinală de Apă Someș-Tisa – Apele Române)
a csurgalék tisztításához meg kell építeni a tisztítómedencéket
a területek kisajátításának jogi folyamatában húsz napot kell várni a tulajdonosok jelentkezésére, és további öt nap múlva lép érvénybe a határozat
a túlterhelt lerakatról el kell hordani a fölös szemetet, ehhez szintén újabb területek kisajátítására és környezetvédelmi megállapodásra (Acord de mediu) lesz szükség.
Arról nem esik szó, hogy a továbbiakban mi fog történni a megye szemetével. Az optimista politikus szerint 2018. márciusában be fognak fejeződni a munkálatok és a szemétlerakat lezárására is sor kerül.
A szemét közös: az RMDSZ nem hangoskodik a kérdésben
A Kolozsváron élő magyar közösséget épp annyira érinti a szemétlerakat kérdése, mint a román lakosokat, a magyar képviselők, úgy tűnik, mégis kevésbé érzik magukénak a problémát. Az RMDSZ távolmaradása mögött az állhat – vélekedik Szakáts –, hogy az RMDSZ-nek nem fűződik politikai érdeke az állásfoglaláshoz: úgy a megyei, mind a városi tanácsban a PNL-vel van koalíciós szerződése (ebben a mondatban az RMDSZ koalíciós partnerével kapcsolatban változtatást eszközöltünk – szerk. megj., 21:48, 11.11.2017).
A csapadékos őszi és téli hónapok tovább súlyosbítják a pataréti szeméthegy omlásának körülményeit és növelik a csurgalék hozamát. A helyi hatóságok pedig sem a környékbeliek egészsége érdekében, sem a pataréten élők és dolgozók védelmében nem tettek megnyugtató gyakorlati lépéseket. Végül, a pataréti közösségek, akik számára sem a kerülőút védelme, a szemétlerakatok átszervezése, sem a szeméttelep bezárása nem jelent megoldást, újabb telet fognak méltánytalan és kiszolgáltatott körülmények között végigdolgozni.
Az Átlátszó Erdély ingyen van, de nem ingyen készül. Támogass!
Havi 5 eurós rendszeres támogatás
Havi 10 eurós rendszeres támogatás
Havi 20 eurós rendszeres támogatás
Lejes (RON) számla:
Asociaţia “Atlatszo Erdely Egyesulet”
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU
