Szinte nincs olyan év Erdélyben, hogy valamilyen formában ne kerülnénk közel etnikai színezetű konfliktushoz a romák és a magyarok között. Mindeközben az erdélyi magyarul beszélő állampolgárok jelentős hányada, egyes mérések szerint akár tíz százaléka is roma lehet. Több térségben a kisebbségi magyar nyelvű oktatás veszélybe kerülne a roma diákok nélkül.
Ennek ellenére a roma közösségek integrációja nagyon nehézkesen halad. Erdély még mindig tele van gettókkal, ahol polgártársaink a legelemibb szolgáltatások nélkül kénytelenek élni. Miközben az RMDSZ tavalyi kongresszusán elkötelezte magát a romák társadalmi integrációja mellett, számos településen az RMDSZ-es politikusok is hozzájárulnak a rendszerszintű rasszizmus fenntartásához, vagy egyenesen hergelnek a cigány közösség ellen.
De mire lenne szükségük a romáknak? És mire számíthatnak az RMDSZ-től a választási szuperévben? Hogyan viszonyulnak romániai magyarok a romákhoz? Ezekre és hasonló kérdésekre keressük a választ Kiss Tamás szociológussal, a Nemzeti Kisebbségkutató munkatársával, és Makkai Péter református lelkésszel, az Erdélyi Református Egyházkerület cigánymissziójának vezetőjével. Makkai Péter az RMDSZ szociális ügyekért felelős államtitkára volt, amíg az RMDSZ ebben a ciklusban tagja volt a kormánykoalíciónak.
Iratkozzatok fel a YouTube-csatornánkra!
A podcast tartalmából:
2:41 Testvériség és pogromok Székelyföldön: romák az erdélyi magyar intézményekben és emlékezetpolitikában
10:00 A magyar közösség magára hagyta a magyarajkú cigányságot, amely most kitörési pályára állt. Partnernek tekintjük-e?
16:15 Kettős beszéd az RMDSZ-ben: belátja, hogy érdeke a partnerség, csak romákkal lehet működtetni egyes erdélyi magyar intézményeket, az oktatásunk viszont továbbra is szegregál, egyes önkormányzatok kéjelegve vágják le a támogatásokat.
23:55 Nemzetiségi vagy vidékfejlesztési kérdés-e a szegregáció az oktatásban?
25:40 Jó gyakorlat: a helyiek tartják el a délutáni oktatást Háromszéken. Rossz gyakorlat: elsősorban a roma gyerekek hullanak ki az erdélyi magyar oktatásból.
35:00 Szülői gondoskodás + intézményi döntések = „természetes” szegregáció <–> peremre szorult iskolák megerősítése
44:50 A megyei vezetőktől függ, hogyan alkalmazzák helyben az országos felzárkóztató stratégiát. De a prefektúrákhoz helyezett irányítás üres: se erőforrásuk, se beágyazottságuk nincs a felzárkóztatáshoz.
52:15 Az iskolai mediátorok feladata, hogy elvigyék a hátrányos helyzetű gyereket iskolába, ha a család ezt nem oldja meg. Van pénz a mediátorok munkájára, csak kérni kell, és dolgoztatni a mediátorokat.
1:01:15 Szolidaritás és hergelés együttélése Csíkszeredában – a megbékélés történelmi esélye gennyes sebbé vált a közösségben, miközben az erők szétforgácsolódtak. A sepsiszentgyörgyi polgármesternek más típusú hatalma van, mint a csíkszeredainak.
1:09:50 Párt- és nemzetpolitikai érdek a romák benntartása (legalább a statisztikákban) VS kirekesztő üzenetek dominálják a helyi politikai mobilizációt
1:16:30 Nem kötelező romakvóta az RMDSZ-ben: meg tudja mutatni magát a roma közösség a választási szuperévben?
1:21:30 Ördögi kör a magyarajkú romák képviseletében: a cselekvőképesség intézményeket igényel, de az erdélyi magyar intézményekbe egyelőre nem engedjük be őket, csak a szavazófülkékbe. Kisebbségi stratégiai dilemmák itt is, ott is.
1:32:00 Provokálhatjuk-e közösségi áldozatvállalásra a tehetős romákat? Öntözni az önszerveződés csíráit.
1:37:15 A romák ki akarnak törni a mélyszegénységből, csak az elitjük nem tudja eldönteni, hogyan: asszimilálódva a helyi magyar többségbe, vagy erős roma identitással? Testvérek vagyunk az Úrban, vagy a vajdák állítsák elő a rendőrségnek az elkövetőket? Melyek a roma stratégiák?
1:43:00 Akkor tudjuk meg, hogy a romák többsége a mi intézményeinket választaná, ha ezeket megnyitjuk előttük: ha gyomorgörcs nélkül veszik fel a székelyruhát, ha bátran beülnek mellénk a templomok padjaiba.
Az Átlátszó Airday több podcastcsatornán is hallgatható. Hallgassátok, és iratkozzatok fel a csatornáinkra, hogy ne maradjatok le egyetlen adásról sem.
