Az egyesület a portfólió reklámfelületeit egységesen, saját cégen keresztül tervezi értékesíteni, és ide más médiaorgánumok is becsatlakozhatnak.
Múlt héten, a tusványosi szabadegyetemen beszélt először terveiről az Erdélyi Médiatér Egyesület médiaportfóliójának szakmai vezetősége.
A Székelyhon csoport portfóliója átalakult és néhány melléklettel bővült, ebben megjelent néhány “társult” státuszban levő médiaorgánum is, mint például a Nőileg magazin, valamint a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap. A legfontosabb azonban, hogy be lett jegyezve egy cég, melynek egyik feladata lesz a portfólió reklámfelületeinek értékesítése.
A relatíve ismeretlen, Főtér.ro portált kiadó Erdélyi Médiatér Egyesület akkor robbant be a köztudatba, amikor 2017 december 27-én 1,45 milliárd forintot (kb. 4,5 millió EUR) támogatást ítélt meg számára a magyar kormány.
Sosem látott ennyi pénzt egy kupacban az erdélyi magyar média
1,45 milliárd forint az erdélyi magyar média viszonylatában elképesztően nagy összeg – talán még soha nem volt erdélyi médiavállalkozás bankszámláján egy összegben ennyi pénz. Hogy lássuk az arányokat: az Erdélyi Médiatér Egyesület kiadványa, a Főtér.ro eddig évente mintegy 40 millió forintból működött, és a többi „nagy” erdélyi magyar portál költségvetése is legfeljebb a duplája ennek az összegnek.
Mint később kiderült, a pénz egy része a legnagyobb erdélyi médiavállalat, a Székelyhon csoport „megmentésére” lett szánva, az újságokat kiadó Udvarhelyi Híradó Kft. politikailag és gazdaságilag bonyolult helyzetéről itt írtunk.
A csődeljárás alatt levő Udvarhelyi Híradó Kft. cég portfólióját, valamint alkalmazottait januártól a Prima Press Kft. vette át. A székelyudvarhelyi Prima Rádiót működtető kis cégben 2018 februárjában 100 százalékos tulajdonrészt vásárolt az Erdélyi Médiatér Egyesület, márciusban kinevezték a cég ügyvezetőjévé az Udvarhelyi Híradó Kft. korábbi ügyvezetőjét, Szőke Lászlót, májusban pedig alaptőkét is emeltek.
Azt már az év elején sejteni lehetett, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesületnek a Székelyhon csoport működtetésénél sokkal merészebb tervei vannak. Demeter Szilárd, az egyesület „nem hivatalos nagykövete” januárban így nyilatkozott az Átlátszó Erdélynek:
„Egy összetett koncepciót tettünk le az asztalra, amely egy integrált média felépítése mellett tartalmazza az erdélyi szcéna megteremtésének elemeit, valamint mindazon platformok koncepcióját, amelyek az ezen eszközökkel történő közösségépítést szolgálhatják. Hangsúlyosan online fejlesztéseket szeretnénk, mert errefelé megy a világ. Nem csupán platformokról gondolkodtunk, de a hatékony online tartalommenedzsmentre és egyebekre is van javaslatunk.”
Eddig ködben tapogatóztunk
Részletekről azonban hiába érdeklődtünk: kiderült, sem részletes költségterv, sem pedig szakmai program nem része annak a támogatói okiratnak, melyet az Erdélyi Médiatér Egyesület kötött meg az Emberi Erőforrások Minisztériumával 2017. december 29-én. Később aztán az EMMI elutasította erre vonatkozó adatigényünket, azzal az indoklással, hogy a szakmai program „döntés megalapozását szolgáló adat”.
A legnagyobb kérdés, hogy miképp válik majd fenntarthatóvá a médiavállalkozás? Az Udvarhelyi Híradó Kft. által kiadott lapcsoport folyamatosan veszteséget termelt, és magyarországi támogatások nélkül működni nem tudott. A képet árnyalja, hogy a cég menedzsmentje sokáig ésszerűtlenül költekezett, ugyanakkor a portfólió részét képezték sikeres, nullszaldó körül mozgó vagy akár nyereséges kiadványok is.
Úgy tűnik, az egyesület most a portfólióhoz tartozó médiaorgánumok reklámfelületeinek egységes értékesítésével próbálkozik, és ez lenne a 2018 májusában bejegyzett tanácsadócég, a Transversum Kft. egyik feladata.
A cég alapítói az Erdélyi Médiatér Egyesület, a Magyar Médiaszolgáltatást Támogató Központ Nonprofit Kft., melynek tulajdonosa Korda Éva Judit (a név ismerős: Korda volt korábban az Udvarhelyi Híradó Kft. tulajdonosának, a „Határok nélkül a magyar sajtóért” Alapítványnak a kuratóriumi elnöke) valamint Györfi Áron portfóliómenedzser.
Elérnék az erdélyi magyarság egynegyedét?
Az elgondolás, miszerint a viszonylag kis példányszámú/nézettségű helyi médiatermékek úgy válhatnak érdekessé az országos kampányokban gondolkozó nagyvállalatok vagy médiaügynökségek számára, hogy egységesen, „csomagban” kínálják reklámfelületeiket, nem új. Ez a konstrukció azért előnyös, mert amellett, hogy így nagy hirdetőket is be lehet vonzani, a reklámeladások hatékonyabbá válnak: elég arra gondolni, hogy nem kell minden szerkesztőség külön marketingest alkalmazzon.
Az idők során több ilyen kezdeményezésről tudunk, egy forrásunk szerint nemrég az RMDSZ holdudvarában levő médiaorgánumok vezetői is beszéltek erről. Eddig azonban mindegyik próbálkozás hamvába holt.
A Transversum Kft. nem csak a reklámfelületek értékesítését végzi majd. „A Transversum adja a szakértői hátteret. Pénzügy, kontrolling, HR, IT, marketing, értékesítés, üzemeltetés, elemzések, modellalkotás és pilot projektek ide csoportosulnak. A szakértői háttér azt is jelenti, hogy minden olyan támogató tevékenységet, amely nem termék- vagy helyspecifikus, ide szervezünk. A Transversumban médiatartalommal nem foglalkozunk.” – nyilatkozott az Átlátszó Erdélynek Györfi Áron portfóliómenedzser.
Az erdélyi magyarság egynegyedét elérik?
A kiadványban, melyet a Tusványoson osztogattak, azt állítják, hogy az Erdélyi Médiatér Egyesület portfóliója háromszázezres olvasótáborhoz jut el.
„Nem csak olvasó. Hallgató, néző, látogató is, azaz mindenki, akihez közvetlenül eljutunk, kapcsolatban vagyunk. Minden egyes kiadvány vagy «csatorna» megjelenési/ismétlési gyakorisága szerinti időközre vetítem a közönséget. A napilap esetében lapszámonként, az interneten elérhető felületeinken a napi egyedi látogatók számát jelenti, a rádió esetében szintén napi átlagos hallgatószám, a havilapnál, havi – azaz az adott lap eladott példányszámát tekintjük olvasói számának.
A nyomtatott lapok olvasótáboránál nem szorzunk semennyivel. A legjobb tudásunk szerint egyszer számolva és a számokat összeadva a mai napon épp 332 951 az érvényes szám, tartalomszolgáltatóként ekkora közönséghez jutottunk el. Ezért fogalmaztam úgy, hogy 300 ezer feletti a táborunk.” – így Györfi Áron.
A portfóliómenedzser állítását nem tudtuk nyilvános forrásból ellenőrizni. Ugyan a szekelyhon.ro az egyik legnézettebb portál az erdélyi magyar online piacon, napi 20-40 ezer látogatóval, de a Főtér.ro nézettsége például nem ismert. Információink szerint a portfólió részét képező nyomtatott napilapok legfeljebb pár ezres példányszámban kelnek el, a rádiók pedig szintén helyi frekvenciák. Esetükben független és nyilvános auditról nem tudunk.
A mézesmadzag is előkerült
Újdonság, hogy a portfólióban nem csak az Erdélyi Médiatér Egyesület/Prima Press Kft. által kiadott médiaorgánumok szerepelnek: létezik az ún. „társult” státusz is. Mit jelent ez?
Györfi szerint „azt, hogy megegyezés született abban, hogy valahány tevékenységünket összehangoljuk. Például azt is jelenthetné, hogy az irodalmi-kulturális mellékletet terjeszti a partnerünk saját kiadványa mellékleteként. Vagy azt, hogy például a helyi ügyfeleket leszámítva a Transversum értékesíti a hirdetési felületeit. Vagy azt, hogy a szerkesztőségi tartalomkezelő rendszerünk egy saját példányát használja amit mi üzemeltetünk.
Esetleg a portálmotort, amihez kínálunk dizájnt, fejlesztői kapacitást a megszemélyesítéshez, professzionális integrációt a nagy ökoszisztémákhoz, marketingtanácsadást kivitelezéssel, tartalomforgalmazási technikák elsajátítását és integrálását stb. Vagy tartalomcserét. Képletesen: kérjük egy kirándulás úti beszámolóját egy jó riportért cserébe. A tartalomcseréről viszont a főszerkesztők döntenek, kettőn áll a vásár. Mi ennek a lehetőségét és technikailag is egyszerű megvalósítását kínáljuk.”
Az egyesület döntése, hogy ki társulhat
Milyen követelményeknek kell megfeleljen az adott médiaorgánum ahhoz, hogy ebbe a társult státuszba kerüljön? „A magyar közösség érdekeit kell szolgálnia, az Egyesület céljait el kell fogadnia. Ezen túl van egy elég részletes kérdéssorom, ami leginkább egy due diligence álláspont kialakítását teszi lehetővé. Ezek az irányadó szempontok, a döntés minden esetben az Egyesületé.” – így a portfóliómenedzser.
„Tőlünk reklámfelületet vásárolnak majd, amit tovább értékesítenek, ahogy akarnak” – vázolta a Transversum Kft.-vel való együttműködésük lényegét Farczádi Botond, a Háromszék főszerkesztője, aki reménykedik abban, hogy így sikerül kitörni a megyei hirdetési piacról, mely lassan képtelen eltartani az újságot. Farczádi szerint az együttműködés később a Székelyhon mellékleteinek az átvételéről is szólhat majd.
A Háromszéken kívül társult státuszban együttműködik a Transversum Kft.-vel jelenleg a Nőileg magazin, a sepsiszentgyörgyi Friss FM, a gyergyói Mix FM és Fény TV valamint az újjáélesztett nethuszar.ro (utóbbi egyelőre Facebook-on publikál).
Mit hoz majd a társult státusz?
Nehéz megmondani, hogy egy ilyen együttműködés közép- és hosszú távon mit tartogat majd egy-egy szerkesztőség számára. Ideális esetben ez valóban kitörési lehetőség lehet az egyre csak szűkülő helyi hirdetési piacról. A növekvő bevételek megállíthatják a szerkesztőségek folyamatos hanyatlását, és akár fejlesztéseket is lehetővé tehetnek (ez a szót erdélyi magyar újságírók nem is hallották ki tudja, mióta).
Az borítékolható, hogy amennyiben a többi erdélyi médiaorgánum tulajdonosa azt látja, hogy a társult státusz méltányos és kiszámítható jövedelmet jelent cége számára, egymásnak adják majd a kilincset az Erdélyi Médiatér Egyesületnél.
Hogyan működne a hirdetési felületek bérbevétele? Létezne egy nyilvános képlet az ár kiszámítására, vagy mindez egyéni alku függvénye lenne? – kérdeztük Györfi Árontól, akinek a szűkszavú válasza így hangzott: „Ez egy szakma. A szakma szabályai szerint.”
Ezt a kérdést azért tartjuk fontosnak, mert fennáll annak a veszélye, hogy a hirdetési felületek átadása öncenzúrát vagy akár explicit tartalmi kontrollt jelent majd, amennyiben a Transversum Kft.-nek módjában áll eldönteni, hogy melyik médiaorgánumtól, mennyi hirdetési felületet vásárol meg, és milyen áron. Azt, hogy a szerkesztőségi tartalomkezelő rendszer átvétele és annak integrációja milyen lehetőségeket nyit meg a tartalmi kontrollra, most nem is részleteznénk.
Arról, hogy a magyarországi reklámpiacon hogyan használják az állami intézmények és cégek hirdetéseinek elosztását a lágy cenzúra eszközeként, itt lehet egy alapos cikket olvasni.
Címlapfotó: az Erdélyi Médiatér Egyesület bemutatkozója Tusványoson. Fotó: szekelyhon.ro
