A 2017-es rekordot túlszárnyalva 47 milliárd forintot ítélt meg erdélyi szervezetek számára 2018-ban a Bethlen Gábor Alap. A Sapientia-EMTE, az Iskola Alapítvány, az egyházak és a fociklubok kaptak milliárdos nagyságrendű támogatásokat.
A 2017-es 46,6 milliárdnál (146 millió euró) valamivel többet, 47 milliárd forintot ítélt meg tavaly a Bethlen Gábor Alap erdélyi szervezeteknek. Ezzel folytatódni látszik a határon túli, és ezen belül különösen az erdélyi támogatások látványos növekedése.
A támogatásokat összesítve azt láthatjuk, hogy 2017-hez képest valamivel kiegyensúlyozottabb volt a támogatások eloszlása: nem ismétlődött meg az a tavalyelőtti meglepetés, amikor egyetlen pályázó, az Erdélyi Református Egyházkerület kapta meg az Erdélybe irányuló támogatások 60 százalékát.
Foci, templom, iskola: 84 milliárd forint állami támogatás ment tavaly a határon túlra
Tavaly rátett egy lapáttal a Bethlen Gábor Alap a 2017-es rekordévre: összesítésünk szerint 84 milliárd forint támogatást ítélt meg, nagyrészt határon túli szervezetek számára. A legnagyobb pénzeket a határon túli egyetemek, egyházak, és persze a fociklubok kapták.
Hozzá kell tennünk ugyanakkor, hogy ez a 47 milliárd valószínűleg nem a teljes, Erdélybe irányuló összeg. Ugyanis a BGA által folyósított támogatások mellett több más forrás is létezik Magyarországon, például a Sepsi OSK valamint a Futball Klub Csíkszereda a Magyar Labdarúgó Szövetségen keresztül is kaptak nagy összegű támogatásokat (a magyar kormány határon túli támogatási rendszerének kuszaságáról itt írtunk hosszasabban).
Határon túli támogatások 2.: Az állandó tételek és a legjobb barátok
A 2016-ban 60 milliárd forintot szétosztó Bethlen Gábor Alap a határon túli szervezetek legfontosabb támogatási forrása. Erdélyi szervezetek közül a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Refomátus Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek, de milliárdos nagyságrendű összegek mennek a csíkszeredai fociklubra, és a székelyföldi hokiakadémiára is.
Hivatalos összesítés hiányában csak becsülni lehet
Mivel a magyar kormánynak továbbra sincsen egy olyan, publikus és könnyen kereshető adatbázisa, mely az összes, határon túlra irányuló támogatást és szponzorizációt tartalmazza, ezért kénytelenek vagyunk saját magunk összegyűjteni ezeket az adatokat, ugyanakkor belátni azt, hogy részleges adatok birtokában csak körültekintő becslést tudunk adni ezekről az összegekről.
A 47 milliárdos összesítésben benne vannak, ugyanakkor az alább látható toplistánkból kivettük a különféle, erdélyieket is érintő programokat, melyek közül a legfontosabb a Szülőföldön magyarul!. A magyar kormány által folyósított oktatási-nevelési támogatás 3,2 milliárd forintot tett ki 2018-ban (aki kíváncsi arra hogy hogyan dolgoztunk, itt talál erről egy részletes leírást).
A táblázatunk ide kattintva érhető el:
bga_2011_2018_kifizetesek
null
2018-ban a Sapientia-EMTE vezeti a toplistát 13,7 milliárd forinttal (43 millió euró). Ez több nyertes pályázatból adódott össze, az egyetem részben működésre, részben pedig a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi és nagyváradi karok ingatlan- és eszközfejlesztésére kapta ezeket a támogatásokat. A döntésekből nem derülnek ki további részletek. Érdekesség, hogy az Erdélyi Művészeti Központ műtárgy-gyarapítására is kapott a Sapientia 100 millió forintot.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szintén egy sor programjára kapott támogatást, összesen 5 milliárd forint (15 millió euró) értékben. Ezek közül fontos az óvodafejlesztési program, amelynek egy részét az RMPSZ bonyolítja: erre a célra három pályázattal 4,2 millió forintot kapott, közel 500 millió forintot pedig ingatlan- és eszközfejlesztésre.
Nem találunk 1 milliárd forintot
Az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány összesítésünk szerint 2,4 milliárd forintot kapott a Bethlen Gábor Alaptól egy-egy nagyváradi, valamint kolozsvári ingatlan megvásárlására és kulturális központtá alakítására. Ez az összeg kiegészül egy 2017-ben megítélt, 527 millió forintos támogatással, melynek a célja szintén ingatlanberuházás.
Erről itt írtunk ‒ a cikkünk megjelenése után az RMDSZ honlapján közlemény jelent meg, mely szerint a magyar kormánytól 4,082 milliárd forintot kaptak. A BGA döntései között nem sikerült megtalálnunk a további 1 milliárd forintos támogatást, így feltételezni lehet, hogy ezt az összeget valamilyen más forrásból biztosították. Ezügyben írtunk egy e-mailt az Iskola Alapítvány elnökének, Nagy Zoltán Leventének, aki azonban nem válaszolt.
Azért jelzésértékű ez a támogatás, mert eddig a Fidesz-RMDSZ szövetség anyagi vonzatát nem sikerült felfedeznünk: az RMDSZ holdudvarába tartozó alapítványok nem kaptak számottevő támogatásokat a magyar kormánytól.
A Nagyváradi Római Katolikus Püspökség 2,3 milliárd forintot (7,2 millió euró) kapott a Nagyváradi római katolikus püspöki palota felújítására.
A Futball Klub Csíkszereda Egyesület számára 2,1 milliárd forintot ítéltek meg részben az Székelyföldi Labdarúgó Akadémia működésére és fejlesztésére, részben pedig a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működésére. A Sepsi OSK további 2,1 milliárd forint támogatásban részesült. A székelyföldi fociklubokról írt anyagunk itt elérhető.
A magyar állam terjeszkedése grafikonokon és térképeken
Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) 2,1 milliárd forint támogatásban részesült, ennek nagy részét, 1,7 milliárdot az óvodaprogramra irányozták elő. A KREK-nél valamivel kevesebb támogatást kapott az Erdélyi Református Egyházkerület: az 1,8 milliárd forintból mintegy 600 millió forintot (1,8 millió euró) ítéltek meg az egyházkerület, valamint az egyházkerülethez tartozó intézmények működésére, további 1 milliárd forintot az óvodaprogramra költenek. Egy Kolozsvár melletti falu, Ajton egyházközösségének fejlesztési programjára 250 millió forintot kapott az EREK.
A Szatmárnémeti Római Katolikus Püspökség összesen 1,7 milliárd forintot kapott ‒ a pénz nagy részét a püspökség fejlesztésére fogják elkölteni. Az Erdély-szerte orvosi lakásokat építő Studium Prospero Alapítvány 1,4 milliárd forint támogatásban részesült, ezt a pénzt részben működésre, részben további orvosi lakások építésére kapta.
A beruházások, fejlesztések, felújítások nyilvánvaló pozitívumai mellett hátulütőkkel is jár az, hogy a magyar kormány szinte kizárólagos fenntartójává vált a közösségi szempontból kulcsfontosságú erdélyi magyar intézményeknek. Erről a tavaly szervezett kerekasztal-beszélgetésünkön beszéltek különböző világnézetű politológusok és szociológusok, a szöveg elérhető itt, valamint itt.
NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?
Hogyan viszonyulnak az erdélyi magyar politikai elitek a második és harmadik Orbán-kormányhoz? Hosszú távon milyen hatása lehet a civil szférára a több milliárd forintos, ötletszerűen megítélt támogatásoknak? Lehet-e fizikailag Romániában, fejben azonban Magyarországon élni? Többek között ezeket a kérdéseket járjuk körül az Átlátszó Erdély által szervezett kerekasztal-beszélgetés második részében.
