A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal évek óta tetemes összegekből szórakoztatja az adófizetőket: csak tavaly 225 koncertre 4,1 millió lejt (840 ezer eurót) költött. A közpénzből szervezett ingyen bulik pénzügyi vonatkozásairól itt írtunk. A hivatal kérdésünkre azt válaszolta, hogy az összes koncertet a helyi tanács hagyta jóvá, és előre meghatározott összegekből szervezték meg.

Miközben ez egyáltalán nem így megy, nem a tanácsosok szavaznak arról, hogy a hivatal Andrát vagy Dancs Annamarit hívja fellépni, és arról sem döntenek, hogy mennyiért ‒ derül ki Tatár Lehellel folytatott beszélgetésünkből. A helyi Szabad Emberek Pártjának fiatal tanácsosa elmagyarázta, hogyan lehet átláthatatlanul zsonglőrködni egy város költségvetésének tételeivel.

Miről szavaznak a tanácsosok?

Láttam a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal koncertköltéseiről szóló cikkedben Cosmin Blaga szóvivő és a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal Társadalmi-kulturális, épített örökségi és kereskedelmi tevékenységek osztályának (DASCPC - Direcția de activități socio-culturale, patrimoniale și comerciale) válaszát. A költségvetés azért ennél komplexebb, ezért gondolom, hogy ferdítés – ha nem hazugság – az, amit ő mond.

Ez úgy működik, hogy év elején a városi tanács megszavazza a költségvetést, ez azonban csak irányadó, nem jelenti azt, hogy az ott előirányozott pénzeket feltétlenül el is költik. De mondjuk hogy megszavazunk 10 lejt sportra, 10 lejt kultúrára és 10 lejt az egyházaknak.

Ezt nem lehet túllépni?

Igen, azt nem lehet túllépni. Akkor van baj, ha a polgármester többet költ, vagy rosszul költi el ezt a pénzt. Azonban ha az előirányozott keretnél kevesebbet költ, akkor azt senki nem tudja számon kérni, és azt sem lehet megmondani neki, hogy melyik kategória élvezzen prioritást.

Ez azt eredményezi, hogy ha a polgármester ingyen koncertekre 2017-ben az előirányott pénzösszeg 94 százalékát elkölti, míg befektetésekre csak az előirányzott költségvetési összeg 34 százalékát, akkor azt senki nem tudja számon kérni.

Hogyan zajlik az az ülés, amikor a tanács megszavazza a költségvetést?

A városi tanács ülésein szavazunk a költségvetésről, illetve két-három havonta költségvetési kiigazításokról. 2018-ban például hat költségvetési kiigazítás volt. Nincsen megszabva, hogy hányszor kell kiigazítani a költségvetést, ha kiderül hogy valamit olcsóbban kapunk meg, mint amennyi pénz el volt különítve rá, akkor kiigazítjuk a költségvetést, hogy a megmaradt pénzösszeget más célokra fel lehessen használni.

Például ha akarunk építeni egy utat, arra a költségvetésben előirányozunk 1 millió lejt, de ha a licitet egy 500 ezer lej értékű ajánlat nyeri, akkor felszabadul a maradék 500 ezer, másra lehet elkölteni, ilyenkor következik a kiigazítás.

Tehát az, amit év elején megszavazunk, nem feltétlenül reális. A valóban elköltött pénzeket mutatja a végrehajtott költségvetés (execuție bugetară), amely nyilvános, azonban nem feltétlenül átlátható.

Ebben a végrehajtott költségvetésben is el lehet rejteni dolgokat. Mi az RMDSZ-es kollégáktól kaptunk egy  fülest, mert nekik van már tapasztaltuk, tudják, hogyan kell kiszúrni a gyanús kiadásokat.

Az év eleji költségvetésben meg lehet nézni, hogy azelőtti évben mennyit költöttek az adott célra. Hogyha 0 lejt költött rá a városháza, és most hirtelen ugyanazon a tételen szerepel 500 ezer lej valami furcsa célra – például „hrană pentru oameni” (élelem emberek számára) –, akkor az gyanús. Akkor lehet sejteni, hogy az a tétel év közben át fog kerülni egy másik kategóriába.

Azt hogyan lehet nyomon követni, hová kerülnek az eredeti célra nem elköltött összegek?

Nem tudom. Ha év közben jön egy projekt, amit ők már tudtak előre, csak nem szóltak róla, akkor azt nehezen lehet követni. Ha év elején van 100 ezer lej kiflire, de aztán nem kell kiflire, a pénzt kiigazításkor bedugják valamilyen más kategóriába, és hirtelen vesznek rajta valamit, akkor azt nem feltétlenül látja az ember. Amiatt is körülményes átlátni, mert ez a dokumentum legtöbb esetben elektronikusan nem kereshető, hanem szkennelt.

Le sincsenek bontva a különböző kategóriák.

Így nem tudod, hogy mi micsoda. A különböző költségvetési kategóriákban például a „hrană pentru oameni” több helyen megjelenik. És azt nem magyarázza el nekünk senki, hogy miért. A gazdasági osztály igazgatója, akihez én többször intéztem hasonló kérdéseket, csak néz és pislog. Ez az oka annak, hogy mi egy kivétellel soha nem szavaztuk meg a költségvetést. Abban az egy esetben is csak azért, mert rengeteg olyan összeget sikerült belefoglalni, amelyek a számunkra fontos projektekhez szükségesek voltak.

Amikor a költségvetésről szavaznak, a koncertek is sorra kerülnek?

Nem szavazzuk meg a koncerteket külön, pont ezért hazugság a válasz, amit kaptatok. A költségvetésben kategóriák vannak, például van egy olyan, hogy „Cultură, sport si recreere” (kultúra, sport és szabadidő), ebbe minden beletartozik, és mi erre a célra szavazunk meg összegeket. Lehet, hogy a költségvetésben megjelennek külön tételként a marosvásárhelyi napok, de olyan nincsen benne, hogy Andra- vagy Holograf-koncert. Sőt azt sem mondjuk, hogy prioritást élveznek a koncertek például az oktatással szemben.

Így történik az, hogy például 2017-ben ingyenkoncertekre és profi sportra – ez nem tömegsport, hanem az önkormányzat által fenntartott sportkluboknak, például a CSM vagy régebben ASA – 13 758 000 lejt szavaztunk meg, ennek az összegnek a 96 százalékát elköltötték. Ehhez képest ha megnézzük a befektetéseket – amelyek között ott van az iskolák fejlesztése –, akkor látjuk, hogy az összeg 41 százalékát költötték el, az 52 millió lejből elköltöttek 21 milliót. A konkrét összegeket Adrian Mureșan kollégám költségvetési kivitelezésre vonatkozó elemzéséből tudom.

Tehát ha a tanácsban a költségvetést meg is szavazzuk, az nem jelenti azt, hogy ezt az összeget el is kell költsék, vagy pont Holografra kell elköltsék.

A polgármester köti meg ezeket a szerződéseket. Ő kivel konzultál? Van valaki, aki felméri, hogy milyen koncertekre van igény?

Jó kérdés. Ilyenkor jönnek a nem hatékonysághoz köthető kritériumok. Mondok egy példát: ha a Holograf elmegy Nagyváradra mondjuk 10 ezer euróért, és hozzánk 20 ezer euróért jön el, akkor az elég gyanús. Az azt jelenti, hogy az a 10 ezer euró különbség egy másik zsebben köt ki.

Nincs semmilyen felmérés, véletlenszerűen megy minden?

Semmilyen felmérés nincsen, random választják ki az együtteseket. Mi a POL-nál nagyon sokszor elmondtuk, hogy ez pénzpazarlás, meg abszurd is. Gondolj bele: vannak lokálok, koncertszervező cégek a városban, amelyek helyben adót fizetnek. A városháza az ő adójukból teremt nekik konkurenciát ezekkel az ingyen koncertekkel. Nem illegális, de abszurd.

Van néhány cég, amely elég gyakran megjelenik a szerződésekben.

Persze, vannak nekik házi cégeik. Szerintem azért választják ugyanazokat az együtteseket/cégeket, mert ha sikerült valakivel megegyezni, hogy visszajusson zsebbe a pénz, akkor sokkal egyszerűbb, hogy ne vonjanak be új céget.

Semmilyen törvény nem tiltja, hogy ugyanazokkal a cégekkel kössenek szerződést?

Nem tudok róla. Nem feltétlenül illegális dolgok ezek, hanem csak esetleg immorálisak. Vagy simán pénzpazarlás, hülyeség.

Szerződésekben minden harmadik, negyedik tétel tárgya nyomtatóvásárlás. Minek kell annyi nyomtató?

Ki tudja ellenőrizni, ki ért a nyomtatókhoz? Egyáltalán minek kell nekünk annyit nyomtatni? Vaskos köteg papírokat kapunk minden tanácsülés előtt háromszor ahelyett, hogy digitalizálnánk mindent. Van egy ilyen osztály, amelyik a tanácsosokkal való kapcsolattartással foglalkozik, ők napokon keresztül nyomtatnak meg fénymásolnak, ebből áll a munkájuk. Mennyivel egyszerűbb lenne, hogy ha amúgy is digitális formátumban készülnek a dokumentumok, akkor azokat átküldenék mindenkinek.

Mégsem ezekre megy el az elmúlt három év 4,45 milliós reklám- és hirdetésköltsége.

A 2006–2018 közötti periódusban Marosvásárhely önkormányzata 4,45 millió eurót költött el reklámra és hirdetésre (203001-es gazdasági besorolás), ennek az összegnek megközelítőleg felét egy személy, Cătană Marius kapta két különböző cégen keresztül. Érdekes, hogy az egyik cég mindegyre megjelenik más projekteknél is, a MEDIA MARKETING SRL például egy útépítésnél készít most alaprajzokat. Különös, hogy ugyanaz a cég foglalkozik reklámokkal és alaprajzokkal is.

Tanácsosként miért nem látjátok át ezeket a dolgokat?

Csomó minden nem transzparens, illetve ellenzéki tanácsosként nem fogják az orromra kötni, hogy hol bizniszelnek. Azt nem mondhatom, hogy nincsen előrelépés: korábban a tanácsülések első 10-15 perce volt nyilvános, utána a sajtót kitessékelték a teremből, ami törvényellenes. Amikor a POL bekerült a tanácsba, Hermann Mark Christian kollégám Facebookon kezdte közvetíteni az üléseket, azóta az önkormányzat is elkezdte közvetíteni ezeket az üléseket.

Visszatérve a koncertekre: miért prioritás ez?

Egy koncert nagyon jó alkalom arra, hogy megjelenjen Florea és Maior (a polgármester és a volt alpolgármester ‒ szerk. megj.), felálljon a színpadra, és azt mondja, hogy mi megcsináltuk! És akkor ott van persze az a Ioan Chiorean, aki az örökös bemondó a koncerteken.

Ez nagyon jól működött addig, amíg a sajtó nem írt arról, hogy ők mit csinálnak, az ülések nem voltak publikusak, semmiféle transzparencia nem volt. Most, hogy megjelent a POL, és megjelenik hamarosan az USR-Plus is, ez a dolog már nem fog annyira működni.

Cosmin Blaga azt is mondja a válaszában, hogy nem szenved hátrányt más beruházás a koncertek miatt, sőt hozzáteszi, hogy turisztikai vonzata is van a koncerteknek, mivel azok kereskedelmi hasznot hoznak a városnak. Erről mi a véleményed?

Egyrészt nincsen arra vonatkozó adat, hogy valóban pluszban jönnének ki ezek a rendezvények. Másrészt az sem igaz, hogy más beruházás nem szenved hátrányt, mert a költségvetés véges összeg. Tehát ha valahova többet adok, akkor máshova kevesebbet tudok adni, mert így működik a matek.

Cosmin Blaga azt is írta, nem érti, hogy Marosvásárhely miért lenne kivétel, amikor minden városban rendeznek koncerteket. 225 koncertet évente?

Nem a városháza kellene ezeket a koncerteket szervezze. A helyes az volna, hogy ha ezt a magánszféra, magánbefektetők rendeznék, ők odafigyelnének arra, hogy ezek a koncertek profitot generáljanak. A városházának az a dolga, hogy infrastruktúrát építsen.