A 2016-ban 60 milliárd forintot szétosztó Bethlen Gábor Alap a határon túli szervezetek legfontosabb támogatási forrása. Erdélyi szervezetek közül a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Refomátus Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek, de milliárdos nagyságrendű összegek mennek a csíkszeredai fociklubra, és a székelyföldi hokiakadémiára is.
Mennyit költött a magyar kormány nemzetpolitikára 2010 és 2016 között? Hogyan néz ki ma a határon túli támogatási rendszer? Milyen projektekre pontosan mennyi támogatást kapnak a határon túli magyar szervezetek?
Ezeknek a kérdéseknek próbálunk utánajárni sorozatunkban, melynek első részében a költségvetési zárszámadások alapján összegyűjtöttük, hogy a magyar államháztartás mely alrendszereiből nagyjából mennyi pénzt folyósítanak nemzetpolitikai célra.
Határon túli támogatások 1.: a jobb kéz nem tudja, mit támogat a bal
Legfontosabb következtetésünk, hogy a támogatási rendszer annyira átláthatatlan, szétaprózott és ötletszerű, hogy – bár közpénzekről, tehát nyilvános adatokról van szó – közel lehetetlen az összes kifizetést nyomon követni.
A sorozat második részében a legfontosabb, határon túli magyarság számára támogatásokat nyújtó elkülönített állami pénzalap, a Bethlen Gábor Alap (BGA) döntéseit vesszük szemügyre a bgazrt.hu honlapra feltöltött határozatok, valamint féltucatnyi, a támogatási rendszert jól ismerő, névtelenséget kérő forrásunk segítségével. A BGA-tól nem kaptunk választ a kérdéseinkre.
Fő megállapításaink:
– a BGA által folyósított támogatások minden évben nőnek, 2016-ban a hatszorosára rúgtak a 2011-es szintnek;
– az évi 4,4 milliárdos oktatási-nevelési támogatás értelme megkérdőjelezhető;
– az „Egyéb támogatások” keret az évek során látványosan megnőtt, itt informálisan előre leegyeztetett összegekre pályáznak;
– minden ötletszerűen történik, nem létezik támogatási stratégia;
– a Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Református Egyházkerület a legnagyobb kedvezményezettek;
– 2016 decemberében két nap alatt 36.7 milliárd forintot osztottak ki, nagyrészt ingatlanberuházásokra.
Anyagunk legfontosabb része az a kereshető táblázat, melyet a BGA döntéseinek az alapján elkészítettünk – ezek a döntések, noha nyilvánosan elérhetőek a http://bgazrt.hu honlapon, eddig gyakorlatilag használhatatlanok voltak. A BGA-nál ugyanis az az eljárás, hogy a „landscape mode”-ban, tehát 90 fokkal elforgatva kinyomtatott, sokszor több száz tételt tartalmazó döntéseket szkennelve töltik fel, miáltal azokkal nem lehet semmilyen műveletet végezni.
A BGA akkor sem küldte el a megítélt támogatások listáját valamilyen táblázatkezelő programmal megnyitható formátumban, amikor ezt adatigényléssel kértük tőlük.
Az összesen 2350 soros táblázatunk (letölthető .ods formátumban itt) a BGA Bizottságának összes olyan, 2011-2016 közötti kifizetésről szóló határozatát tartalmazza, amit a http://bgazrt.hu honlapra feltöltöttek. Az eredeti döntések formátuma miatt egyáltalán nem tudtuk az eljárást automatizálni – igyekeztünk mindent legalább egyszer ellenőrizni, de nem tudjuk kizárni a hiba lehetőségét.
Öt év alatt hatszorosára nőttek a támogatások
A Bethlen Gábor Alapot 2011-ben hozták létre, feladata „a külhoni magyarság szülőföldjén történő egyéni és közösségi boldogulásának, anyagi, szellemi gyarapodásának elősegítése és kultúrájának megőrzése érdekében támogatások nyújtása” valamint „a támogatások igénybevétele és hatékony kihelyezése céljából átlátható pályázati rendszer működtetése”.
Létrehozása óta az alap évente növekvő összeget folyósít határon túli szervezeteknek: míg 2011-ben 11,5 milliárd forint (37 millió euró, az összegeket egységesen az 1 EUR = 309.602 HUF árfolyamon számoltuk, ezzel az eszközzel) kifizetése volt a költségvetési zárszámadás alapján, addig 2015-re ez az összeg 21,6 milliárdra (70 millió euró) nőtt. Bár a 2016-os költségvetési zárszámadás még nem elérhető, az biztos hogy tavaly ez az összeg látványosan megugrott, számításaink szerint körülbelül 60,1 milliárd forint (195 millió euró) lett kifizetve.
Értelmetlen az oktatási-nevelési támogatás?
A BGA egyik állandó kerete az oktatási-nevelési támogatás (Szülőföldön magyarul! Program), melynek lényege, hogy évente egy kisebb összeget folyósítanak azoknak a határon túli családoknak, akik gyermekeiket magyar nyelvű oktatási intézménybe járatják.
A státusztörvény részét képező programot még a 2002-ben indította az első Orbán-kormány, az a szocialista kormányok, majd a második és a harmadik Orbán-kormány alatt is lényegében változatlanul működött. A támogatás összege is változatlan – miután azt a 2013-2016-os időszakban átmenetileg 17 ezer 200 forintra csökkentették gyermekenként, 2017-től visszaáll az eredeti, 2002-es 22 ezer 400 forintos szintre.
Az éves szinten jelenleg mintegy 4,4 milliárdos (14 millió euró) támogatás értelmét úgy támogatáspolitikában jártas szakértők, mind erdélyi és magyarországi politikus forrásaink megkérdőjelezik – mi több, 2012-ben Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár is úgy nyilatkozott, gondolkoznak a rendszer átalakításán.
Nem tudunk arról, hogy készült-e hatástanulmánya a 14 éve futó programnak (a BGA ezirányú kérdésünkre nem válaszolt), azonban forrásaink egybehangzó véleménye szerint a program legnagyobb problémája, hogy nem világos, mennyiben ösztönzi a családokat arra, hogy gyermekeiket magyarul taníttassák.
„Szerzett jog, elvenni nem lehet”
Az erdélyi kedvezményezettek túlnyomó többsége magyar többségű közösségben él, ahol természetesnek számít az, hogy a gyermekek magyar óvodába, iskolába járnak. Ráadásul a 2000-es évek eleje óta – Kárpátalja és talán Vajdaság kivételével – a határon túli közösségekben az életszínvonal annyira megemelkedett, hogy az évi 22, 44- vagy akár a 3 gyermek után járó 66 ezer forint nem egy akkora tétel egy átlagos család költségvetésében, hogy az az óvoda- és iskolaválasztást befolyásolná.
Miközben kis összegekben évi 4,4 milliárdot fizetnek ki oktatási-nevelési támogatásként, úgy Erdélyben, mind más területeken számos oktatási intézmény súlyos anyagi nehézséggel küszködik. Ez az összeg ésszerűbben átcsoportosítva akár felszerelésre, akár pedagógusok bérének a kiegészítésére felhasználható lenne.
Azonban politikai szempontból annyi veszteséget hozna az oktatási-nevelési támogatás átalakítása, hogy nem várható, hogy hozzányúlnak. „Ez szerzett jog, amit elvenni nem lehet” – magyarázta egyik politikus forrásunk.
Meghívásos pályázatok összesen 80 intézménynek
Szintén állandó kerete a Bethlen Gábor Alapnak a „Nemzeti jelentőségű intézmények” – itt nagyságrendileg 4-8 milliárd forintot (12-25 millió eurót) osztanak ki évente meghívásos alapon azoknak a határon túli civil szervezeteknek, melyeket a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) tagszervezetei (vagyis a szlovákiai Híd-Most kivételével a magyar pártok) javasolnak, és amelyek ezt a munkájukkal kiérdemlik.
2016-ban összesen 80 határon túli program és intézmény van a nemzeti jelentőségű intézmények listáján – és bár ezek kiválasztására elvben létezik egy, a MÁÉRT tagszervezetekkel „egyeztetett minősítési rendszer” – forrásaink szerint nincsenek pontos kritériumok, ezek kiválasztása politikai szempontok szerint történik.
Egy magyarországi ellenzéki politikus hozzátette ugyanakkor, hogy míg a korábbi években erről a listáról sok fontos intézmény hiányzott, mára ez a nyolcvanas lista (letölthető itt) pártpolitikától függetlenül nagyjából tartalmazza a számottevő intézményeket és programokat.
„Egyéb támogatások”: itt vannak a barátok
A BGA másik állandó kerete az „Egyéb támogatások”, melynek már a neve is azt sugallja, hogy ide kerülnek azok a pályázatok, amelyek sehova máshová nem férnek be. Az évek folyamán ez a keret látványosan megnőtt: míg 2013-ban ennek a keretnek a terhére még csak 2,7 milliárd forintot (8,7 millió euró) fizetnek ki, addig 2015-re ez 10,4 milliárd (33,5 millió euró) a költségvetési zárszámadások szerint. Vagyis az összes kifizetések 48 százaléka.
Számításaink szerint a 2016-os, „Egyéb támogatások” keret terhére történő kifizetések 51 milliárd forintra (165 millió euró) rúgtak – ez a BGA 61 milliárd forintra rúgó támogatásainak 85 százaléka. „Itt vannak a barátok” – magyarázta egyik forrásunk, amikor rákérdeztünk, hogy miért növekszik évről évre az „Egyéb támogatások” keret. A Bethlen Gábor Alap nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy milyen kritériumok alapján döntenek az „Egyéb támogatások” keret terhére megítélt támogatásokról, és miért egyre nagyobb ez a keret.
Kívülálló számára az ennek a keretnek a terhére meghozott döntések a leginkább heterogének: civil szervezetektől egyházakon át magánszemélyekig terjed a kedvezményezettek köre, a világ számos országába irányulnak támogatások a néhány százezer forintos rendezvénytől a több milliárdos ingatlanberuházásig.
A kifizetésekről a Bethlen Gábor Alap Bizottsága dönt. Az alap honlapjára feltöltött döntéseket átnézve az is kiderül, hogy a bizottság a legritkább esetben ítél meg ennek a keretnek a terhére a kért összegnél kevesebbet, ahogy elutasított pályázatok is csak ritkán vannak ezek között.
Pályázat előtt egyeztetni kell
„A pályázat benyújtása előtt egy kérvényt kell írni valamelyik, a BGA-nál befolyásal rendelkező politikusnak, ennek alapján születik egy informális megállapodás a kérhető támogatásról. Ezután kell megírni a pályázatot, amit aztán megítélnek” – magyarázta a rendszer működését egy magyarországi ellenzéki politikus, aki szerint a nagy ritkán elutasított pályázatok azok, melyeket úgy adtak be, hogy előzetesen nem egyeztették le őket.
„Gyakran előfordul, hogy magyarországi politikusok meglátogatnak. Minden látogatásnál elérkezik az a pillanat, amikor leülünk, elbeszélgetünk, bemutatjuk a tevékenységünket – ezt egyesek érdeklődéssel követik, mások szemmel láthatóan végigunatkozzák. Ennek a végén jön el az a pillanat, amikor a politikus elmondja, támogat-e bennünket, illetve hogy hova, milyen összegű pályázatot nyújtsunk be” – mesélte egy, a támogatási rendszerre rálátással bíró civil szervezeti vezető.
A kisebb döntéseket is „nyomják felfele”
„Egyre kevesebb információval, egyre gyorsabban, egyre magasabb szinten születnek döntések” – jellemezte a helyzetet egy másik, a támogatási rendszert jól ismerő forrásunk, nem feltétlenül csak a Bethlen Gábor Alapra utalva. Szerinte a magyarországi államigazgatásban mára kevesen merik egy-egy döntésért vállalni a felelősséget, ezért a kisebb döntéseket is folyamatosan „nyomják felfele”.
Sok pályázat, projekt akad el az államapparátusban azért, mert egy hivatalnok nem akarja vállalni érte a felelősséget, vagy mert úgy érzi, az egész nemzetpolitika púp a hátán. Ezért a pályázók is egyre magasabb szinten kilincselnek. „Ami napi parancsként jön, azt az apparátus megcsinálja” – fogalmazott.
Bár Orbán Viktor számára a nemzetpolitika nem prioritás, a legnagyobb összegű pályázatokat továbbra is kézi vezérléssel, a miniszterelnök utasítására hagyják jóvá. „Orbánt ez különösebben nem érdekli. Néha közli, hogy erre vagy arra kell pénz, és akkor azt meg kell csinálni” – fogalmazott egy magyarországi politikus.
Nem hagyják a templomot
Nehéz átgondolt stratégiát felfedezni az erdélyi szervezeteknek juttatott támogatások mögött. A pénz nagy részét oktatásra, valamint egyházak számára ítélik meg. Az erdélyi egyházak közül az Erdélyi Református Egyházkerület emelkedik ki, oktatás terén pedig az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői által létrehozott, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet működtető Sapientia Alapítvány a legnagyobb tétel.
„A második, majd harmadik Fidesz-kormány nemzetpolitika szempontjából egyedüli fontos döntése a könnyített honosítás. Azóta a nemzetpolitika zárójelbe került” – magyarázta egy politikus forrásunk, aki maga sem lát kiforrott koncepciót a támogatási rendszer döntései mögött.
Stratégia helyett kis magyar világok fenntartása
Vannak jó ötletek, és ezek az ötletek most már néha összeérnek – fogalmazott egy másik forrásunk, aki viszont kiemelte, hogy semmilyen hatástanulmány nem készült a támogatások hatékonyságáról. Egy további szakértő szerint a „kis magyar világok”, működőképesnek látszó projektek fenntartásában látja a jelenlegi támogatási rendszer célját, szerinte ezen túlmutató stratégia nem létezik.
„Az nem nemzetpolitika, hogy kitömöm az egyházakat pénzzel” – így egy harmadik beszélgetőpartnerünk, aki szerint ugyanakkor nem véletlen, hogy a nagy összegű támogatásokat az egyházaknak folyósítják: Romániában legalábbis az ortodox egyház befolyása akkora, hogy a politikum sosem fog merni az egyházakkal ujjat húzni.
Kató Béla, a miniszterelnök erdélyi bizalmasa
A bőkezűen támogatott egyházak közül is magasan kiemelkedik az Erdélyi Református Egyházkerület: számításaink szerint 2010-2016 között ez az egyházkerület 15,4 milliárd forint (50 millió euró) támogatást kapott a BGA-tól.
Úgy tudjuk, ennek magyarázata elsősorban Kató Béla püspök és Orbán Viktor közötti személyes jó viszonyban keresendő. Azon túl, hogy a világnézetük sok tekintetben hasonló, Kató Béla üzleti életben is jártas, pragmatikus és jó csapattal rendelkező menedzser, így az utóbbi években a miniszterelnök első számú erdélyi bizalmasává lépett elő.
Ha a támogatások célját vizsgáljuk, akkor az utóbbi években az ingatlanberuházások kerültek előtérbe a különféle közösségi szolgáltatásokat nyújtó szervezetek működési támogatásaihoz képest. Ennek az egyik lehetséges oka, hogy – a szolgáltatásokkal ellentétben – az ingatlanberuházások kevés számlát generálnak, könnyen adminisztrálhatóak és ellenőrizhetőek. Az ingatlanokat a politikusok is jobban kedvelik: kézzelfoghatóak, azokat át lehet adni, fotózni.
A magyar kormány 2016 decemberi pénzszórásával – noha annak célja elvben a magyarországi gazdaság ösztönzése lett volna – a határon túli szervezetek is óriásit kaszáltak. Hogy az arányokat lássuk: míg a Bethlen Gábor Alap évente nagyjából 20-24 milliárd forint támogatást folyósít, addig december 21-én a BGA egyetlen döntéssel 9 milliárdot (29 millió euró) ítélt meg határon túli egyházak számára óvoda- és bölcsődefejlesztési programokra.
Másnap, december 22-én újabb, 27,7 milliárd forintot (89 millió euró) ítéltek meg nagyrészt határon túli egyházak ingatlanberuházásaira.
A Sapientia Alapítvány és az Erdélyi Református Egyházkerület mellett 1 milliárd forintot (3,2 millió euró) kapott egy Makovecz-stílusú, Temesváron épülő református központ, 500 milliót (1,6 millió euró) a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Alapítvány, 905 milliót a Székelyföldi Jégkorong-akadémiát működtető Mens Sana Alapítvány, 455 milliót a Székelyföldi Legendárium mögött álló Visus Kulturális Egyesület, 300 milliót az RMDSZ által alapított Iskola Alapítvány.
A cikk elkészítéséhez a Független Médiaközpont nyújtott támogatást “Az újságírás újraindítása – oknyomozó újságírás támogatása és inkubációs szolgáltatások a digitális médiában” című projekt keretében, amelyet a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány finanszíroz. A cikk tartalma a szerző kizárólagos felelőssége, az nem tükrözi a támogatók nézeteit.
