Feszítővassal estek neki műemléképületeknek Kolozsváron

Szakemberek sehol

A tegnapi nap során a sajtó és a közösségi oldalak egyaránt tele voltak olyan fényképekkel, videókkal, amelyeken a városvezetés által kiküldött tűzoltók, műemlékvédelmi szakemberek jelenléte nélkül leverik azokat az elemeket, melyek szerintük veszélyesek a járókelőkre.

A beavatkozások egy olyan, 150 épületet tartalmazó lista alapján zajlanak, amelyen értékes, A-kategóriás műemlékek is szerepelnek. Azonban Andrei Biriș, a Sürgősségi Helyzetek Felügyelőségének szóvivője a Transindexnek azt nyilatkozta, hogy hozzájuk nem érkezett lista, a polgármesteri hivatal felkérésére mennek ki a helyszínre a tűzoltók.

Biriș elismerte, hogy a csapatban nem dolgoznak szakemberekkel. Hozzátette, hogy nem avatkoznak be, ha azt a tulajdonosok ellenzik, azonban ilyen esetben őket terheli a felelősség, ha valaki megsérül.

Vannak egyszerű és szakszerű megoldások

A közvélemény felhördülését követően több műemlékes szakember is nyilatkozott az ügyben, többségükben elfogadhatatlannak, meggondolatlannak és szakszerűtlennek tartják az eljárást.

Ami a lehetséges alternatív megoldásokat illeti, a legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb, úgynevezett tüneti kezelés az, amire több más külföldi nagyvárosban is van példa, és amit Nagyváradon is alkalmaznak: az omladozó épületrészeket hálóval burkolják be, a járókelők biztonságát pedig járda fölé emelt galériák építésével oldják meg, amíg a tatarozásra sor kerül.

Az eltávolított elemeket meg kell őrizni

Ha a városvezetés úgy dönt, hogy mindenképpen el kell távolítani az adott épületrészeket, akkor azt hozzáértő szakemberek jelenlétében, megfelelő gondossággal kellene végrehajtani. Az eltávolított elemeket meg kell őrizni, hogy a későbbi felújítás alkalmával vissza lehessen azokat illeszteni.

A legfontosabb az ingatlanok tulajdonosait felvilágosítani és támogatni abban, hogy elő tudják teremteni az épületek felújítási, majd karbantartási költségeit. A szakemberek példaként hozták fel Nagyszebent, ahol közpénzből fedezték a szükséges restaurálási költségeket.

Ne maradj le semmiről: iratkozz fel az Átlátszó Erdély hírlevelére!

Bár a műemléképületek karbantartása a tulajonosok feladata és kötelessége, a Kulturális Minisztérium által nyilvántartásba vett műemlékek állapotának megóvása közérdek – nyilatkozta Şerban Ţigănaş építész, a Romániai Építészkamara elnöke.

Közpénzből kell áldozni erre a célra

Ez azt jelenti, hogy bár magántulajdonokról van szó, igenis fontos a közpénzből áldozni erre a célra. Ehhez viszont hiányzik a megfelelő jogi háttér. A megoldás az lenne, ha a közpénzből újítanák fel ezeket a jelentőséggel bíró épületeket, majd idővel, valamilyen módon, behajtanák a tulajdonosoktól a munkálatok költségeit.

Ţigănaş a jelenlegi beavatkozást – több más műemlékes szakemberhez hasonlóan – teljesen haszontalannak tartja. Azzal, hogy a most tarthatatlan állapotban levő épületek egy részét úgymond lerombolják, nem kezelik magát a problémát. Ha nem találnak érdemleges megoldást az épületek helyreállítására, azok csak tovább romlanak, mígnem le kell majd őket bontani.

Guttmann Szabolcs építész, a Területi Műemlékvédelmi Bizottság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy ha ez így folytatódik, pár éven belül Kolozsvár épületeinek minden faldísze odalesz, és ezzel az eljárással a műemlékek értékvesztését idézik elő.

Engedély nélkül kezdtek dolgozni

Guttmann abban reménykedik, hogy a sajtónak és a közvéleménynek sikerül majd nyomást gyakorolnia a hatóságokra, hogy hozzáértő szakemberek közreműködésével avatkozhassanak be a szóban forgó műemlékeken.

Állítása szerint a Polgármesteri Hivatal kikérte a Területi Műemlékvédelmi Bizottság véleményét ez ügyben, ő azonban a bizottság elnökeként nem értett egyet a javaslattal. Az ISU mégis elkezdte a munkálatokat a bizottság engedélye nélkül.

Hasonló véleménnyel van a műemlékrombolást illetően Eugen Pănescu urbanista, Hegedűs Csilla volt kulturális miniszter, Makay Dorottya műemlékvédelmi szakmérnök és több művészettörténész, építész és műemlékes szakember is.

Fancsali Ernő, az Erdély Magyar Néppárt kolozsvári szervezetének elnöke kétnyelvű aláírásgyűjtést kezdeményezett – a cikk publikálásakor több, mint 2300-an írták alá az online petíciót.

A miniszter leállíttatta a munkálatokat

Végül aztán Vlad Alexandrescu kulturális miniszter azt kérte, állítsák le a munkálatokat. Facebook-oldalán azt írta, a Kolozs Megyei Művelődési Igazgatóság engedélyezte a beavatkozásokat azzal a feltétellel, hogy az eltávolított elemeket megőrzik a későbbi helyreállítás végett, azonban a jelen pillanatig egyetlen homlokzatelemet sem őriztek meg.

Mivel sürgősségi beavatkozásról van szó, a javaslatot nem engedélyeztették a Területi Műemlékvédelmi Bizottsággal. Kiemeli, hogy a listán A kategóriás műemlékek is szerepelnek, amelyekhez viszont már az Országos Műemlékvédelmi Bizottság engedélye is szükséges.

Mivel hozzájuk nem érkezett semmilyen igénylés, leállíttatta a munkálatokat, és elmarasztaló bejegyzésében felhívja a figyelmet arra, hogy a veszélyes állapotban levő műemlékek felújításának problémájára a minisztérium jelenleg is keresi a megoldást.

Felsorolja azokat az A kategoriás műemlékeket, amelyek a Polgármesteri Hivatal listáján szerepelnek, és felkér minden kolozsvári polgárt, hogy értesítse őt a beavatkozásokról, és amennyiben rendelkezik fényképpel, juttassa el hozzá.

A nyilatkozatból nem derül ki egyértelműen, hogy az összes beavatkozást vagy csak az A kategóriás műemlékeken tervezett munkálatokat állíttatja le.

Marczika-Gyöngyösi Edith