Várfalva a sziklából fakasztott ingyen víz és a hivatalos homály csapdájában vergődik. A vízért hamarosan fizetniük kell, de a lakosok közül senki nem tudja, mikortól. Sokan nem értik, miért kell majd fizessenek. Sokan viszont alig várják, hogy fizethessenek a vízért, csak legyen állandóan.

Kálváriává vált a várfalvi modernizáció régi – és sokak szerint egyetlen – vívmánya, a vezetékes víz. A falu megszokta, hogy a vezetékekből évtizedek óta ingyen folyik a forrásvíz, bár nyaranta egyre hosszabb időre maradt ki. A főcsap elzárása, majd megnyitása után zavaros volt, a szabályozatlan nyomás háztartási gépeket tett tönkre. A közegészségügy évek óta nem minősítette ihatónak, csak felfőzés után javasolja fogyasztani.

A földet művelő vagy munkahelyükön későig dolgozó várfalviakat idegesítette, hogy este már nincs folyóvíz, hogy lezuhanyozhassanak. Haragudtak a panziósokra, hogy udvari medencét töltöttek fel a forrásvízből. A vendéglátósok, a háztartásbeliek és a kisgyerekes szülők azt szeretnék, ha egész nap folyna a vezetékes víz, és a többiek nem abból öntöznék a háztáji kerteket.

Mindannyian évek óta hallják a szóbeszédet, hogy a falut majd a tordai vízszolgáltató hálózatára kötik, de nem tudják, hogy mikortól kell majd fizessenek és mennyit. Idén nyáron aztán olyan sokáig hörögtek szárazon a víz- és információs csapok, hogy több helybéli is botrányosnak találta, és megkeresett minket.

Mezőgazdaság turizmus
Várfalva a hegy lábánál. Fotó: Szabó Tünde

Várfalva község Kolozsvártól 45 km-re délre fekszik Kolozs és Fehér megye határán, Tordától 15 km-re nyugatra. Faragott kapu alatt lehet behajtani az átlagosan gondozott képet nyújtó faluba. Az utcán nincs szemét, az emberek vasárnap is tesznek-vesznek a portájukon. Vagy épp kisgyereket sétáltatnak az utcán, és barátságosan válaszolnak a kérdéseinkre.

A községközpont Várfalva az Aranyos folyó szűk völgyének bejáratánál, épp a hegy lábánál „ül”. A helyiek egy része szerint inkább egy helyben toporog. Mások szerint épp a megkésett és lassú modernizáció miatt nyugis: még nem lepték el az ideges városiak.

A mintegy 3300 lakos bő harmada lakik a községközpontban, és egyre többen költöznek ide Kolozsvárról. Már nincs eladó ház, az elmúlt években mintegy száz család költözött a községbe, tudtuk meg Mărginean János polgármestertől. Épp ebben az időszakban

drasztikusan változik, hogy miből élnek meg a várfalviak:

a korábban egyeduralkodó zöldségtermesztés bezuhant, jön fel az ipar és a turizmus. A Várfalvához tartozó öt másik falu közül kettő, Csegez és Székelyhidas a Székelykő hátában fészkel. (A Székelykő sziklái ugyanis szemből igazán látványosak, a Fehér megyei Torockóból.)

Térkép
Várfalva falvai az Aranyos folyó és az autópálya között: Kövend, Bágyon és Kercsed a síkságon, Várfalva, Csegez és Székelyhidas a hegy aljában. Forrás: Google Maps képernyőmentés

A három másik falu, Kövend, Bágyon és Kercsed keletebbre fekszik, már a síkságon. Nagyobb a megművelhető határuk, lakóik előnyösebb körülmények között gazdálkodnak. Míg Várfalván elsősorban kistermelők élnek, és sokuk birtokol erdőrészt, Bágyonban nagygazdaságok működnek. Ott nemrég ipari park is nyílt, ahol kábeleket és repülőalkatrészeket gyártanak, és lerakatot nyitott az Altex, tudtuk meg Mărginean Jánostól.

A polgármester szerint először a viszonteladók, majd a hipermarketek és országos boltláncok elterjedésével a kistermelők már nem jutottak piachoz, ezért a lakosság jelentős része a környék gyáraiban keresett munkát. Míg az említett piaci fordulat előtt a lakosok 80 százaléka élt, sőt jól élt a mezőgazdaságból, öt-hat éve a gazdák aránya 50 százalék alá zuhant.

Agroturizmus
Még agro- és már turisztikai település is Várfalva. Fotó: Szabó Tünde

A kisebb területek tulajdonosai nagygazdáknak vagy társulásoknak adják bérbe a földjüket terményért vagy pénzért, és csak a háztáji kerteket művelik meg. Az egykor főként zöldségtermő vidéken a három-négy mezőgazdasági nagyvállalkozó főleg gabonát termel ipari méretekben és eszközökkel, mert az kevésbé víz- és munkaigényes.

A lassú, időnként viszont nekilóduló városiasodással járó átmeneti állapotok és ellentmondásos elvárások nagyon érződnek úgy a falu fizikai, mint az információs infrastruktúráján. A lakosok egy része például kapott szelektív kukákat, és ennek megfelelően gyűjtik a szemetet, más részük nem kapott. Nem tudja, és nem is érti, hogy miért nem. Miközben ugyanaz a cég viszi el a szemetet az egész faluból.

Nézzen szét, nem változott itt semmi harminc éve,

mutat körbe a faluközpontban egy fuvarozással foglalkozó lakos. Na jó – üt meg engedékenyebb hangot –, a polgármesteri hivatalra felhúztak egy emeletet. Egyébként egy utcát sem aszfaltoztak le azóta, folytatja a középkorú férfi, akit a központban szólítottunk meg.

Várfalva központja
Várfalva polgármesteri hivatala és hősök emlékműve a faluközpontban. Fotó: Szabó Tünde

A szelektív hulladékgyűjtést jelző kukák biztosan nem voltak itt a központban harminc éve, és újnak tűnik az AFIR vidékfejlesztési pénzből épített turistatájékoztató központ is. Aszfalt viszont tényleg csak azt az utat borítja, amely bejön a faluba Sinfalva felől, és kimegy Csegez felé, miközben a lakók mobilisabbak lettek, és csírázna a turizmus is a faluban.

Tucatnyi helybélivel szóbaálltunk Várfalván és a vele évtizedek óta annyira egybenőtt Aranyosrákoson, hogy már csak a lokálpatrióták tudják, meddig tart Várfalva, és hol kezdődik Aranyosrákos. Van, aki alig várja, hogy legyen végre állandóan víz, és szívesen fizetne is érte. Olyannal is beszéltünk, aki nem érzi a problémát, mindig van vize, mert a háza a hálózat legalacsonyabb pontján csatlakozik. Vagy mert úgy tudja, hogy ő a „kastélytól kapja a vizet”.

Várfalva központjában lévő házaknál folyik a víz, ha megadják, de gyenge nyomással. Van, akinek ez elég, van, akit zavar. A fenti részeken szinte mindenkit zavart, hogy hosszú ideig nem volt vize, és hogy ez már legalább tíz éve így folyik. Sokakat az is zavar, hogy nem tudják, miért nem volt októberben sem víz, hiszen addigra megjöttek már az őszi esők, mégis előreláthatatlan volt, mikor veszik el és mikor adják meg a vizet.

Ivóvíz
Működő csobogó Várfalván. Fotó: Szabó Tünde

Van, aki azzal együtt ragaszkodik a jelenlegi vízellátáshoz, hogy közben nagyon zavarja, hogy nyáron csak egy-egy órára volt vize reggel és este. Az ingyenes vezetékes vízhez zsigerből ragaszkodók legtöbbször azt hozták fel, hogy

  • mindig is ingyen jött a hegyből a víz,

  • még ők is segítettek húsz éve kiásni az árkot az új vezetékeknek,

  • továbbra is bőven lenne víz Várfalván, ha nem kötötték volna a rákosiakat is a hálózatra,

  • nyaranta azért zárják el, hogy átkényszerítsék őket a fizetős, tordai szolgáltatóhoz,

  • ne jöjjön a tordai szolgáltató, mert az Aranyosból hozza a vizet.

Olyannal is beszéltünk, aki – miután tönkrement a mosogatógépe – nemrég függetlenítette magát a problémától és a hálózattól: szakemberekkel saját kutat fúrt, és hidroforral szivattyúzza a vizet a házába. Ez nem olcsó megoldás, legalább egy, de inkább több ezer euróba kerül.

A közös pont a vízkérdésben, hogy valahonnan mindenki hallotta, hogy majd a tordai hálózatra kapcsolják a falut. Mindenki meglepődött, amikor tőlünk hallotta, hogy ez már csak hónapok kérdése. És senki nem hitte el.

Nem azért, mert nekik senki nem szólt, ehhez hozzá vannak szokva. Hanem mert úgy gondolják, kellene munkálatokat lássanak, például csatornázást, szerintük anélkül nem lehet kiszámlázni az ivóvizet sem.

Márpedig a várfalvi ivóvízhálózat működtetését csatornázás nélkül veszi át a tordai szolgáltató, erősítette meg kérdésünkre úgy a polgármester, mint a tordai cég igazgatója. A szennyvizet a várfalviak a saját portájuk emésztőgödrébe fogják gyűjteni, ahogy eddig is.

Honnan csordogál az információ, hogy a várfalviak ennyire sokfélét tudnak a vizükről, de semmit se biztosan? És honnan folyik a víz, hogy az Várfalván csodálatos módon, még a 21. században is ingyenes?

Honnan folyik az információ?

Természetesen megkérdeztük a polgármestert, hogyan tájékoztatja a község lakóit a kisebb és főleg a nagyobb ügyekről, mint amilyen a vízellátás. Az átállás mintegy öt-hatszáz háztartást érint, tudtuk meg Mărginean Jánostól. Elmondta, rendszeresen a hivatal negyedévi lapjában, a Várfalvi Községi Naplóban, a hivatal hirdetőjén, a honlapján és Facebook-oldalán kommunikál a választókkal, illetve a nagyjából évente megtartott falugyűléseken.

Hirdető
Hivatali hirdető. Fotó: Szabó Tünde

A hivatal kétnyelvű, nyomtatott lapját többen is olvassák azok közül, akikkel beszélgettünk. A legutóbbi számban, augusztusban Mărginean János polgármester az ingyenes telekkönyvezésről, a kápolnaépítésekről, az ivóvízhálózat bővítéséről, a diákoknak táblagépek vásárlásáról számolt be, valamint arról, hogy a község pályázatot nyert a Környezetvédelmi Alapnál a közvilágítás korszerűsítésére. Az ekkor már akutizálódó vízhiányról nem esik szó benne.

Érdekelt minket, hogy volt-e bármilyen vita a faluban, élőben vagy online, a vízhálózat várható átvételéről. Voltak falugyűlések, de kifejezetten a szolgáltatóváltásról nem tartottak, mondta a polgármester. A legutóbbi falugyűlésen például az ingyenes telekelés volt a téma.

Említették korábbi falugyűléseken, hogy várható a csatlakozás a tordai hálózatra, és hogy nincs más módja a vízszolgáltatásnak, de pontos időpontot nem tudtak mondani a lakosoknak, hogy mikortól, mert egy pályázatnál csak a benyújtás időpontja biztos, az elbírálás és főleg a kivitelezés befejezése soha nem jósolható meg pontosan, magyarázta a polgármester. A csatlakozást nyíltan senki sem ellenezte ezeken a gyűléseken, mondta Mărginean.

A falubeliek leginkább közös információforrása a szóbeszéd,

ezt említették a legtöbben. Azt tudják, amit egymástól hallanak. Falugyűlésekről nem is hallottak azok, akikkel összefutottunk. Nem bukkantunk olyan kommunikációs csatornára vagy felületre, amelyen a község vezetése rendszeresen és gyakran osztana meg részletes és megbízható információkat a lakosokkal, és teret adna a létező konfliktusok megbeszélésére.

Többen mondták, hogy elnéznek időnként a hivatali hirdető felé, egy ember említette forrásként a hivatal honlapját. Mindkettőt megnéztük, nem találtunk friss információt rajtuk a szolgáltatóváltásról. Az is az orvosi rendelőnél volt idén kifüggesztve, tudtuk meg, hogy a közegészségügyi intézet nem ajánlja inni a vezetékes vizet, csak felfőzés után.

Hirdetés
Nem hivatalos hirdetés. Fotó: Szabó Tünde

Szóbeszédből tudják meg azt is, ha lehet öntözni a határban, azaz ha az országos hatóság vizet pumpál az Aranyosból a csatornába. Ez a csatorna maradt meg egyedül a Várfalva és pár szomszédos község határában kiépített hajdani öntözőrendszerből. Azok tudnak közvetlenül ebből öntözni, akiknek közel van a földje a csatornához, mások tartálykocsiba pumpálják, és úgy viszik a földjükre. Tavaly még öntöztek így páran, idén nem, bár kétszer is volt víz az öntözőcsatornában, tudtuk meg a polgármestertől.

Járnak az emberek a határban, és látják, válaszolta a polgármester kérdésünkre, hogy az emberek hogyan szereznek tudomást arról, épp folyik-e víz a csatornában. Illetve ha az Országos Talajjavító Ügynökség (ANIF) szól a hivatalnak, vagy megtudja valamelyik nagygazda, akkor szól a többieknek. Az öntözővizet ugyanis ők szokták igényelni az ANIF-tól.

Volt, aki azt mesélte el, hogyan maradt szinte le egyik évben a saját tűzifájáról: az erdész csak a helyi kocsmában tette közzé, mikor érkezik megjelölni a kivágható fákat a faluhoz tartozó erdőben. Mivel nem mindenki kocsmázik, nem mindenkihez jutott el az információ, vagy csak nagyon körülményesen. A tulajdonos hiányában az erdész nem jelölheti meg a kivágható fákat, megjelölés nélkül pedig a tulajdonos nem vághatja ki.

A Facebook-forrás és a turistainformáció

Jócskán beleolvastunk a Várfalva nevét viselő publikus Facebook-csoportokba és oldalakba. A csoportokban túlnyomó részben magyarul posztolnak a tagok, és nagyon ritkák a közéleti posztok. A szolgáltatóváltásról nincs bennük információ.

A közösséget érintő ügyekről leginkább a polgármester posztol a politikusi oldalán. Bejelentései tömörek, kétnyelvűek, néhány lájk és egy-két elismerő komment követi őket. Legutóbb az aranyosrákosi áramszünetet jelentette be, de meg lehet nézni a tanévnyitó vagy a Lecsó fesztivál képeit is.

A leghivatalibb kommunikáció és a legtöbb bírálat a helyi turistainformáció Facebook-profilján zajlik.

Tordai-hasadék
Várfalvára menet nem lehet elkerülni a Tordai-hasadékot. Fotó: Szabó Tünde

A várfalvi táj, a Tordai-hasadék és sóbánya, illetve Torockó és a Székelykő közelsége miatt néhányan a turizmus felé fordultak. A faluban öt-hat panzió működik, és nemrég „várat” nyitott itt a Székelykőre évente teljesítménytúrákat indító Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári szervezete. A falu Turisztikai Tájékoztató Központja AFIR (Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség)-pályázatból épült.

A központnak személyes Facebook-profilja van, nem Facebook-oldala, a profilnak pedig 660 ismerőse. A legtöbb falubéli, akit megkérdeztünk, hogy honnan tud meg leggyorsabban közérdekű dolgokat, az élőszóban terjedő hallomásokat és ezt a Facebook-profilt jelölte meg.

A 2017 óta élő Facebook-profil hetente egyszer-kétszer posztol, olyankor sem a turistákat, hanem a helybélieket tájékoztatja szűkszavúan az aktuális történésekről: a szemétbegyűjtés vagy áramkimaradás időpontjairól, a község topográfiai felmérésének szakaszairól. Ha a víz, illetve a hiánya válik hirtelen gonddá, a lakosok egyre irritáltabb kérdéseire nem felel senki. Legalábbis nem a Facebookon.

Honnan folyik az ingyen víz?

Többen említették, hogy már száz éve is vezetékes víz folyt Várfalván a kastélyból a faluba. A mintegy százéves hálózat nem a házakhoz vitte a vizet, hanem néhány utcai csorgóhoz, magyarázta Mărginean polgármester. Ezt a kezdetleges hálózatot a Jósika bárói család építtette ki, amely az ötvenes évek elejéig lakott Várfalván. A hálózat, amelyet egyetlen forrás táplált, ma már nincs meg, de némelyik utcai csorgó még működik.

Az új hálózat Várfalván 1999-2000-ben épült ki pályázatból, akkor vitték el a vezetéket a faluban minden portához, és az csatlakozott rá, aki akart, mondta a polgármester. Ebbe a hálózatba már két forrás vizét vezették be. A beruházás kormánypénzből készült el, a polgármester emlékei szerint az előtanulmányokat a helyi lakosok hozzájárulása fedezte, akárcsak a porták csatlakozását a rendszerre.

2008-ban az első PNDL-ből (helyi fejlesztések országos programjából) bővült a hálózat, ekkor kapcsolták rá a Várfalvával egybenőtt Aranyosrákost, illetve a község két másik faluját, Kövendet és Bágyont. Ehhez két újabb forrás vizét fogták be. 2012-ben lefúrtak az egyik korábbi forráshoz a várfalvi tartály mellett, hogy a vizét a tartályba tudják pumpálni, mert a természetes hozama lecsökkent.

Víztartály
Tartály Várfalva felett. fotó: Szabó Tünde

A négy-öt vízforrás magasan helyezkedik el a Várfalva feletti dombok, hegyek gyomrában. Egy kivételével szabadeséssel tartályokba csapolják őket, és a tartályokból érkezik a víz a falvak vízhálózatába szintén szabadeséssel. A legtöbb helybéli, akivel beszélgettünk, ezzel indokolja, hogy ingyenesen jut vízhez: fenti forrásokból gépi segítség nélkül, szabadeséssel érkezik a természetesen tiszta víz.

A források vízhozama egyenként 2,2-2,5 liter másodpercenként, saccolta a polgármester, aki elmondta, hogy az akkori tanulmányok szerint ezek a források fedezték volna Várfalva, Aranyosrákos, Kövend és Bágyon vízfogyasztását.

Normálisan fedezik is, de egyrészt nyári időszakban leapadnak, mert magasabban helyezkednek el, mint a falvakban a talajvíz. Másrészt a polgármester is tudja, hogy nemcsak azért nő meg a fogyasztás, mert nyáron az emberek többet vizet isznak, hanem sokan ezzel a vízzel öntözik a kertjüket, mossák az udvarukat, locsolják a gyepet. Vannak ugyan kutak, de sok be van tömve, mondta a polgármester.

Az ingyenes víz évi ötvenezer lejbe kerül

a polgármester becslése szerint, és természetesen a község költségvetéséből fedezik a tartályok takarítását, a hálózat karbantartását, a víz klóros fertőtlenítését. A klórozás nem folyamatos, a klórpasztillákat akkor adagolják a vízhez, ha a mérések szennyeződést mutatnak. Ez főként esőzések után történik meg, amikor a források körüli talaj agyagszemcséi felkavarodnak a vízbe, magyarázta a polgármester.

Az önkormányzat célja régóta az volt, hogy saját hatáskörben működtethesse az ivóvízhálózatot, mondta Mărginean János. Nem a profit miatt, hanem hogy az önkormányzat vigyázzon a hálózatra.

Az önkormányzat valamikor 2013-14-ben pályázati pénzből vízórákat is vásárolt és szerelt fel, hogy majd fogyasztás alapján tudja kiszámlázni a vizet, de az uniós csatlakozással a törvény nem tette lehetővé, hogy az önkormányzatok vízszolgáltatók maradjanak. Azaz a várfalvi hivatalnak sincs joga leolvasni a már felszerelt vízórákat, és pénzt kérni a vízért a fogyasztóktól.

A gazdasági hatékonyság indokával (százezer fogyasztónál válik rentábilissá a vízszolgáltatás) a törvény csatlakozni kényszeríti a vidéki településeket is a legközelebbi regionális szolgáltató vállalathoz. Várfalva esetében ez a Torda és Aranyosgyéres környékét ellátó Aranyos Vízművek, a Compania de Apă Arieș.

Miért nincs víz, ha van?

Több lakos is mesélte, hogy a polgármesteri hivatal tavaly tavasszal elzárta a vizet, épp a lockdown és a nagy kézmosáskampány idején. Akkor adta meg a vizet, amikor a lakosok felháborodtak. Idén nyáron pedig csak egy-egy órát folyt a víz reggel és este.

A polgármester szerint ez értelmezés kérdése: az volt a hivatal célja, hogy a lakosok egyformán jussanak vízhez. Ezért naponta elzárták a vizet, hogy a források újra tudják tölteni a tartályokat. Nyaranta mindig van 2-3 hét szárazság, magyarázta a polgármester. A háztartási szükségleteket ekkor is ki tudná elégíteni a mostani források hozama, de vannak, akik másra is használják. Öntözésre például, erősítette meg a polgármester azt, amit a gazdáktól is hallottunk: van, aki az „ingyen” vízzel öntözi a kertjét.

Marginean János
Mărginean János polgármester az irodájában fogadott. Fotó: Szabó Tünde

Az öntözők mellett a „piszcsinásokra” is haragszanak egyesek. Mint több helybélitől megtudtuk, így hívják azokat, akik nyáron műanyag medencét tesznek ki az udvarukra, hogy pancsolhassanak a gyerekek vagy a panziók vendégei. Ezeket a több száz literes medencéket is azzal a községi vízzel töltik fel, amiért most még nem kell fizetni.

Nyaranta a víz gyorsabban távozik a tartályokból, mint ahogy a források meg tudják tölteni. A legalacsonyabb részeken lakóknál ilyenkor is volt víz, de a kevés, szabadesésben lefolyt víz nem tudta megtölteni a hálózatot falu magasabban fekvő részein. Ezért úgy döntöttek, mondta a polgármester, hogy naponta elzárják a vizet, hogy a tartályok újra tudjanak töltődni, és mindenkihez egyformán eljusson a víz, illetve mindenkit egyformán érintsen, amikor nincs. Este tízkor elzárták a tartályt, reggel hétkor megengedték a vizet.

Ehhez képest a lakosok azt panaszolták, idén nyáron már csak egy-egy órára adták meg a vizet reggel és este. Mi több, hiába jöttek az őszi esők, szeptemberben is rendszeresen elzárták a vizet, és volt, akinél még októberben is csak időnként folyt a vezetékekből, és ezt már végképp nem értették.

A turisztikai tájékoztató egy októberi posztjából azt lehetett sejteni, hogy az egyik tartályból szivárgott a víz azelőtt, hogy a falut elérte volna. A felhívásban ugyanis megkérték a lakosokat, jelezzék, ha bárhol szivárgást észlelnek. A lakosok szerint a vízellátás november elseje óta folyamatos, de őket nem tájékoztatta senki, hogy októberben mi történt: hol szivárgott el a víz, sikerült-e elhárítani a meghibásodást, vagy a falu fogyasztása csökkent annyira, hogy nem érzik az elszivárgó víz hiányát.

Novemberben többször is próbáltuk elérni a korábban készségesen válaszoló polgármestert, de ebben a hónapban már nem vette fel a telefont.

Akkor sem iható, ha van

A megyei közegészségügyi hivatal (DSP) rendszeresen ellenőrzi a vízminőséget. A polgármester nem tudta megmondani, a DSP milyen jellegű szennyezést talált a vízben. A vízvizsgálat eredményét a polgármesteri hivatal online a saját honlapján, Facebook-oldalán, illetve hirdetőtáblákon teszi közzé, mondta.

A hivatal honlapján viszont a Hírek menüpontban egyetlen hírt sem találtunk tavaly október és idén szeptember között. Átnéztük a Facebookon publikus várfalvi és aranyosrákosi csoportokat és oldalakat, és ott se találtunk hírt a vízminőségről, falugyűlésről vagy a vezetékes víz fizetőssé válásáról.

felirat
Felirat az eredetileg iskolának épült polgármesteri hivatalban. Fotó: Szabó Tünde

Falubeliek elmondása szerint az orvosi rendelő ajtajára volt kifüggesztve, hogy a vezetékes víz nem iható a DSP vizsgálata szerint, de szeptemberi ottjártunkkor már nem láttuk. A falubeliek tudtak róla, hogy a víz hivatalosan nem iható, de többségük főzéshez, mosogatáshoz, mosáshoz ezt használja. Van, aki ezt is issza, például maga a polgármester, aki kifejezetten jó ízűnek tartja a várfalvi vizet, és nem tud senkiről, aki megbetegedett volna tőle.

Megkérdeztük a közegészségügyi hivatalt, mi volt a várfalvi víz öt legutóbbi ellenőrzésének eredménye, és ki kezdeményezte a vizsgálatokat. A helyi hálózatok, kutak és források vizét a polgármesteri hivatalok kötelesek ellenőriztetni, válaszolta a DSP. 2016-ban a várfalvi polgármesteri hivatal kétszer is vitt mintát, 2017-ben, 2019-ben és 2021-ben a DSP hivatalból ellenőrizte a vízminőséget.

Mindegyik vizsgálat eredménye ugyanaz: a várfalvi víz vegyi összetétele rendben van a vizsgált paraméterek szerint, mikrobiológiailag viszont nem felelt meg az ivóvíz feltételeinek.

Idén év elején, esős idő után ellenőrizte a megyei közegészségügy a várfalvi vizet, azért találták szennyezettnek, magyarázta a polgármester. Két héttel utána ellenőriztették az Aranyos Vízművek laboratóriumában, ahol az jött ki, hogy iható.

Neki könnyebb a vízművekkel ellenőriztetni, mint a DSP-vel, mert ahhoz korábban be kellett menni Kolozsvárra kérvényezni, a számlát másik helyen adták ki, az önkormányzat pedig csak banki utalással tudja kifizetni. A kifizetési tanúsítványra adnak palackot, abba a polgármesteri hivatal munkatársa veszi a vízmintát, azt vissza kell vinni a közegészségügyhöz. Ehhez a többszöri úthoz képest a tordai labort csak felhívják, ők kijönnek, mintát vesznek, elemzik ugyanazon paraméterek szerint, mint a DSP, majd elküldik az eredményt. Érdekes módon a tordai laborvizsgálat mindig ihatónak minősítette a várfalvi vizet, mondta a polgármester.

Faluközpont Várfalván
Kisbolt és hősi emlékmű a falu központjában. Fotó: Szabó Tünde

Látni szerettük volna ezeknek az elemzéseknek is a konkrét eredményét úgy, ahogy azt az Aranyos Vízművek laborja kiállította. Amikor kikértük a dokumentumokat, írásos válaszában a cég igazgatója tagadta, hogy a laborjuk vizsgálta volna a várfalvi vizet. Arra hivatkozott, hogy a hálózatot még nem ők működtetik, ezért nem vizsgálják a vizet benne.

Amikor viszont később telefonon beszéltünk, Bobic igazgató elismerte, hogy a polgármester kérésére valóban vizsgálták többször is a vizet, de ő nem, egyedül a megrendelő hivatal teheti közzé ezeknek a vizsgálatoknak az eredményét.

A megoldás egyébként az, hogy a tordai szolgáltató hozza majd a stabil mennyiségű és minőségű vizet, és akkor amiatt sem kell háborogjanak a várfalviak, hogy zavaros a víz, mondta a polgármester.

Mikortól kell fizetni a vízért?

A konkrét csatlakozást Várfalva idén nyáron kérvényezte, és a jövő év elején várható, mondta a polgármester. A vízművek igazgatója viszont még ennyire hozzávetőleges időpontot sem mert jósolni: valamikor a jövő évben, saccolta Bogdan Bobic. Kérésünkre elmagyarázta, az infrastruktúra elkészülte után mi az átvételi eljárás:

  • a cégnek meg kell kapnia a várfalvi hálózatba történt összes beruházás technikai dokumentációját,

  • ellenőrizniük kell a helyszínen is, hogy működnek-e a berendezések,

  • látniuk kell az összes (vízügyi, közegészségügyi, környezetvédelmi) engedélyt, amelyet az önkormányzat beszerzett a hálózat működtetéséhez,

  • ha az önkormányzat nem szerezte be mindet, akkor a cégnek kell a hiányzókat megszereznie,

  • a vízművek is dokumentációt, leltárt állít össze a hálózatról és berendezésekről, amelyeket átvesz az önkormányzattól.

Az átvételi szerződést csak ezek után írják alá, utána már a vállalat felelőssége működtetni és karbantartani a rendszert, mondta az igazgató. Kérdésünkre, hogy ez az átvételi eljárás mennyi ideig tart, Bobic azt felelte, hogy két hónaptól egy évig is húzódhat. Náluk eddig egy év volt a leghosszabb átvétel, és csak egyetlen településen húzódott ennyire el. Az igazgató bízik benne, hogy Várfalvánál ez jóval gyorsabban, pár hónap alatt lezajlik, mert ott nincs olyan berendezés, amelyet a vízművek ne fogadna el, vagy ne felelne meg a kötelező előírásoknak.

Falukép
Hagyomány és megújulás Várfalván. Fotó: Szabó Tünde

Egyelőre az ivóvízhálózatokat veszik át a község falvaiban, mondta Bobic, ha elkészül a csatornarendszer, akkor majd azt is. A község falvai közül eddig csak Bágyonban van csatornázás, illetve kész a terv Kövendre és Várfalvára, mondta el Mărginean polgármester. A kivitelezésre az új, Anghel Saligny névre keresztelt PNDL-ben fognak majd pályázni.

Az ivóvízhálózattal együtt a regionális szolgáltató átveszi a helyi vízforrások kezelését is, de a várfalvi hálózatba olyan vizet pumpál majd, amelyet a Szentmihály környéki mélyfúrású kutakból szivattyúznak, és az ottani tartálynál tisztítják, magyarázta az igazgató.

Kérdésünkre az igazgató külön cáfolta, hogy az Aranyosból szívnák át a vizet a hálózatba. Az viszont megtörténhet, mondta, hogy a község Tordától távolabbi falvait, Csegezt és Székelyhidast az ottani, helyi vízforrásokból lássák majd el.

A jelenlegi forrásokat konzerválni fogják, amikor a hálózatot átveszi a tordai szolgáltató, mondta a polgármester. Ha meghibásodik vagy valami történik a szolgáltató ivóvízrendszerével, akkor ezekből a forrásokból látják el a falut.

Többeknek keserves lesz megszokni,

hogy fizetni kell a vízért, de sokan alig várják, hogy bekössék a falut, és állandósuljon a vízszolgáltatás, mondta Mărginean János. Tudatában van annak, hogy a víz fizetőssé válása megosztja a falut, de ha nincs víz, az mindenkinek baj, válaszolta arra a felvetésre, hogy ezt elsősorban a mezőgazdasági nyugdíjból élő kisnyugdíjasok fogják megsínyleni. Úgy véli, nem lesz olyan a faluban, aki ne tudná kifizetni majd a vizet, hisz villanyt is fizet most mindenki.

Mărginean János nem hallotta még, hogy azt többé nem választják meg polgármesternek, aki vízművekhez köti a falut, és fizetőssé teszi a vezetékes vizet, válaszolta kérdésünkre. Kommentárként annyit fűzött hozzá: Pech! Ő minden ember javát kell, hogy nézze, nem csak egyesekét, mondta, és nem az újraválasztására hajt.

A víz várható árát nem tudta megmondani, de a vízművek honlapján megnézhető: közel hat lej a víz köbmétere TVA nélkül. Összehasonlításképp: Kolozs megye másik vízszolgáltatója, a Compania de Apă Someș köbméterenként és TVA-val együtt csak 4,09 lejt kér a vízért.

Várfalva tíz éve mind csatlakozik, az uniós pénzről mégis lemaradt

Az önkormányzati tanács még a 2010-es évek elején megszavazta, hogy a község ivóvízrendszere csatlakozzon a tordai szolgáltatóhoz. Várfalva 2017-ben lépett be a regionális szolgáltató tulajdonosainak fejlesztési egyesületébe (Asociația de Dezvoltare Intercomunitară Apa Văii Arieșului).

A regionális szolgáltató akkor nem tudta átvenni a várfalvi hálózatot, a helyi infrastruktúra nem felelt meg a technikai elvárásoknak, ezért azt az önkormányzat két PNDL-pályázatból fejleszti. Az egyikből Kercseden, a másikból Székelyhidason építik ki az ivóvízhálózatot. A munkálatok Székelyhidason 2,1 millió lejbe, Kercseden több mint ötmillió lejbe kerülnek, mondta a polgármester.

A bővítéssel azt szeretnék elérni, hogy az Aranyos Vízművektől a Bágyon, Kövend és Kercsed falvakig már kiépített rendszeren keresztül hozzák a vizet, és innen látják majd el az egész községet, magyarázta a polgármester, aki szeptember végén még nem tudta, milyen technikai feltételeknek kell megfeleljen a helyi hálózat ahhoz, hogy az Aranyos Vízművek átvegye a működtetését. A vízművek akkor kezdte átnézni a kiépült, illetve kiépülő vízhálózatot.

Csűr
A csűrök kapuját és homlokzatát is érdemes nézegetni Várfalván. Fotó: Szabó Tünde

Az Aranyos Vízművek óriási, 700 millió lejes uniós pályázatot bonyolít le évek óta, ebből csatlakoztatják a Torda és Aranyosgyéres környéki településeket a vízművek hálózatára. Természetesen megkérdeztük az igazgatót, Várfalva miért nem része ennek a nagy beruházásnak, amelynek munkálatait sok környékbeli falu panókon hirdeti.

Bogdan Bobic elmondta, a pályázatot még 2013-14-ben készítették elő, és 2015-re véglegesítették a megvalósíthatósági tanulmányokat, a beruházási listát. Ezeket akkor hagyta jóvá a vízműveket tulajdonló, települési önkormányzatokból álló fejlesztési egyesület, Várfalva pedig csak 2017-ben lépett be az egyesületbe. Ugyanezért maradt ki a tíz településből álló Alsójára község is, magyarázta az igazgató.

Koncepció vagy a kiírások fejlesztik a falut?

Várfalva mindig mezőgazdasági terület volt jó minőségű földdel, újabban megpróbálják az agroturizmust is népszerűsíteni, mondta a polgármester. A környék turizmusa erős, mivel közel vannak olyan hagyományos célpontok, mint a Tordai-hasadék, a tordai sóbánya vagy Torockó. Ebből Várfalva hat panzióval és az EKE Várral próbál profitálni.

Azért csak próbál, mert úgy tűnik, a fejlesztéseket nem az alapvető igények (jó út, állandó víz, csatornázás) határozzák meg, hanem az AFIR vidékfejlesztési kiírásai. AFIR-pályázatból 2015-2016-ban több panziót építettek, bővítettek, többek között a polgármester felesége és a község jegyzője is. 2017-ben még csak reménykedtek abban, hogy a megyei tanács leaszfaltozza a két legtöbb panziót építő falu, Várfalva és Székelyhidas közötti utat, ez végül csak idén nyáron történt meg.

A község turisztikai tájékoztató központját a 2018-as megvalósításai között sorolta fel a polgármester. Ehhez képest a központ honlapja már nem működik, a Facebook-profilja a község lakóit igyekszik tömören tájékoztatni az aktualitásokról. AFIR-pályázatból egyetlen falut csatornáztak a hatból: a bágyoni szennyvíz kezelésére 2017-ben nyert a hivatal pályázatot, a rendszer csak négy év múlva kapott környezetvédelmi engedélyt. Kész a terv két másik falu csatornázására, ezzel újabb kiírásra várnak, holott a Regio programban a 2010-es évek elejétől lehetett volna infrastruktúrára pályázni.

Várfalvát idén nyáron minősítette helyi érdekű turisztikai településsé a szaktárca, ez több mint kétéves procedúra volt, mesélte a polgármester. A minősítés a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a várfalvi önkormányzat vagy cég turisztikai beruházásra pályázik, egyből kap öt pontot a pályázatok általában százig terjedő pontozásakor, válaszolta kérdésünkre Mărginean János.

Kapu
A Jósika-kastély bezárt kapuja. Fotó: Szabó Tünde

A falu turistacélpontnak tartja a Jósika-kastélyt, több tábla is jelzi, merre kell keresni. A falusi szóbeszédből viszont úgy tudjuk, a Jósika család Németországban élő örököse haragszik a falura, mert miután visszaigényelte és felújította a kastélyt, hiába kérte a helyieket, adják vissza azokat a berendezési tárgyakat, amelyeket a kastély államosításakor vittek el onnan. A kastély és kertje ezért most a zárt kapun keresztül nézhető meg.

Tervek léteznek ugyan, de a pénzlehívó állások üresek

A hivatal bekapcsolná a turisztikai körforgásba a nagyon szépen felújított, de csak időnként használt várfalvi unitárus templomot is. A várfalvi és a bágyoni templomot nem a hivatal, hanem az egyház újíttatta fel uniós vidékfejlesztési pályázatokból. A bágyoni templom régészeti feltárásakor értékes kora Árpád-kori leletekre bukkantak, ezeket a kolozsvári történeti múzeumba szállították.

A polgármester uniós pályázatot akar benyújtani arra, hogy régészekkel tárják fel a régi római vár helyét, amelyről annyit tudnak, hogy volt egy tornya, és innen felügyelték a verespataki arany és a tordai só kereskedelmét. Erről a várról kapta a nevét Várfalva, a falu neve az Árpád-korban Tordavárként bukkan fel.

Unitárius templom
A szépen felújított várfalvi unitárius templom. A templom melletti temető is külön attrakció lehet. Fotó: Szabó Tünde

Uniós pályázati kiírásra vár a polgármesteri hivatal azzal a tervével is, hogy 12 km-es bicikliúttal kösse össze a község falvait, majd egy következő szakaszban Szentmihályig és a már nem működő, keskeny nyomtávú vasút, a Mocăniță nyomvonalán vezesse vissza a bicikliutat Várfalvához. Gyalogösvényeket, turistaútvonalakat alakítanak ki az EKE-vel közösen a község területén fekvő erdőkben.

Dokumentumok szerint a hivatalnak lenne kerete három olyan személyt is foglalkoztatni, akik uniós pályázatokat bonyolítanának. Három ilyen, jelenleg betöltetlen állást is találtunk a hivatal legfrissebb szervezeti felépítésében. Meg szerettük volna kérdezni a polgármestert, hogy ezeket az állásokat betöltötték-e valaha, ha igen, mikor és milyen eredménnyel, ha nem, miért nem. Ahogy arra is kíváncsiak vagyunk, mi a feladata annak a két személynek, aki a helyi turisztikai központ két állását tölti be.

A korábban készségesen válaszoló polgármestert novemberben már nem sikerült elérnünk.

Amennyiben sikerül, az alábbi kérdésekre várjuk a válaszait, amelyekkel természetesen frissíteni fogjuk a cikket:

  • Beszéltünk röviden a gazdasági szerkezetváltásról a faluban, hogy nagyon sokan felhagytak a földműveléssel. Ez hogy hatott ki a község éves költségvetésére? Ha megnőtt a fizetésből élő alkalmazottak száma a községben, akkor megnőtt a személyi jövedelemadójukból származó bevétel?

  • A várfalvi polgármesteri hivatal szervezeti felépítésében három üres állást is találtam uniós források kezelésére. Mióta szerepelnek ezek az állások az álláskeretben? Mindig is betöltetlenek voltak, vagy csak épp most üresek?

  • A község egyetlen uniós pályázattal sem szerepel az Észak-Nyugati Fejlesztési Régió adatbázisában. Mi az oka ennek? Nem találtak embert, aki foglalkozzon ezekkel? Túl nagy energiaráfordítást jelent egy-egy ilyen pályázat ahhoz képest, hogy mennyit hoz?

  • Ön 2012 óta Várfalva polgármestere, és azt mondta, a tanács valamikor 2010-es évek elején jelezte a tordai szolgáltatónak, hogy a község csatlakozna a regionális szolgáltatóhoz. A Torda és Gyéres környéki települések közül sokat egy nagy, 700 millió lejes uniós pályázatból közművesítenek és csatlakoztatnak a szolgáltatóhoz. A pályázatot 2013-14-ben készítették elő, erről bizonyára ön is tudott – nem szerette volna, hogy Várfalva község is belekerüljön? Miért csak 2017-ben léptek be a fejlesztési egyesületbe?

  • PNDL-programokban eddig 3 pályázattal szerepeltek: egy 2015-ös aszfaltozással és két 2018-as vízhálózattal (a hidasi és a kercsedi). Ezeket az RMDSZ segített kilobbizni a központi adminisztrációban, vagy egyszerűen csak nyertek Várfalva pályázatai mindenféle politikai rásegítés nélkül?

  • Egy 2021 májusi kimutatás szerint a két 2018-as pályázat költségének eddig kétharmadát számolták el, vagyis májusig a munkálatok kétharmadát fizették ki. Jelenleg hogy állnak a munkálatokkal?

  • A kercsedi és a hidasi hálózat befejezésétől függ, hogy mikor veszi át a községet az Aranyos Vízművek. Most hogyan becsüli, mikor kezdhetik meg az átadási/átvételi folyamatot a CAArieșsel?Ezeken kívül van a községnek beruházásra fordítható pénze a saját költségvetésében? Ha igen, kb mekkora az aránya a teljes büdzsén belül?

  • Idén október 24-én közölte ön a Facebookján, hogy a Cseke Attila vezette fejlesztési minisztérium 473 ezer lejt utalt ki Várfalva községnek. Ez a kormányzat sürgősségi alapból utalták ki? Várfalva mire szánja az összeget? A falubeliek, akikkel beszélgettem, a folyamatos vízellátás mellett az aszfaltot hiányolják leginkább a faluban.

  • Két betöltött állást találtam a község turisztikai tájékoztatási központjához rendelve. Nekik mi a feladatuk? Mióta működik a turisztikai tájékoztatási központ? A Facebook-profil 2017 júniusa óta működik.

  • Amikor kérdést intéznek a központ Facebook-profilján a község vezetésének, ki válaszol? Kinek a munkaköri leírása tartalmazza ezt a feladatot?

  • Várfalviak még október közepén, jóval az esős időszak kezdete után is arra panaszkodtak, hogy nincs víz a hálózatban, vagy el-elvették a vizet. Egyesek meghibásodást sejtettek a vízhiány okaként: mi volt az ok? Mennyi ideig nem volt víz emiatt, és mikor sikerült elhárítani a meghibásodást, ha sikerült?

  • Ön a tavalyi kampányában említette, hogy egyenlően szeretne bánni a Várfalva községhez tartozó falvakkal. Ez azt jelenti, hogy korábban egyesekkel kiemelten bántak, másokat elhanyagoltak? Melyik falu volt inkább kiemelve, és melyik inkább elhanyagolva?