<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>autonómia Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<atom:link href="https://atlatszo.ro/tag/autonomia/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://atlatszo.ro/tag/autonomia/</link>
	<description>Átlátszó Erdély</description>
	<lastBuildDate>Sun, 04 May 2025 11:12:20 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=6.4.7</generator>

<image>
	<url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2023/12/cropped-favicon-3-32x32.png</url>
	<title>autonómia Archives - Átlátszó Erdély</title>
	<link>https://atlatszo.ro/tag/autonomia/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Ha Georgescutól félünk, Orbántól miért nem?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/politika/georgescutol-orban-szelsojobb/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kulcsár Árpád]]></dc:creator>
		<pubDate>Mon, 17 Mar 2025 16:22:03 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Politika]]></category>
		<category><![CDATA[autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[Călin Georgescu]]></category>
		<category><![CDATA[Csoma Botond]]></category>
		<category><![CDATA[Donald Trump]]></category>
		<category><![CDATA[George Simion]]></category>
		<category><![CDATA[Kolozsvár]]></category>
		<category><![CDATA[március 15]]></category>
		<category><![CDATA[Marosvásárhely]]></category>
		<category><![CDATA[Orbán Viktor]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[Székely Szabadság Napja]]></category>
		<category><![CDATA[szélsőjobb]]></category>
		<category><![CDATA[szuverenizmus]]></category>
		<category><![CDATA[Tőkés László]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=54330</guid>

					<description><![CDATA[<p>Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra! Amennyiben nekünk adnád a jövedelemadód 3,5 százalékát, ami neked nem kerül semmibe, hiszen az állam úgyis elköltené valami másra: azt ide kattintva teheted meg. Két percbe sem telik rendelkezni róla! Ha fontosnak tartod a munkánkat, és úgy gondolod, hogy egyszeri, vagy rendszeres támogatónk lennél, ennek módjait itt találod meg. Kiemelt kép [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/politika/georgescutol-orban-szelsojobb/">Ha Georgescutól félünk, Orbántól miért nem?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p></p>



<p></p>



<p><iframe width="560" height="315" src="https://www.youtube.com/embed/CwwNxcUF9Hg?si=FLjNCye83yebksvU" title="YouTube video player" frameborder="0" allow="accelerometer; autoplay; clipboard-write; encrypted-media; gyroscope; picture-in-picture; web-share" referrerpolicy="strict-origin-when-cross-origin" allowfullscreen=""></iframe></p>



<p><strong><a href="https://www.youtube.com/@atlatszoerdely5533">Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!</a></strong></p>



<p>Amennyiben nekünk adnád a jövedelemadód 3,5 százalékát, ami neked nem kerül semmibe, hiszen az állam úgyis elköltené valami másra: azt <a href="https://redirectioneaza.ro/szabadsajto/">ide kattintva</a> teheted meg. Két percbe sem telik rendelkezni róla! </p>



<p>Ha fontosnak tartod a munkánkat, és úgy gondolod, hogy egyszeri, vagy rendszeres támogatónk lennél, ennek módjait <a href="https://atlatszo.ro/donate/">itt találod meg</a>. </p>



<p><em>Kiemelt kép forrása: Székely Nemzeti Tanács/Facebook</em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/politika/georgescutol-orban-szelsojobb/">Ha Georgescutól félünk, Orbántól miért nem?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/03/neni.jpeg</url>
								<title>250317_Unneplo-biro_SZNT</title>
								<link>https://atlatszo.ro/politika/georgescutol-orban-szelsojobb/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2025/03/neni.jpeg</url>
								<title>250317_Unneplo-biro_SZNT</title>
								<link>https://atlatszo.ro/politika/georgescutol-orban-szelsojobb/</link></image><authorId>39</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/kulcsararpi/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>A kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben</title>
		<link>https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/kulcsar-terza-jozsef-mpe-rmdsz-vagyonbevallas/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Szabó Tünde]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 18 Dec 2024 15:58:37 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Politika]]></category>
		<category><![CDATA[Vagyonbevallások]]></category>
		<category><![CDATA[autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[EMSZ]]></category>
		<category><![CDATA[képviselő]]></category>
		<category><![CDATA[Képviselőfánk]]></category>
		<category><![CDATA[Kulcsár-Terza József]]></category>
		<category><![CDATA[Magyar Polgári Erő]]></category>
		<category><![CDATA[MPE]]></category>
		<category><![CDATA[MPP]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[Sepsiszentgyörgy]]></category>
		<category><![CDATA[vagyonbevallás]]></category>
		<category><![CDATA[vagyonbevallások]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://atlatszo.ro/?p=53079</guid>

					<description><![CDATA[<p>Törpepártok jönnek-mennek Kulcsár-Terza József körül,  de ő stabilan a harmadik képviselői mandátumát kezdi. MPP-sként ült be először az RMDSZ-frakcióba, de összeveszett a Magyar Polgári Párt akkori vezetésével. Épp azelőtt békültek ki, hogy 2020-ban ismét őt jelölhesse az MPP az RMDSZ parlamenti listájára.&#160; Közben az MPP és az EMNP vezetése rájött, hogy nincs már két törpepártnyi [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/kulcsar-terza-jozsef-mpe-rmdsz-vagyonbevallas/">A kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<h2 class="wp-block-heading">Törpepártok jönnek-mennek Kulcsár-Terza József körül, </h2>



<p>de ő stabilan a harmadik képviselői mandátumát kezdi. MPP-sként ült be először az RMDSZ-frakcióba, de összeveszett a Magyar Polgári Párt akkori vezetésével. Épp azelőtt békültek ki, hogy 2020-ban ismét őt jelölhesse az MPP az RMDSZ parlamenti listájára.&nbsp;</p>



<p>Közben az MPP és az EMNP vezetése rájött, hogy nincs már két törpepártnyi hely az RMDSZ-től jobbra, és mandátum közben fuzionáltak Erdélyi Magyar Szövetség néven. Az MPP tagságának egy része Kulcsár-Terza Józseffel az élen nem bírta lenyelni a fúziót, és tavaly tavasszal létrehozták a még kisebb törpepártot, a Magyar Polgári Erőt.</p>



<p>Kulcsár-Terza akkor<a href="https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/kulcsar-terza-jozsef-szerint-az-eroltetett-partfuzio-hozta-letre-az-uj-erdelyi-magyar-partot" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> hiába adott interjút a Krónikának</a>, nem derült ki belőle, hogy milyen megkülönböztető politikai értékeket és programot vall az MPE. Csak az, hogy egy maréknyi MPP-s nem igazán fér össze a volt néppártosokkal, de majd mindenkivel együttműködnek. </p>



<p>(Hogy a magukat nemzetibbnek gondoló tömörülések hogyan súlytalanodtak el, és miért zárta be a Fidesz az őket fenntartó Demokrácia Központokat, arról az érintettek <a href="https://atlatszo.ro/nerdely/nemzetstrategia/emnt-emnp-konfliktus/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">maguk meséltek az Átlátszó Erdélynek</a>.)</p>



<p>Az MPE az önkormányzati választáson indult először külön alakulatként. Eredményei belefértek egy<a href="https://www.facebook.com/jozsef.kulcsarterza/posts/pfbid0217A3KCDfyXTqDzsChMHDDQM5MEgqkvoRxu8ZZ3k9LJNjyaYJHjwHFyXcEU3ocibCl?__cft__[0]=AZUD95FkE31dIYe0vvouQd2wDq4Z0VFEQB4QAaDXnRDw9i_7V9H7bVT_x1uE4HFxDUtAuAZZHd1wVzvlzaEWkkW8FAtsP7kkFGhhh9QaMSL4rlHBydZf7peDDc5dTUz6KLs&amp;__tn__=%2CO%2CP-R" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> nem túl hosszú Facebook-posztba</a>: egy faluban győzött a párt polgármesterjelölte, és egy másikban a független jelölt, akit az MPE támogatott. Rajtuk kívül MPE-tanácsos került két kisváros, illetve öt község önkormányzatába.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Ehhez képest igen szép politikai teljesítmény, </h2>



<p>hogy Kulcsár-Terza József ki tudott lobbizni magának egy helyet az RMDSZ akkor még húsz fős parlamenti képviselői listáján. Igaz, az RMDSZ az önkormányzati választásoknál korábban kötötte meg az együttműködést az EMSZ-szel, illetve az MPE-vel.&nbsp;</p>



<p>Kulcsár-Terza annak ellenére meg tudta tartani a bejutó helyet, hogy a háromszéki RMDSZ-ben <a href="https://www.3szek.ro/load/cikk/168963/rangsorolta-jeloltjeit-az-rmdsz-nem-kernek-kulcsar-terza-jozsefbol" target="_blank" rel="noreferrer noopener">kisebb lázongás tört ki</a> az októberi rangsoroló gyűlésen. Mind a négy széki szervezet kifogásolta, hogy „egy veréb csak úgy beüljön a mások által szorgalmasan megépített fészekbe”. A sajtótudósítás egyetlen tartalmi érvet említ: az RMDSZ-esek állítása szerint az MPE több helyen is negatív kampányt folytatott nyáron. Azt javasolták, hogy Kulcsár-Terza a háromszéki lista negyedik helyéről induljon, és legalább kampányban dolgozzon meg a bejutásért. </p>



<p>Végül az RMDSZ-vezetés tartotta magát az eredeti megállapodáshoz, idén a harmadik, egészen biztos helyet kapta Kulcsár-Terza József. (A hatásos mozgósítás végül bevitte a negyedik helyre sorolt<a href="https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/konczei-csaba-kepviselo-vagyonbevallas-kolcson/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> Könczei Csabát</a> is.) Kulcsár-Terza egyébként a most zárult <a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/11/rmdsz-parlament-tevekenyseg" target="_blank" rel="noreferrer noopener">parlamenti teljesítményével</a> </p>



<h2 class="wp-block-heading">a sereghajtók közé került az RMDSZ-frakcióban. </h2>



<p>A végszavazások 60%-án vett részt, hat írásos nyilatkozatot fogalmazott meg, és hétszer szólalt fel a négy év alatt. Harmadannyi törvénykezdeményezést támogatott, mint a szorgosabb RMDSZ-es honatyák.</p>



<p>Két emlékezetesebb javaslattal ütötte meg a sajtó ingerküszöbét. EMSZ-es kollégájával, Zakariás Zoltánnal a Fideszhez hasonlóan akarta módosítani a romániai gyermekvédelmi törvényt. A javasolt módosítás a gyakorlatban<a href="https://www.kulhonimagyarok.hu/kulhoni-magyarok-hirek/a-keresztenydemokrata-ertekrendre-hivatkozva-nyujtotta-be-az-rmdsz-a-gyermekvedelmi-torvenyt-modosito-tervezetet/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> veszélyesként bélyegzi meg</a> a homoszexualitást és a transzneműséget. A javaslat vegyes fogadtatásra talált a szakbizottságokban, és bő két éve elakadt a képviselőházban.</p>



<p>Míg ezt lassú eltemetésre ítélte a bukaresti törvényhozás, a másik javaslatcsomagot, az autonómiatervezeteket villámgyorsan, <a href="https://maszol.ro/belfold/Villamgyorsan-nemet-mondott-a-kepviselohaz-az-autonomiatervezetekre" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a benyújtásuk után egy héttel</a> leszavazták tavaly decemberben. Így se a román, se a magyar közvéleménynek nem volt alkalma megismerni és megvitatni őket. A román többség ab ovo elutasítását jól jelzi, hogy a székelyföldi autonómiatervezet bemutatásakor a PSD képviselői hátat fordítottak a parlamenti pulpitusnak.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Miből él Kulcsár-Terza József?</h2>



<p>A kétgyermekes Kulcsár-Terza József Kolozsváron végzett a Bogdan Voda egyetem jogi karán, majd Bukarestben tanult a Közgazdasági Akadémián, áll <a href="https://www.cdep.ro/pls/parlam/structura2015.mp?idm=160&amp;leg=2020&amp;cam=2&amp;idl=1&amp;pag=0" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a parlamenti CV-jében</a>. 2001-től dolgozott a sepsiszentgyörgyi IAME Rt alkatrészgyárban, amíg annak közel ezer alkalmazottja volt, egészen 2005-ig, amikor az alkalmazottak több mint felét elbocsátották. Egy-két évig az ARDAF biztosítónál dolgozott, majd 2009-ig Tőkés László EP-képviselői irodájában. </p>



<p>Utána a sepsiszentgyörgyi önkormányzat ingatlanközvetítő cégének gondnoka volt, majd négy évig, képviselővé választásáig egy fémmegmunkáló cég jogásza volt. 2008-2016 között az MPP Kovászna megyei tanácsosa volt. 2016-tól parlamenti képviselő, azóta van stabil és számottevő jövedelme. Fizetése év<strong> 87 ezerről 134 ezer lejre emelkedett</strong> 2024-ig.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img fetchpriority="high" decoding="async" width="1024" height="639" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott-1024x639.jpg" alt="" class="wp-image-53090" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott-1024x639.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott-300x187.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott-768x479.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott-1536x959.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott-750x468.jpg 750w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott-1140x711.jpg 1140w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2024/12/kulcsar-terza-mpe-vagott.jpg 2048w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption class="wp-element-caption">Kulcsár-Terza József bemutatja az MPE jelöltjeit a sepsiszentgyörgyi önkormányzatba 2024 tavaszán. Az önkormányzati tanácsba végül csak RMDSZ-es jelöltek jutottak be. A kép forrása Kulcsár-Terza <a href="https://www.facebook.com/jozsef.kulcsarterza" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Facebook-oldala</a>.</figcaption></figure>



<p>Cége nincs, tagja viszont a felesége vezette Stroke Center alapítványnak. Felesége logopédus, és az évek során nemcsak a Kovászna megyei oktatási központnál duplázódott meg a fizetése, hanem egyéni vállalkozóként is <strong>szépen keres a hivatásával</strong>. Emellett fejleszti és bővíti a Stroke Center rehabilitációs tevékenységét, ahol szintén logopédusként dolgozik. Így ismét többet keres, mint a férje honatyaként. Ismét, mert tíz évvel korábban is többet keresett pszichopedagógusként, mint a férje jogászként.</p>



<p>Kettejük éves bevétele tavaly elérte a 310 ezer lejt. Ez <strong>havi átlagban bő 25 ezer lejt </strong>jelent. Tavaly ugyan a kettejük keresete csak 255 ezer lej volt, de a felesége 284 ezer lejt kapott abból, hogy kivásárolták a részesedését egy orvosi cégből.&nbsp;</p>



<p>A szépen emelkedő bevételeik mellett 2019-ben 68 ezer lejt vettek fel hitelként két éves futamidővel, utána, 2021-ben 121 ezer lejt mindössze három évre. Ugyanis felpörögtek az ingatlanbefektetéseik.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Hol él Kulcsár-Terza József?</h2>



<p>Húsz éve vettek egy kis lakást Sepsiszentgyörgyön, majd nyolc évre rá egy kisebb házat. Ezeket tíz éve eladták, felvettek 145 ezer lej hitelt 23 évre, és vásároltak egy papíron nagyon furcsa ingatlant. Azért furcsa, mert ha hiszünk Kulcsár-Terza vagyonbevallásának, akkor ez egy <strong>kacsalábon forgó palota </strong>kell legyen.</p>



<p>Négy éve jóindulatúan <a href="https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/kogazdagok-es-penztelenek-a-parlamentben-vagyonmustra-maros-megyebol/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">azt feltételeztük</a>, hogy ezt az 1544 négyzetméteres házat csak véletlenül írta a képviselő az épületek kategóriába, és nem a telkekhez. Mert ekkora épített alapterülete csak egy teljes tömbháznak lehet,vagy egy palotának. De mivel a telkek rubrikába Kulcsár-Terza soha nem írt semmit, ezt az 1544 nm-es épületet pedig azóta is folyamatosan házként jelölte meg, azt kellene feltételeznünk, hogy nem is foglal területet. Nem a földön áll, hanem legalábbis kacsalábon forog.</p>



<p>De a meséből térjünk vissza a kiábrándítóan egyszerű valósághoz. Az a szép nagy terület valójában a telek, amelyen egy 130 négyzetméteres ház áll, mondta el a képviselő, amikor felhívtuk a négyzetméterek tisztázása végett.&nbsp;</p>



<p>Elmondta továbbá, hogy másfél éve megkereste őt az ANI, a feddhetetlenségi hatóság, de nem a házként feltüntetett telek miatt. Hanem amiatt, hogy nem tüntette fel az RMDSZ-nek 2020-ban kampányra kölcsönadott összeget, amit aztán két hónap múlva vissza is kapott. Ő maga jogászként úgy véli, hogy ezt nem köteles beírni a vagyonbevallásába. Az ANI viszont 200 oldalas beadványt szánt az ügyre, amelynek messze még a vége. Kulcsár-Terza még nem döntötte el, hogy az idei kampányösszeget, amelyet ugyanúgy vissza fog kapni, beleírja-e a következő vagyonbevallásába.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Forognak viszont az ingatlanbefektetései </h2>



<p>Az ingatlanos rubrika többször is módosult Kulcsár-Terza bevallásaiban, tehát volt bőven alkalma javítani a palotát telekre. 2018-ban vett egy 65 négyzetméteres lakást Sepsiszentgyörgyön, amit a rákövetkező évben el is adott 48 ezer euróért.</p>



<p>A Kulcsár-Terza házaspár ezután három lakást is vásárolt Budapesten. 2019-ben vásároltak egy 36 négyzetméterest, amit 2020-ban eladtak közel 35 millió forintért. Ebből 2020-ban egy 66 négyzetméterest vettek, 2022-ben pedig egy kicsi, 25 négyzetméteres lakást. Ezt a kicsit már 2023-ban el is adták egy magánszemélynek 26,5 millió forintért.</p>



<p>Jelenleg tehát az ezerötszáz négyzetméteres szentgyörgyi ház és a 66 négyzetméteres budapesti lakás van a birtokukban.</p>



<h2 class="wp-block-heading">Mivel jár Kulcsár-Terza József?</h2>



<p>Húsz éve még csak egy Opel Corsával, de aztán az gyorsan eltűnt a vagyonnyilatkozatából. Sokáig semmilyen jármű nem volt a nevén, míg két éve fel nem tűnt a bevallásban egy 2017-es gyártású Skoda.</p>



<p>A képviselőnek nincs cége, ezért érdekeltségi nyilatkozata szellős. 2018-ig volt a háromszéki MPP elnöke, utána évekig csak a Stroke Center alapítványbeli tagsága szerepel az évente benyújtott nyilatkozatban. 2022-től tűnik fel a szotyori bejegyzésű Székely Polgári Egyesület, amelynek azóta is elnöke Kulcsár-Terza József. </p>



<h2 class="wp-block-heading">További Képviselőfánk-falatok</h2>



<p>Az Átlátszó Erdély, a Transtelex és az uh.ro közös sorozatában, a <a href="https://atlatszo.ro/tag/kepviselofank/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Képviselőfánk</a>ban eddig ismertetett politikusvagyonok:</p>



<h4 class="wp-block-heading">Maros megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/novak-levente-rmdsz-szenator-vagyonnyilatkozat/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">A titokban végbement csoda: így lett villája <strong>Novák Leventé</strong>nek</a> – az Átlátszó Erdély cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/politika/rmdsz-csaszar-karoly-vagyon-erdo/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Az RMDSZ <strong>Császár</strong>a a templom egere</a>  – az Átlátszó Erdély cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/politika/csep-andrea-meggazdagodas-politika/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Csép Andrea</strong> különös élete: szakpolitikussá vált ahelyett, hogy meggazdagodott volna</a> – az Átlátszó Erdély cikke</p>



<h4 class="wp-block-heading">Hargita megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://uh.ro/ahogy-kelemen-hunor-sporol-ugy-nem-sporol-mas-senki/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Ahogy <strong>Kelemen Hunor</strong> spórol, úgy nem spórol más senki </a>– az uh.ro cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://uh.ro/sokkolo-2024-ben-nincs-meg-bankszamlaja-ladanyinak-de-jaguarja-mar-van/">Sokkoló! 2024-ben nincs még bankszámlája <strong>Ladányi</strong>nak! De Jaguárja már van</a> – az uh.ro cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://uh.ro/ot-eve-ult-mar-a-parlamentben-mikor-meghallotta-szent-mercedesz-hivo-szavat/"><strong>Bende Sándor</strong> öt éve ült már a parlamentben, mikor meghallotta Szent Mercédesz hívó szavát</a> – az uh.ro cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://uh.ro/na-ki-gyujtott-a-fia-keresztelojen-54-000-eurot-antal-lorant/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Ki gyűjtött a fia keresztelőjén 54.000 eurót? <strong>Antal Lóránt</strong>! </a> – az uh.ro cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://uh.ro/lenard-andras-integet-folyton-hajdu-gabor-erdekbevallasabol/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Lénárd András integet folyton <strong>Hajdu Gábor</strong> érdekbevallásából</a> – az uh.ro cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://uh.ro/tanczos-barna-tobbet-tesz-felre-mint-amennyit-keres-a-felesege-meg-tobbet/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Tánczos Barna</strong> többet tesz félre, mint amennyit keres. A felesége még többet</a> – az uh.ro cikke</p>



<h4 class="wp-block-heading">Bihar megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/22/szabo-odon-vagyonnyilatkozat-2020-2024-es-mandatum"><strong>Szabó Ödön</strong> lottón is nyert az elmúlt négy évben, de nem ebből van a vagyona</a> – a Transtelex cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/27/cseka-attila-vagyonnyilatkozat-2020-2024-es-mandatum" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Se kocsija, se bankszámlái, de legalább nagyobb lett a háza <strong>Cseke Attilának</strong></a> – a Transtelex cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/29/biro-rozalia-vagyonnyilatkozat-2020-2024-es-mandatum" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Biró Rozália</strong> romániai mércével gazdag, de a vagyonnyilatkozatából nehezen deríthető ki, mennyire</a> – a Transtelex cikke</p>



<h4 class="wp-block-heading">Szatmár megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/21/jot-tett-nagy-szabolcs-kepviselo-vagyonanak-a-negyeves-parlamenti-mandatum">Jót tett <strong>Nagy Szabolcs</strong> képviselő vagyonának a négyéves parlamenti mandátum</a> – a Transtelex cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/19/magyar-lorand-a-kepviselo-vagyonnyilatkozat" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Magyar Lóránd</strong>: a képviselő, akinek papíron az elmúlt négy évben nem volt egy vasa sem </a>– a Transtelex cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/26/turos-lorand-szenator-rmdsz-vagyonyilatkozat" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Százszor megbánhatta <strong>Turos Lóránd</strong> szenátor a Szatmári Friss Újság megvásárlását</a> – a Transtelex cikke</p>



<h4 class="wp-block-heading">Máramaros megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/12/18/zahoranszki-brigitta-kelemen-hunor-sajtosa-maramaros-megyei-kepviselo" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Zahoránszki Brigitta</strong>, aki talán a legtöbb interjút készítette Kelemen Hunorral, Máramaros megyei képviselő lett</a> – a Transtelex cikke</p>



<h4 class="wp-block-heading">Szilágy megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/politika/kovacs-irenke-haz-auto-vagyonbevallas/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Új kocsival csapatja <strong>Kovács Irénke</strong>, a legszorgosabb szenátor</a> – az Átlátszó Erdély cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/politika/seres-denes-szilagysagi-orokifju-parlament/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Seres Dénes</strong>, a szilágysági örökifjú, akit nem ereszt a parlament</a> – az Átlátszó Erdély cikke</p>



<h4 class="wp-block-heading">Kolozs megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://transtelex.ro/kozelet/2024/11/28/csoma-botond-rmdsz-vagyonnyilatkozat" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Garzonlakásokba fektette megtakarításait <strong>Csoma Botond</strong> kolozsvári képviselő</a> – a Transtelex cikke</p>



<h4 class="wp-block-heading">Kovászna megyében</h4>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/politika/miklos-zoltan-ex-bankar-meghitelezte-antal-arpad-kampanyat/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Miklós Zoltán</strong> az az ex-bankár, aki meghitelezte Antal Árpád kampányát</a> – az Átlátszó Erdély cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/konczei-csaba-kepviselo-vagyonbevallas-kolcson/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Végre magára is gondol <strong>Könczei Csaba</strong>, a köz igazi szolgája</a> – az Átlátszó Erdély cikke</p>



<p class="has-medium-font-size"><a href="https://atlatszo.ro/politika/gal-karoly-szotlan-szekely-sporol-orokol-alair/" target="_blank" rel="noreferrer noopener"><strong>Gál Károly</strong> a szótlan székely, aki spórol, örököl, és mindent aláír</a> – az Átlátszó Erdély cikke</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/kulcsar-terza-jozsef-mpe-rmdsz-vagyonbevallas/">A kakukk a háromszéki RMDSZ-fészekben</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2024/12/Kulcsar-Terza-Fejer-Odon-ki.jpg</url>
								<title>241218_Kulcsar-Terza-Fejer-Odon-ki</title>
								<link>https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/kulcsar-terza-jozsef-mpe-rmdsz-vagyonbevallas/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2024/12/Kulcsar-Terza-Fejer-Odon-ki.jpg</url>
								<title>241218_Kulcsar-Terza-Fejer-Odon-ki</title>
								<link>https://atlatszo.ro/kozpenzek/nyilt-kormanyzas/vagyonbevallasok/kulcsar-terza-jozsef-mpe-rmdsz-vagyonbevallas/</link></image><authorId>15</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/szabotunde/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Miért magyarellenes a romániai többség még akkor is, ha nem?</title>
		<link>https://atlatszo.ro/politika/magyarellenesseg-romanok-magyarok-diszkriminacio/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Bilibók Karola]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 22 Mar 2022 07:51:11 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Diszkrimináció]]></category>
		<category><![CDATA[Politika]]></category>
		<category><![CDATA[AUR]]></category>
		<category><![CDATA[autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[diszkrimináció]]></category>
		<category><![CDATA[érettségi]]></category>
		<category><![CDATA[facebook]]></category>
		<category><![CDATA[idegengyűlölet]]></category>
		<category><![CDATA[interkulturalitás]]></category>
		<category><![CDATA[Jakab Zalán Tamás]]></category>
		<category><![CDATA[kisebbség]]></category>
		<category><![CDATA[Kiss Tamás]]></category>
		<category><![CDATA[Klaus Iohannis]]></category>
		<category><![CDATA[komment]]></category>
		<category><![CDATA[könyvbemutató]]></category>
		<category><![CDATA[közvéleménykutatás]]></category>
		<category><![CDATA[magyar-román]]></category>
		<category><![CDATA[magyarellenesség]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarellenesség Romániában]]></category>
		<category><![CDATA[nyelvi jogok]]></category>
		<category><![CDATA[oktatás]]></category>
		<category><![CDATA[PNL]]></category>
		<category><![CDATA[polgári nevelés tankönyv]]></category>
		<category><![CDATA[PSD]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[román]]></category>
		<category><![CDATA[román tankönyv]]></category>
		<category><![CDATA[többség]]></category>
		<category><![CDATA[Toró Tibor]]></category>
		<category><![CDATA[történelem tankönyv]]></category>
		<category><![CDATA[Traian Băsescu]]></category>
		<category><![CDATA[USR]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=37084</guid>

					<description><![CDATA[<p>A többség nem rekeszti ki a magyarokat, de úgy legyenek magyarok, ahogy a többség szeretné. Románok társaságában beszéljenek románul, ne szavazzanak a korrupt RMDSZ-re, és ne legyenek rasszisták közöttük. A román többség attitűdjét az erdélyi magyarokkal szemben már két éve programszerűen vizsgálja a kolozsvári Bálványos Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet. A program második kiadványát, [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/politika/magyarellenesseg-romanok-magyarok-diszkriminacio/">Miért magyarellenes a romániai többség még akkor is, ha nem?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p><strong>A többség nem rekeszti ki a magyarokat, de úgy legyenek magyarok, ahogy a többség szeretné. Románok társaságában beszéljenek románul, ne szavazzanak a korrupt RMDSZ-re, és ne legyenek rasszisták közöttük.</strong></p>



<p>A román többség attitűdjét az erdélyi magyarokkal szemben már két éve programszerűen vizsgálja a kolozsvári Bálványos Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet. A program második kiadványát, a<a href="https://balvanyos.org/wp-content/uploads/2022/01/Kiss-Toro-Jakab-full.pdf?fbclid=IwAR1HVs-ZIaP0qFnVz8hOFyUoH9fFdCFTpHCiYYfkyzbS_5dUF_XIljA-QKw" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> Magyarellenesség Romániában</a> című kötetet február végén mutatták be Kolozsváron. Előzménye és ötletadója a regionális identitást vizsgáló<a href="https://szki.ro/wp-content/uploads/2020/09/Regionalis-Barometer_FIN.pdf" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> Regionális Barométer</a> volt, a program első kiadványa.&nbsp;</p>



<p>A magyarellenességet nem a sérelemdiskurzus erősítéséért vizsgálták, hangsúlyozták a szerzők a könyvbemutatón. Nem a gyűlöletbeszéd és társadalmi kizárás egyes példáit akarták a nyilvánosság elé tárni, hanem arra keresték a választ, mi a strukturális magyarellenesség: hogyan befolyásolják a magyarokkal szembeni többségi attitűdöt a romániai közbeszéd, a nyilvánosság, a politika és az oktatás egyes dimenziói.</p>



<p>A magyarellenességet felmérő szerzők ‒ <strong>Kiss Tamás szociológus</strong>, A Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, a Transylvania Inquiry közvéleménykutató cég társtulajdonosa, <strong>Toró Tibor politológus</strong>, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója, a Bálványos Intézet igazgatója és <strong>Jakab Zalán Tamás politológus</strong>, a Transylvania Inquiry elemzője ‒ azt is remélik, hogy eredményeiket közpolitikailag is hasznosítani fogják a döntéshozók.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img decoding="async" width="1024" height="576" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2-1024x576.jpg" alt="Jakab Zalán, Toró Tibor, Székely István Gergő, Kiss Tamás, Planetárium könyvbemutató" class="wp-image-37101" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2-1024x576.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2-300x169.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2-768x432.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2-1536x864.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2-158x88.jpg 158w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2-1920x1080.jpg 1920w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/konyvbemut2.jpg 2048w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption>A kötet szerzői a könyvbemutatón. Balról jobbra: Jakab Zalán Tamás, Toró Tibor, a beszélgetés moderátora, Székely István Gergő és Kiss Tamás. A kép forrása a Bálványos Intézet Facebook-oldala.</figcaption></figure>



<p>A kutatók azt nézték meg,&nbsp;</p>



<ul><li>mit mondanak a románok a magyarokról a közösségi média vezető politikai oldalain,&nbsp;</li><li>milyen képet kapnak a román diákok a magyarokról a tankönyvekből,&nbsp;</li><li>és milyen mérhető álláspontokat alakítanak ki magukban általában a kisebbségekről, illetve konkrétan a magyarokról.</li></ul>



<p>Cikkünk a kötet kutatási eredményeit foglalja össze. Ezeket Kiss Tamással készített interjúnk során tárgyaltuk, amelyet a könyvbemutatón elhangzottakkal egészítettünk ki.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A közéleti Facebook-posztok kétharmada negatív hangvételű</h2>



<p>Arra, hogy mit mondanak nyilvánosan a románok a magyarokról, a kutatók az 50 legnépszerűbb román politikai oldal és az 50 legnépszerűbb médiaoldal Facebook-bejegyzéseiben, illetve a hozzászólásokban kerestek rá. Például az <a href="https://www.facebook.com/partidulAUR" target="_blank" rel="noreferrer noopener">AUR</a> és társelnöke, <a href="https://www.facebook.com/george.simion.unire" target="_blank" rel="noreferrer noopener">George Simion</a> oldalain, amelyek posztonként átlagosan 7600 interakciót hoztak, illetve az <a href="https://www.facebook.com/Adevarul/?ref=page_internal" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Adevărul</a> és a <a href="https://www.facebook.com/Digi24HD" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Digi24</a> országos hírportálok Facebook-posztjaiban.</p>



<p>A román médiában egy-egy konkrét eseményben csúcsosodik a magyar téma. 2019–2020 között a legtöbb posztot és kommentet hozta</p>



<ul><li>a gyermeknevelési pótlék növelésére vonatkozó ellenzéki törvényjavaslat,</li><li>az úzvölgyi események,</li><li>a 2019 októberi kormányváltás,</li><li>Srí Lanka-i pékek Gyergyóditróban,</li><li>az autonómiajavaslat utáni Iohannis-botrány</li><li>és a 2020-as önkormányzati és parlamenti választások.</li></ul>



<p>A román politikai oldalak 68%-a negatív hangnemben beszélt a magyarokról, 22%-a semleges és mindössze 10%-a volt pozitív.&nbsp;</p>



<p>A médiaposztok és -interakciók 58%-a volt negatív, 32%-a semleges és ugyancsak 10%-a pozitív viszonyulású.</p>



<p><script id="infogram_0_7b051100-5c21-4b04-b51c-a75a6db29266" title="Román politikai oldalak a magyarokról" src="https://e.infogram.com/js/dist/embed.js?Ni0" type="text/javascript"></script></p>



<p>A negatív attitűdöt közvetítő bejegyzéseknél az AUR (Románok Egyesüléséért Szövetség) vezet 94%-os aránnyal. Magyar témában az USR-PLUS párt- és politikusi oldalain jelent meg a legtöbb bejegyzés, utánuk a PNL oldalai következnek.&nbsp;</p>



<p>A politikai oldalak mellett leggyakrabban a történelmi lapok (pl.<a href="https://www.facebook.com/HistoriaMagazin" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> Historia</a>) írnak a magyarokról, tudományos és semleges szempontból. A közéleti napilapok oldalairól pedig nem maradhatnak el a medvés hírek.</p>



<h2 class="wp-block-heading">A nacionalista kommentek a legnépszerűbbek</h2>



<p>Szinte az összes sikeres komment a román nacionalista diskurzust követi, elítéli úgy a magyarokat, mint az RMDSZ-t, és gyakran ellenzi a kisebbségek már meglévő jogait, például a nyelv- és szimbólumhasználatot, áll a kötetben. A kommentelők egy része az RMDSZ betiltását szorgalmazza, és korántsem csak a szélsőjobboldali posztok alatt.</p>



<p>Például a<a href="https://www.facebook.com/Digi24HD/posts/2676334302385770" target="_blank" rel="noreferrer noopener"> Digi24-nek az Úzvölgyéről szóló cikk</a>e alatti egyik legnépszerűbb hozzászólás: „<em>Hargita és Bákó megye Románia területének részei. Romániában az egyetlen hivatalos nyelv a román. A magyar etnikum egy kisebbség Romániában. A többség etnikuma a román. A Román Alkotmány első cikkelyének első bekezdése kimondja, hogy “Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam.” Romániában nem létezik Székelyföld. Nincs elismerve.” </em>&nbsp;(A fordítás a kötetből származik.)</p>



<figure class="wp-block-image is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://lh3.googleusercontent.com/4FdPMOKemmVchOwfE7cugbBIychCjbqTDJKKjmF8iVnUJchELIsuKT29ZBaSEER2sCMoBm1Irk7kfBRypFuC6dFnOtNCFAbxYqRfVbWTcJQW-aC1k0gYTBwh0vBG3PSdWXzmydD7" alt="Komment a Digi24 Facebook oldaláról" width="840" height="249"/><figcaption>A kép forrása a <em>Magyarellenesség Romániában</em> című kötet, 202. oldal</figcaption></figure>



<p>A kisebbségnek semmiféle kontrollja nincs afelett, hogyan jelenik meg a román médiafelületeken – állapítják meg a kötet szerzői.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>A PSD mellett az RMDSZ-re égett a korrupt és retrográd címke</strong></h2>



<p>Iohannis elhíresült, 2020. április 29-i beszéde (<a href="https://www.facebook.com/watch/?v=3183955031828732" target="_blank" rel="noreferrer noopener">„Jó napot kívánok, PSD!” [tört magyarsággal]</a>) halmozza a megbélyegző toposzokat: az RMDSZ és az egész magyar közösség korrupt; az ország érdekeit elásni akaró PSD-vel együtt Románia modernizációját gátolja; el akarták sunyiban csatolni Erdélyt. Gyakorlatilag Iohannis a szélsőjobb klasszikus magyar irredentizmus-retorikáját is belevitte a beszédébe – magyarázta Kiss Tamás.</p>



<p>A korrupt, retrográd címke még a ‘90-es évek polémiájából maradt fenn, a <em>kommunisták vs. nyugatpártiak</em> vitájából. Miután a szociáldemokraták is felzárkóztak a modernizációs elképzeléshez, a civil szféra, illetve a jobboldal kitalálta, hogy a <em>kommunista vs. nyugatost</em> helyettesíti a <em>korruptak vs. nem korruptak</em> dichotómiával.&nbsp;</p>



<p>Korábban az RMDSZ a progresszív oldalon volt, de a korrupciós vitában a retrográd oldalra sorolódott a többség szemében, mert a magyar elit eseti alkukon keresztül tagolódott be a román politikai szférába, de ezeknek az alkuknak a további lehetőségét kiütötte a korrupcióellenes harc, magyarázta a szociológus. Ezután kezdték korrupciós ügynek nevezni a széles nyilvánosságban például az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási pereit – illusztrálta Kiss.</p>



<p>Gyakorlatilag a legújabb választásokig ez<strong> </strong>volt nemcsak az RMDSZ, de az egész magyar közösség egyetlen megjelenése a román mainstream médiában: korruptak, akik a toxikus koalíciót támogatják.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Magyarellenes kampány a magyar közösség xenofóbiája nyomán</strong></h2>



<p>2020 januárjában Sri Lankából érkezett két vendégmunkás a gyergyóditrói pékséghez. A helyiek idegengyűlölettől fűtve azonnal létrehozták a “Migránsmentes Ditrót akarunk” nevű, zárt Facebook csoportot. Ezt követte Biró Károly segédlelkész uszítása a bevándorlók ellen, majd <a href="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/diszkriminacio/klasszikus-kizsakmanyolast-keretez-a-ditroi-migransozas-video/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">a ditrói falugyűlés</a>.&nbsp;</p>



<p>Az akkori migránsozás okait Kiss Tamás és Toró Tibor <a href="https://atlatszo.ro/eroviszonyok/diszkriminacio/kiss-tamas-toro-tibor-ditro-tukreben/" target="_blank" rel="noreferrer noopener">részletes véleménycikkben fejtette ki </a>az Átlátszó Erdélyen. Ezeket Kiss a könyvbemutatón így foglalta össze:</p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Romániának egyáltalán nincsenek kialakult, jó modelljei a bevándorló munkaerő kezelésére. Ditrónak a problémáját megfejelte a magyaroroszágról érkező, idegenellenes kampány. Attól függetlenül is ez egy romániai strukturális probléma, ami épp egy magyar településen tűnt fel.”</p></blockquote>



<p>A tágabb román nyilvánosság, vezető román politikusok az egész magyar közösséget szélsőséges rasszizmussal bélyegezték meg, állítja a kötet, és ehhez <a href="https://www.facebook.com/watch/?v=203431897500331" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Traian Băsescu 2020. február 3-i nyilatkozatát</a> idézi. Ebben a volt államfő azt állítja, hogy az RMDSZ által radikalizált magyarok a Székelyföldön élő románokkal is hasonló módon bánnak, és valójában „ők maguk diszkriminálják a többséget, miközben diszkriminációt kiáltanak”. Băsescu nyilatkozatát pedig vezető román hírtelevíziók is átvették.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Magyarok a román tankönyvekben</strong></h2>



<p>A kutatók megnézték, a román diákok tankönyvei milyen képet sugároznak a magyarokról, mivel a tankönyvek az ismeretek mellett újratermelik a domináns nemzeti kánont. A román nyelv- és irodalom, a történelem és az állampolgári nevelés tankönyvekben kerestek rá a magyarokról szóló részekre, és azt nézték, milyen jelzőket használnak a magyarokra, és hogyan ábrázolják őket a többséghez viszonyítva.</p>



<p>A kutatók 96 digitális tankönyvet vizsgáltak, ezekben 241 szöveghely említette a magyarokat. A tankönyvek a magyarokra leginkább a szomszédos ország lakosaiként hivatkoznak, mintsem hazai nemzeti kisebbségként. A tankönyvek szerint a magyar kisebbség helyzete napjainkra rendeződött Romániában.</p>



<p>A polgári nevelés tankönyvek többnyire semleges információkat közölnek (például demográfiai adatokat), de a román nyelv és irodalom, illetve történelemkönyvekben a negatív szövegrészek dominálnak.</p>



<p><script id="infogram_0_5ed1b64b-2b06-4b95-a4f5-0962a920e163" title="A magyarok ábrázolása tankönyvekben" src="https://e.infogram.com/js/dist/embed.js?lWj" type="text/javascript"></script></p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Egyetlen erdélyi magyar író, egyetlen tankönyvben</strong></h2>



<p>A magyar diákok a román nyelv és irodalom tanulásával sok mindent megtudnak a többség kultúrájáról. Nincs olyan kisebbségi magyar, aki ne ismerné a román kánon Mihai Eminescuját vagy Marin Predáját. Interkulturális tananyaggal ez fordítva is megtörténhetne. Közös tudás, azaz interkulturális viszony lenne, ha mindkét közösség ismerné a másik kultúra fontos verseit.</p>



<p>A 2011/1-es oktatási törvény 46(10)-es cikke előírja, hogy a többségi történelemkönyveknek is tükrözniük kell a nemzeti kisebbségek történetét és hagyományait, de az előírás csak a történelem tankönyvekre vonatkozik. Ennek fényében a <em>Magyarellenesség Romániában</em> kötet szerzői olyan tantervreformot javasolnak, amelynek célja a „kétoldali akkulturáció” lenne. Azaz ne csak a kisebbség építse be a többség kultúrájának elemeit a saját világképébe, hanem fordítva is. A többség világképe is változzon a kisebbségi szempontok fényében, ez az interkulturális oktatás lényege.</p>



<p>A román diákok már első osztálytól olvasnak világirodalmat, de csekély számú magyar szerzőt ismerhetnek meg. Csupán egy kisebbségi író, Fodor Sándor <em>Csipiké</em>je került be az egyik 4. osztályos tankönyvbe. Mivel a tanítók három különböző negyedikes tankönyv közül választhatnak, a legtöbb román diák soha nem fog találkozni az erdélyi magyar irodalom példájával.&nbsp;</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Történelemleckék az elnyomó magyarokról</strong></h2>



<p>A kutatásba bekerült 29 történelem tankönyv tartalmazta a vizsgált szöveghelyek 78 százalékát. Ezek a szöveghelyek elenyésző részét teszik ki a tankönyvek teljes szövegének, osztálytól függően 0,1-1,4 százalékát.&nbsp;</p>



<p>A magyarokat említő szöveghelyek kis többségét, 53 százalékát tekintették a kutatók semlegesnek. Harmaduk negatív kontextusban említette a magyarokat, és mindössze 14 százalékuk hangvétele volt kifejezetten pozitív.&nbsp;</p>



<p>A negatív hangvételű szöveghelyek a magyarokat elsősorban úgy ábrázolják, mint a román nép<strong> </strong>történelmi elnyomói és ellenségei. Ez főleg a Magyar Királyság időszakának bemutatására jellemző, amikor hosszabb időn keresztül a magyarok uralták Erdélyt. A magyarok kizárólag elnyomóként szerepeltek Erdélyben, amely mindig is román föld volt, és uralmuk a románok diszkriminációjával járt ‒ állapítják meg a kutatók az elnyomónarratíva elemeit.&nbsp;</p>



<p>Ezt a narratívát erősíti a következetes szóhasználat: „gyarmatosító”, „telepes”, „vándornép” vagy „idegen lakosság” címkék gyakoriak a magyar nemzet neve mellett. Csak az apróbetűs részek mutatják be az etnikai és vallási sokszínűséget mint az ország területi-társadalmi örökségét.</p>



<figure class="wp-block-image"><img decoding="async" src="https://lh4.googleusercontent.com/o9RR1YIBLOBAI74KhT8TmM4R0PHhynz9PPjrSv4r3g7_RI3nF9fKP3NAcxTJekppgsrRqV4ZmI6dsxxfWJQyqxROx9kXFSx2CRVN-Py9gJVVdwoc2Vl76BnzZOph1UOOncejUgl9" alt="Temesvár közpotja a román tankönyvben"/><figcaption>Apróbetűs rész: az 5. osztályos román nyelv és irodalom tankönyvben Temesvár multikulturális múltjából említésre se kerülnek a szászok és a magyarok. A kép forrása: Cătalina Popa, Onorica Tofan, Elene Corcăcel, Viorica Isaia:<em> Limba şi literatura română: clasa a V-a. </em>București, Intuitext, 2017, 194. o.</figcaption></figure>



<p>Trianon után pozitív példaként írják le a kisebbségek politikai önszerveződését és a román állam által nyújtott kisebbségi jogokat, de a jelenkor tárgyalásából kimaradnak az etnikai konfliktusok, vagy épp csak megemlítik az olyan releváns kérdéseket, mint a marosvásárhelyi fekete március, állapítják meg a kutatók.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Az állampolgári nevelés tankönyvek kerülik a magyarokat, de szolidaritásra ösztönöznek</strong></h2>



<p>Az állami berendezkedés fejezetében nem derül ki, hogy élnek mások is az országban. Gyakorlatilag a román gyerekek evidenciaként tanulják, hogy nem létezik az országban pluralizmus – magyarázta a könyvbemutatón Toró Tibor.</p>



<p>Például az alábbi ábra a román népviseleteket mutatja be tájegységek szerint. Ezzel nem az a baj, hogy a román népviselet sokszínűségéről beszél, hanem hogy az egész országot uniformizálja, kizárólag román népviseletekkel fedi le.</p>



<div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://lh3.googleusercontent.com/0PmzqLZGRkE5TINHSPgIudPG-6Q1brX0DolVX6B3gWd0iDO-XABJ3lSkK3JLfJ2YJQcP4ePrByp9ZTRLcANGjhy_ocHt163FB6iD919k2q2Yu2Qaqf2KPnaQA-C3ecqmR-rukBD-" alt="A román népviseletek romániai tájegységek szerint." width="1088" height="939"/><figcaption>Dumitra Radu, Gherghina Andrei: <em>Educație civică: manual pentru clasa a IV-a.</em> București, Aramis Print, 2016, 10. o.</figcaption></figure></div>



<p>Egy másik térkép a történelemkönyvből hamisan ábrázolja a Romániában élő magyar és szász kisebbségeket, csökkenti a demográfiai súlyukat. A kép alapján úgy tűnik, mintha majdnem annyi szász élne az országban, mint magyar.</p>



<div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img decoding="async" src="https://lh5.googleusercontent.com/pep7ev8msQBMGsGhBdq4jqoGBaGWKw40J7ibHhv9ReqRAw99NFQCog90kyZsCY-cnrbDrnhDTtOsYbBjLAFvWrOD206VXPV7WvzSJT7zCdCK4lnldVH8b8Bg8NQq7SNsiaFEm8Tt" alt="A romániai szász és magyar kisebbségek demográfiai súlya"/><figcaption>Cleopatra Mihăilescu, Tudora Pițilă: <em>Istorie: Manual pentru clasa a IV-a: Semestrul II.</em> București, Aramis Print, 2016, 16. o.</figcaption></figure></div>



<p>„A román oktatás világosan azt mutatja, hogy Románia nemzetállam. Mindeközben a magyaroknak párhuzamosan iskoláik vannak, épített örökségekre vigyáznak, politikailag mobilizáltak. Az egyszerű ember szempontjából ez ténylegesen egy anomália” – hangsúlyozta a könyvbemutatón Toró Tibor.</p>



<p>A polgári nevelés tankönyvek pozitív példát is szolgáltatnak. Az egyik az interkulturális társadalmat fához hasonlítja: „A leveleken olyan fogalmak kerülnek bevezetésre, mint az elfogadás, a reciprocitás, a tolerancia, a bátorítás, a megerősítés vagy a szolidaritás. Hiszen olyan gyakorlati feladatokat fogalmaz meg, amelyek segítségével a diákok minden hónapban más-más romániai kisebbséget ismerhetnek meg” – írják a kötet szerzői.</p>



<div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter"><img decoding="async" src="https://lh6.googleusercontent.com/GkI2uVH5UcKHy8jm2G0kedGs63vS-xRk8P9MJV152t32ZCqXaZvE1tscOHFgSoEAanqIsRhz2SlvMIVAJWX7Zqd8QW5MvbG8IMnIZ8Z9IdKpWSDKFG9ug4s0MddBsWHyq5jS_S9z" alt="Interkulturális társadalom, ábrázolás a polgári nevelés tankönyvben"/><figcaption>Victor Bratu, Alina Bratu, Elena Lupșa: <em>Educație socială: manual pentru clasa a VI-a.</em> București, Editura Didactică și Pedagogică, 2018, 41. o.</figcaption></figure></div>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>A románokat és a magyarokat is megkérdezték, hogy mit gondolnak a magyar kisebbségről</strong></h2>



<p>A kötet első fejezetét hagytuk utoljára, a közvéleménykutatást arról, hogy magyarellenes-e a román társadalom, és hogy a magyarok interiorizálják-e a többség róluk szóló vélekedéseit.</p>



<p>1469 személy vett részt a telefonos felmérésben, és 1149 töltötte ki az online kérdőívet. Az alanyok egyik fele általánosított kérdéseket kapott a Romániában élő kisebbségekről, a másik felének ugyanezt a kérdéssort a magyarokra konkretizálva tették fel.</p>



<p>A közvéleménykutatás azt mutatja, hogy a román többség nem tartja magát kisebbségellenesnek, de attól még létezik az országban magyarellenesség, valamint romaellenesség is. Magyarellenességről beszélünk, ha a magyarokkal szembeni diszkrimináció aránya nagyobb, mint általában a kisebbségekkel szemben.</p>



<p>A kutatók arra kérdeztek rá, hogyan élnek együtt a mindennapokban a román és a magyar etnikumúak, és a többség egyetért-e a magyarok identitásának megtartásával és kultúrájának átörökítésével.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>A románok többsége nem kirekesztő, de</strong></h2>



<p>A válaszadók nagy része elfogadna magyart szomszédként (92%) vagy családtagként (87%). Háromnegyedük pedig nem fogadja el, hogy a munkaadók előnyben részesítsék a románokat a magyarokkal szemben azért, mert a románokban jobban megbíznának. Még az olyan állásoknál sem, mint a bírói vagy rendőri.</p>



<p>Az ilyen jellegű gazdasági diszkriminációt leginkább az alacsony képzettségű, az inaktív és a szegényebb lakosság támogatja, legkevésbé a felsőfokú végzettségűek, a diákok és az USR-PLUS-szavazók.</p>



<p>A vizsgálatból az is kiderül, hogy 2012 óta jelentősen, 56-ról 75 százalékra nőtt azok aránya, akik nem kérdőjelezik meg, hogy magyarokat is lehessen polgármesternek vagy parlamenti képviselőnek választani.</p>



<p>A többségi preferenciákat nem befolyásolja negatívan, ha kisebbségi indul államelnöki tisztségért: Romániának jelenleg is német származású államelnöke van. Viszont egy magyar etnikumú elnökjelölt már kevésbé népszerű: a megkérdezettek 57%-a szavazna más etnikumú elnökjelöltre, de magyar jelöltet csak 40% támogatna.</p>



<figure class="wp-block-image size-full"><img loading="lazy" decoding="async" width="800" height="720" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/magyarallenesseg-borito-kicsi.jpg" alt="Traian Băsescu, Klaus Johannis" class="wp-image-37104" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/magyarallenesseg-borito-kicsi.jpg 800w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/magyarallenesseg-borito-kicsi-300x270.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/magyarallenesseg-borito-kicsi-768x691.jpg 768w" sizes="(max-width: 800px) 100vw, 800px" /><figcaption>Traian Băsescu és Klaus Iohannis, a két államfő a kötet borítóján. A kép forrása a Bálványos Intézet Facebook-oldala.</figcaption></figure>



<p>A rendszerváltás óta a román középosztály nyugatosodásra törekszik. Ez feltételez egy antidiszkriminációs, antirasszista attitűdöt ‒ magyarázta Kiss Tamás a tolerancia növekvő szintjét. Úgy véli, a diszkriminációellenes attitűdre rá lehetne erősíteni magyar szempontból is:&nbsp;</p>



<p>„Szerintem attól, hogy a magyarok hogyan tudják az identitásukat újratermelni, nem fog a román középosztály hasra esni, ahogyan a magyar intézményes és területi tulajdonjog-követelésektől sem. De ha fel tudjuk mutatni azt, hogy az egyenlő hozzáférés nem valósul meg, hogy egyéni szinten nem is, de strukturális szinten diszkrimináció történik, akkor egyértelmű lesz, hogy sem a román középosztály, sem a politikusok egy része nem szeretne a diszkrimináló szerepében tetszelegni.”</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Oktatás jöhet, autonómia nem</strong></h2>



<p>„A megkérdezettek kicsivel több mint fele támogatja az anyanyelvi oktatást, körülbelül negyede a hivatalos nyelvhasználatot és a különálló iskolák létrehozásának jogát, míg az autonómia támogatottsága 11%” – olvashatjuk a kötetben.</p>



<p>A többségnek a kisebbségi jogokkal szembeni attitűdjéről 1995 óta készültek felmérések, de azóta sem tapasztalható trendszerű javulás. Megfigyelhető, hogy nagyrészt azok gondolják, hogy a magyar kisebbség „túl sok joggal rendelkezik”, akiknek nincsen közvetlen kapcsolatuk magyar közösségekkel. Például az olténiaiak 33%-a, illetve a bukarestiek 30%-a, hisz ők kizárólag az iskolából és a román média felületeiről kapnak hivatalos információkat a magyar kisebbségről.</p>



<p>A románok túlnyomó többsége, 83 százaléka tolerálja más nyelvek használatát, de a magyar nyelvhasználattal kevésbé toleráns (69%). Konkrét helyzetnél a mérleg át is fordul: a románoknak csak 26%-át nem érinti érzékenyen, ha a jelenlétében magyarul beszélnek, és 54% gondolja udvariatlanságnak, ha a kisebbségiek nem váltanak át románra.</p>



<p>A többségi válaszadók több mint negyede (26%) támogatná, hogy a román gyerekek is tanuljanak magyarul az iskolában azokon a településeken, ahol a magyarok jelentős arányban élnek. De a romániai oktatásból ez a típusú elképzelés teljes mértékben hiányzik, mondta Kiss Tamás.</p>



<blockquote class="wp-block-quote"><p>„Markó Béla nyilatkozta valamikor tíz évvel ezelőtt, hogy a székelyföldi román gyerekek is kellene tanuljanak magyarul. Ez akkor földtől elrugaszkodott képtelenségnek tűnt, holott ez kellene legyen az egyik központi követelés. Nem az, hogy még kevesebbet tanuljanak románul a magyar gyerekek” – véli Kiss Tamás.</p></blockquote>



<p>„A duális nyelvi képzés igényét a vegyes házasságban élő, értelmiségi szülők vetették fel. Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában lehetne erre igény, akár a románok részéről is. Az Egyesült Államokban spanyol–angol viszonylatban jól működik, ahol vigyáznak arra, hogy a kisebbségi és többségi tanulók tanuljanak mindkét nyelven egyszerre. Ez a típusú elképzelés teljes mértékben hiányzik itt. Kelet-Európában csak az ex-jugoszláv térségben jelent meg, Szlovéniában modellként, a Vajdaságban pedig alternatívaként” – magyarázta a szociológus.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Milyen a „jó magyar” a románok szerint?</strong></h2>



<p>Bár a román válaszadók ellenzik a magyarokkal szembeni egyéni kizárást és diszkriminációt, nem támogatják a kulturális reprodukciót lehetővé tevő intézményeket, illetve a nyelvi pluralizmust. Ez a monokulturális integráció lényege: nem akarja felszámolni a kulturális különbségeket, de a privát szférába kívánja szorítani azokat. Ideális esetben nem helyezi a többségi kultúrát és életvitelt a kisebbségi fölé.</p>



<p><script id="infogram_0_3f93a427-99cf-4034-9c71-733f876773f8" title="A román közvélemény" src="https://e.infogram.com/js/dist/embed.js?Md4" type="text/javascript"></script></p>



<p>Az a jó magyar, aki az identitásépítés kérdésében a követeléseit alább hagyja. Azaz megmarad egyénileg magyarnak. Énekelhet a zuhany alatt, amit csak szeretne, viszont az ajtón már román állampolgárként kell kilépjen – illusztrálta a románok elvárását Toró Tibor, utalva Mihai Tudose volt kormányfő egyik RMDSZ-nek címzett posztjára: „<a href="https://www.facebook.com/109837159037642/posts/2189533747734629" target="_blank" rel="noreferrer noopener">Să cânte sub duș ce vor, dar afară e România.</a>”</p>



<p>Ez a toposz jelen van majdnem minden párt diskurzusában az USR-től az AUR-ig. Lehet valaki jó magyar az AUR diskurzusában is, a lényeg, hogy vállalja a mainstream román társadalom integrációs logikáját – tette hozzá a politológus.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Milyen kisebbségpolitika mellett alakult Romániában a magyarság képe?</strong></h2>



<p>„A kutatás kiindulópontja a Ceaușescu-rezsim volt, amelyre az erdélyi magyar köztudat az asszimiláció bugyraként emlékezik – válaszolta Kiss. – De szerintem a Ceaușescu-rezsim inkább a disszimiláció időszaka volt, vagyis a kizárás logikáján alapult. Akkor nem volt semmiféle állami támogatottsága a kisebbségi intézményrendszernek. A magyarok egyházi- és magánvagyonokból próbálták fenntartani a kisebbségi intézményeket.<strong> </strong>Viszont ezzel párhuzamosan kiépült egy államilag finanszírozott és ellenőrzött oktatási hálózat.&nbsp;</p>



<p>Az 1950-es évek elején még a csángóföldön is voltak a Magyar Népi Szövetségnek iskolái. Gyakorlatilag szovjet mintára a territoriális nyelvi jogi autonómiának volt egyfajta rendszere. Ennek a fajta, közszféra fölötti hegemonisztikus kontrollnak szerintem továbbra is van jelentősége Romániában.</p>



<figure class="wp-block-image size-large is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss-1024x576.jpg" alt="Székely István Gergő, Kiss Tamás" class="wp-image-37107" width="840" height="472" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss-1024x576.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss-300x169.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss-768x432.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss-1536x864.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss-158x88.jpg 158w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss-1920x1080.jpg 1920w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kiss.jpg 2048w" sizes="(max-width: 840px) 100vw, 840px" /><figcaption>Székely István Gergő és Kiss Tamás a könyvbemutatón. A kép forrása a Bálványos Intézet Facebook-oldala.</figcaption></figure>



<p>A ‘90-es években az RMDSZ programja még az akkomodációra alapozott. Azóta ez egy aszimmetrikus akkomodációba váltott. Vannak kisebbségi intézmények, de a közintézmények és a közszféra pluralizálódása nem ment végbe. Utóbbiról a magyar elit és habituális értelemben a magyar közösség is lemondott.&nbsp;</p>



<p>A magyar elit számára ez kényelmes állapot, mert közvetíthet a többségi intézményrendszer és a magyarok között. A többségieknek is jó a kialakult helyzet, mert nem kell a komfortos nemzeti kánonjaikat átalakítaniuk. Ilyen szempontból is interiorizálódott a hierarchia kisebbség és többség között” – magyarázta a szociológus.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Párhuzamosodás: a magyar világ a románok számára egyáltalán nem létezik</strong></h2>



<p>„A romániai magyarok intézményrendszere már nehezen lehetne ennél magyarabb, mint amennyire jelenleg az. A magyarok politikai szférája, érdekképviselete, oktatási rendszere nehezen lehetne már magyarabb ennél, és nehezen lehetne még párhuzamosabb a többségivel, mint amilyen jelenleg” – fogalmazott Kiss Tamás a könyvbemutatón.</p>



<p>A magyarok indentitásának reprodukcióját megengedi ez a rezsim, de kontrollt is gyakorol fölötte, mivel a közszférát egyáltalán nem alakítja át ehhez mérten. Olyan, mintha „két párhuzamos világ működne Romániában” – magyarázta a szociológus.</p>



<p>Csakhogy ezek annyira párhuzamosak, hogy a magyar világ a románok számára egyáltalán nem létezik. A magyarok ülnek a saját „intézményes gettójukban”, de úgy, hogy a többség ezzel soha nem kell találkozzon – mondta Kiss.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="576" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg-1024x576.jpg" alt="Planetárium könyvbemutató" class="wp-image-37110" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg-1024x576.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg-300x169.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg-768x432.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg-1536x864.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg-158x88.jpg 158w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg-1920x1080.jpg 1920w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/kozonseg.jpg 2048w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption>A könyvbemutató kis magyar világa a Planetáriumban. A kép forrása a Bálványos Intézet Facebook-oldala.</figcaption></figure>



<p>Ha a magyar ember kilép ebből az intézményrendszerből, akkor már tökéletes román nyelvtudást várnak el tőle. Ezt várja el saját magától is, tehát interiorizálja, pedig ebből az intézményrendszerből biztosan nem jöhet ki tökéletes nyelvtudással – illusztrálta Kiss, hol ütközik a kisebbségi jogérvényesítés a Romániában uralkodó nyelvi ideológiával.</p>



<p>A kolozsvári Apáczai líceum abszolút magyar közeg, szinte ugyanolyan nyelvi környezet, mint egy gyimesfelsőloki iskola: mindkettőben meg lehet tanulni románul, de nem úgy, mint egy anyanyelvi beszélő ‒ magyarázta Kiss. A kisebbség-többség sok helyen találkozhat, de az a kérdés, hogyan lehet olyan felületeket csinálni, hogy azok szimmetrikusak legyenek. A duális nyelvi képzés eljutott egy beadvány szintjéig, de az intézményes tervezéstől még távol áll, az országban nincs példa szimmetrikus oktatásra, mondta Kiss.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>A román érettségi a nyelvi frusztrációt generálja</strong></h2>



<p>A politikai elit jelentős része ahelyett, hogy tematizálná az érettségi procedúrában rejlő diszkriminációt – hogy a magyar intézményes környezetben tanuló és magyar anyanyelvű diákokat román anyanyelvűeknek kidolgozott eszközökkel vizsgáztatják –, a magyar oktatás alacsonyabb színvonalának a gondolatát teszi magáévá ‒ kifogásolta Kiss Tamás.</p>



<p>Kelet-Európában különböző oktatási modellek érvényesülnek. A Balti államok vagy a posztmajdani Ukrajna nyelvi eltolódást akar elérni a kisebbségi nyelvhasználatban. Ez a <em>linguistic shift</em> valamilyen tranzittal átvezeti a diákokat a kisebbségi nyelvhasználattól a többségihez, magyarázta a szociológus.&nbsp;</p>



<p>A másik modell a többségi nyelv érettségijéből a kisebbségiek egyenlő hozzáférését hiányolja. Ezért fokozatosan kiveszi a programból a többségi nyelvi érettségit, de továbbra is tanítja a többségi nyelvet. Például Macedóniában és Szerbiában a kisebbségiek már nem érettségiznek a többségi nyelvből. A szociológus úgy látja, hogy Románia is egyre inkább egy speciális román érettségi irányába tart, bár nagyon távol vagyunk tőle, és a magyar elit sem akarja, hogy ne legyen egyáltalán román érettségi. A törvényi keretek már megvannak, például a kisérettségi a 8. osztály végén már új módszertannal működik – egészítette ki a szociológus.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>A nyelvtudás csökken, a nyelvi frusztráció nő</strong></h2>



<p>A magyarok szubjektív román nyelvtudása csökkenést mutat a 2002-es vizsgálatokhoz képest. Akkor 35% vallotta magáról, hogy tökéletesen beszél románul, 2020-ban már csak 22% gondolta így.&nbsp;</p>



<p>Ezzel együtt erősödött a nyelvi frusztráció, a magyarok 20%-a szorong, ha románul kell beszélnie, illetve 38% azt szeretné, ha nem lenne akcentusa, és nem tűnne fel román környezetben, hogy valójában magyar.</p>



<figure class="wp-block-image size-large"><img loading="lazy" decoding="async" width="1024" height="576" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro-1024x576.jpg" alt="Jakab Zalán Tamás, Toró Tibor, Székely István Gergő" class="wp-image-37113" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro-1024x576.jpg 1024w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro-300x169.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro-768x432.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro-1536x864.jpg 1536w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro-158x88.jpg 158w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro-1920x1080.jpg 1920w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2022/03/toro.jpg 2048w" sizes="(max-width: 1024px) 100vw, 1024px" /><figcaption>Jakab Zalán Tamás, Toró Tibor és Székely István Gergő. A kép forrása a Bálványos Intézet Facebook-oldala.</figcaption></figure>



<p>A magyarok nem diszkrimináció-tudatosak, azaz nem értelmezik saját helyzetüket a diszkriminációs problémaként, nagymértékben interiorizálják és a nyelvtudás szempontjából felnagyítják a román többség elvárását.</p>



<p>Nagyváradon vagy Marosvásárhelyen például a tanácsosok egymást bosszantják, hogy ki nem tud elég jól románul. Az ülések román nyelven zajlanak úgy, hogy a magyarok többségben vannak a vásárhelyi tanácsban. A tanácsülésen a magyar nyelvhasználat fel sem tevődik, ezt jelenti az interiorizáció a gyakorlatban ‒ magyarázta Kiss.</p>



<p>Cserébe nem engedünk be a kisebbségi tereinkbe románokat, mert az megváltoztatná a nyelvhasználati normáinkat. Ha például beengedünk románt a családba, az megváltoztatja a család nyelvhasználati habitusát ‒ illusztrálta a nyelvi asszimmetriát a szociológus.</p>



<p>Ha a kisebbségi beengedi a többségi románt a kisebbségi intézménybe, az automatikusan nyelvváltást jelent. Ahhoz, hogy frusztráció nélkül be tudja engedni, egyenlő viszony, nyelvi szimmetria kellene: hogy ne legyen alapértelmezett a beengedett románnak, hogy a tíz magyarnak attól, hogy ő ott van, románul kell tovább kommunikálni ‒ magyarázta Kiss. Ebből a szempontból szerinte jogos a kifogás, hogy a kisebbségi nem tud úgy nyitni, hogy közben ezt a fajta asszimmetriát nem építi le.</p>



<h2 class="wp-block-heading"><strong>Mit gondolnak a magyarok a román-magyar együttélésről?</strong></h2>



<p>A<em> </em>magyarok sokkal konfliktusosabbnak értékelték a két etnikum közötti interakciókat, mint a románok, de a diszkrimináció hipotézise nem igazolódott be.<strong> </strong>A magyarok többsége, 57 százaléka nemmel válaszolt arra, hogy magyar etnikuma miatt tiszteletlenebbül bántak-e vele, rosszabb kiszolgálást kapott volna (80%), vagy igazságtalanul büntette volna meg a rendőr (92%).&nbsp;</p>



<p>Konfliktusosabbnak érzik a magyar-román viszonyt a fiatalok, a szerényebb anyagi körülmények között élők és a tömbvidéken élők, ahol nincs román nyelvű kitettség. Ők általában rosszabbul is beszélnek románul. Kevésbé tartják konfliktusosnak a magyar-román viszonyt a szórványban élők, és akik jól beszélnek románul.</p>



<p>A kisebbségi diskurzusok az úgynevezett „institutional ownership” logikáján alapulnak, tehát azon, hogy ki birtokolja a területi és intézményes tulajdont – magyarázta Kiss Tamás.&nbsp;</p>



<p>„Ezt azzal tudnám szemléltetni, amikor az egyik interjúm során egy falusi értelmiségitől megkérdeztem, mi lenne az ő jövőképe itthon. Erre a válasza az volt, hogy »kakastollasok sétáljanak a házam előtt!«</p>



<p>Tehát nem az egyenlőséget akarta, hanem a magyar tulajdonjogot egy terület fölött, szimbólumokkal megtűzdelve. Nyilván nem abban az értelemben kakastoll, hogy revíziót akarna, mert egy épeszű ember sem akar revíziót, de ebben a fajta tulajdonjogban gondolkodnak az emberek. Nagy szemléletváltás kellene, hogy ne ebben gondolkodjunk, hanem az egyenlőségben és a kisebbségi közösség emancipációjában” – mutatott alternatívát Kiss Tamás arra, hogyan gondolkodhatnánk magunkról.</p>



<p><em>Címlapkép: Román nacionalisták az úzvölgyi katonatemető bejáratánál. Fotó: Egyed Ufó Zoltán </em></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/politika/magyarellenesseg-romanok-magyarok-diszkriminacio/">Miért magyarellenes a romániai többség még akkor is, ha nem?</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2021/06/signal-2021-06-16-095718_001-351x241.jpeg</url>
								<title>16062021_uzvolgyefeliratnelkul_ufó</title>
								<link>https://atlatszo.ro/politika/magyarellenesseg-romanok-magyarok-diszkriminacio/</link></image><authorId>32</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/bilibokkarola/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2021/06/signal-2021-06-16-095718_001-351x241.jpeg</url>
								<title>16062021_uzvolgyefeliratnelkul_ufó</title>
								<link>https://atlatszo.ro/politika/magyarellenesseg-romanok-magyarok-diszkriminacio/</link></image><authorId>32</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/bilibokkarola/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Nők a vidéki RMDSZ-ben: valakinek mosogatnia is kell</title>
		<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/nok-a-videki-rmdsz-ben-valakinek-mosogatnia-is-kell/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Átlátszó Erdély]]></dc:creator>
		<pubDate>Thu, 30 Jul 2020 06:29:15 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Abúzusok]]></category>
		<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[Benedek Ágnes]]></category>
		<category><![CDATA[Bíró Barna Botond]]></category>
		<category><![CDATA[Cseke Miklós]]></category>
		<category><![CDATA[Godra Lehel]]></category>
		<category><![CDATA[helyi tanács]]></category>
		<category><![CDATA[Homoródkarácsonyfalva]]></category>
		<category><![CDATA[jelöltállítás]]></category>
		<category><![CDATA[Kovács Kati]]></category>
		<category><![CDATA[Oklánd]]></category>
		<category><![CDATA[önkormányzat]]></category>
		<category><![CDATA[önkormányzati választások]]></category>
		<category><![CDATA[önszerveződés]]></category>
		<category><![CDATA[Orbán Csaba]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=29815</guid>

					<description><![CDATA[<p>Kis székelyföldi falu fordulatos jelöltállítási története, amelyből kiderül, hogyan szorítják ki az RMDSZ-ből azt a kevés nőt, aki odamenne dolgozni a közösségéért. Homoródkarácsonyfalva gyönyörű kis falu, a Homoród-mente egyik ékköve. Eddig főként a templomairól, freskóiról, a szelídgesztenyéséről, gesztenyefesztiváljáról és a népi feredőjéről volt híres. Az RMDSZ-szervezete nem tartozott a nevezetességei közé. De ami késik, nem [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/nok-a-videki-rmdsz-ben-valakinek-mosogatnia-is-kell/">Nők a vidéki RMDSZ-ben: valakinek mosogatnia is kell</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><b>Kis székelyföldi falu fordulatos jelöltállítási története, amelyből kiderül, hogyan szorítják ki az RMDSZ-ből azt a kevés nőt, aki odamenne dolgozni a közösségéért.</b><span id="more-29815"></span></p>
<p>Homoródkarácsonyfalva gyönyörű kis falu, a Homoród-mente egyik ékköve. Eddig főként a templomairól, freskóiról, a szelídgesztenyéséről, gesztenyefesztiváljáról és a népi feredőjéről volt híres. Az RMDSZ-szervezete nem tartozott a nevezetességei közé. De ami késik, nem múlik, szokta mondogatni Orbán Csaba közbirtokossági elnök, a helyi közösség egyik mozgatórugója, mazochista RMDSZ-tag.</p>
<p>Orbán főként akkor szokta ezt fájdalmasan és beletörődötten mondogatni, mikor aziránt érdeklődik, hogy van-e haladás az újságcikk ügyében, vagy mikor jelenik már meg az anyag, és én jelzem neki, hogy ez vagy az még nincs meg. Orbán jó kedélyű, tűzről pattant ember, de amikor a politikai dolgok kerülnek szóba, megváltozik: megkeseredett, de folyton reménykedő és határozottan sietős emberré válik.</p>
<p><h2 style="background-color: #f3f3f3; color: #7e7e7e; text-align: center; line-height: 26px; padding: 35px 10% 60px 10%;">Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép</h2>
<div class="elementor-widget-container" style="margin: -48px 0 25px; text-align: center;">
<div class="elementor-button-wrapper"><a class="elementor-button-link elementor-button elementor-size-sm" style="font-size: 1em; padding: 12px 28px;" role="button" href="https://atlatszo.ro/donate/"> <span class="elementor-button-content-wrapper"> <i class="fas fa-angle-right" style="line-height: 1.5; padding-right: 5px;" aria-hidden="true"></i> <span class="elementor-button-text">TÁMOGASS</span> </span> </a></div>
</div></p>
<blockquote><p>Sietsége valamennyire érthető: egyrészt korban közelebb jár már a hetvenhez, mint a hatvanhoz, nincs ideje a végtelenségig próbálkozni a politikával, másrészt nagyon közeledik már a határidő, amíg módosítani lehet a szeptemberi önkormányzati választások jelöltlistáin, és ha ez nem sikerül neki, akkor ismét elveszett négy év.</p></blockquote>
<p>Orbán Csaba nagy fájdalma az Oklánd községi RMDSZ-jelöltlista összetétele, melyen a közösségük által felkért két hölgy nem kapott megfelelő helyet. De megalázást és aljasságot bőven. Kisebb fájdalma is rengeteg van Orbánnak, annyi, mint a karácsonyfalvi szelídgesztenye burkán a tüske. Reggeltől estig képes sorolni az oklándi RMDSZ törvénytelenségeit, szabálytalanságait, alátámasztva a különféle RMDSZ-szabályzatok és SZKT-határozatok cikkelyeivel.</p>
<p><figure id="attachment_29818" aria-describedby="caption-attachment-29818" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29818" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/01_Okland_ufo.jpg" alt="Homoródkarácsonyfalva" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/01_Okland_ufo.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/01_Okland_ufo-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/01_Okland_ufo-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/01_Okland_ufo-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/01_Okland_ufo-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29818" class="wp-caption-text">Homoródkarácsonyfalva. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Hogy miért kíván a hosszú ideig civilként sikeresen tevékenykedő Orbán és csapata ebben a törvénytelenségeket szabálytalanságokra halmozó, romlott közegben tevékenykedni, aminek az RMDSZ bizonyul az ő ügyében (is), az ebből az írásból sem derül ki. Legtöbbször ő is csenddel válaszol erre a kérdésemre. Ilyenek, mint Orbán Csaba és csapata, sokan vannak, szinte minden faluban. Városon akár többen is. Sorsuk legtöbbször krónikus csömörben vagy alkoholizmusban végződik.</p>
<h2>A piti érdekek világa</h2>
<p>Oklánd község tanácsának kilenc tagja van. A 9 tanácsosi helyet régen úgy osztották el az RMDSZ jelöltlistáján, hogy az 500 lakos feletti Karácsonyfalvának jutott 4 hely, a 400 lakos feletti Oklándnak 3 hely, és a 300 lakosú Újfalunak kettő, mesélik a karácsonyfalviak.</p>
<p>Két ciklussal ezelőtt áttértek arra, hogy 3-3 jelölt legyen a három faluból, de szigorúan figyeltek arra, hogy az első jelölt karácsonyfalvi, a második oklándi, a harmadik újfalusi legyen. Hogy ha valamelyik másik párt vagy független jelölt indulna a választáson, és bejutna, akkor előbb az újfalusi, majd az oklándi jelöltet ejti ki, a karácsonyfalvinak elsőbbsége legyen. Ez a falvak nagysága szerinti rendszer 2016-ban még működött. Idéntől ennek vége.</p>
<p>[wp_ad_camp_1]</p>
<p>A történelem során most először a karácsonyfalvi jelöltek a 4., 7., és 10. helyet foglalják el a végleges listán. Ha tehát a polgármester-jelölt véletlenül nem lesz polgármester, vagy ha valaki bejut a tanácsba függetlenként vagy más párt színeiben, akkor a legnépesebb Karácsonyfalva két tanácsossal marad. És kiesik a női jelölt, akit a legutolsó bejutó helyre soroltak.</p>
<p>Közben az oklándi RMDSZ azzal fenyegeti őket, mesélik a hölgyek, hogy ha sokat pofáznak, akkor indítanak is egy független jelöltet, hogy az egyetlen esélyes nő is kiessen.</p>
<h2>Konszenzusos előválasztás RMDSZ-módra: úgy döntöttünk!</h2>
<p>Karácsonyfalván öt jelölt akadt a három helyre, Újfaluban négy a három helyre. Ha több a jelölt, mint a befutó hely, akkor az SZKT határozata alapján előválasztást kell tartani, vagy jelölő közgyűlést, vagy pedig a választmány kell, hogy döntsön, mutatja Orbán a dokumentumot.</p>
<p>Az udvarhelyszéki RMDSZ az előválasztást ajánlja ott, ahol több a jelölt.</p>
<p><figure id="attachment_29821" aria-describedby="caption-attachment-29821" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29821" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/02_jeloltallitas.jpg" alt="Jelöltállítás" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/02_jeloltallitas.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/02_jeloltallitas-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/02_jeloltallitas-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/02_jeloltallitas-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/02_jeloltallitas-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29821" class="wp-caption-text">Jelöltállítási szabályzat az RMDSZ-ben. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>De országos szinten is az előválasztást preferálták, utal Orbán egy Maszol-cikkre, melyben <a href="https://www.maszol.ro/index.php/belfold/121149-ami-heves-vitakat-valtott-ki-az-szkt-ulesen-ezek-az-rmdsz-jeloltallitasi-szabalyzatanak-legf-bb-modositasai">Horváth Anna azt nyilatkozza</a>, hogy „<i>előválasztás mindenütt lesz: akár rangsoroló küldöttgyűlés, akár urnás előválasztás. Az RMDSZ vezetősége ez utóbbit ajánlja „hangsúlyosan”, mert szerintük ennek nagyobb a legitimitása.”</i></p>
<p>Annak ellenére, hogy több jelölt volt úgy Karácsonyfalván, mint Újfaluban, nem volt sem előválasztás, sem közgyűlés. Volt egy községi gyűlés, amin a jelöltek rangsorolták magukat, de arra csak a jelölteket hívták meg, a tagságot nem. Jelölő közgyűlés nem csak a jelöltekből áll, mondja Orbán, hanem az egész tagságot meg kellene hívni rá. A választmányt pedig a tagság kell, hogy válassza, nem a vezetőség.</p>
<p><figure id="attachment_29824" aria-describedby="caption-attachment-29824" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29824" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/03_szervezetfelepites_ufo.jpg" alt="RMDSZ szervezete" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/03_szervezetfelepites_ufo.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/03_szervezetfelepites_ufo-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/03_szervezetfelepites_ufo-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/03_szervezetfelepites_ufo-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/03_szervezetfelepites_ufo-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29824" class="wp-caption-text">Szervezeti felépítés az RMDSZ-ben. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Godra Lehel, az oklándi RMDSZ elnöke és polgármester-jelöltje a kérdésre, hogy miért nem tartottak előválasztást vagy jelölő közgyűlést, azt válaszolta: „úgy döntöttünk”. Mikor azt kérdem, hogyan került Újfalva és Oklánd Karácsonyfalva elé a jelöltlistán, akkor azt mondja: „Így volt döntve.”</p>
<p>Az egész beszélgetést végigkíséri ez az „így döntöttünk”. Függetlenül mindenféle szövetségi alapszabályzattól vagy SZKT-határozattól, az működik, amit ők döntöttek. A magyarázat a legtöbb kérdésemre az, hogy ők úgy döntöttek. Látszik, hogy felkészültek a kérdéseimre, és előre tudták, mit fognak válaszolni: azt, hogy ők úgy döntöttek.</p>
<p>Ráadásul konszenzussal: „Evvel a döntéssel mindenki egyetértett kézfelemeléssel, hogy ez így jó.” Kérdem, hogy a karácsonyfalvi női jelöltek is? „Mindenki-mindenki egyetértett. Senki nem mondta, hogy ez most nekünk nem jó. Akkor senki nem szólt egy szót se.”</p>
<p><figure id="attachment_29827" aria-describedby="caption-attachment-29827" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29827" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/04_Godra_Levente_ufo.jpg" alt="Godra" width="900" height="600" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/04_Godra_Levente_ufo.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/04_Godra_Levente_ufo-300x200.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/04_Godra_Levente_ufo-768x512.jpg 768w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29827" class="wp-caption-text">Godra Lehel, az oklándi RMDSZ-szervezet elnöke és polgármester-jelöltje. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Azt is egyetértésben döntötték el, hogy ha nem lesz előválasztás, akkor jelölő közgyűlés se legyen. A rangsorról csak a jelöltek döntsenek maguk között. Arra a kérdésemre, miért nem tartottak jelölő közgyűlést, az elnök azt válaszolja: „Eldöntöttük, hogy nem lesz előválasztás, és akkor választottuk a harmadik opciót, hogy egymás között. Ez a választmányi tagok döntése volt. Egy tanácsülés után egyöntetűen eldöntöttük, hogy egymás között fogjuk a rangsorolást csinálni. A széki RMDSZ jóváhagyta.”</p>
<p>Azaz a jelenlegi tanácsosok egyöntetűen eldöntötték, hogyan válasszák meg az új tanácsosokat. Erre a folyamatos helyi konszenzusra a fentiek is folyamatosan áldásukat adták: „A széki RMDSZ teljesen ránk bízta ezt a döntést. Volt körlevél kiküldve, nem csak széki, hanem országos is, de mindenki úgy csinálja az előválasztást, hogy itt helybe dönt”, állítja Godra.</p>
<p>[wp_ad_camp_2]</p>
<p>Ezt nagyjából alátámasztja Bíró Barna Botond udvarhelyszéki elnök is, aki arra a kérdésre, hogy miért nem tartottak előválasztást Karácsonyfalván, azt válaszolta levélben: „Szövetség lévén az alulról való szerveződést bátorítja az RMDSZ. Megvannak a helyi testületeink, helyi szervezeteink, és ezek a szövetségi szabályzatok keretei között autonóm módon szerveződnek és járnak el a helyi ügyekben. Ennek értelmében döntenek arról is, hogy milyen formában szervezik meg a jelöltek kiválasztását. Ezt időben megtette a helyi szervezet és közölte a területi szervezet elnökségével. A területi szervezet elnökségéhez nem érkezett más, ettől eltérő álláspont a jelöltállítás lejárta utánig. Minden olyan esetben, amikor a helyi szervezetből kérték a szervezet helyi vezetősége részéről, vagy éppen a tagság részéről az előválasztások megszervezését, a területi szervezet erre megteremtette a lehetőséget és a feltételeket.”</p>
<p>Azt nem tudjuk, hogy érti, hogy „a területi szervezet elnökségéhez nem érkezett más, ettől eltérő álláspont a jelöltállítás lejárta utánig.” Ugyanis a jelöltállítás határideje eleinte március 16. volt, majd ezt kinyújtották júliusig, és Orbán Csaba már márciusban elküldött egy petíciót több széki és országos vezetőnek a témáról, többek közt Bírónak is. Az udvarhelyszéki RMDSZ elnökségén ezt a petíciót március 12-én iktatták, tehát még a régi határidő lejárta előtt.</p>
<h2>Orbán kálváriája, vagy ha úgy tetszik: ámokfutása</h2>
<p>Miért erőlteti Orbán, hogy legyenek a falunak olyan közösség által felkért tanácsosai, akikkel együtt tudnak dolgozni? Működtetik Karácsonyfalván a faluszékét, meséli, amelynek tagjai a tanácsosok, a közbirtokosság vezetőtanácsa, a papok, az egyház gondnoka, a kulturális egyesület elnöke, a cimborabírók, az iskola pedagógusai, tehát mindenki, aki a faluban kinevezett vagy választott tisztséget tölt be. A faluszéke nyitott, bárki bejöhet, és hozhat be problémát.</p>
<p><figure id="attachment_29830" aria-describedby="caption-attachment-29830" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-29830 size-full" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/05_orban.jpg" alt="Orbán Csaba" width="900" height="600" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/05_orban.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/05_orban-300x200.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/05_orban-768x512.jpg 768w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29830" class="wp-caption-text">Orbán Csaba. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Azért fontos a tanácsosok személye, mert a faluszékén megbeszélt problémákat és a hozott döntéseket ők kellene, hogy bevigyék a helyi tanácsba. Problémaként vagy tanácsi határozatjavaslatként. A faluszékével legeltetési rendtartásból, erdőlési rendtartásból és közrendtartásból álló helyi rendtartást szeretnének bevezetni. Ez lenne az autonómia csírája. Ezért lenne szükség a falu életében résztvevő tanácsosokra. Ezért szeretnék, hogy a közösség által felkért két hölgy is képviselje a falut az önkormányzati tanácsban.</p>
<p>Orbán Csaba karácsonyfalvi lakos és RMDSZ-tag minőségében írta meg és küldte el március 11-én a petícióját Bíró Barna Botond és Antal Lóránt széki elnököknek, valamint Kolumbán Dávidnak, a Szabályzatfelügyelő Bizottság helyi elnökének. Egy hét múlva, miután nem kapott választ senkitől, elküldte tudomásul vételre Kolozsvárra, a szövetségi elnöki hivatalba és a Nőszövetségnek, a szövetségi szabályzatfelügyelő bizottságnak és a szövetségi etikai és fegyelmi bizottságnak.</p>
<p><figure id="attachment_29833" aria-describedby="caption-attachment-29833" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29833" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06peticio.jpg" alt="Címlista" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06peticio.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06peticio-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06peticio-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06peticio-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06peticio-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29833" class="wp-caption-text">Orbán Csaba címlistája. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Minekutána három hónapig nem kapott választ senkitől, újra felvette a kesztyűt, és levelet írt június 15-én a széki RMDSZ vezetőinek, majd 28-án a kolozsvári országos vezetőségnek. Semmi válasz. Kihallgatást kért Bíró Barna Botondtól és Antal Lóránttól. Sikerült találkoznia velük, de ők azt mondták, hogy részükről az ügy le van zárva, és marad minden a régiben. Megígérték, hogy kap majd választ a peticíóra is. Az RMDSZ részéről mindent szabályszerűnek találtak az Oklándon történtekben, és barátilag azt sugallták, hogy nem jó széllel szemben pisilni.</p>
<p>Aztán Orbán júliusban levelet küldött a SZÁT-nak és az összes tagjának külön-külön, magyarázatot kérve. Semmire nem kapott választ, március óta egyetlen válaszlevelet nem kapott a panaszaira.</p>
<p><figure id="attachment_29840" aria-describedby="caption-attachment-29840" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29840" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06aOrbanpanasza.jpg" alt="Panaszlevél" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06aOrbanpanasza.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06aOrbanpanasza-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06aOrbanpanasza-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06aOrbanpanasza-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/06aOrbanpanasza-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29840" class="wp-caption-text">Orbán Csaba panasza. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Akárhányszor beszélgetek Orbán Csabával, fejből sorolja a dátumokat, a be nem tartott szabályzati cikkelyeket, a helyi és országos vezetőket és a SZÁT-tagokat, akiknek írt. Ezelőtt egy hónappal, mikor először beszéltünk erről a témáról, még meg volt győződve, hogy valaki csak meg fogja hallgatni. Még most is reménykedik titkon, hogy egyszer csak kap majd valakitől egy válaszlevelet, de már kezd beletörődni abba, hogy ez nem fog megtörténni.</p>
<p>Mit mond erről Bíró Barna Botond?</p>
<blockquote><p>„Minden olyan esetben, amikor a helyi szervezeteink segítséget kérnek tőlünk, igyekszünk segíteni. Különbséget kell tenni a segítségkérés és egy procedúra fellebbezése között. Ez esetben az utóbbi történt meg egy olyan személy részéről, akinek érintettsége is, ha szigorúan vesszük, megkérdőjelezhető lenne.”</p></blockquote>
<p>Tehát nem azt nézik, hogy Orbánnak igaza van-e, hanem azt, hogy mennyire érintett. Szerintük nem érintett. Ha Orbán a saját hatalmáért, a saját pozíciójáért kaparna, akkor érintett lenne, de így, hogy kisebb közösségük által felkért női jelöltek érdekében harcol, megkérdőjelezhető az érintettsége.</p>
<p>Az emberek egyik része ilyen helyzetben feldühödik, és beáll egy másik pártba, vagy függetlenként szalad neki fejjel a Szövetségnek, netán pártot alapít. Másik részük nyel egyet, és megmagyarázza magának, hogy az egység a fontos, és tenni csak a Szövetség keretében érdemes, ezért nyel még egyet, és négy év múlva ismét megpróbálkozik tiszta lábbal beevickélni a mocsárba. Ismét kap egy pofont, ismét nyel egyet, és ez így megy hosszú éveken keresztül.</p>
<p>Orbán Csaba ez utóbbi típusba tartozik. Négy évvel ezelőtt, mikor ő jelentkezett tanácsosnak, mellbedöfte az oklándi RMDSZ, de ő idén is odatartotta a mellét, és ismét kapott egy szúrást. Talán még nagyobbat, mint a múltkor. Még reménykedik, hogy valaki észreveszi odabentről a vérző mellét, és elkezd foglalkozni az ügyével, de senki nem kíván a púpjára még egy oklándi semmicske kis konfliktust. Közben Orbán Csaba elvérzik. Hozzá hasonlóan még pár száz vagy pár ezer ember az országban, akik jóhiszeműen akarnak részt vállalni a munkából, dolgozni a közösségükért, de nem férnek oda, mert a hatalmi rendszer a nehezen kiépített komasági rendszert védi.</p>
<p>Kiket rangsorolt az említett gyűlés a közösség által felkért hölgyek elé? Az első karácsonyfalvi helyre, azaz a végső lista negyedik helyére egy úriember került, aki minden forrásunk szerint a polgármester-jelölthöz nagyon közel áll, több forrásunk szerint a helyi RMDSZ-elnök sógora. A nevét nem írom le, mert nem a személyét szeretném támadni, csak a jelenséget érzékeltetni.</p>
<p>A második karácsonyfalvi helyre, azaz a nagy lista hetedik helyére a jegyző veje került. A harmadik karácsonyfalvi helyre, azaz a lista tizedik helyére került az egyik női jelölt, mert az SZKT azt parancsolta. Mivel csak kilenctagú a tanács, a harmadik karácsonyfalvi férfi tanácsosjelölt, aki a karácsonyfalviak szerint eddig a legtöbbet tette a faluért ebben a mandátumban, illetve a másik női jelölt nem jutott bejutó helyre. „Ez lett a döntés.” A sógor és a vej bejutott, aki sokat tett a közösségért, és aki nő, az nem.</p>
<h2>A nőké az elsőbbség az utolsó helyekre</h2>
<p>Amint fentebb Godra Lehel helyi RMDSZ-elnök nyilatkozta, egy tanácsülés után a helyi „választmány” úgy döntött, a jelöltek egymás között döntik el a végső sorrendet. A rangsoroló gyűlés azzal kezdődött, hogy felajánlották az egyik hölgynek a harmadik karácsonyfalvi helyet, meséli Godra, majd szavazással eldöntötték, melyik hölgy kapja meg.</p>
<p>A női jelöltek erre úgy emlékeznek, hogy a gyűlésen a harmadik helyről volt szó, és nem a harmadik karácsonyfalvi, azaz összességében a lista tizedik helyéről. Nekik úgy adták be a történetet, hogy tiszteletből az egyik női jelölt megkapja a harmadik helyet. Semmi nem jelezte, hogy a lista tizedik, éppen csak hogy bejutó helyét ajánlják nekik, ők ott ezt nem is értették.</p>
<p>„Ha alapjáraton a harmadik helyre szavaztak, hogy kerültem a majdnem kieső helyre?”, kérdi beszélgetésünk elején a végül befutó helyre került hölgy, Benedek Ágnes, akinek bő fél évvel az esemény után sem mondta el senki, amit Godra nekem elmondott. Hogy a harmadik karácsonyfalvi helyről volt szó, ami a legutolsó bejutó helynek a PR-neve.</p>
<p>[wp_ad_camp_3]</p>
<p>A jelöltek szavaztak, hogy melyik hölgy foglalja el ezt a helyet. Benedek Ágnes lett a befutó. Valószínűleg előre el volt „döntve”, hogy kit választanak, mesélik a hölgyek, mert abban a pillanatban, ahogy lejárt a szavazás, rögtön elő is vették a szomszéd helyiségből a következő, rangsoroló szavazás szavazólapjait, amin az ő neve már nem szerepelt, csak a Kovács Katié. Olyan hirtelen vették elő a lapokat, hogy látszott, nem ott helyben szerkesztették meg őket, előre ki voltak nyomtatva.</p>
<p>Az is az előre eldöntöttségre utal, mondják, hogy mikor előzőleg Arros Orsolya, a széki nőszervezet elnöke felhívta telefonon a helyi elnököt, Godrát, hogy hány női jelöltjük van, és kik azok, mert szeretné felvenni velük a kapcsolatot, akkor Godra azt mondta, hogy egy jelöltjük van, és csak Ági nevét és elérhetőségét adta meg, Katiét nem. Ági elment egyedül egy gyűlésre, amire Arros meghívta. Nem értette, hogy Kati miért nem megy. Utólag derült ki, hogy Katit nem is hívták meg, hisz nem is tudtak róla.</p>
<p>A rangsoroló gyűlésen utána előkerültek a szavazólapok, és megszavazták egymás között a sorrendet. Ági helyéről nem is kellett szavazni, teljesen egyértelmű volt, hogy ő tiszteletből megkapja a legutolsó befutó helyet. Ő még akkor úgy tudta, hogy a harmadik helyen lesz, nem a tizediken. Esélye sem volt részt venni a rangsoroláson, nem is írták fel a nevét a szavazólapokra. Ha véletlenül nem jut be, mert jön egy független vagy más pártbéli jelölt, akkor jogosan kérdezheti, hogy miért nem adták meg neki a lehetőséget, hogy versengjen egy jobb helyért.</p>
<p>A régi gárda előre sorolta magát: első lett a polgármester-jelölt RMDSZ-elnök, második a jelenlegi polgármester, harmadik az alpolgármester-jelölt, negyedik az elnök sógora.</p>
<p><figure id="attachment_29843" aria-describedby="caption-attachment-29843" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29843" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/07oklandijeloltek.jpg" alt="RMDSZ-jelöltlista" width="900" height="502" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/07oklandijeloltek.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/07oklandijeloltek-300x167.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/07oklandijeloltek-768x428.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/07oklandijeloltek-158x88.jpg 158w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29843" class="wp-caption-text">Az oklándi tanácsosjelöltek listája. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Godra a kérdésre, hogy miért nem akarnak női jelölteket a tanácsba, azt válaszolta, hogy semmi bajuk nincs a nőkkel, sőt, az egyik nő még családi barátjuk is. Csak most úgy döntöttek.</p>
<p>Idézek is egy kis részletet a beszélgetésből:</p>
<p>– S miért döntöttek így?</p>
<p>– Az RMDSZ belső rendszabályzata írja, hogy bejutó helyet kell ajánlani 34 éven alulinak, vagy egy női képviselőnek.</p>
<p>– Mert ha nem írta volna elő az SZKT-nak az a határozata, akkor Önök nem ajánlottak volna fel bejutó helyet?</p>
<p>– Hát, őszintén mondva, nem.</p>
<h2>Következetesség és szövegértés a helyi és a fenti RMDSZ-ben</h2>
<p>Godra, az oklándi RMDSZ-elnök az interjúban az RMDSZ belső rendszabályzatára hivatkozik, miszerint helyet kell biztosítani egy 34 év alatti vagy női jelöltnek. Valójában nem a Szövetség belső rendszabályzata írja, hanem az SZKT egy idei határozata, nem 34, hanem 35 év a korhatár, és nem „vagy” szócska szerepel a 35 év alatti és a nő között, hanem „és”.</p>
<p><figure id="attachment_29846" aria-describedby="caption-attachment-29846" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29846" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/08jeloltallitasiszabaly.jpg" alt="RMDSZ-szabályzat" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/08jeloltallitasiszabaly.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/08jeloltallitasiszabaly-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/08jeloltallitasiszabaly-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/08jeloltallitasiszabaly-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/08jeloltallitasiszabaly-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29846" class="wp-caption-text">Jelöltállítási szabályzat az RMDSZ-ben. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Ezt kifogásolja Orbán is a petíciójában és minden levelében. Szerinte helyet kellett volna adjanak egy fiatalnak és egy nőnek, azaz két embernek. Ők úgy remélték, hogy a nőnek fenntartott helyet elfoglalhatja Kati, és a fiatalnak fenntartott helyet Ági. Godráék másképp gondolták, összevonták a fenntartott helyeket, egyetlenegy helyet adtak egy fiatal nőnek, a legutolsó esélyeset, és még azt is sajnálják.</p>
<p>Az oklándi RMDSZ gondolkodása több helyen is ellentmondásokba torkoll. A kérdésre, hogy miért nem tartottak előválasztást Karácsonyfalván, ha öt jelölt volt három helyre, Godra azt válaszolta, hogy „Ez nem Karácsonyfalva szinten, ez Oklánd szinten működik.” Oklándi RMDSZ van, nem karácsonyfalvi, magyarázza, a jelölteket községi szinten rangsorolják.</p>
<p>Mikor azt mondja, hogy a harmadik karácsonyfalvi helyet felajánlották az egyik nőnek, rákérdezek, hogy akkor mégis faluszinten, nem községi szinten folyik a rangsorolás? Felháborodva kér, hogy hallgassam végig, de eltereli a szót. Egyértelmű, hogy a jelöltlista az aktuális érdekük szerint hol községi szintű, hol falusi szintű, és ez ötpercenként változhat. Godra arra sem emlékszik, hogy korábban 4-3-2 volt a karácsonyfalvi-oklándi-újfalusi tanácsosok száma.</p>
<p>Az sem tiszta, ki és mikor döntötte el, hogy az ülés elején utolsó helyre sorolt női jelölt nem vehet részt a későbbi rangsoroláson. Az elnök állítja, hogy ott a gyűlésen döntöttek így. A hölgyek szerint kész döntés elé állították őket. Utólag tudatosították, mennyire rosszul esett nekik ez a diszkrimináció.</p>
<p>A választmány meghatározása sem egyértelmű, ezért tettük fent idézőjelbe. Godra szerint a mindenkori tanácsosokból áll, Orbán szerint nem csak a tanácsosokból, és azért hívják választmánynak, mert a tagság választja meg. Orbán szerint az nem választmány, hogy az önjelölt tanácsosok egymást rangsorolják, a tagok nélkül, majd elnevezik magukat választmánynak.</p>
<p>Az RMDSZ alapszabályzatának 19. cikkelye szerint a választmányt a közgyűlés választja, meghatározza a létszámát, és biztosítja, hogy legkevesebb minden harmadik tagja nő legyen. De mivel közgyűlést nem tartottak, jogszerűen megválasztott választmány sem lehet, állítja Orbán, aki szerint évek óta törvénytelenül működik az egész oklándi RMDSZ.</p>
<p><figure id="attachment_29849" aria-describedby="caption-attachment-29849" style="width: 424px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29849" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/09felepitesvalasztmany.jpg" alt="Választmány" width="424" height="132" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/09felepitesvalasztmany.jpg 424w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/09felepitesvalasztmany-300x93.jpg 300w" sizes="(max-width: 424px) 100vw, 424px" /><figcaption id="caption-attachment-29849" class="wp-caption-text">Mitől választmány a választmány? Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Godra elismerte, hogy nem szoktak közgyűléseket tartani. „A közgyűlésen megvan, hogy hány személy kellene, hogy jelen legyen, de ha nincs annyi személy jelen, akkor nem tudod csinálni”, mondja az elnök, aki ezzel le is tudta a kérdést. Szerinte a községben amúgy is csak a tanácsosok RMDSZ-tagok, mert ők fizetnek csak tagsági díjat.</p>
<p>Az oklándi helyzet valószínűleg nem egyedülálló, és híven tükrözi a székelyföldi politika jelenlegi mélypontját: egy kilenc-tíz tagú helyi szervezetnek teljhatalma van egy több mint ezer lelket számláló községben. Ők adják a polgármestert és a tanácsosokat is, ők döntenek el mindent a községben, sem fentről, sem lentről nem kérheti őket számon senki. Közgyűléseket nem tartanak, sehogy nem érintkeznek a tagsággal. A tagsági díjat is csak maguktól szedik be, ezzel biztosítják, hogy csak ők legyenek aktív tagok a faluban.</p>
<p>A kérdésre, hogy mennyire tapasztal klikkesedést egy-egy helyi szervezetben, ahol a polgármester vagy a helyi elnök a saját emberein kívül senki mást nem akar odaengedni a tanácsba, a széki elnök Bíró Barna Botond megkerülte a válaszadást:</p>
<p>„Beszélgetésünk fókuszát megtartva kijelenthetem, hogy az Oklánd községi polgármester és RMDSZ érti a helyi közösséget, ennek kéréseit és igyekszik a közösségi igény alapján megszervezni az önkormányzati munkát. Nyilván vannak és lehetnek hiányosságok, mint mindenhol, hiszen csak az nem téved, aki nem dolgozik. De sem a hozzáállás, sem pedig az elvárt eredmények megvalósítása terén nem jött közösségi panasz az elmúlt évtizedben a községből. Ezt a választási eredmények is hűen tükrözik. Természetesen, mint minden településen, itt is vannak és lehetnek olyan egyének, akik más mércét használnak a helyi vezetés munkájának vagy akár teljesítményének megítélésekor, mint a közösség nagy része, és ennek hangot is adnak különböző módon, de ezt egy politikusnak tudomásul kell venni, és ezekre a hangokra is oda kell figyelni. Összegezve, jelenleg nincs semmi okunk kételkedni a helyi polgármester és RMDSZ társadalmi támogatottságát illetően.”</p>
<p><figure id="attachment_29853" aria-describedby="caption-attachment-29853" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29853" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/10_okland.jpg" alt="Oklánd" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/10_okland.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/10_okland-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/10_okland-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/10_okland-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/10_okland-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29853" class="wp-caption-text">Oklánd madártávlatból. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>A karácsonyfalviak szerint Cseke Miklós jelenlegi polgármester az ész ebben az egészben, Godra is az ő embere, azt csinálja, amit Cseke mond. Oklándi ismerősöm szerint Csekével nem nagyon mer senki szembemenni a községben, mert ott a legnagyobb munkaadó az elhelyező központ, amelyet Cseke felesége igazgat. Mindenkinek van valakije, aki az elhelyező központnál dolgozik, ezért senki nem meri kritizálni a polgármestert, mert számonkérik az ott dolgozó rokonán.</p>
<p>Senki nem szeretné, hogy a rokona elveszítse az állását, vagy nehéz helyzetbe kerüljön az ő véleménye miatt. Innen a hatalmas egyetértés a faluban. Azt is mesélik az oklándiak, hogy az elhelyező központot hamarosan felszámolják, és megtörténhet, hogy csökken Cseke „társadalmi támogatottsága”.</p>
<p>Arra a kérdésre, hogy szerinte szabályosan zajlott-e a karácsonyfalvi jelöltállítás, Bíró azt válaszolta:</p>
<blockquote><p>„Szabályossági kérdésekben a vélemények másodrendűek, mivel szubjektivitást tartalmazhatnak. Ilyen jellegű kérdésekben azon testületek álláspontját tartom mérvadónak, amelyek hivatottak a szabályokat kizárólagosan értelmezni. Ezen testületek vizsgálták az oklándi jelöltállítás folyamatát, és megállapították, hogy a szabályzatainknak megfelelően történt.”</p></blockquote>
<p>De ha kivizsgálták, miért nem válaszoltak Orbán Csaba iktatott panaszaira a kivizsgálás eredményével?</p>
<p>Bíró Barna Botond kérdéseimre küldött válaszaiban is vannak ellentmondások. Határozottan állítja, hogy „az alulról való szerveződést bátorítja az RMDSZ”, nem akarnak beleszólni az oklándi helyi szervezet dolgaiba, de megkérdőjelezi Orbán érintettségét, aki egyszerű RMDSZ-tagként szeretné, hogy a helyi közösség, a helyi tagság válassza ki a jelölteket és válassza meg a választmányát, ne pedig a községi RMDSZ vezetői.</p>
<p>Amikor érdeke fűződik hozzá, a széki RMDSZ teljesen átírja a helyi döntéseket. Három faluval feljebb, Szentegyházán két választással ezelőtt a Szövetség megvonta a bizalmat a bejutott tanácsosaitól, hogy a listán hátrébb lévő, kétes célú emberek jussanak tanácsosi mandátumhoz. Az alábbi kisfilmet 2014 novemberében készítettük:</p>
<p><iframe loading="lazy" src="https://www.youtube.com/embed/Ke4VclUUIpo" width="560" height="315" frameborder="0" allowfullscreen="allowfullscreen"></iframe></p>
<p>Orbán állítja, az SZKT határozatából semmit sem tartottak be.</p>
<p><figure id="attachment_29856" aria-describedby="caption-attachment-29856" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29856" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/11.jpg" alt="Helyhatósági választások" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/11.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/11-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/11-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/11-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/11-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29856" class="wp-caption-text">SZKT-határozat a felkészülésről a helyhatósági választásokra. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Kampány: nem volt. Megfelelő jelöltek kiválasztása: a közösség mellőzésével történt. Beszámoló: a tanácsosok részéről nyilvánosan nem volt. A helyi közösség megítélésének, szükségleteinek tükrözése: semmibe véve. A közösség széleskörű bevonása a jelöltállítási folyamatba: szűkkörűen sem vonták be.</p>
<p><figure id="attachment_29869" aria-describedby="caption-attachment-29869" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29869" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/12.jpg" alt="Az RMDSZ felkészül" width="900" height="675" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/12.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/12-300x225.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/12-295x222.jpg 295w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/12-768x576.jpg 768w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/12-101x75.jpg 101w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29869" class="wp-caption-text">Az RMDSZ jelöltállítási szabályzata a helyhatósági választásokra. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Az SZKT januári határozatának 9. cikkelyének a 9. alpontja szerint a rangsorolásra vonatkozó óvásokat a rangsorolás nyilvánosságra hozatalát követő 24 órán belül lehet megtenni. Csakhogy az oklándi rangsorolást nem hozták nyilvánosságra, még magukkal a jelöltekkel sem közölték hivatalosan a végleges listát, nem hogy a tagsággal.</p>
<h2>A nők helye az RMDSZ választási listáin</h2>
<p>Mennyire gyakori vidékünkön az, hogy a női jelölteket a lista végére sorolják, kérdeztem Bíró Barna Botondtól. A „2016-os helyhatósági választásokon a jelöltjeink közel 56%-a szerzett mandátumot és a női jelöltek 42,5%-a. Észlelhető egy csekély eltérés, de azt a következtetést, hogy a lista végére kerülnek a női jelöltek, meredek lenne megállapítani”, válaszolta Bíró.</p>
<p>Az 56%-os átlagban már a nők is benne vannak, tehát ha a férfi jelöltek bejutási arányát nézzük, az valószínűleg közelebb áll a 60%-hoz, vagy akár meg is haladja azt. Míg egy férfi jelöltnek kb. 40% esélye van kiesni, egy női jelölt kiesésének közel 60% az esélye. Habár Bíró csekély eltérést lát a számok között, én az arányokból úgy látom, ha nő vagy, közel 50%-kal nagyobb eséllyel sorolnak kieső helyre.</p>
<blockquote><p>„A 2016-os választások eredményeként Udvarhelyszéken 225 tanácsosi mandátumot szerzett a Szövetség, ebből 22 nő”, írta Bíró. Tehát Udvarhelyszéken az RMDSZ tanácsosainak kevesebb mint a tizede nő.</p></blockquote>
<p>Arros Orsolya, a széki Nőszervezet elnöke egy olyan statisztikát is átküldött, melyben az összes önkormányzati képviselő szerepel (a helyi tanácsosok mellett polgármesterek és megyei tanácsosok is. Eszerint a 2016-2020-as választási ciklusban az RMDSZ-nek Udvarhelyszéken összesen 254 önkormányzati képviselője volt, közülük összesen 22 nő: 21 helyi tanácsos és 1 alpolgármester. Az arány 8,66%, írta Arros. Az udvarhelyszéki számok kisebbek, mint a csíkiak, ahol 12,45% a nők aránya, és három női alpolgármesterük van. Gyergyószéken 14% a nők aránya, és a két megyei tanácsosból egyik nő.</p>
<p>„Az RMDSZ Nőszervezetnek az egyik célkitűzése az, hogy növelje a nők részvételét a döntéshozatalban, bátorítva és támogatva őket. Éppen ezért online most zajlik egy 10 alkalmas képzés, ez egy fantasztikus dolog, le a kalappal előttük. Felkészült hölgyek nélkül nehéz a döntéshozatalban a nők arányát elemezni. Viszont azt látom, hogy ahol a nők vezető pozícióba kerültek, ott mintha szárnyakat kaptak volna, rengeteg a megvalósítás, jó az együttműködés politikai szimpátiától függetlenül, és rengeteg új dolog elindul.</p>
<p>Az eredményeket látva abszolút hiszek a kvóta pozitív hatásában, annak ellenére, hogy ezelőtt 5 évvel nem voltam ennyire optimista.  Kvótától függetlenül, több nagyszerű  példám van női politikai vezetőkre, szívesen mesélek róluk, örülök, hogy kapcsolatban vagyok ezekkel a nőkkel Erdély minden területén. Sajnos ez Székelyföldre annyira nem jellemző”, meséli Arros, majd folytatja:</p>
<p>„Visszatérve a képzésekhez: a teória mellett természetesen a gyakorlatban le kell ülni a jelenlegi vezetőkkel és  kérni a befutó női tanácsoshelyeket. Erre van SZKT javaslat is, 15%. Ezt én széki gyűlésen meg is tettem, viszont nem vertem az asztalt két ököllel, hogy márpedig annyi az annyi. Amint többször is elmondtam, nem bírom sem az agressziót, sem a sunyiságot, inkább a nyíltan megfogalmazott igények hatásában bízok. Azt a módszert választottam, hogy januárban felhívtam minden helyi RMDSZ-elnököt vagy polgármestert, és megkértem, hogy tegyenek meg mindent, hogy a befutó helyeken legyen meg a 15%, olyan helyi nőket bevonva, akik eddig is tevékenykedtek, közösségi vezetők.”</p>
<p>Az oklándi történetet Arros nem sorolja a sikertörténetek közé: „Oklándon örültem Ágnes és Kati jelölésének, később tőlük tudtam meg, hogy Ágnes marad csak befutó helyen. Azonnal kértem ennek az orvoslását, és ekkor belefutottam az általam csak &#8222;férfi egónak&#8221; nevezett akármibe. Nem volt elég erőm kivitelezni a második női jelölt befutó helyét. Ez számomra abszolút kudarc, amelynek vállalom a következményeit is.”</p>
<h2>A nők helye Oklándon a mosogatókagylónál van</h2>
<p>„Minket azért kértek fel, hogy a Dungó kulturális egyesület tagjaiként próbáljunk meg megvalósítani valamit abból, amit mi szeretnénk a faluban. Ezért keresett meg a mérnök úr és a pap néni, hogy vállalnánk-e”, meséli Kati és Ági, hogyan is kerültek ebbe a történetbe. „Olyan tanácsosok is voltak eddig, akik oda sem jártak a tanácsülésekre, a falu érdekeit nem képviselték”, mondják.</p>
<p>Ági határozott: „Én ha már odakerülök, akkor harcolni fogok a sajátunkért. Mert eddig olyan is volt, hogy a karácsonyfalvi a sajátja ellen szavazott. Én azért megyek oda alapjáraton, hogy valamit változtassunk, ha tudunk. Nekem vannak ilyen elhatározásaim az itteni dolgokról, amiket be szeretnék vinni az egészbe, és ezeket nem fogom hagyni. Például a lopások. Ezt is valamilyen szinten a helyi vezetőség kellene megoldja, hogy ne lopjanak meg, ha kell, ha nem. Ilyen jellegű próbálkozás semmi nincs. Az sincs, hogy a szocisak ledolgozzák a napjaikat, hogy látszódjon a munkájuk, hogy miért is kapnak ők meg 9 napot.</p>
<p>Oda kerültünk, hogy van ez a Szelídgesztenye Fesztiválunk, negyedik éve egy lejt nem ad a tanács, mikor erre lennének keretei. Jó, odaadjuk a kultúrt, de pénzt ne kérjetek, mert nincs. Hát hogy ne lenne? Minimális összeget szeretnénk.</p>
<blockquote><p>Nekem most az egyik szívfájdalmam az óvodai fűtés, 16 fokban télen üldögélnek a gyerekeink, és fagyoskodnak. Egy akkora teremben van egy kicsi kandalló. Nagykabátban, két nadrágban, bakancsban üldögélnek télen. Nem hiszem, hogy erre ne lenne pályázat, vagy ne lenne pénz. Ha pályáznának, lenne pénz rá. Ha a helyi vezetőség alkalmazna egy embert, aki pályázatokkal foglalkozik, nézi a pályázatokat, satöbbi, sokkal több pénzt tudna lehívni.”</p></blockquote>
<p>Kati folytatja a teendők listáját: „Nekem két fiam van, nagyon sokat sportolnak, szeretnek futballozni, a nagyobbik benne is van az oklándi csapatban, a kicsikének most lesz buletinje, hogy le tudják igazolni. Itt a faluban egyszerűen nincs egy focipálya. Nem is az, hogy focipálya, de lenne legalább egy hely, ahol azt a labdát egy kicsit rúgják, ha akad egy órájuk. Le szoktak menni, Oklándon ki szokták venni a focipályát, ami a tanácsé. A három falué lenne, én úgy gondolom. Ha megyen az oklándi, nem kell fizetnie, de ha megy a karácsonyfalvi, neki meg kell fizetnie. Kérdem én ezt, hogy miért? Ez a falu is érdemelne egy focipályát, vannak elég sokan gyermekek.</p>
<p>Vagy a félbehagyott játszóteret befejezni. Mert tettek egy csúszdát. Tettek egy hintát. Bé nem kerítették. Egy kicsi sima helyet nem csináltak körülötte. A gyermek, ha lecsúszik a nagy kanyarban, az útra fut. Lennének ilyen dolgaink.”</p>
<p>Az eddigi politikai pályafutásuk nem volt gazdag kellemes élményekben. Nem túl nagy örömmel emlékeznek a rangsoroló gyűlésre. Nem voltak felkészülve arra, hogy ennyire aljas lesz az egész.</p>
<p>„Lehel azt mondta, hogy mindenki egyetértett. Nem tudtuk, hogy miről is kell szóljon az egész. Képzeld el, hogy nincs időd meggondolni. Mivel nem forogtunk még ilyenben, és nem voltunk tisztában a dolgokkal. Csak úgy néztünk a kerekasztalnál, hogy valami nem jó. Éjjel, mikor lehiggadtunk, akkor jutottak eszünkbe a dolgok. Még mi nem vagyunk benne annyira a politikában, s ezért nem tudtunk ott annyira válaszolni.”</p>
<blockquote><p>„Kicsit megalázónak találja az ember. Vagy nem is hogy megalázó, csak ezek után megalázó, hogy tudod, hogy nem volt helyes az egész eljárás. Ezért így rosszul esik.”</p></blockquote>
<p>„Azt hinné az ember, hogy odamegy, és ha ennyi ember van ott, akkor valami hivatalosan játszódik le, nincsen eltervezve már előre, nincs lebeszélve. Én azt is el tudom képzelni, hogy egyesével felkértek mindenkit, hogy kire kell szavazni. Ezt is kinézem az egész dologból, hogy ez már le volt előre telefonálva, hogy ki hogy mint merre. Sőt hallottam is, hogy így történt.”</p>
<p>„Kicsit rosszul esik, hogy már előre lejátszodják, mert az sem biztos, hogy tudják, hogy ki vagyok, mi vagyok, és esetleg mit szeretnék az egészben, s már le vagyok írva, hogy nincs mit ott keressek.”</p>
<p>„A faluból lettek volna, akik támogatnak, ezért szerette volna a mérnök úr, hogy legyen egy előszavazás. Papírozva annyira vagyunk, hogy még iktatót sem kap semmi, hogy ne legyen hivatalosan. Mérnök úr már tapos szerencsétlen évek óta, de annyira próbálják leírni, hogy… Kár, mert ő őszintén próbálna eljárni a dolgokkal, de örökké van egy kiskapu, ahol ki tudják játszodni, sajnos. A falunak döntő szava lenne ebben, hogy ki képviseli őt. A falu szavazzon, ne ők. Leírjuk azt az 5-6 nevet, s a falu döntse el, hogy ki legyen az a 3, aki képviseli.”</p>
<blockquote><p>„Miért? Azt sem tudják, hogy mitől félnek. Mi effektív nem így mentünk oda, hogy visszautasítást kapjunk. Ez, ami fájó, hogy már alapjáraton eldöntötték, hogy mi nem kellünk oda. Csak mint törvény, muszáj valamit csináljanak vele.”</p></blockquote>
<p>„Egy nőnek is legyen olyan joga, mint a férfiaknak. S mi nem ezt kaptuk, mikor odamentünk, hogy igenis, úgy fogadunk, mint a többit, hanem úgy egy kicsit félretaszítottak, látszott, hogy mi nők ki voltunk a körből taszítva. S ez így nem esik jól. Ha lenne ott tíz nő, s bejönne két férfi, nekem nem lenne lelkem, hogy őket cseszegessem.”</p>
<p>„S aztán nem beszélve arról, hogy mint nőket, hogy fogadtak minket. Tisztelet a kivételnek, nevet nem mondok, mert még itt kell, hogy éljünk a környéken, ugye. De azért voltak nagyon rossz megjegyzések.</p>
<blockquote><p>Valakinek mosogatnia is kell, például azt mondták.</p></blockquote>
<p>Jó, tudjuk, hogy falun élünk, de úgyis, na, az ember egy kicsi tiszteletet csak elvár. És még egyebet is meg kellene tanulnunk szerintük, de azt már nem akarjuk elmondani, nem szeretnénk címlapon látni.”</p>
<p>Végül csak elmondják, hogy mit kellene megtanulniuk a férfi tanácsosok szerint, de előbb megígértetik velem, hogy nem írom le. Megígérem. Teljesen érthető, hogy nem akarnak teljesen kipakolni, mert itt kell még élniük ezek közt az emberek közt.</p>
<p><figure id="attachment_29876" aria-describedby="caption-attachment-29876" style="width: 900px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-29876" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/13Benedek_Agnes_Horvath_Katalin_gyerekekkel_ufo.jpg" alt="Női tanácsosjelöltek az RMDSZ-ben" width="900" height="600" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/13Benedek_Agnes_Horvath_Katalin_gyerekekkel_ufo.jpg 900w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/13Benedek_Agnes_Horvath_Katalin_gyerekekkel_ufo-300x200.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/07/13Benedek_Agnes_Horvath_Katalin_gyerekekkel_ufo-768x512.jpg 768w" sizes="(max-width: 900px) 100vw, 900px" /><figcaption id="caption-attachment-29876" class="wp-caption-text">Kovács Katalin és Benedek Ágnes, az oklándi RMDSZ tanácsosjelöltjei. Fotó: Egyed Ufó Zoltán</figcaption></figure></p>
<p>Inkább undort érzek a hangjukban, mint lelkes örömöt, amikor az oklándi tanácsról beszélnek. De hogyan tovább, akarják-e folytatni, kérdeztem őket.</p>
<p>Kati: „Én belé kezdtem fáradni. Azt szokták mondani, hogy széllel szemközt pisilni nem lehet, mert úgyis visszafújja.”</p>
<p>Ági: „Én úgy vagyok vele, hogy ezt most azért csinálom végig, mert elméletileg be fogok kerülni. Ezen az egészen nem tudunk változtatni, de legalább meg tudjuk próbálni, hogy ami a miénk, harcoljunk érte.”</p>
<p>Ági harca nem ígérkezik könnyűnek. Arros Orsolya megígérte, hogy az első tanácsülésekre elkíséri őt. Orbán Csaba pedig azt ígérte, hogy végig ott lesz mellette, és filmezi a tanácsüléseket. Az sem lesz könnyű, én voltam már falusi tanácsüléseken fotózni-filmezni, és tudom, hogy a falusi tanács úgy fél a kamerától, mint ördög a tömjéntől. Jogosan, hisz az ott készülő felvételek legtöbb esetben inkább a paródia műfajba illenek.</p>
<p>Hogy Benedek Ági, a karácsonyfalvi jelölt fog-e mosogatni a tanácsülésről készülő filmben, vagy hogy egyáltalán bejut-e az utolsó helyről a tanácsba, ez maradjon a rendező meglepetése.</p>
<p><h2 style="background-color: #f3f3f3; color: #7e7e7e; text-align: center; line-height: 26px; padding: 35px 10% 60px 10%;">Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép</h2>
<div class="elementor-widget-container" style="margin: -48px 0 25px; text-align: center;">
<div class="elementor-button-wrapper"><a class="elementor-button-link elementor-button elementor-size-sm" style="font-size: 1em; padding: 12px 28px;" role="button" href="https://atlatszo.ro/donate/"> <span class="elementor-button-content-wrapper"> <i class="fas fa-angle-right" style="line-height: 1.5; padding-right: 5px;" aria-hidden="true"></i> <span class="elementor-button-text">TÁMOGASS</span> </span> </a></div>
</div></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/abuzusok/nok-a-videki-rmdsz-ben-valakinek-mosogatnia-is-kell/">Nők a vidéki RMDSZ-ben: valakinek mosogatnia is kell</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/07/Benedek_Agnes_Horvath_Katalin_kikep-351x241.jpg</url>
								<title>200728_Benedek_Agnes_Kovacs_Katalin_ufo</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/nok-a-videki-rmdsz-ben-valakinek-mosogatnia-is-kell/</link></image><authorId>11</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/atlatszoerdely/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/07/Benedek_Agnes_Horvath_Katalin_kikep-351x241.jpg</url>
								<title>200728_Benedek_Agnes_Kovacs_Katalin_ufo</title>
								<link>https://atlatszo.ro/abuzusok/nok-a-videki-rmdsz-ben-valakinek-mosogatnia-is-kell/</link></image><authorId>11</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/atlatszoerdely/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Autonómia Romániában – a történelmi esélyünk? Salat Leventével beszélgettünk (2.)</title>
		<link>https://atlatszo.ro/velunk-elo-tortenelem/autonomia-romaniaban-a-tortenelmi-eselyunk-salat-leventevel-beszelgettunk-2/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Sipos Zoltán]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 03 Mar 2020 16:18:07 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Legfontosabb]]></category>
		<category><![CDATA[Velünk élő történelem]]></category>
		<category><![CDATA[autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[egyszerűsített honosítás]]></category>
		<category><![CDATA[együttműködés]]></category>
		<category><![CDATA[erdélyi magyarok]]></category>
		<category><![CDATA[erdélyi magyarság]]></category>
		<category><![CDATA[kompetencia]]></category>
		<category><![CDATA[kompetenciahiány]]></category>
		<category><![CDATA[közösségi lét]]></category>
		<category><![CDATA[kulturális autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[politika mint hivatás]]></category>
		<category><![CDATA[politikus]]></category>
		<category><![CDATA[rivalizálás]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<category><![CDATA[Salat Levente]]></category>
		<category><![CDATA[személyelvű autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[területi autonómia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=28978</guid>

					<description><![CDATA[<p>Mást értünk autonómián mi, és mást a románok, akiktől kérjük. Autonómiarészletekben élünk – van-e esélyünk az egészre? És miért kell a politikusnak eladnia a lelkét az ördögnek? Salat Leventével beszélgettünk. A rendszerváltás és az RMDSZ megalapításának 30., a Transindex beindításának 20. évfordulójára időzített egyik kerekasztal-beszélgetésen figyeltünk fel rá, hogy az utóbbi években ritkán megszólaló politológus, [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/velunk-elo-tortenelem/autonomia-romaniaban-a-tortenelmi-eselyunk-salat-leventevel-beszelgettunk-2/">Autonómia Romániában – a történelmi esélyünk? Salat Leventével beszélgettünk (2.)</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Mást értünk autonómián mi, és mást a románok, akiktől kérjük. Autonómiarészletekben élünk – van-e esélyünk az egészre? És miért kell a politikusnak eladnia a lelkét az ördögnek? Salat Leventével beszélgettünk.</strong></p>
<p><span id="more-28978"></span></p>
<p>A rendszerváltás és az RMDSZ megalapításának 30., a Transindex beindításának 20. évfordulójára időzített <a href="https://www.facebook.com/transindex/videos/440169303333991/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">egyik kerekasztal-beszélgetésen</a> figyeltünk fel rá, hogy az utóbbi években ritkán megszólaló politológus, Salat Levente mennyire összefüggéseiben látja az erdélyi magyarsággal az elmúlt 30 évben történt eseményeket. Kíváncsiak voltunk, milyen rendszer húzódik a kerekasztalon felvetett gondolatai mögött, ezért utána kétszer is hosszan és csapongva beszélgettünk a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán oktató Salat Leventével.</p>
<p><h2 style="background-color: #f3f3f3; color: #7e7e7e; text-align: center; line-height: 26px; padding: 35px 10% 60px 10%;">Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép</h2>
<div class="elementor-widget-container" style="margin: -48px 0 25px; text-align: center;">
<div class="elementor-button-wrapper"><a class="elementor-button-link elementor-button elementor-size-sm" style="font-size: 1em; padding: 12px 28px;" role="button" href="https://atlatszo.ro/donate/"> <span class="elementor-button-content-wrapper"> <i class="fas fa-angle-right" style="line-height: 1.5; padding-right: 5px;" aria-hidden="true"></i> <span class="elementor-button-text">TÁMOGASS</span> </span> </a></div>
</div></p>
<p style="padding-left: 40px;"><em>A Marosvásárhelyen felnőtt Salat Levente a rendszerváltásig számítógépmérnökként dolgozott. Élénk társadalomtudományi érdeklődését autodidaktaként, majd a Limes-kör tagjaként elégítette ki. 2001-ben doktorált politikafilozófiából: azt vizsgálta, hogyan rendezhető etnikai kisebbség és többség viszonya a konfliktusoktól a méltányosságig. Kutatási területe az etnopolitika, azon belül a romániai magyar kisebbség helyzete és a román-magyar viszony.</em></p>
<p style="padding-left: 40px;"><em>A rendszerváltás után a </em>Korunk<em> szerkesztőségében kezdett dolgozni Kolozsváron, 1991-95. között a lap főszerkesztő-helyettese volt. 1990-től 1999-ig igazgatta a bukaresti Soros Alapítvány a Nyílt Társadalomért kolozsvári fiókszervezetét, 2000-től az <a href="http://www.edrc.ro/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Etnokulturális Kisebbségek Forrásközpontjának</a> ügyvezető elnöke.</em></p>
<p style="padding-left: 40px;"><em>1996 óta oktat a Babeș-Bolyai Tudományegyetemen, 2004-2006 között az egyetem rektorhelyettese volt. 2008 óta a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának dékánhelyettese. Tanított a Grazi Egyetemen és oktatója volt a Budapesti Metropolitan Egyetemnek is. Arról, hogy család- és élettörténete, illetve karrierje hogyan fonódik össze az erdélyi magyarság történetével, <a href="http://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/pdf/2012_002Eletut_Salat%20Levente%20interju.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer">ebben az életútinterjúban mesél részletesen</a>.</em></p>
<p><figure id="attachment_28995" aria-describedby="caption-attachment-28995" style="width: 800px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-28995" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente_2resz.jpg" alt="" width="800" height="619" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente_2resz.jpg 800w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente_2resz-300x232.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente_2resz-768x594.jpg 768w" sizes="(max-width: 800px) 100vw, 800px" /><figcaption id="caption-attachment-28995" class="wp-caption-text">Salat Levente politológus, egyetemi tanár, a BBTE oktatója. Fotó: Szabó Tünde</figcaption></figure></p>
<p><a href="https://atlatszo.ro/velunk-elo-tortenelem/mit-szurtunk-el-az-elmult-30-evben-salat-levente-interju-1/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">A beszélgetésekből szerkesztett szöveg első részében</a> főként arról esett szó, mit szúrtunk el az 1989-es fordulatot követő néhány, politikailag képlékeny hónapban és évben: az erdélyi magyarság mint kvázi politikai közösség megjelenítését és fenntarthatóvá tételét.</p>
<p>A politológus szerint egy hosszú távon működőképes jövőképben az erdélyi magyarság mint önszerveződő, kvázi politikai közösség úgy integrálódik a román államszerkezetbe és a magyar nemzeteszmébe, hogy mindegyikből a maximumot hozza ki közösségi létének fenntartása érdekében, miközben mindkét hatalmi centrummal szemben megőrzi sajátos identitását és politikai önállóságát.</p>
<p>Salat úgy véli, kollektív kompetenciák hiányoztak ahhoz, hogy ezt a közösségi maximumot el tudjuk érni, de az elmúlt 30 évben nem is dolgoztunk ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztésén.</p>
<p>[irp posts=&#8221;28950&#8243; name=&#8221;Mit szúrtunk el az elmúlt 30 évben? Salat Leventét kérdeztük (1.)&#8221;]</p>
<p>Az interjúszöveg jelen, második részében Salat Levente önkritikusan (is) világít rá olyan konkrét folyamatokra és ügyekre, amelyekben a közösségi és egyéni kompetenciák egybefonódása érhető tetten: politikai eszmék képviselete, politikai aktivisták képzése, valamint az autonómia szerteágazó kérdése. Közösségi folyamatok történeti hátterével mutatja meg, miért nem tudtunk élni történelmi lehetőségeinkkel.</p>
<p><strong>Visszatérő kérdésünk: lehetett-e akkoriban látni, érzékelni a hibákat, a kompetenciák hiányát?</strong></p>
<p>Bármilyen választ próbálunk megfogalmazni erre a kérdésre, utólagos okoskodásnak tűnhet, amivel kapcsolatosan joggal lehetnek bárkinek fenntartásai. Az, hogy voltak, akik az általam korábban megfogalmazottak szellemében, vagy ahhoz nagyon közel eső módon gondolkodtak, szerencsére dokumentálva van: itt van például Szilágyi N. Sándor, aki a <a href="http://adatbank.transindex.ro/html/cim_pdf41.pdf" target="_blank" rel="noopener noreferrer"><em>Mi-Egy-Más</em> kötetben gyűjtötte össze</a> és adta közre azokat a javaslatait és állásfoglalásait, amelyeket akkor, az események hevében megfogalmazott.</p>
<p>Az én ilyen jellegű szövegeim a Korunk akkori évfolyamaiban visszakereshetők, ezek közül most kettőt tudnék kapásból kiemelni: egy 1994-es vitaindítót a <em>Bénultság természetrajza</em> címmel és egy másik rövidet, amely a <em>Beszéljünk az autonómiáról</em> címmel jelent meg 1993-ban, az elfogadott közös autonómia-nyilatkozat margójára.</p>
<p>Szilágyi N. Sándor fontos szövegeinek az indokoltságát és aktualitását sokszor igazolták azóta az események, és a magam vonatkozásában is úgy érzem, hogy azokból az aggodalmakból, amelyeknek a két említett írásban adtam hangot, sokat visszaigazolt az idő. És minden bizonnyal vannak/voltak további személyek, akiknek a neveit, figyelmeztetéseit itt meg lehetne említeni.</p>
<p>[wp_ad_camp_1]</p>
<p>Ezek a példák azonban nevetségesen marginálisak maradtak az akkori közgondolkodás főáramához képest. Az erdélyi magyarság másként gondolkodó szellemi elitjének messze nem volt kritikus tömege sem az RMDSZ-en kívül, sem azon belül, ezért ezek a megjelenített álláspontok és alternatívák nem voltak képesek a döntéseket befolyásolni. Hiba volna nem látni ugyanakkor, hogy az RMDSZ akkori csúcsvezetésének nem az ilyen típusú észrevételek és javaslatok, hanem a radikális oldalról érkező kritika jelentette a nagyobb gondot.</p>
<p>Azzal kapcsolatban, hogy a közgondolkodás főárama milyen irányt vett, személyes felelősségeket nehéz megállapítani, de részfelelősségeket lehet. Nagyon tisztelem például Markó Béla teljesítményét, akinek gondolkodásmódja sokkal közelebb áll hozzám, mint a Kelemen Hunoré, de úgy gondolom, hogy</p>
<blockquote><p>Markó Bélának egyértelműen azonosítható felelőssége van egyrészt abban, hogy az értelmiség 2004-gyel kezdődően fokozatosan kiszorult a közgondolkodás fórumairól, másrészt a romániai magyar nyilvánosságot és közgondolkodást azóta is jellemző tabusításban.</p></blockquote>
<p>Annak, hogy Markó Béla így járt el, természetesen alapos oka volt: 2003 után, amikor megjelent az első rivális párt és kezdett kibontakozni az ún. „intra-etnikus verseny”, az RMDSZ-nek egyre inkább pártként kellett működnie a saját választóival fenntartott kapcsolataiban, és ezt követelte meg tőle a kormánykoalícióban való részvételnek a 2004-ben újra megnyíló lehetősége is mindazokkal a szerepekkel együtt, amelyek a kormányzati pozícióból adódtak. Ebben a helyzetben nagy kihívás volt biztosítani az RMDSZ politikai vonalvezetésének a koherenciáját, az ehhez szükséges pártfegyelmet. Az értelmiségi „bekiabálások” ugyanis nemcsak konstruktív kritikákat jelentettek, hanem olyan típusú tematizációs kísérleteket is, amelyekről annak idején még azt hitték, hogy az RMDSZ-ről leszakadt választókat beterelik egy másik alakulatba.</p>
<p>Ez tehát komoly téttel bíró döntés volt akkoriban, és Markó Bélának jutott a hálátlan szerep, hogy elvégezze ezt a munkát. Kiválóan elboldogult a feladattal, sőt még arra is futotta az energiáiból, hogy <strong>egy ideig ő maga egyszemélyben próbálja betölteni azt az űrt</strong>, amely a közgondolkodás fórumainak a fölszámolását követően támadt: emlékszem, hogy több éven keresztül az erdélyi magyar sorskérdésekről nem igen jelent meg más a nyilvánosságunkban, mint egy-egy fontos és színvonalas szöveg, amelyben Markó Béla elmagyarázta, miként áll éppen az erdélyi magyarság szénája. Ezeknek a szövegeknek az adott sajátos hangsúlyt, hogy rendszerint az ÉS-ben is megjelentek.</p>
<p><strong>Azóta viszont rendelkezünk a közösség- és intézményépítéshez szükséges konkrét tudással, vannak intézményeink is.</strong></p>
<p>Igen, ez így van, és a közösségi kompetenciák kérdésében valami furcsa okokra visszavezethetően csak nem haladnak a dolgok úgy, ahogy kívánatos volna. Ennek illusztrálására, hadd meséljem el az egyik keserű kudarcomat. A korábban jelzett kompetencia-hiány és az ezzel kapcsolatos mulasztások összefüggésében engem legalább tíz éve foglalkoztat az a kérdés, hogy mit lehetne tenni az RMDSZ-káderek szakmai felkészültségének az előmozdításáért.</p>
<p>A bonyolult és összetett problémán belül volt a kérdésnek egy olyan szelete, amelyet a politika- és közigazgatástudományi kar oktatójaként alkalmasnak gondoltam arra, hogy arra összpontosítva próbáljam keresni a megoldás lehetséges útjait. Az RMDSZ helyhatósági képviselőiről van szó: az ő időszakos képzésüket egyfelől törvény írja elő, másfelől ők azok, akiken nem elhanyagolható mértékben múlik a helyi közösségek sorsa: az, hogy hogyan fogják fel saját szerepüket, milyen kompetenciákkal rendelkeznek, mennyire képesek alkalmazni a jövőképzés technikáit és módszereit, közvetlen hatással van arra, hogy <strong>a többségükben magyarok lakta települések milyen mértékben képesek élni a helyi autonómia szűk, de vitathatatlanul adott lehetőségeivel</strong>. A helyi tanácsosok számára nyújtott képzések lehetőségére karunkon a román kollégák már rég felfigyeltek, és minden érintett fél számára nagyon előnyös módon tudtak élni vele.</p>
<p>Elkezdtem én is nyüzsögni az ügy érdekében, és miután a képzéssel kapcsolatos szakmai és technikai/akkreditációs kérdések elvben megoldódni látszottak, elkezdtem keresni a kapcsolatokat az RMDSZ irányába, hiszen az ő együttműködésük nélkül ez a dolog értelemszerűen nem jöhetett volna létre, de főleg nem működhetett volna. Nagyjából négy-öt évig azokon a kapcsolatokon bukott el a dolog, amelyekkel én rendelkeztem akkor az RMDSZ irányában: a kezdeményezésemet elzárkózás, elutasítás fogadta minden szintem, ahol próbálkoztam.</p>
<p>Egy idő után világos lett számomra, hogy a személyemmel kapcsolatos fenntartások mellett volt egy komolyabb oka is az elzárkózásnak: az RMDSZ-en belül befolyásos személyek hozzám hasonlóan felismerték a problémát és az abban rejlő lehetőséget, és egy ideig reményeket fűztek ahhoz, hogy házon belül, piaci alapokon lehet megszervezni ezt a képzést. Majd hirtelen megnyíltak a kapuk, és a helyhatósági ügyekkel foglalkozó RMDSZ-vezetőkkel kiváló szakmai kapcsolat jött létre, hosszas egyeztetés eredményeképpen egészen konkrét megállapodásokig jutottunk el, például azt illetően, hogy milyen helyi igényeket, várakozásokat kell figyelembe venni a képzés tartalmi és formai megtervezésekor.</p>
<p><figure id="attachment_28987" aria-describedby="caption-attachment-28987" style="width: 800px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-28987" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/Sipi-Salat.jpg" alt="Sipos Zoltán, Salat Levente" width="800" height="569" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/Sipi-Salat.jpg 800w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/Sipi-Salat-300x213.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/Sipi-Salat-768x546.jpg 768w" sizes="(max-width: 800px) 100vw, 800px" /><figcaption id="caption-attachment-28987" class="wp-caption-text">Salat Leventével 2019. decemberében és 2020. januárjában beszélgettünk. Fotó: Szabó Tünde</figcaption></figure></p>
<p>Ezekkel az erőfeszítésekkel párhuzamosan az akkreditációs feltételek terén is fontos dolgokat sikerült teljesíteni. Egy adott ponton kiderült például, hogy az egyetemen legkönnyebben akkreditáltatható, posztgraduális képzés nem a legmegfelelőbb az önkormányzati képviselők esetében, többüknek nincs ugyanis egyetemi végzettsége. Néhány további kritikus technikai részlettel együtt erre a problémára is sikerült megoldást találni, nem utolsó sorban annak köszönhetően, hogy a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának a vezetősége minden lehetséges támogatást megadott, és olyan kihívásként kezelte a dolgot, amelyben a kar egészének szakmai jellegű kötelezettségei vannak a romániai társadalom egy bizonyos szegmensével szemben.</p>
<p>A munkának ebben a szakaszában már két kiváló, az RMDSZ holdudvarához tartozó, fiatalabb munkatárssal dolgoztunk együtt, akik hozzám hasonlóan fontos esélyt láttak a dologban. Nagyon szakszerűen, több szinten végig vitt egyeztetések alapján állítottuk össze a képzés eszményi szerkezetét, majd belegyömöszöltük azt az akkreditáció által előírt keretekbe, és elkezdtük bekérni a megcélzott szakértőktől az akkreditációs dosszié által megkövetelt kurzusvázlatokat és szakmai önéletrajzokat.</p>
<p>Ezen a ponton újra összeomlott az egész konstrukció. Másfél éves kínkeserves erőfeszítés után feladtuk: a kidolgozott képzési szerkezethez nem sikerült hozzárendelni azt a személyi állományt, akik rendelkeztek egyfelől az akkreditációs feltételek által előírt szakmai önéletrajzzal, másrészt vállalták volna azt a plusz munkát, amit a képzések biztosítása tett volna részükről szükségessé.</p>
<blockquote><p>Világossá vált akkor számomra, hogy ez egy újabb példa arra, hogy milyen értelemben lehet a közösségi kompetenciák hiányáról beszélni a mi esetünkben.</p></blockquote>
<p>Mert ez a kezdeményezés, a látszatok ellenére, nem a megfelelően képzett személyi állomány hiányára visszavezethetően bukott el. Megfelelően képzett emberek voltak, az a hajlandóság hiányzott a részükről, hogy felismerjék a feladat fontosságát és személyes prioritásaik között helyet biztosítsanak a számára.</p>
<p><strong>Nemrég viszont létrejött Kolozsváron is a közigazgatási alapképzés magyarul.</strong></p>
<p>Sőt, magyar nyelvű mesterképzési program is beindult, és mindkettő vonatkozásában jó esély van rá, hogy a kar román tagozata és a budapesti Corvinus Egyetem közötti, immáron több évre visszatekintő kiváló szakmai kapcsolatokat ebben a vonatkozásban is kamatoztassuk.</p>
<p>De ez nem ugyanaz, a közigazgatási egyetemi szak mind az alapképzés, mind a mesteri tekintetében már a következő generációknak szól. És tegyük hozzá: egyelőre mindkettőnek a jövője kérdéses, a jelentkezők száma ugyanis messze elmarad attól, ami szükséges volna a fennmaradáshoz. Amit talán nem különösebben nehéz a közösségi kompetencia-hiány újabb dimenziójaként felfogni.</p>
<p><strong>Még transindexes koromban volt ez a fiatalokat az RMDSZ-be mozgalom, mert az öregek, a Markó-Takács-Borbély-Frunda generáció sok mindent nem ért, de jövünk mi, a harmincasok, akik értjük és tudjuk, és ahogy helyzetbe kerülünk, minden nagyon szuper lesz. Én is hittem ebben. Úgy gondolom, hogy ez a váltás a harmincas nemzedékre nagyon nagy változást hozott az erdélyi magyar politikában, de reflexió nélkül maradt, hogy milyen változást.</strong></p>
<p>Igen, ez a generációváltás egyértelműen végbement – tegyük hozzá zárójelben, hogy nem teljesen függetlenül attól, amit a román nyilvánosságban <em>baronizáció</em>ként, a helyi erős emberek politikai aktivizálódásaként szoktak emlegetni. Ennek a során jutottak fontos pozíciókhoz azok a ma már középgenerációs politikusok, eredetileg sikeres üzletemberek, akiknek a tapasztaltságához, rátermettségéhez nem férhet kétség, és akiken végül is az RMDSZ ez idő szerint való orientációja és teljesítménye kérhető számon.</p>
<p>De azóta már folyamatban van egy újabb: én nagy örömmel tapasztalom, hogy milyen látványosan nyílnak karrierlehetőségek az RMDSZ-ben többek között a mi karunk végzettjei számára. Ezt illetően némi keserűség is van bennem: egyrészt nagyon hamar kiderül a volt diákjainkról, hogy néhány fontos tekintetben kompetenciahiányosak, ami értelemszerűen az általunk, oktatók által végzett munkáról állít ki minőségi bizonyítványt, ugyanakkor rendkívül magabiztosak, és nagyon hamar felismerik, hogy a szervezet mit vár el tőlük, és ehhez gyorsan tudnak alkalmazkodni.</p>
<p><strong>Milyen kompetenciáik hiányoznak?</strong></p>
<p>Ez fontos kérdés, valóban, mert nem szeretnék igazságtalan lenni az egyébként sok tekintetben tehetséges és elfogadhatóan felkészült fiatalokkal. Azoknak a kompetenciáknak a hiányára gondoltam, amelyekkel a gyors alkalmazkodás helyett belső változást tudnának elindítani a szervezetben. Ez azért nem volna, elvben legalábbis, elképzelhetetlen, mert végzettségük alapján jobban kellene érteniük bizonyos kérdésekhez, mint azok, akik menet közben, tapasztalati úton szerezik meg a munkájuk elvégzéséhez szükséges ismeretek valamilyen formáját.</p>
<p>A kemény burokkal felvértezett, jól szervezett RMDSZ azonban, amely saját belső világát jól elrendezettnek tünteti fel, amin nem nagyon van mit változtatni, annyira kialakult már, hogy belülről irányt változtatni, elvi kérdéseket feltenni nem lehet, különösen nem fiatalként. Ezt a végzettjeink elfogadják, nagyon gyorsan bedarálódnak, átveszik az allűröket, és elsajátítják az uralkodó diskurzust. Olykor riadtan veszem észre, hogy egyik-másik nálunk diplomázott fiatalt mennyire el tudja kapni a diszkurzív hév bizonyos kérdésekben, aminek alapján arra kell gondolnom, hogy nyoma sincs már bennük annak a szellemnek, amire nevelni próbáltuk őket.</p>
<p><strong>Az autonómia-küzdelmet lehet az erdélyi magyar közösség politikai projektjének tekinteni? Szerepelt a deklarált célok és szlogenek között, több írott variáns is készült.</strong></p>
<p>Inkább a politikai projektet pótolni próbáló szurrogátumnak. Olyan politikai projektnek, amely képes lett volna a romániai magyar kisebbséget kvázi-politikai közösségként tételezni és az oda elvezető úton irányítani, különösképpen nem. Ahhoz, mint korábban említettem,</p>
<ul>
<li>profi módon felépített narratív teljesítményre lett volna szükség,</li>
<li>kivitelezhető és elszámoltatható jövőképre, amely válaszokat tartalmaz az erdélyi magyarokat leginkább foglalkoztató kérdésekre. Illetve arra, hogy</li>
<li>a szervezet megszerezze vele kapcsolatban a tagság támogatását,</li>
<li>és próbálja elfogadtatni a projektben megfogalmazott célokat azzal a környezettel, amelytől kritikus módon függ a projekt sikere.</li>
</ul>
<p>Noha az autonómia mint jövőkép sokáig fontos helyet foglalt el az RMDSZ diskurzusában, soha nem került kellő részletességgel kidolgozásra ahhoz, hogy akár a tagság támogatásának, akár a román többség vagy a nemzetközi közvélemény általi elfogadottságának kérdése szóba jöhessen. Az RMDSZ viszonylag hamar felismerte – az 1996-2000 közötti kormányzati részvétel volt minden bizonnyal a legirányadóbb ebben a tekintetben –, hogy a fentiek szellemében megfogalmazott <strong>autonómia-projekt meghaladja a szervezet teljesítőképességét</strong>, és ahelyett, hogy ennek a felismerésnek megfelelően vállalkozott volna a jövőkép kiigazítására, az autonómiához fűződő <strong>diffúz várakozásokat fenntartotta</strong> az erdélyi magyarságban, saját prioritásait pedig hozzáigazította a realitásokhoz. Ennek a taktikázásnak lett az a mindenkire nézve méltatlan eredménye, hogy az autonómiakérdés egy ideig elő-előkerült a választások közeledtével, majd rendre feledésbe merült a következő választásokig.</p>
<p>[wp_ad_camp_2]</p>
<p>Más nézőpontból, ha azokra a politikai szereplőkre gondolunk, akik 2003 után beszálltak az intra-etnikus versenybe, többnyire az RMDSZ autonómiaküzdelmével kapcsolatos kritikák ürügyén, számukra az autonómia kifejezetten politikai projekt volt, amely arra irányult, hogy politikai szereplőkként legitimitásra tegyenek szert. A 16 elkészült autonómia-statútum legnagyobb része egyértelműen ezt a célt szolgálta, ebből következik többek között az is, hogy azoknak vajmi kevés köze volt és van a tulajdonképpeni, a román állammal szemben támasztott autonómiaigényhez.</p>
<p>Érdekes látni ugyanakkor, hogy a kialakult verseny licitálási kényszerként hatott az RMDSZ-re is: az a két autonómiatervezet, amely egyértelműen az RMDSZ-hez köthető, a 2005-ben kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, amely tartalmaz egy kulturális autonómiára vonatkozó fejezetet, illetve a 2014-es tervezet Székelyföld területi autonómiáját illetően ennek a kényszernek a hatására született, és az RMDSZ szemmel láthatóan egyikhez sem fűz komolyabb reményeket. A fentiek alapján megállapítható, hogy</p>
<blockquote><p>a román állammal szemben megfogalmazott autonómiaigényt egyetlen, az erdélyi magyarság érdekeit állítólagosan képviselő politikai szereplő sem gondolja komolyan, a tervezetek kizárólag az egymás között folytatott politikai küzdelem – magyarán az erdélyi magyar belharc – eszközei.</p></blockquote>
<p>Ha innen nézzük a dolgot, akkor nem is olyan érthetetlen, hogy az autonómia-statútumok egy jelentős része esetében nem készült román nyelvű változat, és azok általában véve nagy ívben ignorálják a román felet, illetve azokat a sajátos romániai adottságokat, amelyeket egy autentikusabb autonómiaküzdelemnek nem volna szabad figyelmen kívül hagynia.</p>
<p><strong>Mit gondolnak erről a románok?</strong></p>
<p>Sok jót nem, az biztos. Én elég módszeresen próbálom követni a román nyilvánosságot ebből a szempontból, és a helyzet meglehetősen reménytelennek látszik. Túl azon, hogy valahányszor a kérdés – rendszerint valamelyik romániai magyar politikai szereplő akciózása nyomán – eléri a román nyilvánosság ingerküszöbét, a román többség, illetve a román állam nevében állást foglalók sietnek egymáson túltenni az elutasítás határozottságát és radikalizmusát illetően, pártállástól függetlenül.</p>
<p>Ez az a vonatkozása a román-magyar viszonynak, többek között, amelyre utaltam korábban, hogy olyan politikai szereplők, akik egyébként kivájnák egymás szemét,<strong> a legnagyobb egyetértésben határolódnak el minden olyan próbálkozástól, amely megpróbálja bevinni a kérdést a román közgondolkodás napirendjére</strong>, és amelyekkel kapcsolatosan egyre többen emlegetik egy ideje a hatósági fellépés szükségességét is. Ezektől a nyilvános állásfoglalásoktól feltehetően nem független, hogy a közvéleménykutatások is nagyon markáns és állandó trendjét mutatják annak, hogy a román többség milyen mértékben zárkózik el az autonómiakövetelések elől.</p>
<p>A mérleg másik serpenyője lehangolóan üres: nagyon kevesen vannak, akik a kérdésben megengedőbb álláspontra helyezkednek. Ilyen például George Scripcaru, Brassó polgármestere, aki egy <a href="https://www.mediafax.ro/politic/propunerea-scripcaru-nu-vad-care-e-problema-daca-tinutul-secuiesc-s-ar-numi-chiar-asa-8342274" target="_blank" rel="noopener noreferrer">2011-es nyilatkozatában</a> nagylelkűen fölvetette, hogy Románia területi-adminisztratív átszervezésének a vitatott kérdésében jó kompromisszum lenne, ha Maros, Hargita és Kovászna megyéket Székelyföld nevű területi egységként ismerné el a román állam.</p>
<p>Vagy Tudor Sălăgean kolozsvári történész, az Erdélyi Etnográfiai Múzeum igazgatója, aki 2010-ben úgy vélte, hogy történelmi okokra visszavezethetően <a href="https://gazetadecluj.ro/din-punct-de-vedere-istoric-sasii-si-secuii-sunt-indreptatiti-sa-dispuna-de-autonomie-interviu-tudor-salagean/" target="_blank" rel="noopener noreferrer">az erdélyi szászokat és székelyeket megilleti az autonómia</a>. A kérdéshez vitathatatlan empátiával közeledő befolyásos újságírók, többek között Sabina Fati, az erdélyi magyarok autonómiaküzdelmét <a href="https://moldova.europalibera.org/a/26578110.html" target="_blank" rel="noopener noreferrer">elvben legitim, de idealista projektnek</a> tekintik, aminek a teljesüléséhez nem lehet reményeket fűzni.</p>
<p><strong>Múlott ebben valami rajtunk, magyarokon? Vagy az RMDSZ-en?</strong></p>
<p>A kérdés indokolt, és noha elég nyilvánvaló, hogy az RMDSZ sok hibát vétett az elmúlt bő 20 év során, úgy gondolom, hogy alapvetően kevés múlott ezeken. Noha nehéz erre nézve bizonyítékokkal szolgálni, nagyon sok érv szól amellett, hogy <strong>a nemzeti alapú autonómia összeegyeztethetetlen a román nemzet- és államépítési projekttel</strong>.</p>
<p>Ez a kérdés része egyrészt annak a hallgatólagos konszenzusnak, amely fölött éberen őrködik a román „mély állam”, a kifejezéshez rendelhető szemantikai tartalom valamennyi változatában, és része a román politikai kultúrának, aminek számos megnyilvánulási formáját ismerem viszonylag közelről. Azt, hogy ez minek a számlájára írhatóan alakult így, meggyőzően magyarázza el például Sorin Mitu, a fiatalabb generációkhoz tartozó kolozsvári román történész, Erdély történelmének kiváló ismerője, aki szerint <strong>az itt élő magyarok és románok a közös történelem folyamán egymás kiszorításában voltak felváltva érdekeltek</strong>, és nincsenek komolyabb hagyományai az olyan típusú politikai együttműködésnek, amit a hatalommegosztásos megoldások egyik kategóriáját jelentő autonómia-alakzatok tennének szükségessé.</p>
<p>Ennek az állításnak apró, de beszédes bizonyítéka, hogy Trianont követően az új román állam kisebbségpolitikájának alakításában olyan személyiségek játszottak, többek között, fontos szerepet, mint <strong>Iuliu Maniu</strong>, aki bő tíz évvel korábban Budapesten, a magyar országgyűlésben, képviselői minőségében próbálta védeni az erdélyi románok oktatási és egyházi autonómiáját a Lex Apponyi parlamenti vitájának a keretében – eredménytelenül, mint ismeretes. Minek alapján lett volna elvárható, hogy egy ilyen ember a főhatalom-váltást követően az erdélyi magyarok autonómia-törekvései érdekében szálljon síkra?</p>
<p>Érdekes adalék a kérdéshez, ha már szóba jött, hogy az elmúlt közel 100 év során a román kisebbségvédelmi rezsim soha nem lépte túl azokat a kereteket, amelyeket Iuliu Maniu egy Bukarestben 1924 májusában tartott <a href="http://dspace.bcucluj.ro/xmlui/bitstream/handle/123456789/47790/BCUCLUJ_BAL3588_1924.pdf?sequence=1&amp;isAllowed=y" target="_blank" rel="noopener noreferrer">előadásában felvázolt</a>: amit ez a keret magába foglal, az az a maximum, amire a román többség rendíthetetlen konszenzusa érvényesül azóta is.</p>
<p><strong>Ez közösségi kompetencia a románok esetében?</strong></p>
<p>Érdekes meglátás. Noha ez ránk, magyarokra nézvést nem túl szerencsés, azt hiszem, hogy igen, valóban lehet annak tekinteni. Abban az értelemben mindenképp, hogy a különböző szereplők helyesen ismerik fel a román államépítés alapvető érdekeit, és képesek mindent alárendelni ennek a felismert érdeknek.</p>
<p>Az előadás szövegéhez visszatérve, a Gyulafehérvéri Határozatokból és a Kisebbségi szerződés előírásaiból levezett jogok köre magába foglalja a széles körű, semmilyen korlátozásnak alá nem vetett <strong>nyelvhasználatot</strong> (anélkül azonban, hogy ez valamilyen formában érintené a román nyelv hivatalos státusát), <strong>oktatási és egyházi autonómiát, illetve az arányos képviseletet</strong> az állami adminisztrációban. Az előadásban többször visszatér az a gondolat, esetenként beszédes példákkal illusztrált formában, hogy a román államnak célszerű volna elkerülni azokat a hibákat a területén élő kisebbségek kezelésében, amelyek a magyar állam esetében oly súlyos konzekvenciákat eredményező módon bosszulták meg magukat.</p>
<p>Az előadás érinti egyébként azt a sok vitára okot adó kérdést is, miszerint az Erdélynek a Román Királysággal való egyesülését kimondó Gyulafehérvári Határozatok ígéretet tartalmaznának a magyar kisebbségnek biztosítandó autonómiára vonatkozóan. Ez a toposz igen gyakran bukkan fel mind a magyar közgondolkodásban, mind az erdélyi magyar autonómiatörekvések indoklásában. Az derül ki a szövegből, hogy a nagygyűlésen a küldöttek egy része valóban javasolta a kisebbségek számára a „nemzeti autonómiát” – ami alatt Maniu szerint területi autonómiát értettek –, és erről a javaslatról egy előkészítő bizottság két nap és egy éjjelen át vitatkozott. Végül azonban elvetették a javaslatot, és a nagygyűlés által megszavazott határozat szövegébe ennek alapján<strong> nem került be semmi a nemzeti autonómiákról</strong>.</p>
<p>A felekezeti és oktatási autonómia ezzel szemben nagyon hangsúlyosan jelenik meg Maniu érvelésében, ami minden bizonnyal annak a számlájára írható, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia idején az erdélyi románok maguk is ezeknek az autonómiaformáknak voltak haszonélvezői, illetve annak a fenntartásáért küzdöttek, amikor azt törvény korlátozta 1907-et követően.</p>
<p>Az előadás szövegének figyelmes olvasata alapján nyilvánvaló ugyanakkor, hogy létezett egy fontos mozgástér, amit nem hasznosítottunk kellőképpen 1990 után: <strong>a Gyulafehérvári Határozatok szövegében szerepel az arányosság elve</strong>, és Maniu hosszasan sorolja azokat az érveket, amelyek amellett szólnak, hogy a kisebbségek legyenek jelen az állam intézményeiben, mindenekelőtt a törvényhozásban, az állami adminisztrációban és az igazságszolgáltatásban.</p>
<p><strong>Egyfajta kvótarendszer?</strong></p>
<p>Azt nem gondolom, hogy egy egyértelmű és részleteiben kidolgozott kvótarendszernek lettek volna esélyei, abban a formában például, hogy az állam minden központi intézményében az országos, a helyi intézményekben pedig a helyi nemzetiségi arányoknak megfelelően kellene biztosítani a kisebbségek részvételét az ország ügyeinek az intézésében. De gondoljunk csak bele, mennyire másként alakulhattak volna a dolgok, ha nem az autonómiát, hanem az arányos képviseletet kértük volna számon az elmúlt három évtizedben a Gyulafehérvári Határozatok alapján!</p>
<p>Azt nem hiszem, természetesen, hogy az arányos képviselet elvének érvényt lehetett volna szerezni minden vonatkozásban, többek között azért sem, mert nem rendelkeztünk az ehhez szükséges humán erőforrással, de abban biztos vagyok, hogy a magyarokkal szembeni bizalmatlanság a román többség részéről kevesebb eredményességgel lett volna újratermelhető, amennyiben a kisebbségek képviselete a román államszerkezet különböző szegmenseiben nem az esetiség logikája szerint dőlt volna el, ahogy most történik, hanem törvényben rögzített elvek szabályozták volna.</p>
<p><strong>Említetted korában, hogy noha nem sok múlott rajtunk, voltak hibák, amelyeket el lehetett volna kerülni az autonómiaküzdelemben. Melyek voltak ezek?</strong></p>
<p>Ha abból indulok ki, amit korábban az autonómiatervezeteknek az erdélyi magyar belharc összefüggésében betöltött szerepéről mondtam, akkor ennek a kérdésnek szinte nincs is értelme, sajnos. Amennyiben lehetne bízni abban, hogy egyszer majd csak kerül valaki, aki komolyan fogja gondolni a román állam irányába megfogalmazott autonómiaigényt, akkor talán nem értelmetlen tudatosítani ezeket a hibákat. Megpróbálom nagyon röviden összefoglalni azt, amit ezzel kapcsolatosan gondolok.</p>
<p>Nagy hiba volt, mindenekelőtt, nem számolni azokkal a történelmi adottságokkal, amelyek komoly akadályokat gördítettek bármiféle autonómi-elképzelés útjába. A politikai együttműködés hagyományának a hiánya, amelyet Sorin Mitura hivatkozva említettem korábban, illetve a Gyulafehérvári Határozatokkal kapcsolatos hamis tudat mellett igen komoly következménye volt például annak, <strong>ahogy a Magyar Autonóm Tartomány létrejött 1952-ben</strong>.</p>
<p>A Sztálin személyes beavatkozásával véglegesített új alkotmány, amely rendelkezett az autonóm tartomány létrehozásáról, a román pártvezetés elkeseredett ellenkezése ellenére, kérlelhetetlen szovjet nyomásra jött létre, és a román közvélemény részéről az akkori időkre igazán nem jellemző társadalmi mozgósulást eredményezett.</p>
<p><a href="https://www.academia.edu/173581/Sztálin_a_székelyeknél._A_Magyar_Autonóm_Tartomány_története_1952-1960_" target="_blank" rel="noopener noreferrer">Stefano Bottoni kiváló monográfiájából</a> kiderül, hogy az alatt a két hónap alatt, amely az alkotmány szövegének a nyilvánossá tételétől a Nagy Nemzetgyűlés általi elfogadásáig eltelt, több mint 5000, névvel és lakcímmel jegyzett javaslat érkezett az alkotmány szövegének a megváltoztatására, az országos pártlap, a <em>Scânteia</em> és néhány propagandaszervezet pedig aláírások ezreit gyűjtötték össze azzal a céllal, hogy megakadályozzák az alkotmánytervezet elfogadását.</p>
<p>Ennek a történetnek a nyomai szívósan jelen vannak a román közgondolkodás mélyrétegeiben, és sokan vannak ma is, akik <strong>az autonómia szó hallatán erre a diktátumra gondolnak</strong>, amely a második bécsi döntést idéző asszociációkat indít el bennük. Ez a történet ránk, magyarokra nézvést azért különösképpen fájdalmas, mert a Magyar Autonóm Tartomány, mint ismeretes, csak a nevében volt autonóm.</p>
<p>Nagy hiba volt reményeket fűzni ahhoz, hogy az erdélyi magyarság autonómiaigénye nemzetközi nyomás eredményeként, valamely befolyásos nemzetközi szereplő beavatkozása nyomán valósulhat meg. Noha ez tényszerűen nem így van, érthetetlenül hosszú ideig uralta az erdélyi magyar közgondolkodást az a meggyőződés, hogy a nemzetközi jognak érvényes, kötelező jellegű előírásai vannak, amelyek alapján Románia kötelezhető volna arra, hogy autonómiát adjon a területén élő magyar kisebbségnek.</p>
<p>Amíg a romániai magyarság ezekben a tévhitekben ringatta magát, <strong>senki nem látta okát annak, hogy a román fél irányába keresse a megoldáshoz elvben elvezető utat</strong>. Noha az autonómiaküzdelem szószólói által sűrűn hivatkozott példák esetében világos volt, hogy az autonómia ügye végső soron azon dől el, hogy az érintett állam hajlandó-e vagy sem megosztani a hatalmát egy, a területén élő kisebbséggel. Az, hogy az autonómia a mi esetünkben végső soron a román félen múlik, és ehhez mérten kell újragondolni az autonómia-küzdelmet, nagyon későn jelent meg az erdélyi magyar politikusok diskurzusában.</p>
<p>[wp_ad_camp_3]</p>
<p>Hibák sorozata terhelte ugyanakkor azt a kommunikációt, amely a román fél és a román közvélemény fele igyekezett eljuttatni az autonómiatörekvéssel kapcsolatos üzeneteket. Ahhoz, hogy ez a kommunikáció eredményes lehessen, szükséges lett volna mindenekelőtt, hogy létezzen az, amire a kommunikáció irányul: egy, az erdélyi magyar kisebbség által reprezentatívként elfogadott koncepció, amely elég képlékeny ahhoz, hogy tárgyalási alapként szóba jöhessen azoknak az egyeztetéseknek a során, amelyek eredményeként a felek, eszményi esetben, közös megegyezésre juthatnak a berendezkedés mindkét fél számára elfogadható változatáról.</p>
<p>Ehelyett a román közvélemény azzal szembesült újra és újra, hogy kész tények elé van állítva egy-egy újabb autonómiatervezettel, és minél sűrűbben ismétlődtek ezek az esetek, annál egyértelműbbé vált, hogy <strong>az erdélyi magyarok nem tudják eldönteni, hogy milyen autonómiát is akarnak valójában</strong>.</p>
<p>Ha véletlen szerencse folytán lehetségesnek bizonyult volna a közös autonómiakoncepció kidolgozása, sokkal profibb módon – több empátiával kidolgozott stratégia alapján, szakszerűbben felkészített kommunikátorok révén – kellett volna törekedni arra, hogy az üzenetek eljussanak a címzetthez, és elkezdődjék az autonómiával kapcsolatos zsigeri ellenkezés lebontása. Értelemszerűen: nem a mély állam meggyőzése lett volna itt a cél rögtön az első körben, hanem <strong>annak az ellenállásnak a megtörése, amely a közvélemény részéről tapasztalható</strong>.</p>
<p>És hiba volt végezetül elhanyagolni azt a feladatot, aminek az lett volna a lényege, hogy az erdélyi magyarság aktívnak számító, a kérdés iránt érdeklődő része szert tegyen azokra az ismeretekre és kompetenciákra, amelyekre szükség van bármiféle autonómia-alakzat fenntartásához és működtetéséhez. Az, hogy ezt a feladatot sem az RMDSZ, sem a versenypártok nem látták elég fontosnak, végső soron annak bizonyítékaként fogható fel, hogy egyikük sem gondolja komolyan, hogy az autonómiaküzdelem bármiféle eredményt produkálhat a közeljövőben.</p>
<p><strong>Közjogi autonómiánk nincs, viszont vannak intézményeink, amelyeket magyar emberek vezetnek viszonylagos mozgástérrel, ennek ellenére nem sok minden történik.</strong></p>
<p>Igen, valóban, a helyzetünkre jellemző fonákságoknak, ködösítéseknek ez is egy fontos összetevője. Miközben az autonómiaküzdelem eredménytelensége és kilátástalansága súlyos kudarcként nehezedik közgondolkodásunkra, valahogy megfeledkezünk arról, hogy az autonómiának – részben <em>de facto</em>, részben <em>de jure</em> – <strong>számos változatával rendelkezünk</strong>.</p>
<ul>
<li>Van kiterjedt anyanyelvi iskolahálózatunk, amely amellett, hogy a román állami intézményszerkezet része, és ebből fakadóan elfogadható anyagi háttér biztosított a számára, az autonómia néhány fontos elemével rendelkezik, mind az oktatás tartalmi és módszertani, mind az intézményi jogállás és működés tekintetében.</li>
<li>A magyar nyelvű nyilvánosság Romániában egy bonyolult szerkezetű <em>de facto</em> autonóm szféra, amelynek különböző összetevői fölött különböző hatóságok gyakorolnak felügyeletet. Az utóbbi időben az egyik legbefolyásosabb ellenőrzés a magyar állam részéről nyilvánul meg, ami egyszerre értékelhető az autonómia bizonyítékaként és annak hiányaként – de a román állami szervek vonatkozásában az autonómia néhány vonása megkérdőjelezhetetlen.</li>
<li>Hasonló a helyzet kulturális intézmények viszonylag széles körével, amelyek állami szubvenció mellett élnek gyakorlatilag önálló életet anélkül, hogy bárki is beleszólna tevékenységükbe, műsorpolitikájukba.</li>
<li>Vannak közbirtokosságaink, amelyek a kisebb léptékű közösségi autonómiának az autentikus alakzatai.</li>
<li>Van továbbá helyhatósági autonómiánk: tekintettel arra, hogy a vonatkozó törvény szövegében szerepel a helyi autonómia kifejezés, ez ráadásul a létező autonómiaformák <em>de jure</em> változataként volna komolyan vehető, a törvény által megszabott kompetenciák és a hozzájuk rendelt források szűkössége ellenére.</li>
<li>A <em>de jure</em> autonómiaformákra példa a felekezeti autonómia romániai gyakorlata is.</li>
</ul>
<p><strong>Az egyházak most már meglehetősen nagy összegű közpénz felett rendelkeznek, közpolitikákat kezdeményeznek és hajtanak végre.</strong></p>
<p>Így van, az egyházak ráadásul azért érdekesek, mert a személyelvű autonómiának legeklatánsabb intézményi példái. A területi autonómia lényege, ugye, az, hogy egy földrajzi terület kap speciális státust, az ott élők megválasztják az őket képviselő testületet, és ez a testület fogja gyakorolni az állam által átruházott jogköröket.</p>
<p>A személyelvű autonómia ezzel szemben úgy működik, hogy egy bizonyos területen élő egyének egy része eldönti, hogy belépnek egy adott szervezetbe, a tagság jelentős arányú részvételét kívánó közgyűlésen megválasztják a szervezetet vezető testületet, amely a területi autonómiához hasonló módon ellátja azokat a jogköröket, amelyeket az állam a szervezetre a tagság vonatkozásában átruház. A szervezetbe belépett személyek általában tagsági díjat fizetnek, és annak fejében bizonyos szolgáltatásokat kapnak – rendszerint az oktatás, kultúra, anyanyelvápolás területén, ezért a személyi elvű autonómiát többnyire kulturális autonómiaként szokták emlegetni.</p>
<p>Ahogy ez az egyházak esetében is lenni szokott, ugyanazon a területen több személyi elvű autonómia is működhet. Fontos látni, hogy miközben a területi autonómiának csak nagyon ritka esetekben lehet tisztán etnikai jellege, abból fakadóan, hogy a földrajzi térségek etnikai szempontból rendszerint nem homogének,<strong> a személyi elvű autonómia ezzel szemben lehet tisztán etnikai autonómia</strong>.</p>
<p>És igen, az erdélyi magyar történelmi egyházak, amelyek a fentiek értelmében autonóm intézmények a romániai felekezeti törvény előírásai szerint, rendkívül fontos feladatokat vállalnak át: visszaszolgáltatott ingatlanaikban és mind a román államtól, mind az anyaországtól kapott pénzügyi juttatásokból sok olyan munkát végeznek, amelyek pótolni próbálják az állam „hiányát” az erdélyi magyarság vonatkozásában.</p>
<p>E széles körű feladatátvállalás az áldásos teljesítmények mellett ugyanakkor azt is eredményezheti közép és hosszú távon, hogy a román állam kiszorul azoknak a szolgáltatásoknak a területéről, amelyekre az erdélyi magyaroknak szükségük van, és ilyenként<strong> felmentődik, szándékától függetlenül, a magyar etnikumú állampolgáraival szembeni kötelezettségeinek egy része alól</strong>.</p>
<p>Miközben a lehetőségeknek ilyen széles körével rendelkezünk, és az adottságainkból sem vagyunk képesek kihozni a maximumot, folyamatosan újratermeljük a közgondolkodásunkban a várakozást az autonómia definiálatlan, nagy, ködös, „igazi” változatával kapcsolatosan, amely, ha megvalósul, egy csapásra megoldja majd minden gondunkat.</p>
<p><strong>Az említettek mellett az RMDSZ is működtet egyféle kulturális autonómiát: rendelkezik a kultúrát, műveltséget fenntartó intézmények forrásai fölött, gyakran saját hatáskörben dönt ezekről.</strong></p>
<p>Hogyne, és a 2005-ben beterjesztett kisebbségi törvénytervezet révén arra tett kísérletet, hogy ezt az autonómia vonatkozásában <em>de facto</em> állapotot <em>de jure</em> rangra emelje abban a formában, hogy a román állam elismeri az RMDSZ-t az erdélyi magyarság kulturális autonómiáját megtestesítő közjogi hatóságként, ami azt jelentené, hogy <strong>részévé válna a román államszerkezetnek</strong>.</p>
<p>Hogy őszinték legyünk, ez az elképzelés nem volt teljes mértékben megalapozatlan, hiszen a szervezet minden kétséget kizáróan rendelkezett legitimitással, a belső demokrácia követelményeinek többé-kevésbé megfelelő hierarchikus szerkezettel és, amint az a kérdésben is elhangzott, számos olyan feladatot lát el, amelyek megfelelnek a kulturális autonómiákhoz rendelt hatásköröknek.</p>
<p>A tervezetet annak idején élesen támadták az RMDSZ-en kívüli erdélyi magyar politikai szereplők. Ma már világos, hogy a kritikák egy része arra a veszélyre világított rá, ami azóta a Vajdaságban már bekövetkezett: a délvidéki magyar kisebbség több neves értelmiségi tagja szerint Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kisebbségi diktatúrát működtet a kulturális autonómia égisze alatt, amelyből kiszorulnak a nem hozzá hasonlóan gondolkodó szakemberek, értelmiségiek.</p>
<p>Ez értelemszerűen nem az autonómia természetéből fakad, hanem abból, hogy <strong>milyen politikai kultúrával rendelkeznek azok, akik az autonómiát működtetik</strong>. Ezért nem lett volna szükségszerű, hogy a dolgok a mi esetünkben is ilyen irányba fajuljanak el, de nem is lehetett kizárni, hogy egy ilyen nem kívánatos fejlemény bekövetkezhet. A tervezet végül azon bukott el, hogy a román fél hallani sem akart a kulturális autonómia közjogi változatáról.</p>
<p>Ezt a történetet az teszi érdekessé, hogy <strong>a személyi elvű, illetve kulturális autonómiának vannak magánjogi változatai is</strong>: többek között a Németország északi, Dániával határos Schleswig-Holstein tartományában élő dán kisebbség jogvédelmének biztosít keretet, 1955 óta, egy hasonló berendezkedés. Ez a lehetőség, a Román Alkotmány 40. artikulusában biztosított egyesülési jog, illetve az egyesületi törvényben foglaltak alapján mindig is létezett, és ma is adott az erdélyi magyarság számára. Az minden bizonnyal érdekes tesztje volna a román jogrendnek, hogy miként viszonyulnának az illetékes hatóságok egy olyan egyesület bejegyzésére vonatkozó kérelemhez, amely a romániai magyar kisebbség kulturális autonómiájának létrehozását és működtetését tűzné ki célul.</p>
<p>Én személy szerint úgy gondolom, hogy meg lehetne találni azt a fogalmi rendszert és nyelvezetet, ami elkerülhetővé tenné az alkotmányossági aggályokat, és ennek alapján létre lehetne hozni, elvben legalábbis, azt a kollektív magánjogi alakzatot, amely az erdélyi magyarság nevében akaratképző entitásként jelenne meg a román állammal szemben, egyfelől, illetve a viszonylagos önállóság körülményei között szervezné az erdélyi magyarság belső életének néhány fontos területét, másfelől.</p>
<p><figure id="attachment_28990" aria-describedby="caption-attachment-28990" style="width: 800px" class="wp-caption alignnone"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-28990" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente.jpg" alt="Salat Levente" width="800" height="554" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente.jpg 800w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente-300x208.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/SalatLevente-768x532.jpg 768w" sizes="(max-width: 800px) 100vw, 800px" /><figcaption id="caption-attachment-28990" class="wp-caption-text">Salat Levente politológus, egyetemi oktató. Fotó: Szabó Tünde</figcaption></figure></p>
<p>Az autonómiára vonatkozó lényeg fontos politikai egyeztetéseket tenne szükségessé értelemszerűen a román állam illetékes hatóságaival azt illetően, hogy milyen – oktatási és kulturális intézményekre vonatkozó – hatásköröket ruházna át a román állam az erdélyi magyar kisebbség nevében eljáró testületre, milyen forrásokat csoportosítanának át annak érdekében, hogy ezek a hatáskörök gyakorolhatóak legyenek, illetve, hogy milyen törvénymódosításokra lenne szükség mindehhez.</p>
<p>Noha ezek a tárgyalások minden bizonnyal nem volnának egyszerűek, <strong>kiutat jelenthetnének a romániai magyar autonómiatörekvés jelenlegi zsákutcájából</strong>. Az egyesület bejegyzését megfelelően körültekintő előkészítés esetén valószínűleg nem lehetne megakadályozni, a hatásköröket pedig fokozatosan lehetne átruházni annak megfelelően, hogy a berendezkedés mennyire bizonyul alkalmasnak a felek közötti bizalom fokozatos konszolidálására.</p>
<p>Egy ilyen jellegű megoldás természetesen nem válthatja ki az autonómia közjogi változatához fűződő jogos igényét az erdélyi magyarságnak, de annak hiányában mindenképp megfontolásra érdemes lehetőség volna.</p>
<p><strong>Tehát a magánjogi autonómia egy egyesület volna, amelybe belép elméletileg az összes nagykorú erdélyi magyar? És mint minden egyesületben, kellene vezetőséget választani, költségvetést kezelni, feladatokat ellátni?</strong></p>
<p>Igen, elvben legalábbis, vagy ha nem is az összes, ahhoz, hogy egy ilyen jellegű kezdeményezés egy egész kisebbség nevében eljáró jogalany lehessen, az erdélyi magyarság túlnyomó többségének a részvételére szükség volna. És igen, az állami szubvenció mellett, amit eszményi esetben a delegált hatáskörökhöz rendelnének hozzá az illetékes hatóságok, a költségvetés egy jelentékeny része a tagsági díjakból származna.</p>
<p>A személyelvű autonómiának többek között az a lényege, hogy az identitásomból fakadó hiányérzetek, késztetés és mobilizáció alapján belépek az egyesületbe, vállalom a regisztrációt, és tagdíjat fizetek, aminek a fejében bizonyos fokú védelemre és különféle szolgáltatásokra válok jogosulttá a szervezet részéről, azoknak hatásköröknek megfelelően, amelyeket az állam a magánjogi jogalanyra átruház.</p>
<p><strong>A kettős adózás elve fontos tartozéka a kulturális autonómiának:</strong> az állam által biztosított, az átlagos állampolgár igényeihez igazodó szolgáltatások mellett, amelyekre adófizetőkként válunk jogosultakká, a speciális, nyelvhez vagy kultúrához kötődő igényeket az állam által elismert és megfelelő hatáskörrel felruházott entitás szolgáltatásai elégítik ki, bizonyos hozzájárulás fejében, a méltányosság elve alapján.</p>
<p>Itt rögtön lehetne arra gondolni, hogy az RMDSZ jogilag maga is egyesület, sok mindent végez abból, amit a kulturális autonómia gyakorlata feltételez, miért ne lehetne akkor legitim cél az, hogy ezt a már létező entitást tekintsük az erdélyi magyar kisebbség kulturális autonómiáját megtestesítő szervezetnek. Megítélésem szerint amikor az RMDSZ 2005-ben elindult ebbe az irányba, ott hibázott, hogy azt remélte, a kulturális autonómiához szükséges regisztrációt és a tagság aktív részvételét feltételező belső demokráciát helyettesíteni lehet az országos választások keretében megszerzett és időről-időre megújuló legitimitással.</p>
<p><strong>Az erdélyi magyar választók nagy többsége az RMDSZ-re szavaz, de közben szidja. Vagyis vélhetőleg nem lépne be az RMDSZ-be a kulturális autonómiáért. Ha az RMDSZ létre szeretné hozni a kulturális autonómiát, akkor jogilag is szét kellene választania a társadalomszervezői énjét a politikai képviselettől.</strong></p>
<p>Igen, ez helyes észrevétel, ezt az alternatívát többen szorgalmazták, legkorábban talán Szilágyi N. Sándor 1991-ben a <em>Mi lesz veled, RMDSZ?</em> című írásában. Arra, hogy miért nem bizonyult ez a fajta bölcs meglátás járható útnak, illetve, hogy miért tekinthető többnyire <em>wishful thinking</em>nek mindaz, amit a fentiekben fejtegettem, több lehetséges okot is meg lehet nevezni.</p>
<p>Az erdélyi magyarság mindenekelőtt méreteinél fogva nem alkalmas arra, hogy a korábban taglalt magánjogi alapú személyi elvű autonómiát létrehozza és működtesse. Egy ekkora lélekszámú kisebbség esetén, amely ráadásul olyan szállásszerkezettel rendelkezik, mint mi,</p>
<ul>
<li>igen komoly belső fegyelemre,</li>
<li>önkorlátozó politikai kultúrára,</li>
<li>együttműködési hajlamra</li>
<li>és fokozottabb tekintélytiszteletre lenne szükség,</li>
</ul>
<p>mint amivel mi, erdélyi magyarok rendelkezünk. Kritikus követelmény lenne továbbá, hogy olyan integráló adottságokkal rendelkező személyiségeket tudjunk kitermelni, akik képesek minden alternatívát maga mögé utasító célt állítani a közösség elé.</p>
<p>Ha például <strong>Tőkés László</strong> története másként alakul, ő kis szerencsével<strong> alkalmasnak bizonyulhatott volna egy ilyen integrátori szerep betöltésére</strong>. Kialakíthatott volna maga körül egy megfelelően szocializált és felkészített grémiumot, amely kísérletet tehetett volna arra, hogy elindítsa azokat a folyamatokat, amelyek eredményeként az erdélyi magyarság kievickél a jelenlegi alternatívátlanságból, ami az autonóm jövőképzés tekintetében fogságban tartja. Megpróbálhatta volna legalábbis.</p>
<p>Ha mindez lehetségesnek bizonyult volna, a siker azért nem lenne biztosra vehető, mert az erdélyi magyar társadalomtörténetből alapvetően hiányzik az öntevékenységnek az a hagyománya, amely például Angliában a 17. századdal kezdődően kialakult az ipari forradalom kihívásaira adott válaszként. Egy alulról indult, kezdetben kis lélekszámú <em>friendly association</em>ök által kezdeményezett önsegélyező rendszer az angol társadalom arra rászoruló részét fokozatosan föderatív szerkezetű magán társadalombiztosítási rendszerbe fogta össze, amely a tulajdonképpeni cél mellett <strong>az öntevékenység politikai kultúráját alapozta meg</strong> az angol társadalom egészében.</p>
<p>Ezt a magánjogi keretek között működő társadalombiztosítási rendszert végül 1911-ben államosították annak az orvoslobbinak a nyomására, amelyet a biztosítási rendszer által alkalmazott, magukat kizsákmányoltnak érző orvosok indítottak el nem sokkal korábban. Azoknak a brit állampolgároknak, akik az államosítást követően alanyi jogon váltak az állami társadalombiztosítás haszonélvezőivé, közel 90%-a volt korábban tagja az öntevékenységi alapon szervezett magán biztosítási rendszernek.</p>
<p>[wp_ad_camp_4]</p>
<p>Amikor Alexis de Tocquville alig ötven évvel az amerikai alkotmány hatályba lépése után látogatást tett a francia kormány küldöttjeként az Egyesült Államokban, hogy ott a börtönök rendszeréről és gyakorlatáról tájékozódjék, és csodálkozva állapította meg a tapasztalatait feldolgozó <em>Demokrácia Amerikában</em> című munkájában, hogy mindazt a munkát, amit Franciaországban az állam vagy az egyház intéz, azt Amerikában egyesületek végzik, akkor nyilvánvalóan ennek a politikai kultúrának a gyarmatokra való kisugárzásából fakadó konzekvenciákkal szembesült.</p>
<p>Az angol társadalomfejlődésnek ez a sajátossága, amely az amerikai különutasság (<em>exceptionalism</em>) egyik fontos forrása, modellként kétségkívül adott, és sok vonatkozásban szeretünk is rá hivatkozni, ám illúzió volna azt elvárni – bármennyire is szeretnénk –, hogy egy olyan társadalomtörténeti kontextusban, ahol az együttműködés hagyománya helyett a különféle szembenállások voltak a jellemzőek, számítani lehessen az öntevékenységnek arra a formájára, amire egy, az erdélyi magyarság egészére méretezett, személyi elvű autonómia-alakzat esetében lenne szükség.</p>
<p><strong>Van azért az együttműködésnek is hagyománya Székelyföldön, például a közbirtokosságok.</strong></p>
<p>Igen, ez így van, de ez nem bizonyult elégnek ahhoz, hogy a sajátos székely társadalomfejlődésnek irányt szabó politikai kultúrát tudjon teremni. Ismerünk olyan székely vezető személyiségeket a történelemből, akik köztudomásúlag összefogták a székelység egészét és célt állítottak az egész közösség elé?</p>
<p><strong>Úgy tudom, hogy a történettudománynak nehézséget okoz, hogy az úgynevezett székely <em>comes</em>eket egyáltalán azonosítsa. És ők inkább katonai vezetők voltak, nem polgáriak.</strong></p>
<p>Tulajdonképpen egy politikai projekt, abban az értelemben, amiről korábban beszélgettünk, és amely jövőképet kínált volna a Székelyföldnek, soha nem létezett. A székely közösségek politikai előjogai és belső szerveződésüknek a sajátosságai a katonai kötelezettségeikből származtak. Például a falvakban a tízesek rendszerének az volt a lényege, amennyire tudom, hogy a tíz családnak abban kellett segítenie egymást, hogy ki tudja állítani azt, amit a hadi kötelezettség előírt számukra. A jövőképzésben szerephez jutó politikai vezetés nem nagyon létezett az esetükben, azt is lehet mondani, hogy ők egy más, sorsukkal rendelkező politikai projekt eszközei voltak.</p>
<p><strong>Ez nem egy ördögi kör? Amíg nincs kompetencia, addig nem tudjuk kitermelni az intézményt, ami úgy szocializálná a fenntartóit és a választóit, hogy kitermelje azokat a kompetenciákat.</strong></p>
<p>Igen, de én pont arról beszélek, hogy 1990-től megvolt az intézmény, megvolt a helyzet, megvolt a legitimitás. Ott kellett volna a dolgoknak elindulniuk ebbe az irányba.</p>
<p><strong>Mintha mindenkit a félelem tartana a markában: a román mélyállami ideológia az állam egységét, a magyar közösség az identitását félti, az RMDSZ a pozícióit. Attól fél, nem jut be a bukaresti vagy a brüsszeli parlamentbe, erőforrásokat veszít, ha felületet ad a kritikus hangoknak, innovátoroknak. Ezek a sokrétű görcsök mintha egy öngerjesztő spirálba rendeződnének. Van esély ezeket feloldani?</strong></p>
<p>A félelemnek rendkívül fontos szerepe van ebben a történetben. Egy etnikailag polarizált társadalomban, ahol az etnikai szereplőknek kibékíthetetlen vagy nehezen összebékíthető érdekei fűződnek ahhoz, hogyan szerveződjön meg az állam, ki milyen módon férjen hozzá az állam erőforrásaihoz, vagy – egyáltalán – <em>kié az állam?</em>, ott <strong>kulcskategória a félelem a jövőtől</strong>. Ezt a félelmet csak akkor lehet kiiktatni a játszmából, ha sikerül olyan intézményes berendezkedést létrehozni, amelyben a szereplők a jövőjüket biztosítva látják.</p>
<p>Ezt a feladatot teljesítette például Észak-Írországban az 1998-as Nagypénteki egyezmény (Good Friday Agreement), amely egy közel harminc éves, sok vonatkozásában elképzelhetetlenül brutális konfliktus végére tett pontot. Olyan bonyolult intézményes berendezkedést hozott létre, amelyben a katolikusok úgy érezték, megoldódott a biztonsági dilemma, amely az egész konfliktust elindította, hogy nevezetesen a protestáns állam erőszakszervei ahelyett, hogy megvédenék őket az ellenük irányuló erőszaktól, üldözik a katolikus vallású brit állampolgárokat. A berendezkedés egyaránt tartalmazott erős önkormányzatiságot, államközi megállapodásokat és nemzetközi garanciákat.</p>
<p><figure id="attachment_28984" aria-describedby="caption-attachment-28984" style="width: 300px" class="wp-caption alignleft"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-full wp-image-28984" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/goodfridayagreement-kicsi.jpg" alt="Nagypénteki egyezmény" width="300" height="462" srcset="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/goodfridayagreement-kicsi.jpg 300w, https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2020/03/goodfridayagreement-kicsi-195x300.jpg 195w" sizes="(max-width: 300px) 100vw, 300px" /><figcaption id="caption-attachment-28984" class="wp-caption-text">Good Friday Agreement aláírásai</figcaption></figure></p>
<p>Fontos arra is tekintettel lenni, hogy az ilyen jellegű, konfliktusokat lezáró intézményes berendezkedések rendszerint nem örökérvényűek, nem alkalmasak arra, hogy időtlenül szavatolni tudják a biztonságot és a stabilitást. Szinte minden erőszakba torkoló konfliktus előtörténetében felfedezhető egy olyan intézményes berendezkedés, amely átmenetelileg biztosította a felek rendezett együttélését, megnyugtató válaszokat kínált a jövővel kapcsolatos félelmekre, majd egy idő után – rendszerint a demográfiai arányok vagy a gazdasági helyzet megváltozásával – alkalmatlannak bizonyult erre, és újra felszínre törtek az ellentétek. Az észak-ír példára visszatérve, egy-két éve hallani lehet alkalmi jelzéseket, hogy a berendezkedés a kifáradás jeleit mutatja, és tartani kell a konfliktus újbóli felfakadásától.</p>
<p>Azokban az esetekben, amelyekben nem tud létrejönni az a berendezkedés, amely alaptalanná teszi a félelmeket, számolni kell a közösségi félelmekkel rendszerint együttjáró destabilizációs potenciállal. Az erdélyi magyarok esetében az autonómia volna, a közgondolkodást uraló diskurzusok szerint legalábbis, az a berendezkedés, amelynek keretében az erdélyi magyarok biztonságban éreznék saját közösségi jövőjüket.</p>
<p>Az azonban, hogy mi magyarok mit gondolunk és mit szeretnénk, csak egyik része a dolognak. Mert ha a mi törekvéseink teljesülése olyan berendezkedést eredményez, amely azzal jár együtt, hogy a román fél érzi a saját jövőjét veszélyeztetve, akkor nem oldottunk meg semmit, mert az önvédelmi reflexek a többség részéről el fogják szabotálni a berendezkedést. Olyan megoldásra van szükség következésképpen, amelyben <strong>egyik fél sem érzi szükségét a másikkal szembeni mobilizációnak</strong>.</p>
<p>Hogy mit jelent az etnikailag polarizált társadalom fogalma, és milyen következményei lehetnek az etnopolitikai mobilizációnak az ilyen kontextusokban, az ETH Zürich által kezdeményezett, egy szélesebb körű konzorcium keretében kivitelezett, <a href="https://growup.ethz.ch/pfe/Romania" target="_blank" rel="noopener noreferrer">GrowUp (Geographical Research On War, Unified Platform)</a> címen futó kutatás eredményeiből derül ki nagyon szemléletes módon. Az internetes platform segítségével 180 ország vonatkozásában lehet végigkövetni, hogy a kutatás korábbi fázisaiban azonosított, <strong>összesen 815 etnikai aktor</strong> – a fogalom mind a domináns többségeket, mind a hatalomból kiszorított, marginalizált kisebbségeket magába foglalja – hogyan oszlik meg az országok között, miként lokalizálható az egyes országok területén, és 1945-2017 között milyen volt a viszonya a politikai hatalomhoz.</p>
<p>Az idősoros adatok rendkívül szemléletesen tükrözik azt, amit a politikai közösségek természetéről mondtam korábban. Egy-egy etnikailag polarizált ország esetében politikai projektek rivalizálnak egymással, és a rivalizálás különböző mintázatokat hoz létre: vannak domináns politikai projektek, amelyek átmenetileg kizárólagos hatalomra tesznek szert, és minden riválist kiszorítanak a politikai hatalom gyakorlásából, más esetekben a rivális projektek megtalálják az együttműködés útját és hatalommegosztásos berendezkedéseket tartanak fenn.</p>
<p><strong>A hatalom tartós monopóliuma a mélyen megosztott társadalmak esetében rendszerint konfliktust, </strong>a hatalommegosztás pedig általában stabilitást eredményez, rövid- és középtávon legalábbis. Ahhoz, hogy a stabilitás hosszabb távon fenntarthatónak bizonyuljon, számos további feltételnek kell teljesülnie.</p>
<p>A kérdésre visszatérve, az RMDSZ viszonya a félelemfaktorhoz meglehetősen ambivalens. Egyfelől nyilvánvaló, hogy a szervezet célja olyan berendezkedés kialakítása Romániában, amelyben az erdélyi magyarok biztonságban érezhetik a jövőjüket, és el kell ismerni, hogy az RMDSZ ebben a tekintetben igen látványos eredményeket ért el az elmúlt három évtizedben.</p>
<p>Másfelől hosszabb ideje látni lehet, hogy a szervezet nem talált méltányos megoldást arra a dilemmára, hogy amennyiben az említett célkitűzés teljesül, akkor már nem lesz szükség RMDSZ-re. Tolakvó jelek szerint az RMDSZ nem képes elképzelni az erdélyi magyarság jövőjét önmaga nélkül, és ha ez így van, akkor sok minden érthetővé válik abból, amit korábban említettem, például az autonómiaküzdelem kontraproduktív jellege és a román félhez való viszonyulás.</p>
<p><strong>Gyakorló politikusok mondják, hogy míg az értelmiség kerek mondatokban megfogalmazza, mit vár el, addig a politikának saját törvényei, jól bejáratott eszközei és technikái vannak, és aki meg akar maradni a hatalomban, ezeket kell használnia, értelmiségi fanyalgásnak nincs helye.</strong></p>
<p>Igen, én tudom, hogy a politikai siker mutatója, Machiavelli óta legalább, a politikai értelemben vett túlélés, amit a hatalmi pozícióban való megmaradást jelenti. Úgy gondolom azonban, hogy egy kisebbségi érdekvédelmi szervezet esetében a hatalom nem lehet öncél.</p>
<p>Másfelől azt is pontosan tudom, hogy a politikusok által elvégzett munkára mekkora szüksége van az emberi közösségeknek. A politikának csak az anarchia – egyesek ezt természeti állapotnak is nevezték – az alternatívája, ahol ezt el kívánják kerülni, ott megspórolhatatlan szükség van a politikusokra. Max Webertől tudjuk, hogy a politika mint hivatás azzal jár, hogy <strong>a politikusnak időnként el kell adnia a lelkét az ördögnek:</strong> megoldásokat javasol az embereket sújtó problémákra és egy nagy szerencsejáték keretei között mindenét felteszi arra, hogy az általa javasolt megoldás bejön. Minden bizonnyal nincsenek sokan, akik jobban tudnák nálam, hogy mennyire hálásaknak kell lennünk azoknak az embertárasainknak, akik vállalják ezt a feladatot, ami nélkül az emberi egzisztencia elképzelhetetlen lenne.</p>
<p>Más kérdés, hogy a politikusi hivatást lehet jól, kevésbé jól és csapnivalóan művelni, és a történelmi tapasztalat szerint nincs alapunk abban reménykedni, hogy nem azok fognak hosszú ideig megmaradni a hatalomban, akik csapnivalóan végzik a dolgukat. <strong>Nincs ugyanakkor egyetemesen alkalmazható recept arra, hogy miként lehet jól csinálni a politikusi hivatást.</strong> Egy-egy kimagasló politikai teljesítmény rendszerint <em>post factum</em> ismerszik meg, és sokszor múlik az emberi szándéktól független körülményeken, kontextuális adottságokon.</p>
<p>A dilemmára adható egyik lehetséges választ ismét csak Max Weber kínálja. A politikus egymaga értelemszerűen nem érthet mindenhez, ezért a teljesítmény egyik fontos feltétele, hogy megfelelően kiválasztott tanácsadói, szakértői testület álljon mögötte. Ez a viszony nagyon aránytalan azonban, hiszen a szakértő bármit javasolhat, aki el fogja adni a lelkét az ördögnek, az a politikus, következésképpen a politikusnak jogában áll eldönteni, hogy milyen szakértőkkel dolgozik együtt, és azok tanácsaiból mit szívlel meg, és mit nem.</p>
<p>Ebből fakadóan nem alaptalan az a meglátás, ami a kérdésben fogalmazódott meg: a gyakorló politikus valóban joggal mondhatja, hogy a politika ilyen, tessék jobban csinálni. Ahhoz, hogy a politikus és a szakértő között produktív és eredményes kapcsolat alakulhasson ki, kölcsönös bizalomra van szükség, amiből, mint tudjuk, nem áll túl sok rendelkezésre. Ezért van az, hogy a politikusok inkább házi szakértőkkel dolgoznak, akik többnyire azt mondják, amit a politikus hallani szeretne.</p>
<p><strong>De az is a döntéshozó politikus felelőssége, hogy ne szorítsa ki a kreatív és kritikus értelmiséget, nem?</strong></p>
<p>Elvben így van, de látnunk kell, hogy a politikusnak nincs ideje naponta megküzdeni egy olyan szakértővel, aki folyamatosan akadályokat támaszt elé. Sokkal könnyebb olyan szakértővel dolgoznia, akit megkér, hogy építsd fel nekem ezt, mert erre van szükségem, és azt a kellő időben megkapja.</p>
<p>A kérdéssel ezzel együtt természetesen egyetértek, én személy szerint fájlalom, hogy politikusaink sok esetben az egyszerűbben járható utat választják, és ezzel lefele nivellálják a közösség egészének a politikai teljesítményét.</p>
<p><strong>Egy fiatal honatya magánbeszélgetés során úgy jellemezte az RMDSZ-frakciót, tágabb értelemben pedig a teljes romániai politikát, mint egy dzsungelben játszódó valóságshow-t. A szereplőket véletlenszerűen választják ki, így a lehető legsokszínűbb társaság verődik össze. Elindul a társaság a cél felé, de az úton balesetek történnek: van akire lecsap a DNA, van aki eltéved és lezuhan egy szikláról, van akik összevesznek, más a stressz miatt beszámíthatatlanná válik. Minden a túlélésről szól, az eredeti cél teljesen másodlagossá válik. Van aki még emlékszik a célra, és próbálja is valahogy terelgetni a társait, de a pillanatnyi túlélés ösztöne mindent felülír, így a társaság céltalanul kóvályog az erdőben. Mennyire látod pontosnak ezt a jellemzést? Ha találó, akkor mit tehet egy közösség annak érdekében, hogy mégiscsak legyenek célok a túlélésen túl, és azokat próbáljuk megvalósítani?</strong></p>
<p>Ha eltekintünk attól, hogy honnan indult ez az egész, mi volt a cél, amit el szerettünk volna érni, illetve hogy milyen illúziókat táplálunk a történettel kapcsolatosan napjainkban is, akkor azt kell mondanom, hogy hiteles leírása annak, ami a politikában történik. Hogy ezt egy romániai magyar politikus ilyen precízen megfogalmazza, mutatja ugyanakkor, hogy mekkora bajban vagyunk.</p>
<p>Mert az erdélyi magyar kisebbségpolitika nem valóságshow. A valóságshow-nak nagyon sok elemével rendelkezik tagadhatatlanul, de ez a leírás pont a lényeget felejteti el, azt nevezetesen, hogy itt nem egyénekre szétesett kis közösség túlélési harcának vagyunk tanúi az őserdőben, hanem egy politikai szervezet keretében végzett célirányos munkáról van szó egy játékszabályok által többé-kevésbé eredményesen behatárolt és ebből fakadóan jobbára kiszámítható térben.</p>
<p>A képviselők el vannak engedve, persze, rájuk van bízva, hogy feltalálják magukat különféle helyzetekben, és az is előfordul, hogy olykor váratlan nehézségeket gördít az útjukba az élet vagy a DNA, de mégiscsak van frakció, van mobiltelefonjuk, utasításokat kapnak, időnként találkoznak a szervezet csúcsvezetésével, közösségi döntések születnek fontos kérdésekben.</p>
<p>A kisebbségi harcot folytató honatya fenti képe, ha le is vonjuk belőle a karikírozó szándék számlájára írható sarkítást, jól mutatja azt, aminek több jelét magam is tapasztaltam az elmúlt időben: <strong>a szervezet egybetartásán fáradozó RMDSZ csúcsvezetés egyre nyilvánvalóbban elhanyagolja a politikai leadership funkcióját</strong>. Azt, hogy egy honatya úgy érzi, hogy irányt vesztve bolyong a világban, és az egyedüli cél számára a politikai túlélés, nehezen lehetne másból eredeztetni, mint ebből.</p>
<p>Ez a helyzet nyilvánvalóan méltánytalan mind az erdélyi magyarsághoz, mind az RMDSZ eddigi történetéhez, illetve ahhoz az esélyhez, amelyet az erdélyi magyarság 1989 decemberében kapott ajándékul a történelemtől, és amelynek beváltására az RMDSZ akkoriban vállalkozott.</p>
<p>Az eszközök, amelyekhez az erdélyi magyar közösség folyamodhat ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében, nem túl hatékonyak. Az RMDSZ-t lecserélni nem lehet, személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy a szervezetnek nincs ez idő szerint életképes alternatívája.</p>
<p>Annak az elvnek kellene valami módon érvényt szerezni, hogy az RMDSZ politikai elitje elszámolással tartozik, nemcsak pénzügyekben, hanem a politikai gyakorlat és a szervezeti kultúra tekintetében is. Mindaddig, amíg a szervezet csúcsvezetése különböző ürügyekkel elzárkózik a kritikák és az elszámoltatási próbálkozások elől, azt állítva, hogy minden a legnagyobb rendben van, aligha fog valami is változni.</p>
<p><em>Kérdezett: Sipos Zoltán és Szabó Tünde. Az interjú első része:</em></p>
<p>[irp posts=&#8221;28950&#8243; name=&#8221;Mit szúrtunk el az elmúlt 30 évben? Salat Leventét kérdeztük (1.)&#8221;]</p>
<p><em>A címlapképen óriási székely zászlót tart a tömeg a marosvásárhelyi autonómiatüntetésen 2014-ben. Fotó: Erdély László/Főtér.ro</em></p>
<p><h2 style="background-color: #f3f3f3; color: #7e7e7e; text-align: center; line-height: 26px; padding: 35px 10% 60px 10%;">Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép</h2>
<div class="elementor-widget-container" style="margin: -48px 0 25px; text-align: center;">
<div class="elementor-button-wrapper"><a class="elementor-button-link elementor-button elementor-size-sm" style="font-size: 1em; padding: 12px 28px;" role="button" href="https://atlatszo.ro/donate/"> <span class="elementor-button-content-wrapper"> <i class="fas fa-angle-right" style="line-height: 1.5; padding-right: 5px;" aria-hidden="true"></i> <span class="elementor-button-text">TÁMOGASS</span> </span> </a></div>
</div></p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/velunk-elo-tortenelem/autonomia-romaniaban-a-tortenelmi-eselyunk-salat-leventevel-beszelgettunk-2/">Autonómia Romániában – a történelmi esélyünk? Salat Leventével beszélgettünk (2.)</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/03/oriaszekelyzaszlo-351x241.jpg</url>
								<title>200302_oriaszekelyzaszlo_ErdelyLaszlo</title>
								<link>https://atlatszo.ro/velunk-elo-tortenelem/autonomia-romaniaban-a-tortenelmi-eselyunk-salat-leventevel-beszelgettunk-2/</link></image><authorId>7</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/siposzoltan/</authorUrl><image><url>https://atlatszo.ro/wp-content/uploads/2020/03/oriaszekelyzaszlo-351x241.jpg</url>
								<title>200302_oriaszekelyzaszlo_ErdelyLaszlo</title>
								<link>https://atlatszo.ro/velunk-elo-tortenelem/autonomia-romaniaban-a-tortenelmi-eselyunk-salat-leventevel-beszelgettunk-2/</link></image><authorId>7</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/siposzoltan/</authorUrl>	</item>
		<item>
		<title>Az autonómia ragaszkodása a választási évekhez</title>
		<link>https://atlatszo.ro/infografikak/az-autonomia-ragaszkodasa-a-valasztasi-evekhez/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Egyed Ufó Zoltán]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 10 Mar 2015 08:49:46 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Infografikák]]></category>
		<category><![CDATA[autonómia]]></category>
		<category><![CDATA[EMNP]]></category>
		<category><![CDATA[MPP]]></category>
		<category><![CDATA[RMDSZ]]></category>
		<guid isPermaLink="false">http://dev2.atlatszo.exot.hu/?p=227</guid>

					<description><![CDATA[<p>Az erdélyi magyar pártok weblapjain megvizsgáltuk, az elmúlt öt évben évben mennyit autonómiáztak. Az eredményeket egy-egy infografikán ábrázoltuk. Módszerünk egyszerű volt, a Google keresőjébe beírtuk, hogy „autonómia 2010 site:pártweblap.cím”. Ezt megismételtük több évre (2010-2014) és mindhárom pártra. A méréseket 2015. január 1-én végeztük, az eredmények a függelékben találhatóak. Az eredmények értékeléséhez azt is figyelembe kell [&#8230;]</p>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/infografikak/az-autonomia-ragaszkodasa-a-valasztasi-evekhez/">Az autonómia ragaszkodása a választási évekhez</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><strong>Az erdélyi magyar pártok weblapjain megvizsgáltuk, az elmúlt öt évben évben mennyit autonómiáztak. Az eredményeket egy-egy infografikán ábrázoltuk.<br />
</strong><br />
<span id="more-227"></span><br />
Módszerünk egyszerű volt, a Google keresőjébe beírtuk, hogy „autonómia 2010 site:pártweblap.cím”. Ezt megismételtük több évre (2010-2014) és mindhárom pártra. A méréseket 2015. január 1-én végeztük, az eredmények <a href="https://docs.google.com/document/d/1hDoWnUJKdP4tEozBxSv6ckjIv0F6rZdlygiUGr-wiqk/edit">a függelékben </a>találhatóak. Az eredmények értékeléséhez azt is figyelembe kell venni, hogy az EMNP gyakorlatilag 2011-ben jött létre, addig más weblapokon autonómiáztak.<br />
<figure id="attachment_231" aria-describedby="caption-attachment-231" style="width: 740px" class="wp-caption alignnone"><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/02/rmdszvegsokicsi2.jpg"><img loading="lazy" decoding="async" class="size-large wp-image-231" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/02/rmdszvegsokicsi2-740x455.jpg" alt="Az &quot;autonómia&quot; szó előfordulása az RMDSZ oldalán (kattintással kinagyítható). A 2012-es parlamenti választásokhoz jobban kötődik az autonómiázás, mint más évekhez" width="740" height="455" /></a><figcaption id="caption-attachment-231" class="wp-caption-text">Az &#8222;autonómia&#8221; szó előfordulása az RMDSZ oldalán (kattintással kinagyítható). A 2012-es parlamenti választásokhoz jobban kötődik az autonómiázás, mint más évekhez</figcaption></figure><br />
Az eredményeket egy-egy infografikán ábrázoltuk. A képek rákattintásra nagy méretben is megtekinthetők. Sajnos az MPP parányi adatait ezen a szuperhősös skálán nem sikerült ábrázolnunk, hőseink közül igen kevés tudja bokamagasságban tartani a székely zászlót. Elnézésüket kérjük e technikai probléma miatt!<br />
<figure id="attachment_230" aria-describedby="caption-attachment-230" style="width: 740px" class="wp-caption alignnone"><a href="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/02/emnpvegsokicsi2.jpg"><img loading="lazy" decoding="async" class="wp-image-230" src="https://atlatszo-ro.b-cdn.net/wp-content/uploads/2015/02/emnpvegsokicsi2-740x455.jpg" alt="EMNP" width="740" height="455" /></a><figcaption id="caption-attachment-230" class="wp-caption-text">Az &#8222;autonómia&#8221; szó előfordulása az EMNP oldalán (kattintással kinagyítható)</figcaption></figure><br />
Az eredmények kiértékelése: a keresések eredményeire ránézve egyből szembetűnik, hogy vizsgálódási módszerünk nem volt a legszakszerűbb, ezért nem szeretnénk következtetéseket levonni.<br />
Ha kedves olvasóink olyan következtetéseket vonnak le, hogy pl. az RMDSZ csak a választásokkor veszi elő az autonómia szlogent, vagy hogy az EMNP választási évtől függetlenül folyamatosan autonómiáz, mert máshoz nem ért, akkor ezt minden bizonnyal előítéletből teszik, mi nem adjuk a nevünket ehhez. Ilyen típusú állítások tudományos alátámasztására a jelen kísérletnél sokkal komolyabb, szakszerűbb felmérésre lenne szükség.<br />
<strong>Egyed Ufó Zoltán</strong><br />
<a href="https://docs.google.com/document/d/1hDoWnUJKdP4tEozBxSv6ckjIv0F6rZdlygiUGr-wiqk/edit"><em><strong>Függelék. A keresések eredményei</strong></em></a></p>
<blockquote>
<p style="color: #2e2a2a;"><em>Az Átlátszó Erdély működtetésében nagyon nagy szerepük van a közösség adományainak. Azt szeretnénk, ha minél több olvasónk adományozna havonta egy kis pénzösszeget az Átlátszó Erdély Egyesületnek.</em></p>
<p style="color: #2e2a2a;"><em>Csakis így, magánszemélyektől érkező kis adományokkal lehet elkerülni azt, hogy érdekcsoportok, hirdetők, szponzorok, tulajdonosok befolyást szerezzenek a tartalom fölött.</em></p>
<p style="color: #2e2a2a;"><em>A pénzt PayPal-on keresztül (a doboz az oldal tetején, jobb oldalon) vagy közvetlenül a bankszámlánkra lehet utalni.</em></p>
<p style="color: #2e2a2a;"><strong>Bankszámla:</strong></p>
<p style="color: #2e2a2a;">Asociatia “Atlatszo Erdely Egyesulet”</p>
<p style="color: #2e2a2a;">RO71OTPV200000913457RO01</p>
<p style="color: #2e2a2a;">SUC. CLUJ OTP BANK ROMANIA</p>
<p class="western" style="color: #2e2a2a;">Cod BIC: OTPVROBU</p>
</blockquote>
<p>The post <a href="https://atlatszo.ro/infografikak/az-autonomia-ragaszkodasa-a-valasztasi-evekhez/">Az autonómia ragaszkodása a választási évekhez</a> appeared first on <a href="https://atlatszo.ro">Átlátszó Erdély</a>.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
		<authorId>28</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/zufoka/</authorUrl><authorId>28</authorId><authorUrl>https://atlatszo.ro/author/zufoka/</authorUrl>	</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/

Object Caching 159/753 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 
Content Delivery Network via atlatszo-ro.b-cdn.net
Database Caching 1/148 queries in 0.115 seconds using Memcached (Request-wide modification query)

Served from: atlatszo.ro @ 2026-11-18 23:09:05 by W3 Total Cache
-->