A közpénz és a tekintély gyakran összefonódó útjait követtük 2018-ban is a közügyeinket és a közhangulatot meghatározó erdélyi magyar szervezeteknél.

  • Az év elején megírtuk, hogy a magyar kormány másfél milliárd forinttal mentette át a legnagyobb erdélyi magyar médiacsoport kiadványait és alkalmazottait a csődeljárás alá vont Udvarhelyi Híradó Kft.-től a Prima Press Kft.-hez; Demeter Szilárd, az Erdélyi Médiatér Egyesület „nem hivatalos nagykövete” a nekünk adott interjúban árulta el, milyen koncepció alapján alakítanák az erdélyi médiateret; majd nyáron megírtuk, mit véltek ebből már akkor megvalósítottnak, és hogyan fognák át egységes hirdetői felületként ezt a sajtóportfóliót.
  • Átfogó sorozat részeként megírtuk, hogy a magyar kormány virágoztatja fel a székely focit: eddig 11 millió euró érkezett a Futball Klub Csíkszereda Egyesülethez a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia fejlesztésére, és mintegy hat millió euró a Sepsi OSK csapatához stadionfelújításra, illetve új stadion építésére. (A székelyföldi futballberuházások folytatására 2018 legvégén több mint 13 millió eurót ítélt meg a magyar kormány.)
  • Megnéztük, hogyan boldogul, szakmai vagy hatalmi kérdésként kezeli a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége azt a négy óvodát, amelyet a Kárpát-medencei Óvodafejlesztés programon belül, de a Kárpát-medencén kívül, a Csángóföldön épít szintén magyarországi közpénzből.
  • Kiemelkedő támogatást nyújtott az utóbbi három évben az erdélyi magyar egyházaknak a magyar kormány. Ebben a cikkünkben jártunk utána, miért az egyházakhoz és azon belül miért az Erdélyi Református Egyházkerülethez érkezik a támogatások zöme, illetve hogy az EREK mire és hogyan költi el az utóbbi években kapott, mintegy 134 millió eurót kitevő magyarországi közpénzt.

Téglák és emberek. Az Erdélyi Református Egyházkerület ingatlanberuházásai

Orbán Viktor és Kató Béla felavatják a szászfenesi református templomot 2017 októberében. Fotó: MTI

Hogy jobban megértsük, miért áramlik most ennyi magyar állami támogatás az erdélyi magyar szervezetekhez, hogyan hódította meg a Fidesz az erdélyi magyarság jelentős részét, öt, különböző beállítottságú, kolozsvári politológust ültettünk kerekasztalhoz.
A magyar nemzetépítés hatalmas lendületet vett Erdélyben, míg a román állam épp csak annyit áldoz az erdélyi magyarságra, hogy annak hatalmi elitjét valamennyire integrálja az állami struktúrákba és érdekérvényesítő el- és kijárásokba – derült ki a Bakk Miklóssal, Kiss Tamással, Salat Leventével, Székely István Gergővel és Toró Tiborral folytatott, hosszú beszélgetésből, amelyet két részben közöltünk.

NERdély 1.: így hódította meg az erdélyi magyarságot a Fidesz
NERdély 2.: hogyan alakította át az erdélyi politikát a Fidesz?


Nemcsak hogy nem versenyez a román állam az erdélyi magyarok lojalitásáért, hanem időnként kifejezetten rombolja azt. A csíksomlyói búcsú két évvel ezelőtti elutasítása után idén sem került fel az UNESCO szellemi világörökségi listájára, pedig továbbra is csak egy mondatra áll tőle. Az erdélyi magyar kulturális-vallási örökség nem fér bele a román állam- és nemzetépítésbe, válaszolták kérdéseinkre a témára rálátó RMDSZ-politikusok.
Arról, hogyan fonódik össze a személyes hatalom és a közpénz a román államigazgatásban, az RMDSZ egykori emblematikus politikusa, Eckstein-Kovács Péter mesélt nekünk. Abból az alkalomból készítettünk interjút vele, hogy idén végleg szakított az RMDSZ-szel. Évekkel azután, hogy perifériára szorult a szervezetben, az igazságügyi törvények idei módosításainak megszavazása miatt ki is lépett az RMDSZ-ből.

Eckstein: „el tudtam fogadni, hogy ne legyek Băsescunak az udreája”

Nemcsak az elit mozgásait követtük figyelemmel, hanem azt is, hogy a helyi hatalom hogyan bánik a társadalom perifériáján élőkkel. Miközben magában Nagyenyed városában is létezik jó gyakorlat a romák hatékony integrációjára, az önkormányzat idén mégis a település mellé, szűkös konténerekbe költöztette azt a hetven embert, akit a református egyháznak több mint tíz éve visszaszolgáltatott, Bethlen utcai ingatlanokból lakoltattak ki.
Ideális, egységes és bárhol bevethető recept nincs a mélyszegénységben élő romák felzárkóztatására, de vannak működő módszerek, jó gyakorlatok, valódi változást elérő szociális programok – számoltunk be arról az udvarhelyi konferenciáról, ahol magyarországi és székelyföldi szakemberek osztották meg tapasztalataikat arról, mi az, ami valóban működik ezen a rendkívül forráshiányos területen:

Csak dolgozni és iskolába járni: egyszerű, de rossz válasz

A kiszolgáltatottság a hatalomnak és a szakmai tekintélynek az olyan elit és közpénzből működő intézményeknél is létezik, mint a színház. Hogy a kreatív folyamat és az alkotói szabadság mennyire legitimálja ezt a típusú hatalomgyakorlást, azt a kolozsvári magyar színházban bő másfél éve lezajlott botrány és annak következményei nyomán igyekeztünk feltárni:

Van-e határ bántalmazás és katarzis között, és át szabad-e lépni? Rosmersholm reloaded

 

KAPCSOLÓDÓ
Győzött a nyilvánosság! Az RMDSZ-t közérdekű adatok kiadására kötelezték

Cikkeinket az olvasóink mellett a közvetlen érintettek is értékelik

Jakab Villő Hanga Fotó: Szabó-Reznek Eszter

Munkatársunk, Jakab Villő Hanga nyerte idén a Szegénységről Méltósággal sajtópályázat első díjat, amelyet másodjára osztott ki a Magyar Szegénységellenes Hálózat.
Az elismerés azért is értékes, mert a zsűri tagjai közül sokan maguk is megtapasztalták a mélyszegénységet. Azokat a sajtóanyagokat díjazzák, amelyek nem erősítenek rá a tehetetlen szegénységképre, pozitív példákkal kitörési utakat mutatnak, és a szegénységben élők helyzetét úgy ábrázolják, hogy az olvasók számára lehetővé teszik a közös emberi nevezők felismerését.
Kifejezetten értékeljük, ha más is tovább görgeti az általunk feltárt sztorikat. Így derült ki, hogy az RMDSZ év végére le kívánja zárni a L’Alchimiste-sztorit: a Kolozsváron Főterén ilyen néven éttermet működtető Videbor Kft. ekkorra ígérte, hogy visszafizeti azt a tetemes kölcsönt az Iskola Alapítványnak, amelynek köszönhetően el tudott egyáltalán indulni. És persze annak köszönhetően, hogy a Videbor Kft. társtulajdonosa Debreczeni Hajnalka volt, az RMDSZ-elnök volt sajtósa, férje pedig, Nagy Zoltán az Iskola Alapítvány kuratóriumi elnöke. Debreczeni idén kilépett a cégből, részesedését egy ismert kolozsvári vendéglátósnak adta el.

Az Átlátszó Erdély Egyesület munkáját is egyre többen értékelik


Egyik legnagyobb sikerünk 2018-ban, hogy az egyesület indította perben a bíróság az RMDSZ-t közhasznú tevékenységet végző szervezetnek minősítette, amely köteles közérdekű információkat kiadni akár a saját működéséről is. Ezt a kezdeményezésünket díjazta áprilisban a Centrul de resurse pentru participare publică (CeRe), bekerültünk vele a legmenőbb romániai civil kampányok közé.
Idén az Átlátszó.hu-val közösen pályázatot nyertünk az IJ4EU európai tényfeltáró újságírás-alapnál, ebből született közös cikksorozatunk a magyar kormány határon túli futballberuházásairól.
2018 novemberében tagjává váltunk a legnagyobb kelet-európai oknyomozó hálózatnak, az OCCRP-nek. Az Organized Crime and Corruption Reporting Project lefedi egész Kelet-Európát, a volt szovjet tagköztársaságokat, illetve néhány afrikai és latin-amerikai országot. Célja felgöngyölíteni és a nyilvánosság elé tárni a határokon átívelő szervezett bűnözéshez kapcsolódó és korrupciós sztorikat, kivette a részét a Panama Papers és a Paradise Papers néven elhíresült szivárogtatások feldolgozásából és az azerbajdzsáni pénzmosoda feltárásából. Romániából a Rise Project az OCCRP tagja, Magyarországról az Átlátszó és a Direkt36.