Orbán Viktor távoltartotta magát az SZNT aláírásgyűjtésétől a nemzeti régiókért, és a Fidesz arcai is csak az utolsó száz méteren szálltak be a kampányba.
Minden jel arra mutat, hogy további fél év áll majd rendelkezésére a Székely Nemzeti Tanácsnak összegyűjteni a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírásokat.
Az Európai Bizottság ugyanis csütörtökön 6 hónappal meghosszabbította a határidőt – igaz, ezt a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell még hagynia.
Azért volt szükséges a hosszabbítás, mert május 7-ére ugyan összejött az 1 millió aláírás, azonban a másik feltételnek – hogy a kezdeményezést legkevesebb hét uniós tagállam polgárai írják alá az illető ország számára megállapított arányban – nem sikerült megfelelni.
Ezzel a fél éves haladékkal azonban jó az esélye annak, hogy a polgári kezdeményezés sikeres lesz, és így az Európai Bizottság köteles lesz foglalkozni a kezdeményezésben kértekkel:
„Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól.”
Hosszú út az uniós szintű törvényig
Egy sikeres európai polgári kezdeményezés csak az első lépés abba az irányba, hogy uniós szintű törvény szülessen.
A kezdeményezés a Bizottsághoz kerül, és amennyiben a Bizottság jogszabály-javaslatot tesz, azt Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament is tárgyalja. Ha elfogadják, akkor születhet uniós szinten törvény.
Az eddigi sikeres európai polgári kezdeményezések többségét azonban jogalkotási javaslat nélkül zárta le a Bizottság.
Aláírásgyűjtés közel nulla költségvetésből
Nem volt egyszerű idáig eljutni: a tavaly májusban elkezdett kampány döcögősen indult, az aláírások csak rendkívül lassan gyűltek.
A kezdeményező Székely Nemzeti Tanács egyik nagy problémája a pénzhiány: ugyan a szervezet működését évi 20 millió forinttal (57 ezer euró) támogatja a magyar kormány a Bethlen Gábor Alapon keresztül, erre az aláírásgyűjtésre nem kapott plusz forrást.
Ez azért különös, mert a nemrég lezárult másik európai polgári kezdeményezés, a Minority SafePack-kampány számára milliárd forintos nagyságrendű költségvetést biztosított a magyar kormány.
Az SZNT-elnök nem firtatja, miért nem kaptak támogatást
„Működési költségünkből vontuk el a kampányhoz szükséges pénzt” – erősítette meg az Átlátszó Erdélynek Izsák Balázs, hogy nagyon kis költségvetésből dolgoznak. Az SZNT-elnök szerint már a tavalyi év végén anyagi problémái lettek a szervezetnek, eladósodtak, szerződéseket nem tudnak fizetni.
Kérdésünkre Izsák nem akart spekulációkba bocsátkozni, hogy miért nem kaptak támogatást a magyar kormány részéről. „Nem tartanám helyénvalónak, ha én elmarasztaló hangot ütnék meg” – mondta Izsák, és emlékeztetett, hogy nagyon sokat segítettek a magyar kormány szakértői a tervezet megfogalmazásában, valamint az Európai Unió Bíróságánál kezdeményezett perben.
[wp_ad_camp_1]
Semjén komolytalan kezdeményezésnek tartotta
A kezdeményezés mellett nagyon sok magyarországi közéleti személyiség és akár ellenzéki politikus is kampányolt, a magyar kormány hozzáállása azonban ellentmondásos. Számos magas rangú kormánytag aláírta a kezdeményezést, és a magyarországi kormányközeli média utolsó száz méteren teljes gőzzel beleállt a kampányba. Úgy tudjuk, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy MÁÉRT-on komolytalannak nevezte az aláírásgyűjtést.
Ennél is sokatmondóbb, hogy nem tudunk arról, hogy Orbán Viktor aláírta volna. A szimbolikus gesztuson túl az ő aláírása azért is fontos, mert a miniszterelnök számottevő külföldi követőtáborral rendelkezik, így nagyban hozzá tudna járulni a kampány sikeréhez külföldön.
„Hálásak vagyunk mindenkinek, aki a kezdeményezés mellé állt. De soha, senkinek nem fogunk szemrehányást tenni, ha nem írja alá”
– mondta diplomatikusan Izsák Balázs, amikor rákérdeztünk: mi lehet az oka a miniszterelnök döntésének.
A kampányban fordulópontot jelentett, amikor 2020 elején egy magyarországi filmes szakember, Pesty László kampányfőnökként bekapcsolódott. Sokak szerint az ő munkájának köszönhető, hogy végül meglett az egymillió aláírás. Alább a vele készült interjúnk:
Óriási hajrával végül meglett az egymillió aláírás. A nemrég lezárult SafePack-kampányban felmerült, hogy ezeket az aláírásokat ellenőrizni kell, mert egy bizonyos hányaduk hibás. Hogyan tervezitek ezeket kiszűrni?
Pesty László: Vannak benne duplikátumok, de ez mind a papír alapú gyűjtéskor játszik, az online-nál ez sokkal kevésbé szempont. Emiatt is helyeztük a hangsúlyt az online-ra, mert ott ha azt mondod, hogy van 1 millió 8 ezer 500 online aláírás, amennyi jelen esetben van, akkor az annyi. Van 250 ezer papír alapú is, de annak a nagyon nagy százalékáról is kiderülhet, hogy rossz.
Ezt hogyan lehet szűrni? Van valamilyen rendszer erre?
Amikor leülnek az emberek és összesítik, ki fogják szűrni, mennyi volt belőle a rontott, mennyi volt belőle a duplikátum. A szám nagyon nagy százalékban csökkenhet.
Európában vannak olyan kisebbségek, amelyek érdekeltek lehetnek egy ilyen kezdeményezésben. Az aláírások ennek ellenére magyarlakta területekről gyűltek össze, így nem teljesült az európai szórás feltétele, azaz hogy az aláírások száma legalább hét uniós tagországban át kell hogy lépjen egy bizonyos küszöböt. Minek tulajdonítható ez?
Annak, hogy ha nem tudsz valamiről, egy kezdeményezésről, azt alá sem tudod írni. El szeretnék oszlatni egy tévhitet, hogy akár Székelyföldön, akár Baszkföldön, akár az okcitánoknál, bárhol azért alacsony az aláírások száma, mert nincsen kedvük aláírni, vagy nem értenek egyet vele. Nem tudtak róla, nem jutott el hozzájuk, ez a lényeg.
Ez egy online marketing feladat, itt pedig a költségvetés a kulcs.
Igen. Nekem sem megbízatásom, sem keretem, sem emberem nem volt arra, hogy május 7-ig az európai térben kampányt folytassak. Örültem, mint majom a farkának, hogy a Kárpát-medencében generálni tudtam ezt az egymilliót.
Mekkora költségvetésből dolgoztatok eddig?
Ne haragudj, ezt nem mondhatom meg.
A szavaidból az derül ki, hogy kevésből.
Tudod, mit mondok? Ha érdekli az olvasókat, fel tudok mutatni számos, európai térben végzett tanulmányt, mely azt állítja, hogy az ilyen és ehhez hasonló polgári kezdeményezéseknél egy euróba kerül egy aláírás. Lehet kampányköltségvetést csinálni.
[wp_ad_camp_2]
Nemrég járt le a Minority SafePack aláírásgyűjtése. Arról tudjuk, hogy milliárd forintos nagyságrendű költségvetéssel dolgoztak, amit a magyar kormány állt.
Igen.
Mi az oka annak, hogy ugyan hasonló kezdeményezésekről van szó, a költségvetés mégis látványosan különbözik?
Erre azt tudom neked mondani, hogy én kampányfőnök vagyok, a finanszírozás megoldása nem a kampányfőnök hatáskörébe tartozik. Az a politikai aktoroknak a feladata, hogy egy kampányhoz a pénzt előteremtsék. Én hozott anyagból dolgozom.
Kampányfőnökként nagyon megkönnyítené a dolgod, ha mondjuk Orbán Viktor aláírná ezt a kezdeményezést. Tudomásom szerint ez eddig még nem történt meg. Vagy tévedek?
Ezen nem gondolkoztam még, hogy ha aláírná, akkor ez megkönnyítené-e. De beszéljünk múlt időben: bár nem írta alá, de megcsináltuk nélküle is. Nem?
Persze, de sokat lendített volna az ügyön. Arról nem is beszélve, hogy a miniszterelnöknek van egy elég komoly nemzetközi követőtábora, ami más tagországokban is meg tudja könnyíteni az aláírásgyűjtést.
Én meg azt gondolom, hogy ez nélküle is fog menni.
Tanácsért nem kell messzire menni: a Safepack-csapatnak megvan a tudása és kapcsolatrendszere ahhoz, hogyan kell EU-szinten egy ilyen kampányt lebonyolítani. Velük konzultáltok?
Lassan most már nekünk is megvan. Az elmúlt hetekben megnyitottunk két olyan e-mail címet – irdalaeuropa@gmail.com és signiteurope@gmail.com –, amelyet kilöktünk az európai térbe és a Kárpát-medencébe, és amelyen tömegesen gyűlnek az információk, amelyek elősegítik a kampányt, és segítenek eldönteni, melyik négy országot válasszuk ki.
Politikai szakértők, politológusok, médiások és még sok mindenki szóljon hozzá, de szóljon hozzá az egyszerű ember is, akinek az unokaöccse Írországban mosogat, hogy szerinte miért kéne pont ott nyomuljunk.
Az eddigi kampány Székelyföld autonómiájáról szólt, noha magában a kezdeményezésben nincsen szó autonómiáról.
Amikor kampányfőnökként meghatároztam azt a két-három kampányüzenetet, amit kommunikálni szeretnénk, akkor azokban nem volt szó autonómiáról. De a a széles tömegek nem nagyon vettek tudomást ezekről a kampányüzenetekről, hanem ekezdtek spontán beszélni az autonómiáról, és úgy terjedt el ez a dolog, hogy az autonómiáról szól.
Hát nem arról szól. Ez a pénzről szól, hogy a brüsszeli kohéziós pénzekből részesülhessenek a székelyek, hogy Bukarest ne tudja szívatni a székelyt, hogy Madrid ne tudja szívatni a katalánt, hogy Koppenhága ne tudja szívatni a dániai németet.
Milyen üzenettel tervezitek megcélozni a többi EU-tagországban élő kisebbségeket, katalánokat vagy akár a szlovéniai magyarokat?
Eddig viszonylag könnyű volt a helyzet, egy üzenettel vagy egy üzenetcsomaggal lehetett kampányolni a Kárpát-medencei magyarság körében. Mostantól nem ez a helyzet. Ha kiderül, hogy melyik lesz az a négy nemzeti régió, amelyet célba veszünk, arra négy különböző üzenetcsomagot kell küldjünk. Ez annyit jelent, hogy négy kampányt kell csinálnunk, nem egyet: teljesen más érdekli a litvániai lengyelt, mint a baszkot, nincs közös pont.
[wp_ad_camp_3]
Ha a magyarországi kormánypárt hozzáállása felemás is, a kormányközeli média gőzerővel beállt a kezdeményezés mögé.
A Fidesz támogat minket. Mondjam Varga Judit igazságügy-minisztert? Novák Katalin államtitkárt? A kancellária-miniszter Gulyás Gergelyt? Kocsis Máté frakcióvezetőt a 133 frakciótaggal?
Orbán Viktor miniszterelnök miért nem írta alá?
Nem tudom.
Én úgy tudom, hogy egy MÁÉRT-on Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes komolytalan kezdeményezésnek nevezte ezt az aláírásgyűjtést.
Ha Semjén ránézett a digitális számlálóra, látta, hogy tíz hónap alatt, tavaly május 7-től 2020. január közepéig 50 ezer aláírást sikerült nagy kínnal összeszedni, ami egy 5 százalékos eredmény. Semjén nem hülye ember, azt mondta, gyerekek, 10 hónap alatt 50 ezer? Komolytalanok vagytok. Én megértem Semjén Zsoltot, hogy ezt mondta.
Mi az oka annak, hogy kezdetben ennyire döcögősen haladt a gyűjtés?
Én nagyon örülnék, ha erről megkérdeznéd a Székely Nemzeti Tanács vezetőit. Hogy tudtatok tíz hónap alatt 50 ezer aláírást gyűjteni, amikor hozzáértéssel öt nap alatt 500 ezret is lehet? Mi január legvégén kerültünk ebbe a kérdésbe, k..a sokat dolgoztunk.
Ki ez a mi?
Ez a Pesty Laci és a köre. Azok a szakemberek, akiket bevontam, akiknek azt mondtam, hogy belefekszünk, elkezdünk dolgozni mint állat, online csináljuk meg, amit meg lehet csinálni. Úgy gyűlt össze az egymillió aláírás, hogy az utolsó öt napon jött össze 500 ezer, utolsó nap 190 ezer.
Ezek olyan emberek, akik tudják, mitől működik az online tér, csupa olyan ember, aki már macskakaját is adott el interneten. Dolgozni kell, napi 18 órát, és akkor meglesz. Ha gyufát nem teszünk keresztbe tíz hónapig, akkor nem lesz meg.
Nyitókép: Óriási székely zászló a marosvásárhelyi autonómiatüntetésen 2014-ben. Fotó: Erdély László/Főtér.ro
