fbpx
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Magyarországi támogatások – NERdély
      • Befektetések
    • Közlemények
    • Napi politika
      • RMDSZ
    • Vélemény
    • Média
    • Bűnvádi eljárások
    • Önkormányzatok
    • Diszkrimináció
  • Van infód?
Támogass
  • EN
  • RO
No Result
View All Result
Átlátszó Erdély
  • Rólunk
  • Témáink
    • Magyarországi támogatások – NERdély
      • Befektetések
    • Közlemények
    • Napi politika
      • RMDSZ
    • Vélemény
    • Média
    • Bűnvádi eljárások
    • Önkormányzatok
    • Diszkrimináció
  • Van infód?
Támogass
  • EN
  • RO
No Result
View All Result
Átlátszó Erdély
Jövedelmező álhír

Így hoznak jövedelmet az álhírek

Szerzők

Dumitrița Holdiș, Ioana Avădani, Átlátszó Erdély
Olvasási Idő: 5 perc
13.07.2020
 

Minél virálisabb a tartalom, annál profitábilisabb. Az álhírek terjesztésének üzleti modellje a tömegfogyasztásra épül.

Az elmúlt három hónapban mindannyian belefutottunk legalább egy téves információba. Az álhírek skálája a teljesen abszurd, ezért már szórakoztató „információktól” azokig terjed, amelyekről esetleg azt gyanítjuk, „mégis lehet bennük valami”.

Az álhíreket terjesztő online kiadványok mintha együtt növekedtek volna a koronavírus okozta világjárvánnyal. Sok álhíroldalnak nincs ismert tulajdonosa, szerkesztősége vagy kezelőcsapata, amely vállalná a felelősséget a publikált tartalomért. Egyesek szakmaiatlanságát elárulja a nyelvtanilag helytelen szöveg, az amatőr grafika, a kétes tartalom és a nehézkes eligazodás a honlapon.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

TÁMOGASS

Miért léteznek ilyen honlapok? Ki tartja őket életben?

Önkéntes munkával tartják fenn őket? Szponzorálja őket valaki? A tulajdonosuk rájött, hogyan teheti őket jövedelmezővé? Egyeseket tisztán ideológiai okokból működtetnek, szándékos félretájékoztatás forrásaiként. Sok esetben azonban bevételt akarnak és tudnak termelni velük.

Az álhírek jövedelmező üzletté képesek válni Közép- és Kelet-Európában, mutat rá egy, a budapesti Közép-Európai Egyetemen 2020 májusában közölt tanulmány. A kelet-európai álhíroldalak fenntartására több üzleti modell is létezik, nyilatkozta a Független Újságírásért Központnak a tanulmányt készítő kutatóközpont igazgatója, Marius Dragomir. A hirdetések jelentik a bevétel fő forrását, de számítanak az olvasói adományok, adózási könnyítések, megpályázható állami alapok, vagy árueladásból származó bevételek. „Az egyetlen ember működtette, kis honlapok profitábilis üzletek, mert nincsenek nagy költségeik, ezért jelentős lehet a profit”, állítja Dragomir.

Az internet szerepe az álhírek terjesztésében és finanszírozásában

Az online hirdetések piacát a közösségi hálók, mint a Facebook, Instangram, Twitter és a keresőmotorok uralják, mint amilyen a Google. Éppen ezért kulcsszerepet játszanak úgy az álhírek terjesztésében, mint a finanszírozásában.

Ezeket a platformokat úgy építik fel, hogy a virális tartalomnak még nagyobb láthatóságot biztosítsanak. Az esetek többségben a hamis információkkal és a valóság bizarr értelmezéseivel teletömött, gyenge tartalom úgy fut szét ezeken a hálózatokon, mint a tűz, mert az emberek akkor is izgalmasnak találják, ha nem hiszik el teljesen. Amikor bíráljuk, akkor is megosztjuk a cikket vagy a rámutató linket.

[wp_ad_camp_1]

Minél többször osztják meg az olvasók, annál jobban népszerűsítik maguk a közösségi hálók is az alapján az egyszerű logika alapján, hogy ha az emberek érdekesnek találnak egy cikket, akkor valószínűleg a barátaik számára is az lesz. A közösségi hálók arra ösztönöznek, hogy minél több online tartalommal lépjünk interakcióba minél gyakrabban, mert annál többször tudják megjeleníteni az adott cikkhez kapcsolt reklámot. Minél többször tekintenek meg egy reklámot vagy kattintanak rá, annál többet jövedelmez a felületnek, ahol megjelenik.

Azaz minél „virálisabb” a tartalom, annál profitábilisabb. A reklámokat legtöbbször a közösségi platformok helyezik el az adott honlapon, és hozzájuk folyik be a hirdetési pénz, amelynek csak egy részét utalják tovább a cikk szerzőjének, kiadójának.

A Recorder megmutatta, hogyan közvetít a Google a hirdető cégek és az álhíroldalak között úgy, hogy a kattintások az utóbbiaknak pár száz vagy akár több tízezer eurót hozzanak. Olyan országban, mint Románia, ahol a minimálbér nem éri a havi 300 eurót, akár száz euró is jól jön. De a száz eurót sem könnyű megkeresni: ahhoz legalább százezer ember kell, hogy bekattintson egy cikkre. Azaz az online kiadványok üzleti modellje a tömegfogyasztásra épül.

A hazai álhíroldalak hasonlóan működnek, mint a világ más részein

„Közös tendencia Kelet-Európában és a világ többi részén, hogy ezeket az oldalakat hálózatba szervezve egyetlen ember vagy cég működteti, így nagyobb közönséghez jutnak el; vagy hogy egy mainstream kiadvány nevéhez nagyon hasonló címen futnak, hogy félrevezessék az olvasókat, vagy magukhoz tereljék a nagy kiadványok olvasóit. Ha a Google visszafogja ezeknek az oldalaknak a hozzáférését a hirdetési pénzekhez, akkor a Facebookot használják horgonyoldalként.

Vannak azonban nagy különbségek is. Indiában vagy Brazíliában az üzenetküldő alkalmazásokon terjednek leghatékonyabban az álhírek. A WhatsAppon a legnehezebb, ha nem egyesen lehetetlen visszakövetni, ki hozta létre és kezdte terjeszteni az ilyen jellegű tartalmat. Délkelet-Ázsiában az álhíroldalak elképesztő mennyisége és különböző helyen történt bejegyzése teszi őket követhetetlenné”, nyilatkozta Marius Dragomir.

[wp_ad_camp_2]

Ahogy a Facebook, úgy a Google is tesz erőfeszítést az álhírek terjedésének ellenőrzésére. A Facebook például az Egészségügyi Világszervezet tájékoztató oldalát népszerűsíti a világjárvány alatt, és elkezdte megjelölni a potenciálisan hamis tartalmakat azzal, hogy alternatív forrásokat kínál az adott hírre.

A Google tudatosító kampányt indított arról, hogy a felhasználók milyen higiéniai eljárásokkal védhetik meg magukat a vírustól. A „jó” tartalmak népszerűsítése ellensúlyozhatja az álhírek hatását, de a hamis tartalmak virális terjedésének problémájára jelen pillanatban sincs megoldás.

Hogy könnyebben összeálljon a nagy kép

TÁMOGASS

álhírálhíroldalakfake newsfélretájékoztatáskoronavírus-járványmédiaprofitsajtó
Szóljon hozzá!
Részletes keresés

  • Kulcsszó

  • Rovatok

  • Dátum

  • Szerző

  • Címkék

Közösségi média

Envelope Facebook-f Instagram Twitter Tumblr Youtube

Legnézettebb

Kimentenék a jó keresztény Pál Dénest, de csak mélyebbre süllyed

Beizzított hazugságok: így veri át a Philip Morris a dohányzókat, a honatyákat és az orvosokat

Kiállunk az Átlátszó mellett, és elítéljük az újságírók elleni uszítást

Miért írunk a magyarországi támogatásokról? Válaszféle Huth Gergelynek

Tovább rohasztják a műemlék szállodát, a polgármester hol cinkos, hol panaszos

Egyházi birtokra pályázik és papokat tart félelemben Udvarhely leggazdagabb vállalkozója

Legfontosabb

Bicikliutak Romániában: a látványtervek szépek, az ígéretek nagyok, a valóság szomorú

A népszámlálás addig jó, míg nem nézünk a számok mögé. Jóvanazúgyis?

Miért írunk a magyarországi támogatásokról? Válaszféle Huth Gergelynek

Tovább rohasztják a műemlék szállodát, a polgármester hol cinkos, hol panaszos

Ide fordulj, ha elfajul egy családi veszekedés

Kimentenék a jó keresztény Pál Dénest, de csak mélyebbre süllyed

TÁMOGASD AZ ÁTLÁTSZÓ ERDÉLYT!
  • Impresszum
  • Impakt
  • Rólunk
  • Így dolgozunk
  • Adatkezelési tájékoztató
  • Facebook
  • Instagram
  • Mail
  • Twitter
  • YouTube
CC BY-NC-SA 4.0 | Vizualitas Studio | Bee Task Force
No Result
View All Result
  • Rólunk
  • Témáink
    • Magyarországi támogatások – NERdély
      • Befektetések
    • Közlemények
    • Napi politika
      • RMDSZ
    • Vélemény
    • Média
    • Bűnvádi eljárások
    • Önkormányzatok
    • Diszkrimináció
  • Van infód?
Támogass
  • ro RO
  • hu HU
  • en EN
A weboldal sütiket (cookie-kat) használ, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújtsa. Elfogadom Részletes információ
Privacy & Cookies Policy

Privacy Overview

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may affect your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT