Noha többször kérvényeztem, hogy a központi RMDSZ sajtós címlistájára felkerüljek, az Átlátszó Erdély újságírójaként egyetlen sajtóeseményre sem kaptam meghívót. Pereltem, alapfokon megnyertem.
Update 10:50, 13.08.2020: Hegedüs Csilla, az RMDSZ szóvivője anyagunkkal kapcsolatban állásfoglalást tett közzé lényegében azt állítva, hogy többször is részt vettem úgy én (Sipos Zoltán) mind kollégám, Szabó Tünde az RMDSZ sajtótájékoztatóin 2019 folyamán.
Csakhogy én nem is azt állítottam hogy sosem vehettem részt sajtótájékoztatókon, hanem azt, hogy ismételt kérésem ellenére sem hívtak meg azokra úgy ahogy mindenki mást meghívnak. Kollégák által továbbított meghívók alapján értesültem ezekről a rendezvényekről.
___
Különös, hogy mennyire szelektíven működnek a sajtómeghívások az RMDSZ-nél. Mikor még a Transindexnél dolgoztam, egy-egy sajtóeseményt rendszerint jóelőre beharangoztak. A szerkesztőség e-mailben több meghívót is kapott rá, mi több, az újságírókat – így engem is – gyakran személyesen is felhívtak egy rövid emlékeztetővel.
Miután 2015-ben az Átlátszó Erdély megalakult, egyáltalán semmilyen meghívást nem kaptam az Ügyvezető Elnökség által szervezett sajtóeseményekre, noha a telefonszámom nem változott, és az RMDSZ továbbra is használja: kampányokban rendszeresen kapom tőlük a szavazásra buzdító SMS-eket.
Egy átlátható, számonkérhető és demokratikus erdélyi magyar közösségért
Egyedüli lehetőség személyesen kérdezni
A sajtótájékoztatók egyébként azért fontosak, mert újságírók számára ez az egyedüli lehetőség élőben kérdezni, és spontán válaszokat kapni az RMDSZ vezető politikusaitól.
Persze itt is vannak fokozatok. Míg az „egyszerű” újságírók sajtótájékoztatókon kérdezhetnek, az RMDSZ-hez közel álló újságírók, főszerkesztők szűk körű háttérbeszélgetésekre is hivatalosak.
Itt informális környezetben, például egy jobb vendéglőben lehet az RMDSZ döntéshozóival beszélgetni, és közben élvezni a kiváltságos státuszt. A Transindex felelős szerkesztőjeként anno magam is több ízben részt vettem ilyen zártkörű találkozókon.
Úgy tudom, az utóbbi időben – részben a koronavírus miatti korlátozások miatt – egyre inkább elterjedt az a gyakorlat, hogy egy-egy eseményre csak az újságírók egy szűk körét hívják. Azt nem tudni, hogy ki és milyen kritériumok szerint dönti el, hogy kit hívnak meg egy-egy eseményre.
A nem kedvelt újságírók írásban kérdezhetnek
A nem annyira kiváltságos újságírók írásban tehetik fel a kérdéseiket az RMDSZ vezetőinek, vagy pedig Hegedüs Csilla szóvivőnek. Ezekre ha érkeznek is válaszok, azok rendszerint érdemi információkat nem tartalmaznak.
Hogy lássuk a különbséget: annak idején Markó Béla a kormány második embereként, miniszterelnök-helyettesként is vette magának a fáradságot, és kéthetente tartott sajtótájékoztatót Kolozsváron. Ide mindenki meg volt hívva, és Markó a zsúfolásig telt teremben kivétel nélkül minden újságírói kérdésre válaszolt. Arra is, ami szemlátomást kifejezetten irritálta.
Mennyire törvényesek ezek a szelektív meghívók?
A közintézmények sajtóval való kapcsolattartását törvény szabályozza. A közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló, 544/2001-es törvény, valamint annak az alkalmazási szabályzata előírja, hogy a sajtót időben értesíteni kell sajtótájékoztatókról és hasonló eseményekről, és azokon semmilyen módon nem lehet korlátozni a sajtó képviselőinek részvételét.
Továbbá azt is előírja, hogy sajtóakkreditációt visszavonni vagy megtagadni csak akkor lehetséges, ha az adott újságíró megzavarja az adott intézmény munkáját. Az újságíró anyagaiban kifejtett véleménye nem indok az akkreditáció megtagadására.
Amennyiben visszavonják egy újságíró akkreditációját, ugyanannak a médiaorgánumnak egy másik újságírója számára biztosítani kell az akkreditációt.
Kollégák küldik tovább a meghívókat
Először 2018 márciusában jeleztem az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége sajtósának, hogy szeretném, ha az e-mail címem szerepelne a szervezet sajtós címlistáján, kapnám az RMDSZ hírlevelét, illetve a sajtótájékoztatókra szóló meghívókat.
Noha a sajtós azonnal visszajelzett, hogy rendben, továbbra sem kaptam semmit. Így sajtótájékoztatókról rendszerint úgy értesülünk, hogy megkérjük a más szerkesztőségben dolgozó kollégákat, forwardozzák a meghívókat.
Egyébként lehetne ez másképp is. A Kolozs megyei RMDSZ sajtósa például pár éve jelezte, hogy a szerkesztőség hivatalos e-mail címét felvette a címlistájára, azóta rendszeresen kapunk meghívót a megyei RMDSZ által szervezett eseményekre. Ugyanígy a Hargita Megye Tanácsa is küldi a hírlevelét, amit ugyan nem kértünk, de mivel a szerkesztőség publikus e-mail címére érkezik a tájékoztatás, ez ellen kifogás nincsen.
2019 októberében ügyvéd által írt felszólítást küldtünk az Ügyvezető Elnökségre, azt kérve, hogy a törvény előírásai szerint akkreditáljanak, valamint értesítsenek minden sajtóeseményről és minden egyéb, közérdeklődésre számot tartó eseményről.
Az RMDSZ-re a törvény továbbra sem vonatkozik
Az ügyvezető elnök Porcsalmi Bálint válasza a megszokott érv: az, hogy az 544/2001-es törvény előírásai nem vonatkoznak az RMDSZ-re, mivel az nem közhatóság. Ezt az érvet a bíróság többször elutasította, és rámutatott, hogy közérdekű tevékenységet végző, közpénzből működő szervezetként az RMDSZ igenis az 544/2001-es törvény hatálya alá esik.
Porcsalmi hangsúlyozza még, hogy az RMDSZ-nek nincsen akkreditációs eljárása, továbbá kijelenti, hogy a sajtónyilvános eseményeket meghirdetik (azt nem részletezi, hogy hol).
Az ügyben jogorvoslatot kértünk. A Kolozsvári Törvényszék teljes mértékben igazat adott nekünk, elrendelte a sajtóakkreditáció kiadását, valamint arra kötelezte az RMDSZ-t, küldjön meghívót a sajtótájékoztatókra és más, hasonló rendezvényekre.
Cikkünk publikálásakor az ítélet indoklása még nem áll rendelkezésünkre. A döntés nem jogerős, az ellen fellebbezni lehet.
Címlapfotó: Kelemen Hunor sajtótájékoztató Kolozsváron, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségén. Fotó forrása: az RMDSZ Facebook oldala
