A maszol.ro-n rendszeresen publikáló T. Szabó Csaba anyagát „kiadói politikai szempontok” miatt utasították el.

"Kedves Csaba!

Sajnos választási kampányra készülve, a kiadói szempontoknak nem felel meg az egyidejűleg enyhén RMDSZ ellenes, enyhén Dan Barna USR-párti jegyzet. Ezért nem tudjuk közölni. Remélem, megérted. Ez nem cenzúra, ez a kiadói politika szempontjainak érvényesítése.

Üdv.

Attila"

Ezekkel a sorokkal utasította el a maszol.ro vezető publicistája és rovatvezetője, Ambrus Attila a lap állandó szerzőjének anyagát.

A régész végzettségű, jelenleg egyetemi tanársegédként dolgozó T. Szabó Csaba történelmi téma helyett igazán veszélyes vizekre merészkedett: a román-magyar viszonyok normalizálásáról mert anyagot írni annak kapcsán, hogy Dan Barna, a Mentsük meg Romániát (USR) elnöke és az USR-Plus pártszövetség államelnök-jelöltje szombaton Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy Romániának túl kell lépnie az etnikai megosztottságon, azon, hogy minden nemzetiség a sajátjaira szavaz.

A nyilatkozatra még aznap válaszolt Hegedüs Csilla, az RMDSZ nemrég kinevezett szóvivője, aki szerint az etnikai törésvonalakon nem túllépni kell, hanem azokat meg kell oldani.

Kisebbségi paradigmák

Dan Barna, a Mentsük meg Romániát (USR) pártszövetség elnöke Marosvásárhelyen azt nyilatkozta, hogy Romániának ki kell lépnie az etnikai kategóriák és diskurzusok bűvkörből és Románia lakóinak elsődleges, közös állampolgári igényeire kellene fókuszálni magyaroknak és románoknak egyaránt. Az RMDSZ természetesen nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy az etnikai kérdésen nem túllépni, hanem azt megoldani kell.

Az elutasított anyag egyébként ilyen és ehhez hasonló megállapításokat tartalmaz:

„A gond az, hogy míg jelenleg a román politikai elit és a román pártok körében nincs egyetlen olyan személy vagy párt sem, amelynek részletes és jól kidolgozott terve lenne Románia kisebbségei számára (kisebbségi kerettörvény), addig a magyar képviselet – az 1990 óta több százra rugó törvényjavaslaton és vitán, patetikus szoborállításokon és épület-felavatásokon kívül – semmit nem tudott tenni azért, hogy Kós Károly Kiáltó szava, az erdélyi önálló identitás, a Budapesttől független politikai, kulturális tér valóban létrejöjjön. Budapest-függők lettünk, onnan jön pénz, ideológia, politikai szerepvállalás – gyakorlatilag minden, ami az erdélyi magyarok életét meghatározza.”

A szerkesztői döntés azért sokatmondó, mert tegnap egy másik szerző, Farkas István hasonló témájú publicisztikáját a portál nemcsak hozta, de azt az RMDSZ saját Facebook-oldalán is megosztotta. Ez az anyag így indul:

„Szólásra emelkedett a hétvégén Dan Barna, frissen felkent USR-elnök, ezúttal azonban államfőjelöltként próbálta bebizonyítani azt, hogy ő a vadimi kondicionálás későn érő gyümölcse. Eddig úgy tűnt, hogy alaposan átrágta magát Cioloș barátjával együtt az üdvösségtanon, és megértette a lényeget: a minden maszlagra vevő erdélyi magyaroknak is kell ígérni valamit – sikerült is meggyőznie többeket.”

Mi indokolta az elutasítást, és kivel egyeztetett a döntés meghozatala előtt Ambrus Attila? A szerkesztő e-mailben elküldött kérdéseinkre így válaszolt:

„Kedves Zoltán!

Senkivel sem egyezetettem a T. Szabó Csaba jegyzetbe öltöztetett propaganda anyagával kapcsolatban. Rovatvezetői minőségemben döntöttem úgy, hogy nem publikálom. Erre a világ minden demokratikus országában joga van a rovatvezetőnek, főszerkesztőnek. T. Szabó Csabának megírtam, hogy én nem publikálom a jegyzetét. Ő fordulhatott volna a főszerkesztőhöz, azonban azt az utat választotta, hogy cenzúrát kiált. A jegyzetében van néhány mondat, amely azt sugallja, hogy a román-magyar viszony jelenlegi állapotáért az etnopolitizálást választó erdélyi magyarság és annak képviselete a hibás, ellentétben Dan Barnával, aki az állampolgárságot fontosabbnak tartva, mint a nemzeti hovatartozást, az eredményes együttélést szolgálja. Ezt az egyoldalú beállítást nem tartottam elfogadhatónak. Az lett volna az igazi cenzúra, ha a jegyzetből kihúzok néhány szót és üzenetét megváltoztatva közlöm. Ha a kiadó úgy ítéli meg, hogy cenzúráztam, felajánlottam lemondásomat.”

Forrásaink azt mondják, a maszol.ro főszerkesztője, Cseke Péter semmit nem tudott a döntésről, a rovatvezető közvetlenül a kiadóval, Debreczeni Hajnalkával egyeztetett.

A maszol.ro kiadója az RMDSZ által alapított Progress Alapítvány, a portál éves költségvetésének nagy részét is az RMDSZ biztosítja abból a pénzösszegből, amelyet évente az erdélyi magyar közösség számára folyósít a román kormány.

A kiadó igazgatóját, az RMDSZ-elnök volt sajtófelelősét és a TVR igazgatótanácsának RMDSZ-es tagját, Debreczeni Hajnalkát is megkerestük arra kérve, fejtse ki a szerkesztő által emlegetett „kiadói szempontokat”. A válasz:

„Tisztelt Uram,

A kiadó belső ügyeiről nem áll módomban tájékoztatni Önt.

Üdvözlettel,
Nagy Debreczeni Hajnal”

Nem ez az első cenzúrabotrány a Progress Alapítványnál: 2017 januárjában váratlanul bezárták az Erdélyi Riport hetilapot, a maszol.ro-tól pedig elbocsátották a véleményrovat vezetőjét, Ágoston Hugót és több más publicistát.

A kontextushoz hozzátartozik, hogy választási kampány van, az RMDSZ pedig ilyenkor a szokásosnál is irritáltabban figyeli az USR-Plus szövetség magyar közösség irányába megfogalmazott üzeneteit.

Nyitókép: a kampányoló Dan Barna USR-elnök szelfizik. Fotó: Dan Barna Facebook-oldala

UPDATE 15:33, 11.09.2019: az anyagban tévesen állítottuk hogy Ambrus Attila a MÚRE Becsületbíróságának elnöke, ugyanis erről a funkciójáról a tavasszal lemondott. A hibát javítottuk.