Számításaink szerint egy, a Demokrácia Központok által összeállított könnyített honosítás-iratcsomó átlagosan 18 euróba kerül.
Majdnem három évre, egy megnyert perre és egy újabb kormányzati ciklus jelentette átrendeződésre volt szükség ahhoz, hogy a magyar kormány kiadja az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak (EMNT), illetve vagyonkezelőjének, az önálló jogi személyiséggel rendelkező EMNT Egyesületnek juttatott költségvetési támogatások listáját 2010-től napjainkig.
Ezzel az adatsorral újabb fontos darabja került a helyére annak a puzzle-nek, amelyet a magyar kormány által finanszírozott erdélyi magyar politikai próbálkozásokról igyekszünk kirakni.
Korábbi anyagaink:
Mennyibe került az erdélyi Demokrácia Központ-hálózat a magyar adófizetőknek?
Magyar állami vállalatok százmilliós adományai segítik az erdélyi Fidesz-projektet
Demokrácia központok, mint „uniós központok”
Az összesítés szerint az első, 95 millió forintos (300 ezer euró) támogatást 2010 októberében utalták az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak, a támogatás célja „uniós központok beruházás”. Akkoriban ezen a néven futott a tervezett Demokrácia Központ-hálózat, tájékoztatott Toró T. Tibor, az EMNT akkori ügyvezető elnöke.
2011-ben összesen 265 millió forint (840 ezer euró) támogatást utalnak az EMNT-nek. Ez az összeg részben a népszámlálási kampányra, részben pedig az EMNT és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) területi irodáiként működő Demokrácia Központok létrehozására, azok „működési és felhalmozási költségeire” szolgál.
A Miniszterelnökség szerint a fenti összegeket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak utalta, ez azonban valószínűleg tévedés: a pénzügy adatai szerint az EMNT Egyesület 2010-es jövedelmei kb. 300 ezer euróra rúgtak, tehát minden valószínűség szerint a magyar kormánytól érkező támogatás az egyesület, nem pedig a „jogi személyiség nélkül, virtuális szervezetként működő” Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácshoz érkezett, melynek jogi személyiség nélkül bankszámlája sem lehet.
Évi 250 millió működésre
2012-től aztán évente érkezik egy 250 millió forintos (kb. 800 ezer euró) támogatás az EMNT Egyesület bankszámlájára – ezek tárgya hol „működési és felhalmozási költségek támogatása”, hol az egyesület éves működési költségei, 2014 óta pedig a „Demokrácia Központok tevékenységének és működésének költségei”.
2010-től 2015-ig tehát 1,4 milliárd forintra (4,4 millió euró) rúg az EMNT-nek folyósított költségvetési támogatás, ebből 1,3 milliárdot (kb. 4,2 millió eurót) kifejezetten a Demokrácia Központok működésére szántak. A kép teljesebb, ha hozzáadjuk azokat a százmilliós nagyságrendű szponzorizációkat, melyeket magyar állami vállalatok nyújtottak EMNP-politikusok által frissen bejegyzett civil szervezeteknek. Erről a gyakorlatról korábban már írtunk.
A pénzcsapot nem zárták el
A rendelkezésre álló adatok nem támasztják alá azt a közkeletű vélekedést, miszerint az EMNT/EMNP projektet Budapestről „takaréklángra tették”, vagy „elzárták a pénzcsapot”, mióta az EMNP a várakozásokhoz képest rosszul teljesített a 2012-es parlamenti választásokon, a buktát pedig megismételte a 2014-es államfőválasztoson. (A rossz eredmények miatt a párt vezetése be is nyújtotta a lemondását.)
Az pedig, hogy a magyar kormány „kiegyezett” az RMDSZ-szel, annyiban látszik, hogy 2015 szeptemberétől egy RMDSZ-közeli alapítvány, az Eurotrans is elindította a maga honosítási projektjét 19 erdélyi helyszínen, szintén 250 millió forintból.
„A (pénzcsap elzárására) vonatkozó újságírói vagy „szakértői” elemzéseket mindig nagy érdeklődéssel olvasom. Az újságpapír sok mindent elbír, hát még az online változat, ahol még ráadásul terjedelmi korlátok sincsenek. Sok esetben azonban ezek az „okos” elemzések nem találkoznak a tényekkel és a valósággal. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács továbbra is élvezi a magyar kormány bizalmát és támogatását (anyagiakban is) mind a kedvezményes honosításban nyújtott segítség, mind egyéb programjai esetében” – kommentált Toró T. Tibor EMNP-alelnök.
Átlag 18 euróba kerül egy honosítási iratcsomó
Erdély-szerte 31 Demokrácia Központ működik jelenleg, ezek elvben a könnyített honosításhoz szükséges iratcsomók előkészítésében segédkeznek: fordítanak, fénymásolatokat készítenek, az ügyintézésben segítenek.
Az EMNT közlése szerint Erdélyben összesen 227 ezer 349 személynek segítettek 2011. január 1. (az irodák megnyitása) és 2015. augusztus 31. között összeállítani az állampolgárság igényléséhez szükséges mappát. Ez az igénylők számának (450 ezer) mintegy fele.
A Demokrácia Központok által könnyített honosításra kapott támogatást (1,3 milliárd) az igénylők számával (227 ezer) elosztva az derül ki hogy személyenként átlagosan kb. 5700 forintba került (18 euró) ez a szolgáltatás. A mappát egyébként bárki összeállíthatja saját magának, sőt, a konzulátusokon is segítenek.
A jövőben az új magyar állampolgárok „szerzésével” járó a költségek látványosan emelkedni fognak: a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adataiból világos, hogy Erdélyben a nagy kérelmezési hullám 2012-2013-ban lejárt. A csúcsidőszakban évente mintegy 120 ezren adták be az egyszerűsített honosítási kérelmet, ezután a kérelmezők száma látványosan esett, 2015-ben pedig már kevesebb, mint 30 ezer kérelmet adtak be.
A könnyített honosításban való segédkezés a Demokrácia Központok tevékenységének csak egy része: számtalan jel mutat arra, hogy az irodahálózat de facto az EMNT, illetve az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) területi szervezeteiként működik, az irodavezetők sokszor az EMNP politikusai, az alkalmazottak pedig besegítenek a kampányba választási időszakban.
Egyébként az Eurotrans Alapítvány ugyanilyen konstrukcióban kezdte el a maga könnyített honosítási projektjét, legalábbis erre utal az, hogy a honlapjukon megadott címek közül sok helyen az RMDSZ területi szervezete működik.
Ne maradj le semmiről: iratkozz fel az Átlátszó Erdély hírlevelére!
Viccesen indokolták az elutasítást
2013-ban, amikor a Tőkés Lászlóhoz köthető politikai és civil szervezetek finanszírozásáról szóló anyagunkon dolgoztunk, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) megtagadta, hogy az EMNT Egyesületnek folyósított támogatásokról nyilatkozzon.
Indoklásukban a közénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 1. paragrafusának 3. bekezdésére hivatkoznak, miszerint:
„E törvény hatálya nem terjed ki a külön jogszabályok által szabályozott azon támogatások elbírálására, folyósítására és nyilvántartására, amelyeket az államháztartás valamely alrendszeréből határon túli magyar szervezetek vagy személyek számára nyújtanak.”
Érvelésünk – mely egyezett a Fővárosi Törvényszék ítéletével is – szerint azonban a hivatkozott törvény nemhogy szűkítené, de éppenséggel bővíti a nyilvános adatok körét; de azt is kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a határontúli szervezeteknek vagy személyeknek nyújtott támogatásra; ergo arra az Infotv. rendelkezéseit mint általános szabályt kell alkalmazni.
Sokáig csend
Annak ellenére, hogy a bíróság 2014 márciusában elrendelte az adatok kiadását, sokáig semmi nem történt – 2014 júniusában új kormányzati ciklus következett, a KIM megszűnt, nem volt világos, ki a jogutód.
Mi sem figyeltünk már a történetre, egészen addig, amíg – próba szerencse alapon – a Miniszterelnökségre beadtunk egy, az eredetihez hasonló igénylést, melyre minden további nélkül kiadták a kért adatokat.
Az Átlátszó Erdély működtetésében nagy szerepük van a közösség adományainak. Adakozz, hogy még több ilyen cikket írhassunk! Tudnivalók itt.
Bankszámlánk:
RO71OTPV200000913457RO01
SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA
Cod BIC: OTPVROBU
